Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

V A Cl HI R L A f — Váci Hirlap melléklapja. — Vác, 1895. Március iiö 1/. Az amerikai ojtványok kiül­tetése. Mi a legelső tudni való ? A legelső amire a szőlősgazdának minde­nekelőtt figyelni e kell, hogy a szőlőélet- tanánál fogva a szőlő tenyészetéhez min­den okvetlenül meleg, levegő és nedvesség kívántatik meg. — És azért, hogy a sző­lőtenyésztésének eme életföltételei mindig kéznél legyenek a talaj kezelésével az okos és számító gazdának mindenkor tisztában kell lenni. Hogy adjuk meg az ojtványoknak a tenyészet a feltételeit? Ahol nincs meg a meleg, nedvesség és légjárat ott az ojtványok tenyészete is prob- lenatikussa és kockázatossá válik, azért az ojtványok talaját lelkiismeretesen elő kell készíteni. — Mindenek előtt mivel az ame­rikai szőlők a maguk gazdag gyökérzeté­vel igen sok tápanyagot emésztenek fel, gazdagon meg kell trágyáznunk a felfor­gatandó talajt. — Az igy megtrágyázott talajt azután legalább is 60—70 szantime- ter mélyen felforditandó. Miért kell legalább is 60 szántira for­gatnunk ? A forgatásnak azért kell legalább is 60 szántimeter mélyre hatolnia, hogy az elül - tendő ojtvány vesszők megeredő gyökerei legalább is 10 szántimeter mély puha föl­det találjanak maguk alatt Ebben a puha földrétegben azután rak­tározva lesz egészben a téli nedvesség. Át és keresztül járja a talajt, hozzáhatol a vesz- szőhőz így könnyen fog megeredni és dús tenyészetnek fog indulni. Mivel a befordí­tott táp anyagok a levegő feloldó erejénél fogva mindazt dús mértékben nyújtják a gyökereknek, ami tenyészetükhöz megki- vántatik A terület beosztásáról. Miután a talajt a fent már ismételten le­irt módon előkészítettük, azután a talaj területét, vagyis felszínét rendezzük el. A terület berendezésénél mindenekelőtt arra vagyunk tekintettel, hogy annyi táb­lára osztjuk azt fel, amennyi vagy a mun­kák kényelmes végzésére alkulmas, vagy ahány fajt óhajtunk elültetni. — Mert arra a, szőlősgazdának az ojtvány tőkéknél is különösen vigyázni kell, hogy az egyfajta ojtványokat egy ugyanazon táblában he­lyezze el, amennyire ez csak lehetséges. A lankás területek többi berendezési fel­tételeit már cikkeinkben megelőző bőven kifejtettük. A tökék helyeinek kijelölése. A talaj előkészitése és megforgatása után szükséges a területet beosztani és a tőkék helyeit kijelölni. A beosztás a terület nagyságától és az elültetni kivánt szőlőfajták számától függ. Ha például 2 holdnyi területembe ,/2 hold slankamenkát, J/2 hold margitot, J/a hold olasz rizlinget és \ hold kadarkát akarok ültetni egyenlő mennyiségben, akkor az egász területet 4 részre osztom, és a sze­rint ültetem el az ojtványokat. A táblák közt utakat hagyunk, melyeken trágyát, karót akadály nélkül hordhassunk. Az utak szélessége a sorközöknek egy­szerese vagy többszöröse legyen, hogy minden tábla tőkéje egyirányban álljon egymással. Vagy is, ha a tőkék és sorok távola 1 méter, akkor az ut lehet 1 méter, 2 méter, 3 méter. Sorok távola az ojtványoknál. Úgy a sorok, mint a tőkék távola leg­alább 1 méter legyen. Gazdag tapasztalat bizonyitja, hogy a közeli ültetés sem a ter­mét menyiségében, sem annak minőségé­ben haszonnal nem járt, azért az ojtvány a sorokat és tőkéket egymástól minden irányba 120 centiméterre kell helyezni ha pedig azokat igás erővel akarnak művelni, akkor úgy a sorok, mint a tőkék távolát legalább 180 centiméterre alapítjuk meg. Ne takarékoskodjon senki a területre mi­nél több tőkék ültet, annát töb termést nyer. A sűrűn ültetett tőkék a nekik ju- I tott kis területről kellőleg nem táplálkoz­hatnak, beárnyékolják egymást s ezért gyönge hitvány hajtásokat hoznak a me­lyekből bőven termő, jó bort adó csapot nem lehet hagyni. A töke helyeinek kijelölése A tőkék helyeit legegyszerűbben úgy jelölhetjük ki. ha a szélső sorok tőkéinek helyét zsinór mellet pontosan lemérjük és kikárózzuk. Midőn ezzel elkészültünk, az elsimitatott talajon ugyancsak zsinór mellet