Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-10 / 6. szám
6 VAGI HÍRLAP fel, mihelyt tehát a vastartalom kimerül a sárgulásnak okvetlenül be kell állani. Ha ez volna a betegség baja akkor a vastartalom pótlására kell törekednünk. Ki kell bontani a tőke környezetét és bele vasport, káliumot, vasokszidet vagy vasgálicot kell tört alakban elhelyezni, hogy azokat a légköri behatások lassanként feloldják. De elŐálhat a baj túlságos nedvességből is. Ez esetben a talaj alag- csövezéséről kell gondosgodnunk. Más alkalommal a baj túlságos sok tavaszi esőktől is származhatik. Mihelyt az esőzések megszűnnek, meg fog szűnni a levelek sárgulása is. Itt a gazdának nem kell éppen smmit tennie. Néha a sűrű faárnyékok miatt áll elő a a sárgulás. Ekkor a gazda ritkitsa meg, vagy pláne irtsa ki a fákat. Mikor oltsunk ? Az amerikai szőlőművelés kérdéséi között első rangú szerepet játszik az idő meghatározása, melyben a nemesítéseknek történnie kell. Az idő meghatározásban ismét kétféle szempontot kell keresnünk. Először a vesz- sző idejét, vagyis korát, másodszor az oj- tási művelés időszakát. A mi a vessző korát illeti, határozottan legelőnyösebb egy éves vesszőket ojtani. Még pedig azért, mert ezen korban a képző sejt szövet legelevenebb, legzöldebb, legfogékonyabb és munkásabb. A vesszőnek epidermise, vagy bőre alatt közvetlenül van a képzősejtek rostja, mely sötét zöldszinével válik ki keresztmetszés alkalmával a venyige többi testrészeiből, de a vessző bel testében is magában az edény nyalábokban vannak ilyenek, melyek ! aszerint fonnyadnak össze és szikkadnak ; be, amint a venyige vénül. A vesszőt tehát addig legtanácsosabb ojtani, mig ezen képző sejtek sötét zöldéi, mert addig legjobban fogják az ojtást legszebben és simábban forrnak össze. De ha a vessző öreg', akkor az ojtás forradás nehezen történik és hézagos, üreges marad, mely hézagokon és üregeken idegen anyagok tolakodnak a tőke testbe és üszküsödés áll benne elő. A fás ojtás idő szaka legkorábban március eleje legkésőbbig május 15-éig tart. Zöld ojtás egyes vidékeken már május 20-án kezdődik, tart legkésőbb junius végéig. De erről kellő alapossággal máskor beszélünk. ________ Magyarország gazdaközönségéhez! Abban a nagy munkában, mely Széchenyi István szavára a Kárpátok bércei s az Adria között megindult, a melynek célja volt egy vagyonban, értelemben s munkaszeretetben gazdagabb, érzelmeiben nemesebb Magyarországot állitni az elhunyó nemzedékek helyére: a magyar gazdaosztály is kivette részét. Vizjárta rónákat hóditott meg a kultúrának, nemesbiti állatállományát, igyekezett elsajátítani a müveit nyugat fogásait, hogy jobbá teg e tőkéinek borát, fáinak gyümölcsét, jövedelmesebbé kezének munkáját. E törekvésekben nem csupán az anyagi haszon előnyei, hanem az a tudat is lelkesíti, hogy a helyzet javítására törve hazafias munkát végez, olyat, melyért egykor emlékét a nemzetnek ma még nem született milliói áldani fogják. Mind e mellett a haladó idők a nemzetnek éppen ezen osztályát nehéz válságba sodorták. A gyapjú ára leszállt, hegyeink világhírű termését elpusztitá a filloxera, végül a hanyatló búzaárak százezrek, sőt milliók erőfeszitésait tették meddővé. A paraszt kunyhóiban s a birtokosok kúriáiban a sötét gond. a jövőért való aggódás ütött tanyát, megsemmisítve a nemzeti fejlődésnek egyik legelőkelőbb tényezőjét a gazdaosztály elégült nyugalmát. És a jövő, melytől sokan oly sokat várnak, ha a dolgoknak szabad folyást engedünk, a jelek bizonysága szerint, még sö- tétebb lesz a jelennél. Az árak nem fognak javulni, a visszavonás, mely a föld urai s a birtoknélküliek ezrei közt kitört, önként meg nem szűnik. Jöhetnek ugyan évek, midőn a föld dusabban terem, de a kalászok dusabb hozadéka nem lesz öröm a gazda szemében, mig az árak esése föltartóztatva nincs. Annyi küzdelem után, melyet átélt any- nyi föladat mellett, melyek megoldása reá vár, a gyorsan haladó idők egy újnak föl- I karolását követelik a magyar gazdaosztálytól, hogy megmentse magát és igy a nemzetet a jövő számára, saját magának munkája által. Szervezkedjék úgy, a mint még eddig nem tudott egy életerős organizmussá és az erre irányuló kitartó és szívós munkában megnyerje azt, a mi még belőle eddig hiányzott: az összetartás és a nagy célok szolgálatában elsajátított fegyelmezettséget, mely a sikernek föltétele. Az első lépés, melyet ez irányban tettünk nem várt eredménynyel jutalmazta erőfeszítéseinket. A független magyar gazdák pártja múlt évi december 8-án tartott ülésén egyhangú és sokat