Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-17 / 11. szám
V A Cl HI R L A f — Váci Hirlap melléklapja. — Vác, 1895. Március iiö 1/. Az amerikai ojtványok kiültetése. Mi a legelső tudni való ? A legelső amire a szőlősgazdának mindenekelőtt figyelni e kell, hogy a szőlőélet- tanánál fogva a szőlő tenyészetéhez minden okvetlenül meleg, levegő és nedvesség kívántatik meg. — És azért, hogy a szőlőtenyésztésének eme életföltételei mindig kéznél legyenek a talaj kezelésével az okos és számító gazdának mindenkor tisztában kell lenni. Hogy adjuk meg az ojtványoknak a tenyészet a feltételeit? Ahol nincs meg a meleg, nedvesség és légjárat ott az ojtványok tenyészete is prob- lenatikussa és kockázatossá válik, azért az ojtványok talaját lelkiismeretesen elő kell készíteni. — Mindenek előtt mivel az amerikai szőlők a maguk gazdag gyökérzetével igen sok tápanyagot emésztenek fel, gazdagon meg kell trágyáznunk a felforgatandó talajt. — Az igy megtrágyázott talajt azután legalább is 60—70 szantime- ter mélyen felforditandó. Miért kell legalább is 60 szántira forgatnunk ? A forgatásnak azért kell legalább is 60 szántimeter mélyre hatolnia, hogy az elül - tendő ojtvány vesszők megeredő gyökerei legalább is 10 szántimeter mély puha földet találjanak maguk alatt Ebben a puha földrétegben azután raktározva lesz egészben a téli nedvesség. Át és keresztül járja a talajt, hozzáhatol a vesz- szőhőz így könnyen fog megeredni és dús tenyészetnek fog indulni. Mivel a befordított táp anyagok a levegő feloldó erejénél fogva mindazt dús mértékben nyújtják a gyökereknek, ami tenyészetükhöz megki- vántatik A terület beosztásáról. Miután a talajt a fent már ismételten leirt módon előkészítettük, azután a talaj területét, vagyis felszínét rendezzük el. A terület berendezésénél mindenekelőtt arra vagyunk tekintettel, hogy annyi táblára osztjuk azt fel, amennyi vagy a munkák kényelmes végzésére alkulmas, vagy ahány fajt óhajtunk elültetni. — Mert arra a, szőlősgazdának az ojtvány tőkéknél is különösen vigyázni kell, hogy az egyfajta ojtványokat egy ugyanazon táblában helyezze el, amennyire ez csak lehetséges. A lankás területek többi berendezési feltételeit már cikkeinkben megelőző bőven kifejtettük. A tökék helyeinek kijelölése. A talaj előkészitése és megforgatása után szükséges a területet beosztani és a tőkék helyeit kijelölni. A beosztás a terület nagyságától és az elültetni kivánt szőlőfajták számától függ. Ha például 2 holdnyi területembe ,/2 hold slankamenkát, J/2 hold margitot, J/a hold olasz rizlinget és \ hold kadarkát akarok ültetni egyenlő mennyiségben, akkor az egász területet 4 részre osztom, és a szerint ültetem el az ojtványokat. A táblák közt utakat hagyunk, melyeken trágyát, karót akadály nélkül hordhassunk. Az utak szélessége a sorközöknek egyszerese vagy többszöröse legyen, hogy minden tábla tőkéje egyirányban álljon egymással. Vagy is, ha a tőkék és sorok távola 1 méter, akkor az ut lehet 1 méter, 2 méter, 3 méter. Sorok távola az ojtványoknál. Úgy a sorok, mint a tőkék távola legalább 1 méter legyen. Gazdag tapasztalat bizonyitja, hogy a közeli ültetés sem a termét menyiségében, sem annak minőségében haszonnal nem járt, azért az ojtvány a sorokat és tőkéket egymástól minden irányba 120 centiméterre kell helyezni ha pedig azokat igás erővel akarnak művelni, akkor úgy a sorok, mint a tőkék távolát legalább 180 centiméterre alapítjuk meg. Ne takarékoskodjon senki a területre minél több tőkék ültet, annát töb termést nyer. A sűrűn ültetett tőkék a nekik ju- I tott kis területről kellőleg nem táplálkozhatnak, beárnyékolják egymást s ezért gyönge hitvány hajtásokat hoznak a melyekből bőven termő, jó bort adó csapot nem lehet hagyni. A töke helyeinek kijelölése A tőkék helyeit legegyszerűbben úgy jelölhetjük ki. ha a szélső sorok tőkéinek helyét zsinór mellet pontosan lemérjük és kikárózzuk. Midőn ezzel elkészültünk, az elsimitatott talajon ugyancsak zsinór