Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-13 / 2. szám
2 VÁCI HIRLA I nak versenyt, de meg veszedelmes ebbek azon vidéki elárusító raktárak, melyek a külföldi gyártmányokat úgy szólván semmi teherviselés mellett áruforgalomba hozzák. E helyzet furaságán pedig éppen ami kezünk ügyében állna segíteni. És ami vétkünk, ha e helyzet kijavítását indo- lentiából, tespetegségből elmulasztjuk. Az is veszedelmes nyavalya, hogy az iparos ifjúságról egészen megfeledkezik társadalmunk. Rosszul felfogott önérzetében, méltóságán alólinak találja az ifjúsággal való foglalkozást. Pedig az a kereszténység szellemével egészen ellentétes dolog, mert mindeni- künknek égető lelkiismeretbeli kötelessége volna a tudatlanság, az elfogultság és az értelmi tevély elleni harcot indítani, vagy lagalább is elfogadni. álivei pedig épp ellenkezőleg mi folyton a kibúvó ajtókat lessük: addig az ellenséges ember, a jónak kibékithetlen ellensége állást foglal ellenünkbe. Innen a szocialiszlikus és kommunisztikus eszméknek rohamos, úgy szólván feltartózhat- lan terjedése, amely társadalmunk felforgatásával fog végződni. Ezek és ezekkel kapcsolatos dolgok siirgetőleg munkálnak közre, hogy minél előbb törvényhozásilag legyen rendezve a házalás; a vándor ipar ; az ipari szakoktatás az ingó dolgoknak részletfizetésre való eladásról szóló ügyek ; valamint az importált gyártott cikkek mikénti elárusitását tartalmazó intézkedések. Ami a nagy ipari mozgalmat illeti a múlt évben állami kedvezmény mellett mintegy harmincnyolc gyár keletkezet. — Az uj gyárak közöl a pamutfonó és szövőgyár Liptó-Szent-Miklóson, a varrógépgyár, a váci ónhenger lemez gyár, a Hétfőn a szilágyi vincellérem köszönt be hozzám nagy ijjedt képpel. — Korcsolya Pályát tetszik ismerni Szilágyról. — (ismeri a tatár 1 . . . — De hogy is nem ismeri Kuruc Pályát, ki bujtást járt rakni Csekébe. oszt elneveztük Korcsolya Pályának, mert temérdek csingér korcsolyázott le a torkán. — Oszt mi történt evvel a Korcsolya Pályával ?! — Azt szeretném én is tudni. — Hát akkor mit rontja vele a levegőt?! Csak azt akarnám kérem mondani, hogy tegnap este még együtt ittunk a Moysénél. — És?!- Ma meg, amint az elefántbolt mellett jövök, hát látom, hogy ki van szög'ezve a kapura, hogy a Korcsolya Pálya zárva van. — Jó öregem! az nem a kendtek Korcsolya Pályája a mi zárva van, hanem a mi korcsolya pályánk. Ugyan ne mondjon már olyant tekintetes úr! hisz a jeget csak nem lehet becsukni. * * * * Kedden a reggeli szürkületben a nyuj késmárki géphimző gyár és az uj acéltól! gyár elsőrendű fogyasztási szükségleteknek felelnek meg. Azért ezek alapításának csak örülni tudunk. És mégis vagyunk gzőződve, hogy e jól elhelyezett ! gyárak nemcsak ez alapba fektetett tő- ' kék busás kamatait fogják meghozni, hanem izmositólag hatnak sok polgári foglalkozás állapotára is. Széles hullámzatú vállalkozásban mozgott nálnnk az agyag ipar, azonban eredményeiben gyümölcsözetlenül. Pedig kettőről elbeszélhetlen tanúságot szolgáltattunk, hogy komoly akarattal és elég értelmi erőkkel rendelkezünk arra nézve, hogy a szakfeltételek minden követelményeinek megfeleljünk, de más oldalról arról is kínosan esett meggyőződnünk, hogy a társas vállalkozás nálunk még mindig keserű csalódásokra vezet. Erősen hiányzik nálunk a megbízhatóság. Minek következtében egy nagy jövőre hivatott nagy anyagipari vállalatunk erős visszalőkést szenvedett. Újabb tantervek kritikai be- világitása. lit. A baj orvoslásának első föltéte tehát az, hogy a gymnasium saját egységes alapjára visszaállitassék, és rendeltetését egy másért kockáztatni ne legyen kénytelen. Az eltérő vélemények tengerén, mit már mintegy alig lehet meglábolni. mitn biztos iránytű legyen az elérendő cél, a megvalósítandó feladat. A gymnasialis rendszerek fölött agymnasium feladata döntsön A gymnasiumok feladata az általános emberi haladást műveltségnek minden más előtt tényezője: a krisztusi vallás. — Útjában