ígérő lelkesedéssel mondotta ki, hogy Magyarország gazdái a bajok föltárása és az orvoslás módjainak kijelölése végett ez év tavaszán tartsák meg a III-ik országos kongreszust (egy országos gazda- gyűlést). Ez akongreszus Budapesten máj. 19 —23-ig fogmegtartatni s a szervező-bizottság abban a reményben van, hogy munkája bár nehéz, de eredménytelen nem leend. A lelkiismeretes munka, az önzetlen törekvés azonban sikerre vezetni csak akkor fog, ha a kongresszus úgy tagjainak számát valamint ezek részvétét illetőleg is azon szinvonalon fog ^llani, a melyen annak a szóban forgó kérdések súlyát és horde rejét tekintve állni kell. E végből szavunk egész súlyával, törekvéseink egesz komolyságával fordulunk a magyar gazdaosztály azon részéhez, melynek szive a nagy nemzeti érdekek iránt dobogni meg nem szűnt, csatlakozzék azokhoz, a kik sorsát enyhíteni, vagyoni helyzetét javítani, politikai súlyát emelni s erkölcseit megtisztítani igyekeznek Szebb, nemesebb, őt magát közvetlenebbül érintő célok szolgálatába nem állhat soha. És ne feledje, hogy a csomóba kötött veszzőket gyönge kéz szét nem töri, a megoldott kéve széthulló szálait pedig szét szórja, semmivé teszi a svyönge szél is. Kelt Budapesten, február hóban. A III ik országos gazdakongresszus rendező-bizottsága. Dezsöffy E elnök. Az uj bortörvény. Ez a törvény első sorban a magyar szőlőgazdák érdekében való. Mióta a fillokszera annyi szép szőlőt elpusztított és annyi szőlősgazdát megfosztott jövedelmétől és keresetétől, nagy erőfeszítéseket tesz a mi kormányunk és tesz| nek a jóravaló szőlősgazdák is, hogy a fil- ! lokszera pusztításai által okozott károkat pótolják, a régi szőlőket helyreállítsák, vagy újakat telepítsenek. Ezen uj telepítések sok költségbe és fáradságba kerülnek. A fíllokszer miatt megkevesbedett a bor( tehát jóval drágább is lett. Azelőtt, mikor voltak vidékek és évek, hogy 3, 4, 5 forintért adták a jó must akó- ját, a lelketlen borhamisítók mestersége nem igen fizette ki magát. De most, hogy a bor ára nagy, a hamisítás is nagyban járja. És kit károsítottak a hamisítók ? Első sorban a szőlősgazdákat, kik nagyobb bajjal és kiadással jutnak a musthoz. Ezen gazdák jó borának az árát rontották a hamisítók olcsón, vízzel készített rósz boraikkal. Másodsorban rontották a magyar bor jó hírnevét, mert a gyártott rósz borokat külországokba is eladták. Harmadszor károsították a borivókat, vevőket, kik pénzükért rósz italokat kaptak. Főként a hazai szőlősgazdák kedvéért és azok javára szól az uj bortörvény, mely kimondja, hogy mesterségesen bort készíteni vagy gyártani nem szabad. A ki ez ellen vet, tehát mesterségesen borfélét készít vagy árul, az 25 írttól 300 írtig terjedő pénzbüntetést fizet vagy becsukják. A bíró ítéletében azt is kimondhatja, hogy a vétkes hamisítónak a neve közhírré tétessék és a bort elkobozzák. Az itélőbiró pedig ezekben a dolgokban a kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíró. Rendezett tanácsú városokban a panaszosnak a rendőrkapitányhoz kell járulnia. A törvény nagyon szigorú ; mert nem csak azt bünteti, ki mesterséges bort gyárt, hanem azt is, a ki a bort vízzel, vagy egyébb, nem a borba való dolgokkal keveri, egyszóval „pancsolja.“ Mit szabad tehát a törvény szerint tiszta szőlőnedvből szűrt mustba és borba tenni? Csak azt, a mit a jó és becsületes pincekezelő szokott. Szabad a mustot vagy bort deríteni. Szabad a mustot teljesen tiszta cukorral javítani, ha sok benne a savanyúság. Szabad a borba vagy mustba teljesen tiszta szeszt vagy conyakot kis mértékben keverni, hogy erősebb, szeszesebb legyen és jobban elálljon, tartós legyen. Szabad a bort és a mustot csekély mértékben kénezni. Szabad a jó és tiszta borokat egymással keverni, összeházositani, hogy nagyobb mennyiségben egyforma bort kapjunk. Mindezt a jóravaló szőlősgazda és a kereskedő megteheti és akkor még- nem esik a pancsolás vádja alá. De a ki egyebet kever a musthoz vagy borhoz, ha vízzel felszaporitja, vörös színekkel festi, sok ként, kátrányfestéket, glicerint, sacharint s tudja Isten miféle más holmikat kever a borhoz vagy musthoz, az büntetés alá kerül. A törvény eltiltja azt is, hogy bárki a bort olyan név alatt árulja, a mely azt meg nem illeti. Nem szabad olyan bort budai, szegzárdi, villányi, takaji név alatt árulni, mely nem termett az illető vidéken. A törvényes rendeletben el vannak mondva a borvidékek is, melyek borait és szőlősgazdáit a törvény meg akarja oltalmazni attól, hogy más, nem odavaló bort áruljanak a hamis cégér alatt, Vanyolai.