mellet először a sorok irányát jelöljük ki olyké- pen, hogy egy hegyes karó segítségével barázdácskát huzunk a talajra s azután ezzel kereszt irányban ismét barázdácskákat huzunk, s a hol ezek egymást szelik, ott lesz az egyes tőkék helye, melyeket elaprózott galylyal vagy náddal jelölünk meg. Annak idején a nád darabok vagy pál- cácskák helyébe leend elültetve a tőke. illetve az ojtvány Mikor ültesünk ? A mi az ültetés idejét illeti, azt mindig csak akkor teljesítjük, mikor már a talaj és a levegő is felmelegedett, ha kisebb 1—2 hold szőlőültetéséröl van szó, akkor május eleje élőt ne fogjunk az ültetéshez. Csak akkor, kezdjük az ültetést már áprilisban, ha egy egy tagban nagyobb telepítésről van szó. ültetés sikerül tehát kizárólag tavaszszal és pedig csak ápril végén vagyemájus elején ültessünk. Ásóval való ültetés. Igen ajánlható a szőlőültetéséhez a lapos fúró teljes hossza 90 szm. mely fafogan- tyuval bir; a szárnak a vastagsága 1 szm. szélessége 3.5 szm. és hosszasága 30 szm. a fúró lapja vastagsága 1 szm. szélessége 6.5 szm. hosszasága. 65 szm. — Ezen fúró saját súlyánál fogva is rigolozott homokba könnyen belemegy, az ültetés vele követ- kazőkép történik. — A fúrót leszúrjuk a tőke helyére és annah előre és hátra való nyomásával látható lyukat készítünk, mely lyuk felülről tekintve négyszögletes. Midőn a lyukat elkészítettük, egy munkás a veszőt úgy helyezi belé, hogy a felső szem a talaj felszínénél egy ujjnyival magasabban álljon, Ekkor a fúrót közvetlen a lyuk széle mellettt ismét a földbe nyomjuk s a tőke felől maguk felé rántjuk, miközben a fúró llapja a vesző alsó részénél a föld összeszoritja, azután ellenkező irányba a tőke felé nyomjuk miáltal ismét felül szorul a föld a vesszőhöz úgy, hogy az igy beszorított vesszőt kihúzni nem lehet, az inkább beleszakadt a homokba. >z ültetéshez semmiféle trágyát ne használjunk, annak a még gyökértelen vessző hasznát úgy se venné, ellenben a megere- dést gátolná. A veszőt rendesen függélyesen ültessük kivéve, a lejtős helyeken, mikor azok kissé ferdén és mindenkor a lejtővel szembe ültetendő. A hegyőrökről. A mezőrendőri törvénynek (1894. évi XII. t.-c.) a hegyközségekre vonatkozó rendelkezéseit már több Ízben behatóan ismertettük lapunkban ; van azonban az említett törvénynek még több olyan fontos határoz- mánya, amely közelről érdekli a szőlősgazdákat s ezek közül különösen kiemelendőnek tartjuk azokat, amelyek a szőlők őrzésére hivatott közegekről, a törvény által úgynevezett: hegyőrökről vagy a mint eddig nevezték, a szölőpásztorokról vagy kerülőkről szólanak. A törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében részletesen szabályozva vannak azok a kérdések, a melyek hegyőrök alkalmazására és elbocsátására, ezek jogaira és kötelességeire vonatkoznak, a hegyőrök szolgálati, fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználati viszonyai pedig a földmivelési belügyi miniszterek által kiadott külön szabályzatban vannak rendezve. Kétségtelen dolog, hogy a szőlők őrzésének kérdésére nagy súly fektetendő, különösen nagy fontossággal bir e kérdés helyes megoldása most, a mikor a filloxere a régi szőlőket elpusztítván, a felújítás csak egyes birtokosok által, a régi szőlőhegynek csak szétszórva, egymástól távol eső s többnyire oly kis parcelláin történik, hogy az egyeseknek külön pásztorok vagy hegyőrök tartása a legtöbb esetben nem fizetné ki magát. Már pedig a felújítás előmozdítására okvetlenül szükséges, hogy gondoskodás történjék az iránt is, hogy az uj szőlőültetvények az emberek vagy állatok által okozható károktól, (a melyeknek azok most még jobban ki vannak téve, mint azelőtt) szigorúan megóvassanak. Ebből indulva ki, mindenekelőtt helyesléssel kell kiemelnünk a törvény 81. §-át, mely szerint a felesketett hegyőrök, ezen szolgálatuk gyakorlásában nyilvános őrnek tekintendők s a törvényen alapuló mindazon jogokat élvezik, a melyek a közbiztonsági közegeket megilletik.
