Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-03 / 5. szám

4 VAGI HÍRLAP »»Édes fiain, vezesd hát a csapatot, De jutalmat homlokodra én adok : Bucsuzásul vedd szerelmes csokomat, S borostyánnal koszoruzza majd a nemzet lan­todat !«« Bálintflfy Bálint. Helyi és vidéki hírek. — Konferencia. Pestvármegye törvény- hatóságának Vácon lakó bizottsági tagja január hó 30-dik napján az az csütörtökön délátán négy órakor a városháza tanácster­mében értekezletre jöttek össze, hogy meg­állapodjanak a kijelölendő alispán személyé­ben. Nyolc bizottsági tag jött össze és az értekezlet végén megejtett szavazás alkal­mával a nyolc közöl még Tahy István. Benicky Lajos mellett foglalt pártállást, egy pedig nem nyilatkozott meg. — A váci takarók pénztár a kór­házért. A váci takarékpénztár részvénye­seinek f. hó 2-án tartott közgyűlése, mint az előző évben úgy az idén is száz forintot szavazott meg a városi magán kórház cél­jaira Az intézet által szolgáltatott eme szép példa, mint reméljük követésre fog találni a többi váci pénzintézetek részvényeseinél is. — Jegyzőkönyv. Vettük a Benicky Ferenc főispán által az üresedésbe esett alispáni állás betöltése körül követendő eljárás megállapitása céljából jan. 20-di- kára egybehívott értekezletnek jegyző­könyvét Melyből kiemelendőnek tartjuk, hogy az összehivottak jelentékeny többsége Benicky Lajos aljegyző mellett foglalt ál­lást. — Gullner Gyula pedig előre kije­lentette, hogy sem a jelöltetést, sem ma­gát az alispánságát el nem fogadja. Ezen nyilatkozatok alapján határozatba ment a járási értekeztetek összehívása. A váci felsőjárási értekezlet összehívása Rugnay Józsefre, a váci alsójárási pedig Bán Pod- manicky Géza, a Vác-városi értekezlet összehívása Dr. Freysinger Lajosra bíza­tott. — A rongyos gyermekekért. A szegénység emelkedő irányzatával egy vo­nalban azon gyermekek száma is egyre emelkedik, kik védő téli ruha nélkül szű­kölködnek, igy az iskolák fontos látogatá­sában akadályozva vannak. Ezen szegény rongyos iskolás gyermekek felruházására Vörös Károly lelkész ur gyűjtést indított meg. E nemes célt melegen ajánljuk vá­rosunk lakossága emberbaráti érzületébe. — H ácx Nándor. A szőlészeti felügyelő I kinek alapos és értelme^ előadásai állandóan nagyszámú hallgatóságot vonzottak a város­háza nagy termében jan. 31-án tartotta utolsó előadását. Hogy azonban az előadá­sok gyakorlati érvényét még gyümölcsö­zőbbé tegye, Ígéretet tett a váci szőlősgaz­dáknak, hogy metszés idején ismét el fog jönni városunkba és kimegy a váci szőlőkbe hogy az ott dolgozó munkásoknak saját- kezüleg mutassa be a szőlőkben az ottani talajhoz legalkalmatosabb metszési eljárá­sokat. E körülményre előre is ‘felhívjuk a vincellér tartó szőlősgazdák figyelmét, — KcMxülödéNck a farsang végere. Vendéglőseink és kocsmárosaink fokozott buzgalmat fejtenek ki, hogy az idei far­sangot minél vigabban fejezzük be. — A Pannóniában vig, zajos álarcos bált fog­nak rendezui. A Kúriában is táncestély fog lenni. A fel és alvégi bormérésekben is mindenütt cécózás lesz. — Hogy fizette kJ magát az chadó. Az ebadó mindjárt az első évben 459 frt 5 krajcár jövedelmet hozott. Ezen összeg I 2 takarékpénztári kezelés alá jutott, hogy kamataival és a jövő év szaporlataival megnövekedve alapul szolgáljon a sinter­lak felépitésre. — Az izraelita fiatalság bálja. Mu­latságokban gazdag farsangunknak jelen­tős eseményét fogja képezni az izraelita fiatalságnak f. hó 9-én a Pannónia szálló­ban tartandó bálja. Melyre számosán ké­szülnek. — Pál fordulása után. Pál fordulás az idén igen szép, derült nappal köszön­tött be, a miből a régiek szájhagyománya alapján bő termő évre és állandó egészsé­ges időjárásra következtetünk. Szerdán reggelre azonban friss hó köszöntött be. De hiszen még tél középben vagyunk. — Éjjeli betörök. Vácon ha nem is épen az elegáns, de felette érdekes utcák közé tartozik a Görög-utca, nemcsak azért, mert lakói az estéli órákat arra használják fel, hogy a sörházi oldalra eső jég siklón Kanadai sportot, lejtő szánkózást gyako­rolnak, hanem azért is, mert nappal benne a rejtőzni szerető csendes szerelmesek gya­nútlan légyottokat rendeznek, éjjel pedig a vendégszerepekre felránduló betörök ren­desen itt csinálják meg első szárnypróbál­gatásaikat, mint a hol rendőrt ember em­lékezet óta nem láttak. Nehány ilyen be­törési vállalkozó a szerdai éj teljes sötétsé­gében ismét Saxik virslis kapuj it kezdette feszegetni. — A ház lakója azonban nem hiában legébrebb ember Vácon, az első zördülésre talpon termett, életet öntött alvó cselédeibe, markukba pedig hatalmas fur- kosókat nyomott, ö pedig zsilás karjaival a legerősebb ökröt is leteritő taglót raga­dott meg. Ezen