Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-24 / 12. szám
Váci Hírlap mellsklapja. Vác, 1S95. Március hó 2A. Az amerikai ojtványok ültetése árokban. Az amerikai ojtványokat nemcsak fúró utcán ültethetjük ki, hanem keskeny kapa segélyével kivájt apró árkokba is. 31i előnye van az árokban való ültetésnek ? Az árokban való ültetés annyival előnyösebb a fúró után való ültetésnél, hogy ezt sokkal hamarább-, és igy olcsóbb munka időkben megkezdhetjük. Habár megjegyezzük. hogy a szőlő ültetésnél szerencsétlen flótás az, ki olcsóságra törekszik. De az árokban való ültetés annyival is ajánlatosab, mivel az akként elvermelt, vagyis elültetett ojtványok felülről is kaphatnak némi trágyázást igy dusabb és gyorsabban eredhetnek meg. Hogy bánjunk el a gyökeres ojtvány okkal ? Akár fúróval, akár keskeny kapával ellessünk a meggyökereztetett aj vány vesszőket úgy kell kezelnünk, hogy a megeredett gyökérszálakat vissza kell vágnunk. És pedig a legalsó szemnél visszavágjuk a gyökereket három szántiméterre. A felette való szem gyökereit márcsak két szántira hagyjuk meg. A harmadik szemből eredő gyökereket pedig annyira megkurtitjuk, kogy azok semmi esetben se legyenek egy szántiméternél hosszabbak. Mit csinálunk az ojtványok legfelsőbb gyökereivel ? A szőlősgazdának arra különösen nagy gondot kell fordítania, hogy a háromszemen felül semmi nemű gyökereket meg ne tűrjön. Mert ha ezen felső gyökereket megtűri, akkor ezen felső gyökerek hatalmasodnak el, ezek szivják fel a tápláló elemeket az alsóbak tenyészetét teljesen elnyomják.- Az ilyen, felsőbb gyökerekről táplálkozó tőkék pedig egész életükben satnyák maradnak. Termőképességük soha meg nem erősödik és igy a gazdának minden fáradsága és költsége kárba vesz melletük. Időben és térben felszámithatlan kárókat okoznak a józanul nem számitó ültetőnek. Harc a felső gyökerek ellen. Azonban nemcsak az ültetés alkalmával Hanem azután is állandó készenlétben legyen a gazda, hogy mindazon gyökérszálakat, melyek a ojtvány tőből, vagy a nemes szemekből törnek elő, azokat rögtön el kell pusztítani, mert a szakálgyökerek nagyon veszedelmas ellenségei a termelőnek. Azért történik az is, hogy fúró után ■csak is május elején szabad ültetnünk, mivel az alsó talaj korrábban hűvös marad, igy az alsó szemek a hideg, hűvös, nedves talajban hátra maradnak a felsők pedig erősen kezdenek dolgozni, minek folytán az egész tőke csupán a felső gyökerek által gyűjti össze a maga tápértékét, ha tékát szárazság ál be, úgy a felsőbb gyökerek nedvességhez nem juthatnak és a töke .fogyatékos alsó gyökérzeteinél fogva csak hiányozón fog táplálkozni, igy szó sem lehet róla, hogy termése dolgozzék. Hogy történik az árokba való ültetés? Az ojtványtőkéknek árokban való ültetése akként történik, hogy a tőke távolok rendes és szabatos kijelölése után egyike tőke távoltól a másikig huzunk eg-y félláb- nyi széles árkot 50 szántiméterre mélyen, egy ilyenárokban'azután azegyik töke helyen meg a másikon is elhelyezzük egy-egy, már előzetesen vissza kurtított gyökér- zerü ojtványt, azt erősen az árok falaihoz szilárdítjuk, lábbal jóhmegtapossuk, hegyükbe féllábnyira puha földet huzunk, azután egy puttony jól érett trágyát teszünk a gödörbe és ismét megtaposuk a trágyát a földel vegyítve és végre az egész gödröt akként huzzuk be, hogy magának az ojtvány felső szemei is mintegy kéjtszántimé- ternyin be legyen fedve. Az igy elültetett ojtványokban, ha más különben egészségesnek legtöbben bizhatunk. * A szőlők életében legnagyobb szerepet játszanak az évi munkálatok. Ha ezeket nem szakszerűen, a szoló élettani adatainak mefelelő szabályzatok szerént végezzük úgy becsületes termő szőlőnk nem lesz. E munkák sorrendjében első. I. A fedés. Mivel a gazda szölőszeti éve az ő aratása, illetve szüretje után kezdődik. Első kérdés miért is