Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
6 VÁCI ill CLAP venyigék, mert ezeknek vékonyabb belük és tömöttebb fajuk van, mint a nedves, anyagos földön termeltek. Hogy járunk el a gyökeres alanyokkal ? Ha gyökeres alanyunk van, ezeket legcélszerűbb, csak tavaszszal szedni ki az iskolából és az ojtás idejéig homokban elvermelni. Ha azonban öszszel kell azt kiszedni. akkor őszszel kiszedve átválogatjuk akként, hogy a sértetlen és legalább 6 iniliméter átmérővel biró venyigéket, mint alkalmas alanyokat 50 es csomagokba kötözve homokba elvermeljük akként, hogy az azon évi hajtások hegyei kiálljanak a homokból. Kemény és száraz tél esetén ezeket is behintjük szalmával. Maga az ojtás. a) Az ojtás kezdete és a munka beosztása. Az ojtási idő kezdete nem állapithátó meg előre. De attól függ, hány emberrel dolgozunk és mennyi ojtványt akarunk előállitam. Legcélszerűbb az ojtványokat úgy késziteni, hogy azok azonnal a földbe kerüljenek, de az ültetést csak akkor lehet már foganatosítani, ha a talaj kellőleg átmelegedett, t. i. április hó utolsó vagy május hó első napjaiban, de május hó 20-ig be is kell végezni azt, Egy munkásra átlagban naponta több mint 200 ojtvány elkészítését nem lehet számítani. Ennek alapján ime egy kis számítás irányadóul. Készíteni akarunk 200,000 oltást. Van rendelkezésünkre a következő munkaerő ; 4 munkás az alany előkészítéshez, 4 munkás ojtogaly elökészitéshez, 4 a vág- lapok elökészitéshez, 12 az ojtványok ösz- szeillesztéshéz, 12 munkás a kötözéshez, 2 munkás a kenéshez, 2 munkás a számbevétel. csomagolás, esetleg az elverme- léshez, tehát összesen 40 munkás. Ezek naponta elkészítenek 8000 ojtványt az összes tervbe vett 200,000 ojtványt elkészítéséhez kell tehát 12 munkanap. Mikor kezdjük meg magát az ojtást? Az ültetést május elején kezdjük meg és bevégezzük május 12-én. E szerint az ojtással legkésőbb május 12-én készen kell lenni. Május 1-től 18-ig a vasárnapokat leszámítani vav 15 munkanap, áprilisoan tehát legalább 10 munkanáp kell előre dolgozni, vagyis a vasárnapok beszámításával az ojtást április 15 el kell kezdeni. Borászati hírek. — A hazai cognacipar állami kedvezményei. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1890. évi XIII. t.-c. 1. szakaszának d) pontja a szerint a cognacgyárak állami kedvezményekben résresittetnek. Minthogy azonban a pénzügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy a tiszta borból főzött cognae- mennyiségeken kivid, a cognacgyárak, majdnem kivétel nélkül, bizonyos cognacmeny- nviségnek hideg utón való előállításával is foglalkoznak, vagy legalább is előállítanak olyan cognacot, mely alkoholtartalmát részben közönséges finomított szesznek köszöni végre, hogy úgynevezett fagon-cognacot hoznak forgalomba, amelynek származása közönséges finomított szeszre és főleg a borkősavgyárak borolaj mellékterményeire vezethető vissza : a hazai cognacipar érdekében s különösen azért, hogy a magyar cognac jó kirnevének ezen a néven forgalomba kerülő, de cognacnak nem minősíthető gyártmányok ne ártsanak, — a kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumokkal egyetértőleg — a pénzügyminisztérium szükségesnek tartja, hogy az állami kedvezményben részesített összes cognacgyárak szigorú ellenőrzés alá vétessenek s a részükre biztosított állami kedvezmények megszórhassanak oly módon, hogy az állami kedvezmények csakis az illető gyárban előállított és tiszta borból főzött cog- nacmennyiségekre terjedjenek ki. Az e végből szükséges intézkedések megtétele folyamatban van. A soproni borkereskedők. Wekerle volt p. ü. miniszter egy rendeletével megengedte, hogy a soproni borkereskedők adótól mentesen használhatják fel bortermelési célokra bizonyos feltételek mellett azt a cukorfolyadékot a melyet a kémiai intézet és vegykisérleti állomás előzetesen megvizsgált és vegyileg- tiszta invertcukor- nak talált. A soproni borkereskedők ezzel olyan kedvezményéhez jutottak a melylyel némileg enyhül az a nehézség a melyet prosperálásuk elé a kedvezőtlen bortermelési helyzeten kívül az osztrák borkereske- kedők előnyös helyzete gördít. De