Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

6 VÁCI H1KLAP megtette kötelességét. Ez ünneplésekkel nem a nagy király emlékezetét tettük volna nagygyá, mert az úgyis mindennél nagyobb, hanem saját erkölcsi tartalmunk mellett dokumentáltunk volna. Ha ez az érzet hiány­zott bennünk, azon aztán senki sem segithet. Azért a hála annyival melegebb érzése­ivel emeljük ki városunk sz. lelkű férfiát, az irgalmas szivű szamaritánust, Kanda Istvánt, kinek keble nem hamvad ki a hu­mánus érzések eleven égése által, melylyel szegényeink felszáraithatlan szükségletein segít, de ott lángol szivében annál mele­gebben a hazafiú szeretet szeplőtelen lel­kesedése, és miután hatáskörében egyéb nem esett, mint a kath. legényegylet el­nöke ennek szerény körében gyújtotta fel, a kegyelet fáklyáját, itt ünnepelte meg Sz. László király halálának nyolcszázéves em­lékezetét nem külső fénynyel ; de belső Istennek igazán kedves érzelmekkel és áldo­zattal. Ezek az aránytalan szűk helyiségek csak keveseket ereszthettek be hézagaik közé, de nem szorult ki belőle a mi min­dennel drágább az ifjú lelkesedés. Nem külső fény, de tiszta lelki erények adták meg savát és borsát ez ünnepségnek, mely múlt vasárnap este hat órakor nyílt meg az egyleti énekkarnak. „Jelige“ eléneklé- sével. Ezután következett Kanda István gyönyörű megnyitója, melyben az ő nemes entliuziasmusával rajzolta sz. László emlékét és serkentette a jelen voltakat annak igaz tiszteletére. Kmety Lajos Rosty Kálmán szép költeményét Sz. Lászlóról szavalta el, mig Bucsek István tanár felolvasást tartott. A gyár és kézműiparról. Az énekkar ezután egy éneket adott elő igen szép hatással Sz. László királyról, melyet Kontró János és Szíjgyártó István szavalatai követtek. A záróbeszéoet az egylet alelnöke Pálinkás Antal tartotta meg. Mely után feloszlatóul az egylet minden dicséretre méltó énekkara a „Hymnust“ adta elő. Ezen sorrendben folyt le a szép ünnepély, melynek üdvös és malasztteljes hatása az ifjú iparos nemzedék szivében a sírig fog élni. — Házasságkötések. Nov. 24. vasár­nap d. u. 2V2 órakor Kmali József Fábián Mari, nov. 24. vasárnap d. u. 3 órakor Pogány András Csorba Jolán, nov. 25. hétfőn d. u. 4 órakor Bállá Gyula Kónya Mária, nov. 27. szerdán d. u. 3'/2 órakor Dudás Péter Filicsek Emilia, nov. 27. szerdán d. u. 4 órakor Pozsonyi Mihály Ganyec Mária. — Partos Imre gyásza. Bartos Imre a Vác kerületi függetlenségi párt mindig hű és tevékeny tagját a halál mély kese­rűségbe döntötte. Szeretett nejét vesztette el, kivel 42 évet töltött boldog házasság­ban. Gyászjelentése igy szól : Alulírottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal meg­tört szívvel jelentik forrón szeretett neje, illetőleg a legjobb édes anya, nagyanyjok- nak Bartos Imréné született Lienert Er­zsébetnek folyó évi november hó 21-én d. u. 4'/2 órakor életének 63-ik évében, boldog házasságának 42-ik évében, legpéldásabb keresztényi türelemmel viselt betegség után az Úrban történt elhunytét. A kedves ha­lottnak hült tetemei e hó 23-án d. u. 3 órakor fog az alsóvárosi temetőben levő sitboltba örök nyugalomra tétetni, a fel­támadás nagy napjáig. Az engesztelő szent­mise-áldozat pedig folyó hó 25-én d. e. 10 órakor fog a váci székesegyházban a Min­denhatónak bemutattatni. Béke lengjen drága porai felett! Bartos Imre, és csa­ládja. — Súlyos családi gyász. Benkert György váci lakos és nógrádi püspök-ura­dalmi bérlőt f. hó 23-án érzékeny veszteség sújtotta, amennyiben kedves neje ezen a napon Budapesten egészen váratlanul el­halálozott. A boldogultban Ursziny Arnold városi