először a sorok irányát jelöljük ki olyké- pen, hogy egy hegyes karó segítségével barázdácskát huzunk a talajra s azután ez­zel kereszt irányban ismét barázdácskákat huzunk, s a hol ezek egymást szelik, ott lesz az egyes tőkék helye, melyeket elap­rózott galylyal vagy náddal jelölünk meg. Annak idején a nád darabok vagy pál- cácskák helyébe leend elültetve a tőke. illetve az ojtvány Mikor ültesünk ? A mi az ültetés idejét illeti, azt mindig csak akkor teljesítjük, mikor már a talaj és a levegő is felmelegedett, ha kisebb 1—2 hold szőlőültetéséröl van szó, akkor május eleje élőt ne fogjunk az ültetéshez. Csak akkor, kezdjük az ültetést már ápri­lisban, ha egy egy tagban nagyobb tele­pítésről van szó. ültetés sikerül tehát ki­zárólag tavaszszal és pedig csak ápril vé­gén vagyemájus elején ültessünk. Ásóval való ültetés. Igen ajánlható a szőlőültetéséhez a lapos fúró teljes hossza 90 szm. mely fafogan- tyuval bir; a szárnak a vastagsága 1 szm. szélessége 3.5 szm. és hosszasága 30 szm. a fúró lapja vastagsága 1 szm. szélessége 6.5 szm. hosszasága. 65 szm. — Ezen fúró saját súlyánál fogva is rigolozott homokba könnyen belemegy, az ültetés vele követ- kazőkép történik. — A fúrót leszúrjuk a tőke helyére és annah előre és hátra való nyomásával látható lyukat készítünk, mely lyuk felülről tekintve négyszögletes. Mi­dőn a lyukat elkészítettük, egy munkás a veszőt úgy helyezi belé, hogy a felső szem a talaj felszínénél egy ujjnyival magasab­ban álljon, Ekkor a fúrót közvetlen a lyuk széle mellettt ismét a földbe nyomjuk s a tőke felől maguk felé rántjuk, miközben a fúró llapja a vesző alsó részénél a föld összeszoritja, azután ellenkező irányba a tőke felé nyomjuk miáltal ismét felül szo­rul a föld a vesszőhöz úgy, hogy az igy beszorított vesszőt kihúzni nem lehet, az inkább beleszakadt a homokba. >z ültetéshez semmiféle trágyát ne hasz­náljunk, annak a még gyökértelen vessző hasznát úgy se venné, ellenben a megere- dést gátolná. A veszőt rendesen függélyesen ültessük kivéve, a lejtős helyeken, mikor azok kissé ferdén és mindenkor a lejtővel szembe ül­tetendő. A hegyőrökről. A mezőrendőri törvénynek (1894. évi XII. t.-c.) a hegyközségekre vonatkozó ren­delkezéseit már több Ízben behatóan ismer­tettük lapunkban ; van azonban az említett törvénynek még több olyan fontos határoz- mánya, amely közelről érdekli a szőlős­gazdákat s ezek közül különösen kiemelen­dőnek tartjuk azokat, amelyek a szőlők őrzésére hivatott közegekről, a törvény által úgynevezett: hegyőrökről vagy a mint eddig nevezték, a szölőpásztorokról vagy kerülőkről szólanak. A törvényben, valamint annak végre­hajtási rendeletében részletesen szabályozva vannak azok a kérdések, a melyek hegy­őrök alkalmazására és elbocsátására, ezek jogaira és kötelességeire vonatkoznak, a hegyőrök szolgálati, fegyelmi, fegyver­viselési és fegyverhasználati viszonyai pedig a földmivelési belügyi miniszterek által ki­adott külön szabályzatban vannak rendezve. Kétségtelen dolog, hogy a szőlők őrzé­sének kérdésére nagy súly fektetendő, kü­lönösen nagy fontossággal bir e kérdés helyes megoldása most, a mikor a filloxere a régi szőlőket elpusztítván, a felújítás csak egyes birtokosok által, a régi szőlő­hegynek csak szétszórva, egymástól távol eső s többnyire oly kis parcelláin történik, hogy az egyeseknek külön pásztorok vagy hegyőrök tartása a legtöbb esetben nem fizetné ki magát. Már pedig a felújítás előmozdítására okvetlenül szükséges, hogy gondoskodás történjék az iránt is, hogy az uj szőlőültetvények az emberek vagy álla­tok által okozható károktól, (a melyeknek azok most még jobban ki vannak téve, mint azelőtt) szigorúan megóvassanak. Ebből indulva ki, mindenekelőtt helyes­léssel kell kiemelnünk a törvény 81. §-át, mely szerint a felesketett hegyőrök, ezen szolgálatuk gyakorlásában nyilvános őrnek tekintendők s a törvényen alapuló mind­azon jogokat élvezik, a melyek a közbiz­tonsági közegeket megilletik.

Next

/
Thumbnails
Contents