Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-17 / 46. szám

Előfizetési árak: TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Szerkesztési iroda éskiadóhivatal: Egész évre ...........................6 fit — kr. Félévre......................................3 frt — kr. Negyedévre ...........................1 frt 50 kr. EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Felelős szerkesztő és laptulajdonos E> r. KISS J Ó Z S E F. VÁG, Mária- Terézia-rakpart, Dr.Kiss- féle ház. I. emelet. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajczár. Bérmentetlen levelek nem fociadtatnak el. Megjelenik minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK ixitányosan eszközöltetnek. Kéziratok vissza nem adatnak. Peraigit tranquiilla iDOtestas, quae violent a nequit. A mezőgazdasági adatok össze­írásáról. A városi polgármester által 1895. évi november hó 3-an kelt a mezőgazdasági sta­tisztikai adatok összeírásáról közzétett és a lakosság házaihoz kihordott hirdetmény a gazdálkodók körében nem kevés nyug­talanságra szolgáltatott alkalmat. Erős vélelem támadt a népben, hogy ezen összeírásnak végeredménye alig le­het egyéb, mint az adóterhek fokozása. Különben nemcsak mi nálunk, hanem az országban egyebütt is hasonló hatást keltettek az összeírásra vonatkozó intéz­kedések. Innen következeit be, hogy sokan, ne­hogy galambjaiktól, baromijaiktól adót fizessenek, iparkodtak azokon minden mó­don túladni. Félő, nehogy ezen eljárás a gyümölcs­facsemetékre is kiterjesztessék. Iparkodunk azért polgártársainkat meg­nyugtatni, hogy ezen összeírásnak az adóhoz semmi köze. Abból a gazdálkodó Egy váci tengerész leveléből. Roango, szept. 1. Az Umbe-kuru torkolatánból — tizenkét napi időzés után felhúztuk a horgonyokat, hogy a vitorlákat kedvező szélnek feszít­sük s az északra eső Mombat-ba érjünk, mert az angol konzul tudósítása után érte­sülve voltunk, hogy ott megtaláljuk „Ajax“ angol fregattot, mely, mint mi, szintén Austráliába igyekezett és igy benne utitár- sat lelhetünk. A találkozás azonban nem sikerült, mert Sansibar szigetről egy inter- nacionális szignált kaptunk, mely szerint „Ajax“ négy nappal ezelőtt kifutott Mom- basból és délkeletnek indult Melbourneba, — Minthogy igy nem volt mit keresnünk Mombasba, megfordított iránytűvel mi is — meglehetős szél alatt — Austrália fő­városa, Melbourne felé lavíroztunk, mely kedvező szél esetében is a keletafrikai par­toktól harmincöt napi keserves tengeri út, az iszonyú hőségben a nyilt Indiai Óceánon. Az első héten makacs sirokkó hajtott fel bennünket egész az Equátorig, mely óri­közönségre semminemű terhek nem há- ramlanak. Az egésznek semmi más célja nincs, mint hű képét adni hazánk mezőgazda- sági állapotának. Ugyanis az 1895. évi 8-dik törvény rendelte el az ország vagyoni állapotá­nak gazdaság statisztikai felvételét. Ezen felvételnek foganasitása szem­pontjából rendelte el a nagyméltóságú földművelésügyi m. kir. minisztérium 957. elnöki sz. intézkedésével a mezőgazda- sági adatoknak nov. hó 20-tól — 30-dik napjáig tartó záros határidő alatt való összeírását, a törvényhatóság első tiszt­viselőjének felügyelete alatt, részint szám­láló ügynökök, részint e célra szervezett megyei, járási és városi bizottságok közre­működésével. Az e célra beoklatott számláló ügynö­kök számszerént