gyógyszerész anyósát siratja. Gyász- jelentést lapzárlat előtt nem vettünk. — Összeírás. A mezőgazdasági statisz­tika összeírására kiküldött ügynökök nagy buzgalommal foganasitják a rájuk ruházott feladatok at. — A villamos vasút ügye. A már általunk jelzett villamos vasút ügye erősen halad előre. A vállalkozó mérnökök a múlt hét folyamán telekkönyvi kijegyzéseket tettek, mindazon birtoktestekre nézve, me­lyeket a vonal keresztül halad, hogy a ki­sajátítás alkalmával teljesen tisztében le­gyenek az illető tulajdonosoknál. — Mixer György büntetése. A pest­vidéki törvényszék fenyitő osztálya a már lapunk múlt számában jelzett végtárgyalás megejtése után Mizer Györgyre szándékos gyilkosság büntette elkövetése miatt 12 évi súlyos fegyház büntetést szabott. — Újabb szolotclcpilö. Olaj Ferenc városi képviselő és szenvedélyes szőlészünk f. hó 19-én megvásárolta Pertik Gyula par­lagszőlejét a Bácsika fensikján. Ezt a régi szomszédos szőlejével egy tagba eresztvén, mintegy 6 holdat magába ölelő szőlőtele­pítést foganasit Olaj Ferenc a jövő év ta­vaszán. A rigolirozási munkálatok már most megkezdődnek. A telep tisztán amerikai ojtványokra lesz berendezve. Olaj Ferenc­nek eddig elért sikerei szép jövőt biztosí­tanak az uj telep részére. — Uj fényképész. Révay Ignác buda­pesti fényképész a Baross-utcából Vácon a Budapesti-főuton a Bolgár-féle házban fényképészeti műtermet nyitott a mai napon. — Hekiildött okmányok. E hét fo­lyamán több rendbeli okmányok küldettek be szerkesztőségünkhöz Roboz József siket- néma-intézeti igazgatóra vonatkozólag. Ezek közt van a nagyváradi esküdtszéki tárgyalás jegyzőkönyve, a vád és védbeszédek, az esküdtszék Ítélete. Vác-város lakóit és min­ket ezek a dolgok, amennyiben az igazgató múltjára vonatkoznak, egyátalán nem érde­kelnek, azért olvasatlanul aktaszerüleg irat­tárba helyeztük. Volt azonban a beküldött iratok között egy, mely arról tanít ki ben­nünket, hogy Roboz József Csere Lajos bátorkeszi jeles méhészt, ki nagy fokú da­dogásban szenvedett, ezen veleszületett ter­mészeti fogyatékosságából kitanitotta. Ez emberbaráti nemes tény, mely mellett némán, hallgatva nem vonulhatunk el. Mert mindig emelő jelenség marad ha embertársainkat azon képmáshoz, közelebb hozhatjuk, melyre őt az Isten teremtette ! Száz és száz szeren­csétlen siketnéma van, kikkel Roboz úr hasonló jót tehet. Törődjék ezzekkel, ne pedig ácsánkodó ellenségeire gondoljon. Mi kine- veztetésének nem vagyunk barátai, mert az ő vetéseinek nem a váci barázdákból kellett volna felzöldülniök, de az ember­baráti tények közös kincsek, melyekkel beszámolni tartozunk. — A Prisztacs árvákért. A nőegylet elnöksége a legnagyobb nélkülözések kö­zött hátrahagyott 5 Prisztacs árva segélye­zésére havonkint két forintot folyósított. Az élet könyve fogadja lapjaira az irgal­masság testi cselekedetének a szép müvét ! — Harci diadalai. A sok váci Marci között egyre sem mosolygott a szerencse oly kitartóan, mint a mi Banda Marcinkra, ki mióta a közülünk a fővárosba költözött ott hirt, dicsőséget és pénzt arat özönnel. Örülünk neki, hogy az egyszerű tanulatlan cigány-gyerek oly kariért csinál, hogy ma már elismert első népzenésze az országnak, kit már Európa szerte ismernek. Meg is érdemelte nemes szivü jó gyerek, ki min­den sorsban hűséggel gondol reánk és mi is büszkén valljuk a magunkénak. Legújab­ban Klökner Ede budapesti könyvkiadó Banda Marcinak köztetszés mellett játszani szokott legkedveltebb dalai és népdalai teljes gyűjteményét adja ki Marci arcképé­vel. Eddi üt mar megjelent 10 füzet, melyek Deutsch Mór kereskedésében