a miniszteri rendelkezésnek van egy másik nevezetes eredménye is. mert általa egyben megoldást kapott az a vitás kérdés is, vájjon kötelezhetők-e a borkereskedők ama cukoranyag után járó adó megfizetésére, a melyet borkezelési célokra eddigien felhasználtak. A miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy csak akkor kötelezhetők a cukorfogyasztási adó megfizetésére, ha az ! országos magyar kémiai intézet konstatálja hogy a beszállított cukor répa cukorból előállított invertcukor volt. Mivel pedig az utóbbi években felhasznált cukorra vonatkozólag próbák nem léteznek, a soproni borkereskedők nem kötelezhetők utólagos fizetésre. Nyilt-tér. Nyilatkozat. A vidéki lapok egy némelyikében „Nyilatkozat“ címmel Haldek Ignác aláírásával egy nyílttéri közlemény jelent meg', melyben Haldek Ignác magkereskedö. a ki rövid idővel ezelőt a budapesti kir. Törvényszék fenyitő osztályának nyilvános tárgyalási termében vádlottként a vádlottak padján lilt, saját kényelmetlen situati- ójának leplezése végett az ellene még mindig folyamatban levő bűnügyre vonatkozólag a vidéki közönséggel egyetmást elhitetni igyekszik. Ezen tendentiósus híreszteléssel szemben, de annak előrebocsájtása mellett, hogy egy j bírói határozatnak jogerőre emelkedése előtt • senki ember fiával, különösen a még jog- , erőre nem emelkedett bírói határozat által érdekelt féllel polémiába sem bocsátkozom, szárazon csupán annak konstatálására szo- ritkozon, hogy a budapesti kir. törvényszék mint büntető bíróság előtt szabályszerűen lefolyt bünvizsgálat alapján a budapesti kir. ügyészség mint vádhatóság hivatalból Haldek lg nác magkereskedő ellen vádinditványt tett és a főméi tóságu kir. <Heia 7307/ 15. 804. sx. a. kell határozatával éppen a vizsgálat adatai alapján Haldek Ignác niagke- res bedől a lopás bűntettére való lelbnjtás miatt vád alá helyezni rendelte. Az ezen vádhatározat folytán megtartott végtárgyaláson a közvádló kir. ügyész ezen tárgyalás fejleményeihez képest a vádat íénntartotta és Haldek Ignác magkereskedőt a lopás bűntettére való íélhnjjtás hivatalból üldözendő bűncselekményének elkövetése miatt indítványozta meg bűn tettet ni. Az első fokban eljárt bíróság' vádlott Haldek Ignácot felmentette ugyan, de a bűncselekmények megtorlásának szorgalmazására hivatott vádhatóság nyomban nyilvános tárgyaláson a felmentő ítélet ellenléllebbezését jelentette he. Haldek Ignác felmentése te át még nem jogerős és felsó bíróságaink vannak hivatva Haldek Ignác eljárása felett itéle- ! tett mongani ; ö maga saját ügyében biró nem lehet és nyílttéri közleményekkel bíróságainkat praeoccupálni nem fogja. Ennyit tartoztam az igazság érdekében kijelenteni, de polémiába Haldek Ignáccal nem bocsátkozom, csak azt kívánom még megjegyezni, hogy merő válótlanság az a mit Haldek „nyilatkozat“-ában még eddig jogerőre nem is emelkedett felmentésének okául felhoz. Akit a Curia jogérvényesen lopás bűntettére való lelbnjtás miatt vád alá helyezett és a ki ellen a vádhatóságot képviselő kir. ügyész ezen bűntett miatt a vádat nyilvános végtárgyaláson hivatalból fenntartotta és a ki ellen végre a kir. ügyész fellebbezése folytán a bündvádi eljárás még ma is folyamatban van : az ugyancsak hiába fenyegetődzik hamis vádaskodás miatt való feljelentéssel ! Budapest, 1895. február. Mauthner Ödön. T. Szerkesztő Úr! Miután több helyen megszólítottak, hogy hogyan lehet olyan ocsmány munkát, mint az Ipar- és kereskedelmi hitelintézet ez évi kimutatása az üzletből kibocsátani, melyet úgy műszaki- mint tömérdek sajtóhibák miatt elítéltek s csak az intézet igazgatósága jószívűségének köszönhetni, hogy vissza nem dobták. — Feltéve, a hasonló név miatt, még többen is azon hiszemben lehetnek, hogy a nevezett nyomtatvány az én kezem alól került ki ; ennélfogva kötelességemnek tartom ez utón a n. é. közönséget figyelmeztetni, hogy az én nevem Kohn Victor, cég'em „Hunnia“ könyvnyomda; a nevezett nyomtatvány pedig Kohn Mór könyvnyomdájából került ki. Nehogy jövőben is ily tévedések előforduljanak, tartoztam ezzel érdekeim megóvására. Tisztelettel Kohn Victor HIRDETÉSEK.