halad a vándor, ha tévutakat kerülve céljához közelit. E végre tisztán és biztosan kell ismernie célját : kell tudnia az egyenes utat, mely hozzávezet; kerülnie mindgalomba lépett váci Sipulusz plántálta magát hozzánk. Elvoltunk készülve három órai trits- tratsra, meg egy kis algíri kigőlzölgésre. De a régi fegyverbarátság révén megadtuk magunkat. Több is veszett Mohácsnál . . . Irodalmi tervezeteiről kezdte meg a szót. Egy rengeteg palóc mese van vajúdóban a Hírlap számára. Tárgya : A rintóciak bejönnek Vácra egérfogót venni. Itt meglátják a piactéri görögháznak újonnan díszített földszintjét, a csokoládé színre festett ajtókat . . . Ez abban a díszemben, hogy az ajtók valódi csokoládék: neki hasalnak és elkezdik nyalni azokat. — Pompás eszme ! . . . dicsekszik az öreg ur . . . hát még a kidolgozás ! Az valódi remeke lesz a naiv zsánernek, melyben ő utolérhetetlen. Még vagy ezerféle alakban nyivánitotta volna jóakaratát, tizenkét órákkor pontban eldöcögött. * # * Délután egy órakor Sipulusz beállít a katholikus körbe. azt, mi céljától félrevezetné, közeledését hátráltatná, nehezítené. Ez áll mindnyájunkra nézve, kik vándorok vagyunk a földön, kiknek a népek apostol szerint: nincs maradandó városunk, hanem egy jövendőt keresünk. A haladásnak, műveltségnek első föltéte tehát létünk céljának megismerése. S e célt, melyet évezreden át hiában keresett a népek bölcseinek tudományai a nazarethi Jézsus-Krisztus üdvözítő religiója tisztán, egyszerűen állítja elénk, tanítván minkat, hogy teremtve vagyunk Isten megismerni s neki egyedül szolgálni. Minden tehát, mi e célra vezethet, műveltségűnk, haladásunk körébe esik. S ime 1 itt egy elláthatlan tér nyílik meg előttünk . . . Minden mi létezik, Isten kezeinek müve . ezeknek megismerése Isten bővebb ismeretére vezet, és ez által valódi szellemi haladásunkat, művelődésünket eszközli. Mi Istennek s az isteni dolgoknak ismeretével ellenkezik, az tévedés célunktól, az tévedés az igaz útról, az haladásnem ldhet. Méltán bámuljuk mi az ismeretekben haladó emberi elme előtt megnyílt titkai Isten szellemi és anyagi teremtésének. Bámuljuk az emberi észt, mely szellemi röptében az égnek ragyogó testeihez emelkedve, a napnak és csillagoknak forgását, találkozását, első tévedését kiszámítani, törvényeiket megmagyarázni tudja mely a föld gyomrába lemélyedve föltekénk képződését rétegeiből kiolvassa, mely a nap sugaraival rajzol s a villám szikrájával ir, mely előtt az ásvány-, a növény- s állatország százezerekre menő fajai elbeszélték származásukat, belszerve- zetök, fajrokonságuk titkait. — Bámuljuk az ügyességet, melylyel az emberi ész a fölismert természeti erőket az emberiségr szolgálatába állítja, a közélet szükségei kielégítésére, kellemei szaporítására felhasználván azokat ... És mindezt valódi haladásként dicsőítjük fajunk anyagi és szellemi életében, úgymint mi azon Isten bővebb ismeretére és imádó csodálására képes vezetni, ki a megszámlálhatja mennyiségű s minőségű lényeket s szintúgy, mint az azokak megismarö törvényeiket — Ég'szakadás földindulás ! a Hírlap vesztemre esküdött . . . .— Miért és hogyan?,! kérdezik a szemforgató öreget . . . — Azért, mert a katholikus körnek vagyok a tagja . . . Mert lássák itt a Hírlapban az van megírva, hogy én Guszti jogászt müpártolóvá akartam tenni. Pedig ez a Guszti jogász, nemis Guszti, hanem János. Nem is jogász, hanem kocsmáros . . . Nem is müpártoló. hanem ennek a körnek a tagja. Nem is Pesten lakik, hanem a Pokolban ! Nagyobb igazság kedvéért a lapot mindjárt ide is korigálom. * * * Szerdán. Sipulusz a műpártolókat keresi fel. Égszakadás földindulás ! Cimborák segítsetek a Hírlap irtóháborút indított ellenem. Hogyan és miért ? Hát nem olvastátok?! Ez mindazért van, mivel tagja vagyok ennek a körnek! meg' hogy folytonosan uj tagokat verbuválok számotokra. . . — Mit tehetünk mentségedre beszélj óh Sipulusz ? — Tudjátok mit! . . . Rendezzünk egy>