is kaphatók. Váci kisleányok, kik az életben már annyi Dunari, Daisy és más idegen szerencsétlen val- zereket ostoba és bűnös operetteket vagytok kénytelenek eljátszani, dobjátok kérlek eze­ket a szamárságokat tüzbe, hisz nektek már meg van a ti Marcitok, avval az ő felmér- hetlen ezer meg ezer apró váci és igazi magyar motivumaival. Ebből fakadnak fel a hazafiságnak és szabadságnak szent ér­zései, melyek nélkül szépet és nagyot senki e hazában nem alkothat. — A nagy venyige vásárló. A váci városi szőlőtelep venyige iskolájában az idén legnagyobb bevásárlást Tragor Ernő eszközölte, ki több mint 40,000 darab ripá- riát rendelt meg,' igy kerekszámban 400 forinttal járult a szőlőiskola jövedelmező­ségéhez. — A cirkumspektus atyafiak. A legutóbbi megyebizottsági tagok választá­sának epizódjai, ismét egy uj adattal gya­rapították azt a régi, elismert igazságot, hogy a lutheránusok hübele Balázs módjára nem járnak el, hanem minden lépésüket higgadt körültekintés után teszik meg. Egyik alválasztó kerületben ugyanis hároman pá­lyáztak a megyebizottsági tagságra. A szol- gabiró, az egyházi főgondnok, meg a köz- ségi jegyző. A kerület egyik községe merő lutheránus választókból állott, számszerint 67-ből. Lutheránus atyánkfiái úgy okoskod­tak, hogy ő nekik politikából, mely úgy sem hoz a konyhára semmit, nem lehet a jelöltek egyikét sem megsérteni. Felosztot­ták tehát magukat 3 részre akként, hogy mindegyik jelölt kapjon a községből 22—22 szavazatot. Ami összesen kitesz 66-ot. A 67-iket pedig a választás napjára lefektet­ték a meleg dunnák közzé és rakta rá a hi­degborogatást, hogy mint gyöngélkedő távollevő a kiszámított egyensúlyt fel ne billentse. — Kulcsot. Gyurik János a dukai ura­dalom egyik bivalyos szekerese f. hó 18-án vasvillával kezével felakart ugrani az általa hajtott szekérre, de a bivalyok melyekkel a szekerész eg'yébként nem a legszelídebben szokott elbánni, azon ösztönben, hogy a vasvillából megint kijut a számukra meg­vadultak és a szekeret elragadták, minek következtében a béres oly szerencsétlenül esett vissza a szekér oldaláról, hogy rajta a kerekek keresztül gázoltak és oldalbor­dáját benyomták Dr. Vadas uradalmi or- vost gyorsan felszóllitották a g'yógysegély nyújtására, azonban a gyógykezelés aligha jut abba a szerencsés helyzetbe, hogy ered­ményeket bírjon felmutathatni, miután Gyu­rik már öreg, aggott ember, és a természeti erők nála már fogyatékosán működnek. — Piaitól osztogatás suttyomban. Hétfőn reggelre a rendőrség azt az értesí­tést nyerte, hogy gyanús, rejtelmes egyéni­ségek a külső utcákban titokzatos módon lázitó plakátokat osztogattak szélylyel, hogy vele a népet felbujtogassák. A rendőr-ka­pitányság azonnal megtette a legszélesebb körű intézkedéseket a veszedelmes iratok bevonására. Csakhamar kitűnt, hogy a kér­déses plakátok a most vajúdó néppárt pla­kátjai megírva a következő gyönyörűséges nyelven : „Én vagyok a falu rossza egye­dül, engem ugat minden kutya messziről. Ezt a nótát dalolhatná el a néppárt is ma­gáról, mert annyi az ellensége, mint a mennyi a kormánypártnak a barátja, elő és utó csahosa. És vájjon mit vétett a nép­párt azoknak ! . . Azt amit a hold a ku­vasznak — Semmit. De nem is lehet az a néppárt olyan rossz portéka, bárhogyan üldözzék, hajhásszák, dögönyözzék, doron- golják is azt, mert hiszen vackort nem kez­denek ki a verebek, sem pedig gebét nem űznek a kopók. sat. Ebben a kopó, kuvasz stylusban van megfogalmazva az, hogy az ár­tatlan néppárt turbulens elemek vezetése mellett a szeretet evangéliumának ural-

Next

/
Thumbnails
Contents