Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

Vác, 189o. A szőlő lisztharmat beteoséoe. ö O — Folytatás — Couderc a francia akadémia elé terjesz­tett jelentésében azt, hogy az Oidium Tuckeri Franciaországban a múlt évben ki­vételesen peritéciumokat is fejlesztett, annak tulajdonítja, hogy a múlt évben Franciaor­szágban az őszi hűvös napokra októberben megint meleg hetek következtek. Ami a szölőlisztharmat kártételeit illeti, általában legkevesebbet szoktak szenvedni általa a levelek, habár a liszttes benonat a leveleken a leggyakrabban mutatkozik. Csupán olyankor, ha a lisztharmat erősen s korán, mindjárt a szőlő kihajtása után támadja meg a még akkor gyengéd leve­leket, akkor mutatkozik ezekben szemmel- látható kár. Ilyenkor a levelek összefodro- sodva tovább nem nőnek, fonnyadni kez­denek s végre elszáradva lehullanak. A hajtásokban is főleg akkor tesz nagy kárt az Oidium, ha ezek még fiatalok; ép úgy mint a leveleken, a hajtásokon is a szivókák helyén barna foltok keletkeznek, a melyek egyre nagyobbodva mind terje­delmesebb foltokba folynak össze. A korán megtámadott hajtás nem bir jól kifejlődni, mig a későn megtámadott hajtásban nagy kárt nem tasz a lisztharmat, csak nagyon elcsúfítja. Természetesen legnagyobb mégfis ilyenkor a kár, ha a hajtásokból dugványo­kat van szándékunk metszeni, különösen ha a dugványokat el akarjuk adni, mert az ilyen piszkos foltokkal belepett venyigéket nem igen veszik meg szivesen. Természetes dolog, hogy ott, a hol a lisztharmat a leveleket éo a hajtásokat erő­sen s évről évre megtámadja, maga a tőke is szenved, elgyengül. Legtöbb mégis az a kár, melyet a sző- lőlisztharmat a fürtben okozhat, melynek mind nyelét, mind kocsányait (nyelecskéit), mind bogyóit nagyon be szereti lepni. Ren­desen, mint azt már emlitettem, a zöld, még éretlen fürtöket támadja meg a lisztharmat, de például Kecskeméten a már érett szines bogyókat is erősen megtámadta. Ha a bogyó megtámadtatik, úgy a tá­madás ideje és mérve szerint annak külön­böző sorsa lehet. Ha a még éretlen, zöld bogyókat cse­kély mértékben támadja meg a gomba, úgy azok fejlődésükben némileg visszamaradnak s itt-ott megfoltosodnak de azért megérnek ha ellenben az éretlen bogyók megtámad- tatása erős, úgy azok rendesen megreped­nek s ha az időjárás száraz, úgy elszárad­nak, ha nedves akkor elpenészeseenek. Nagyon sok eset volt arra, hogy az e módon megtámadott szőlőkben a termés teljesen megsemmisült. A bogyók megrepedésének oka az, hogy a bogyók héja, ott, a hol a gomba erősen megtámadta hzt, elhal, növekedni nem ké­pes; mivel azonban a bogyó egészséges húsa tovább növekedhetik, ez növekedésé­ben nyomást gyakorol a tágulni nem tudó héjra, minek következtében ez megreped. Ha a már érésben lévő bogyókat támadja — Váci Hirlap melláklapja. — Szeptember tió (S. meg a gomba, úgy ezek legtöbbször csak kissé visszamaradnak érésükben, de azért jó idő melleit teljes kifejlődésöket elérik. De mint a kecskeméti példák bizonyitják, beállhat a szőlő megrepedése az érésben levő szines bogyókon is; igy alkalmam volt látvi Kecskeméten egész érett, kék- szinü megrepedt Oportó fürtöket is. En­nek a magyarázata az, hogy a szőlő bo­gyója nem akkor kezd szinesedni, mikor már növekedését befejezte, hanem már előbb; igy beállhat az az eset. hogy a liszt­harmat a már közel érett, de még