mozgó hadjárat közeledtére ész nélkül iramodtak tovább a betörési kí­sérletezők, a mi ezer szerencséjük volt. mert a Saxik által kiosztásba került ütések utolsó kenet számba mentek volna rájuk nézve A bátor Saxik, még a szomszédos házakat is mind felkutatta, de a gonosz betyárok­nak csak hült helyét találta. A rendőrség figyelmét tehát ismételten rátereljük a gö­rög-utca éjjeli üzelmeire. — Jelenet. A vizsgálóbíró asztala előtt egy szúró tekintetű, jól öltözött vizsgálati fogoly áll. — Lássa már harmadik hete, hogy meg­átalkodott, csökönös makacssága folytán na­ponta magam elé kell kisérteinem — Igaz! . . . — Ha ön a terhére rótt bűnös cselek­ményt őszintén és töredelmesen bevallaná, a törvényszék ezt enyhítő körülményül tudná be önnek. — Az ilyen enyhítő körülményekhez nem tartok igényt, — De gondolja meg mégis lássa minden ter- helőbizonyiték amellett szól, hogy csakugyan ön volt a G . . . féle merénylet forralója. — S azután. — Makacs tagadásával t«hát semmit nem enyhít a sorsán, sőt i kabb a büntetés ki­szabásánál ez súlyosbító körülményül fog" szolgálni. — Biró úr ! bocsánat én csak egy súlyo­sító körülményt ismerek. — És az!? — Ha azon nasivasi hathetes tanfolyamot kell megszakitnom, melyet fogoly társaim kiképzésére nyitottam : — Ha ez letelt val- ani fogok. — JEgy történet, mely uj zongorán kezdődik és egy vén hangszereli végződik. Dimitri Dimitrievis tanácsos, mint a legtöbb orosz és nem orosz ur sze­rette a bort, a kártyát, a lovakat, no meg az asszonyokat. A garzon tanácsost gyön­géd viszony fűzte egy szép özvegyhez, Alexandra Wassiljewnához. Nap-nap után az özvegynél élvezte a délutáni feketét, történt, hogy szivének istennője egy dél­után nagyon lehangoltan fogadta. A taná­csos fagg-atní kezdte a szép asszonyt : váj­jon mi legyen bánatának oka ? — Igen jól tudod. Dimitri — fakadt ki az özvegy könyek között — hogy én men­nyire rajongok a zenéért, s mindeddig nem boldogítottál egy zongorával. Dimitri te engem nem szeretsz ! A nagybajszu tanácsos ijedten igért eget, földet, a többi közt Bechstein-zongorát-is. Az asszonyt a puszta Ígéret neui nyugtatta meg, hanem rögtön tudakozódni kezdett, hogy miként hozatják majd el a zongorát a vasútállomástól, a mely öt mértföldnyire esik. Nyáron az egész ut csupa homok, télen pedig nincsen a sárnak feneke. Úgy nincs más hátra, szólt Dimitri, mint hogy országutat építsünk. Dimitri szótartó rögtön elment a kormányzóhoz, hogy annak az országút építésére nézve előterjesztést tegyen. A kormányzó a kit a sors hat lány­nyal áldott meg. nagyon szívesen fogadta tanácsosát, hisz régóta őt szemelte ki egyik vejének. Ő exellenciája beleegyezett az út­építésbe és e célra fél millió rubelt utal­ványozott ki Dimitriewicsnek. Tüstént el kezdte építeni az országutat, de a tanácsos tisztában volt azzal is, hogy a pénzből nem futja ki, miért is nem csináltatott az ország­úinak fundámentumot. Ily módon tízezer rubelt takarított meg. Már három mértföld­nyire! kiépítették az országutat, de ekkor Dimitriewics nagy bajba keveredett. Bement a kormányzó székhelyére, itt összejött régi ó pajtásaival, a kártyaasztalhoz ült s a hivatalos pénz elúszott. Dimitrinek sokáig nyomta ez a lelkét, nagy szomorúságában és pénz hiányában az országút csináltatását teljesen abba hagyta, amiért a kormányzó egy szép napon maga elé rendelte. — Dimitri Dimitrievics — szólt a kor­mányzó — önre súlyos vád nehezedik. Miért nem készíttetett az országúinak fundamen­tumot ? — Kegyelmes uram, erről egészen meg- felodkdztem. — Miért nem fejezte be az országutat? — Kegyelmes urnm, ezt is elfelejtettem. — És azt a pénzt, a mit önnek az út­építésre adtam, elkártyzáta. Tudja-e, hogy az a cár pénze volt ? — Erről is megfeledkeztem. — Dimitri Dimitrievics, ön meglopta a legkegyelmesebb cárt. Ez súlyos bűn, és nehezemreesnék, ha önt, a kit annyira sze­retek, meg kellene büntetnem. De nem segíthetek, — vagy feleségül veszed az én legidősebb leányomat, vagy áthelyezlek egy más kormányzóságba . . . — A váci hengermalom részvény társaság lisztárai. Asztali dara, A B sz. 11 frt 30 kr., asztali dara, C sz. 10 frt 80 kr. Királyliszt. 0 sz. 11 frt — kr. Lángliszt 1 sz. 10 frt 50 kr. Első­rendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt — kr. Zsem- lyeliszt 3. sz. 9 frt 40 kr. Elsőrendű ke­nyérliszt 4. sz. 9 frt — kr. Közép kenyér­liszt 5. sz. 8 frt 70 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 8 frt — kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 70 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 20 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt 10 kr. Korpa go­romba G. sz. 3 Irt 85 kr. Csirke búza, 3 frt.

Next

/
Thumbnails
Contents