fedjük be a szőlőket V Azért, hogy az ólmos eső ellen, melyek szőleink legveszedelmesebb ellenségei megvédjék. A rügy védelem tehát igazi oka a szőlőfedésnek. Ez az ok és cél szabályozza tehát a fedés módját. A rügy legnemesebb szerve lévén a szőlőnek. e végett a tőke évi élete előtt a fedéssel soha szedni nem szabad. Mig levelek vannak a venyigéken, addig a töke mindig él, éllettani funktió vé- ennek végét be kell ráznunk. Mikor szabad fedni? Csak ha a levelek lehullottak akkor foghatunk ártalmatlanul a fedéshez. Fedni csak száraz időben lehet Mert ha nedves időben fedsz, úgy a szemekre a tőkefejre vetett nedves hantcsikok rátapadnak a szemekre, minek folytán a szölőrügy levegőt nem kapva a szemek kipállanak . Az agyagos földben pedig a szemek megvakulnak. Mit nem szabad tenni ? Födni is gonddal szabad. Kapával a rügyekre hányni földet nem szabad nehogy a szemek elpusztításával. Hol szálas mivelés van, ott az egész szál is beteendő még pedig a sor irányában, ha pedig partokon dolgozunk, úgy a szálvesz- szők mindig a partnak fel haj' itandók a földbe II. A nyitás ? A tőke élő növény lévén, tehát a lehető legrövidebb ideig kell a földalatt hagynunk. Azért, mihelyt túlvagyunk az ólmos eső veszélyen, az első nedvhajtás előtt, mig a töke nedve meg nem mozdult lássunk hozzá a nyitáshoz. Mikor szabad nyitni? Nedves tél után midőn a hantok sárosak úgy vigyázzunk, hogy csak délig fedjünk Délután végezzünk egyébb munkát, mivel éjjel ha nagyobb fagy talál jönni a frissen kitakart szemek ép úgy elpusztulnak mintha ólmos eső érte volna őket. Lapszemle. — Párisi Divat. Felhívjuk olvasóink figyelmét egy uj divatlapra, melyet nemcsak azért mondunk újnak, mert ez évben indult meg, hanem mert több dologra nézve iránya és jellege is eltérő a többi divatlapokétól, még pedig határozottan az uj lap előnyére. Cime „Párisi Divat“ s Budapesten jelenik meg Légrády testvérek kiadásában. Szerkesztője Győry Ilona, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Győry Vilmos leánya. Eddigi divatlapjainknál rendesen az a baj forgott fenn, hogy ha szép képeket hoztak, csak a fényűzést terjesztették, ha pedig egyszerűbbek akartak maradui, úgy szépet nyújtani is megszűntek. A „Pársii Divat“ szerencsésen egyesiti a szépnek és praktikusnak két jó tulajdonságát. Áll szépirodalmi-, divat- és kézimunka részből s mindhárom egyaránt gazdag. Nemcsak cikkeivel, de gyönyörű kiállitásu képeivel is — melyekről érdekes az tudnunk, hogy párisi fényképek után készültek — eléri azt, hogy olvasóközönségét mindazzal megismertesse, e mi szépet a tetszetős elegáns Ízlésű párisi divat megalkotott. Előfizetési ára egész évre 8 frt. félévre 3 frt. negyedévre 2 frt. A „Pesti Elirlap“ politikai napilappal egész évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadó- hivatal (Budapest, V. váci körút 78). — Pártolásra méltó folyóirat a Politikai Hét ismernie. Magyarország ez egyetlen komoly irányúpolitikai hetilapja, mely fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom magas étikai és szellemi színvonal tekintetében vetekedika külföld legkedveltebb hetirevue-ivel. E lap tárgyilagos és független magatartásá-val rövid idő alatt irányadó politikai körei-nek elsőrangú orgánumává küzdötte fel magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmiés művészeti rovata a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja. Klubboknak, kaszinóknak és olvasóköröknek pedig nél- külőzhetlen s állandó becsű hetilapja Nemcsak kollegális, de hazafias kötelességet véiünk teljesíteni, midőn erre, a nagy körültekintéssel, sok ízléssel és meglepő szak- képzettséggel szerkesztett, magas színvonalú Hetiszemlére felhívjuk a müveit és előkelő olvasóközönségnek becses figyelmét. A Politikai Hetiszemle előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII. kér., Kerepesi út 17.