húszán, városunkban e hét folyamán szerdán megkezdik az ösz- szeirást. Bizalmatlansággal tehát senki ne fo­gadja őket. Tiszta vizet akarunk a pol­ási út elmaradhatott volna, ha északi vagy nyugoti szelünk van. Kilenc napja, hogy tengeren voltunk már a nélkül, hogy hétszáz tengeri mértföldnél többet hátrahagytunk volna és a földhöz való oly iszonyatos távolság miatt is már mindenki erősen óhajtotta a szél irányának változását. Vasárnapi nyugalom a hajón; az egyet­len nap egész héten, mikor a matrózok szabad időt kapnak ruhájukat foldozni, tom­bolát játszani vagy haza gondolni és irni ; az egyetlen nap mikor nehány rövid óráig szabadnak érzi magát. E napon előszedegeti az öreg leveleket, amiket már régen kapott otthonról és oly örömmel olvassa azokat újból és újból ke­resztül ; arcáról úgy sugárzik az öröm, hogy egy kézirás fekszik előtte azoktól, kik szi­véhez oly közel állanak. Szemei csak úgy nevetnek a gondolatra majd ha ismét ott­hon lesz. Azután kölcsön kér valakitől Írószert rádől egy nagy kötélcsomóra és ir haza a jó szülőknek. Bármily messze legyen is onnan, e perc­ben otthon van és képzeletében oly édesen tűnik elő a régi gyermekkori kép, aztán még ha újból otthon lesz. gárság poharába önteni, azért újból figyel­meztetünk mindenkit, hogy az összeírás kizárólag a mezőgazdaság állapotának megismerése céljából történik. Felhívjuk egyúttal a közönség figyel­mét a törvény 6-dik paragrafusára, mely­nél fogva mindazok, kik tudva és akarva, hamis adatokat vallanak be, vagy azok, kik az összeírásnak kellő időben való befejezését szándékosan megakasztják, ki­hágást követnek el és 50 forintig terjed­hető pénzbüntetéssel sujtathatnak. Egyúttal vegye magának a polgárság azt a fáradságot, hogy szarvasmarháit, lovait, szamarait, öszvéreit, kecskéit, ju- hait, szárnyasait, méhköpőit szám és nem szerint eleve számlálja meg és vallja be. Hasonlóképen cselekedjenek gyümölcs­fáikkal és csemetéikkel is. Ha tehát az összeíró ügynökök műkö­désének kezdete előtt a gazdálkodásunk­ban találhaló állatokat és gyümölcsfákat fajaik szerint összeszámláljnk, akkor a bevallás könnyen, kényelmesen és pon­tosan megtörténhetik. Hirtelen nyugtalanság a hajón, Valami rossz van készülőben, mert különféle gyors rendkívüli intézkedés történik. Valami vi­har van kitörőfélben. A parancsnok is nem­sokára a vezényhidon terem s a helyzetet rögtön felfogja parancsot ad a nagy és va­lamennyi felső vitorlák bevonására. Az ég félelmes szürke szint ölt. A be- láthatlan meszszeségben hömpölygő habos fejű hullámok lassú méltósággal húzódnak délfelé. A szél irányt váltott és mi irtóz- tató sebességgel rohantunk előre az erős szélnyomástól. Nem tartott tiz percig mi­kor nagyfokú bóra jött s minden átmenet nélkül orkánná fajult, hogy a legrosszabra engedett készülni. Megkezdődött az iszonyú tánc! De nem azért vagyunk tengerészek, hogy lélekjelenlétünket veszítsük. Nem ismeri a tengerész mi az a félelem, sőt olykor a legveszedelmesebb, a legválságosabb pil­lanatokban már a halál csontos ujjai között sem sápad el, A matrózok kötelességszerüleg halálmeg­vető nyugalommal szaladtak fel az ingó kötélkágcsón s odafenn a magas árbóco- kon igyekeztek a már alulról behúzott vi­torlákat teljesen bevonni és összekötözni. — ami, hogy mily veszély és fáradsággal

Next

/
Thumbnails
Contents