Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
6 VAGI HÍRLAP A mintapince. — Miklós Gyula szobrának leleplezése alkalmából. — Budapest, szept. 28. Csöndben született meg- egy — rendesen — gúnyolni szokott miniszteri bureuban 1881-ben, b. Kemény Gábor földmivelési miniszter s mint borászati biztos, Miklós Gyula alatt; nem lankadva, zajtalanul, a politikai lapoktól észre sem véve működik 14 év óta, a magyar okszerű bortermelés érdekében ; gyakorlatban mutatja a helyes borkezelést és pincegazdaságot, a megérett bor palackra vonását és elszállítását benn és künn, túl a messzi tengereken, terjesztve e szakban az ismereteket és alapos tudást, gyarapítva a nemzeti közvagyont. Mindkét alkotó korán elhalt, egyik el van már feledve, de a másiknak, Miklós Gyulának a bortermelők szövetkezete, igazgató-bizottsága , a mintapince felügyelői és a kormány bizalmi férfiai, ez intézmény kezelő és elárusító személyzete közgyüjtés utján Stróbl Alajos szobrászszal emlékszobrot készíttettek számára s május 2-án fogják a leleplezési ünnepélyt megtartani Kecskeméten, az általa homokföldön alapított Mik- lós-telep nevű szőlőhegyen, mely alkalmat arra is felfogják használni, hogy egy borászati kongresszus tartását megbeszéljék, melynek tárgya a hazai elpusztult szőlők uj bepiántálása s a magyar bortermelés emelésének eszközei feletti eszmecsere és határozás lesz. Miklós majdnem tiz évet szentelt a mintapince ügyének, előljárt, utat tört, irányt adott mindenben s kecskeméti telepén példát mutatott arra: hogy lehet homokra viruló szőlőt plántálni. Szobra az ő érdemeinek s a bortermelők szövetkezete és mintapince személyzete hálájának megérdemelt emléke lesz, a mi ez igénytelen cik- nek tán némi aktuális értéket ad, s az olvasó figyelmét néhány percig elfoglalni képes lesz. Három indok bírta a földmivelési m. kir. minisztériumot a magyar központi mintapince intézmények létrehozására: 1. mert a szőlő- és bortermelés az ozszágnak egyik ős termelési ága s a nemzeti vagyon állandó és biztos jövedelmi forrása, a mire földtalaja, kedvező földrajzi és égalji viszonyai, népének e munka-nemre különös hajlama és kézügyessége egyenesen utalják s az a körülmény, hogy a birtok verőfényes hegyes vidékeit, halmait és lankáit igy legjobban hasznosíthatja, a népnek kedvelt munkát ad s a nemzet majdnem egész va- gyonosaeb része megszokott életkényelmének egy szükséges kellékét szerzi meg, melyhez századok óta hozzászokott, a mely egészségét s erejét fokozza, bátor jellemét férfias önérzetét föntartja — a bortermelésre fölhívja. 2. Az volt a sürü panasz, hogy városokban természetes jó és nemes bort nem lehet találni; kevert, mesterségesen gyártott, sárgára, vörösre festett s a I festékkel megmérgezett borok vannak általánosan mindenütt forgalomban túlságos árakért, cifra címek alatt, s a vevő és fogyasztó betegséget kap pénzén : főfájást, gyomorémélygést, s a bor — a magyar föld e felséges adománya iránt — undort. Általános volt a panasz, hogy városainkban jó bort találni lehetetlen. 3. A kormány felállította a vincellér-iskolákat, s mellettük kis minta szőlőtelepeket rendeztetett be, vándortanitókat nevezett ki, a kik a népeti és polgárságot a szőlővel való okszerű bánásra oktassák Csak a betetőzés volt hátra : a borral való célszerű bánás, seprőről lehúzás, töltögetés, a megérés két-három óra alatt, helyes pincekezelés, palackokra-vo- nás és az elárusitás. E nagy érdekek szolgálatára alkottatott a minta-pince, eleinte házi kezeléssel. A kormány pincét bérelt számára, felszerelte, s mellé segédszemélyzetet állított, bort szereztetett be, elárusítót fogadott fel s a felügyeletet és vezetést minden munkágban saját közegeivel folytatta, irányt adott és ellenőrizett, a cél eszközeit kigondolta és végre is hajtotta. Ez időben, a kezdet nehézségei közt szerzett magának Miklós Gyula, mint borászati kormánybiztos elévülhetlen érdemeket. Ez 1881-től 1882-ig tartott. Ekkor öt tagú felügyelő-bizottság neveztetett ki, melynek elnöke Kerkápolyi Károly, alelnök Gönczy Pál volt ; a borok elárusitása végett Herczeg Rezső alatt egy képviselet állíttatott fel, ami 1883-tól 1886-ig tartott, az eladást tényleg miniszteri rendelet következtében 1887-től fogva Radó Mór és társa pesti kereskedők intézték. E közben 1886-ban a minta-pince a kormány intézkedése folytán alapszabályi- lag szerveztetett. Az 1. pont rendeli : „hogy a minta-pince a hazai borászat emelésére létesített országos intézmény, melynek célja : a) az országban termelt és a termelők által beküldött borok szakszerű kezelése és palackokba levonásig fejlesztése, b) az okszerű pincekezelésben magánosok, vándor- tanitók és pincemesterek gyakorlatilag kiképzése. A 2. pont szerint a földmivelési minisztérium főfelügyelete és rendelkezése alatt áll, mely annak helyiséget ad, a szükségesekkel felszereli, a kezelő-személyzetet fizeti. A 3. pont a felügyelőséget állapítja meg. Ezt képezi az országos borászati kormánybiztos, a bortermelőkből alkotott állandó választmány és a mintapince kezelő igazgatója. A 4. pont szerint a földmivelési minisztérium az érdekelt bortermelőkből a nagyobb borvidékek kellő képviseltetése végett 30 tagú választmányt nevez ki 3 évre, mely a pincekezelés vezetésében és ellenőrizésében érdektársait és a kormányt képviseli, s ennek könnyebb gyakorlása végett saját kebléből 9 tagú állandó bizottságot küld ki, mely évenkint egyszer közgyűlésre összegyűl s a szövetkezetét és mintapincét illető ügyeket elintézi. E bizottság tagjai csak oly bortermelők lehetnek, kiknek a mintapincében boruk kezeltetik s akik elárusitásáról maguk gondoskodnak. Elnökét maga választja saját tagjai közül. Az 5. pont a kezelőséget állapítja meg, mely áll a pince-igazgatóból, a ki ma Morelly Ferenc, a pincemesterből a ki jelenleg Schwärtzel Jakab, s a többi segéd- személyzetből, kiknek hatáskörét a 6. pont szabja meg. A borok beküldése módozatát all. pont határozza meg. E szerint alább négy kűiön mustra-bor küldetik be J|5 liter mennyiségben, az vegybontás alá jő s arról jelentés készül; akkor a felügyelőség megizleli s ha a bor jó, korcs vagy az egészségnek ártalmas, más anyag benne nincs, elfogadottnak mondja ki, s vételárát meghatározza; az a tulajdonosnak megira- tik, s ha rajta megnyugszik, a bor beküldetvén, egyik külön megőrzött mustraborral összehasonlittatván, a küldemény a pincébe fölvétetik. A 8. pont a boroknak kezelés után miként bánásáról intézkedik, a palackra vételt és elárusitást szabályozza. A 10. pont szerint a termelők részére eladott boraikból befolyt összegekről a pincekeze- lőség kimutatást készít, velük közli, s az eladott borok brutto árából a pincehely dija s az elárusítók percentje leszámítása után a tisztán a termelőt illető összeg részére kiutaltatik. (Folyt, köv.) H I R D E TÉ S E K. Árverési hirdetmény. 75111895. számhoz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszéknek 1895. évi 53182. számú végzésével Dr. Kern Tivadar ügyvéd által képviselt özv. Pürner Keresztélyné felperes részére Wotz^rik István J. alperes ellen 710 frt követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 507 frt 20 kr. becsült in góságokra a váci kir. járásbiróság 5354/1895. számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a felülfoglaltatók követelése erejéig is amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna alperes lakásán Rákospalotán Erzsébeth-utca leendő megtartására határidőül 189». évi október lió lO napján dél. n. dl. órája tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt szobabútor s egyébb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. L elhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket ez árverés megkezdéséig kiküldöttnél vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Vácon, 1895. é vi szeptember hó 25 napján Szuák János, kir. bir. végrehajtó. MÁRVÁNY SÍREMLÉKEK jutányos áron s különféle alakban kaphatók. Ezen kívül elfogadok sirszegélyeket, lépcsőfokokat, fedkőlapokat es e szakmába vágó egyéb kőfaragó munkát is. PA !jb IE®> ‘111 üiJMyi lyjizM kőfaragó, Vásártér 29. sz. Váez