mindig növésben lévő fürtöt támadja meg erősen, úgy, hogy a fürt héja egyes helyeken el­halva, a húsos rész feszülése alatt elreped. A szőlő lisztharmat legnagyobb pusztí­tást a nedves, meleg kliináju vidékeken visz végbe, igy mig Németországban to­vábbá északi Franciaországban s a két Ausztriában negyobb károkat nem tesz, addig- Dél-Franciaországoan, Olaszorság- ban s Tirol déli részében folyton kell el­lene védekezni. Mares kísérletei szerint alacsony hőmér­séklet nem kedvez Oidium Tuckeri fejlő­désének, igy 5 —10 C °-nál mar nem is fejlő­dik, de viszont a túlságos meleg is meg­akasztja fejlődését; ez 35—40 C°-nál már igen lassú s 40 C°-on túl már meg is szű­nik. Legkedvezőbb a szölőlisztharmat sza­porodására a 25—30 C°-nyi nedves meleg. Ezért legpusztítóbb az Oidium Tuckeri kártétele a lngasmivelésmódoknál vagy egyátalában a hoszumetszésü lombdus mü- velésmodoknál. Ezeknél a szőlő hajtása- beárnyékolván egymást, a túlságos felme­legedést s a környező levegő túlságos kiszáradását gátolják. Az alacsony müve lésmódoknél ellenben már a gyér lombozat miatt is jobban felmelegedik a szőlő és a környező levegő, s másrészt pedig ezek­nél a lombozat alacsonyan, ott terül el, a hol a levegő a legmelegebb. Tekintve, hogy hazánk nyári hónapjaiban rendesen oly el­viselhetetlen forróság uralkodik a déli órák­ban, a midőn a levegő hőmérséklete 38—40 C°-ra is felszáll s a talaj 50 C°-on is túl melegedik, minek következtében a talaj közelében a levegő hőmérséklete 40 C°-on jóval túl is hághat, tekintve továbbá, hogy hazánkban általában a fejmüvelés s ez is leginkább rövid metszésben van elterjedve talán ez az oka annak, hogy hazánkban a szölőlisztharmat nagyobb károkat nem tett, s hogy úgy látszik fejlődése csak akkor akad kedvező talajra, ha nyaraihk a ren­desnél — mint az idén — enyhébbek. De eltekintve a felmelededési és nedves- ségi viszonyoktól annak, hogy árnyékban az Oidium nagyobb kárt tesz a szőlőben, mint ha a szőlő szabad, légjárta helyen van, oka az is árnyékban a szőlő bogyó­jának héja vékonyabb s mint ilyen a be­tegséggel szemben kevésbbé ellentálló. Nevezetes, hogy az Ó dium nemcsak ak­kor képes tovább fejlődni, ha csepfolyó nedvességhez jut, hanem elegendő fejlődé­séhez a levegő kellő nedvessége is. Ebben lelheti magyarázatát az a Kecskeméten látott körölmény, hogy még a gyümölcs­fák alatt lévő tőkék a Peronospora viticola által alig, vagy egyáltalában nem voltak megtámadva, addig az Oidium az ilyen tő­kéken mutatkozott a legerősebben. Tudvalevő dolog, hogy fák alatt vagy nem, vagy csak nagyon kis mértékben képződik, mert a fa koronája meggátolja a fa alatt lévő növényzet és talaj erős hőki­sugárzását, a mi egyik feltétele a harmat- képződésnek. Mivel pedig a Peronospora viticola konidiumainak tovább fejlődéséhez cseppfolyós viz szükségeltetik, a mihez a Peronospora viticola leginkább harmat alak­jában jut ; ott, a hol nem verődik le a har­mat. a Peronospora viticola fejlődése meg van nehezítve. De azért, éppen a fák alatt vizet a levegő gőz alakban legtöbbet tar­talmaz, mert a fák alatt meg lévén nehe­zítve a párolgás, a legnedvesebb a talaj s igy a felette elterülő levegő is. Tehát mig a fák alatt a Peronospora viticola kedve­zőtlen viszonyokra talál fejlődéséhez, addig az Oidium Tuckeri, meglévén az árnyék és a nedves levegő, nyáron át itt fejlődé­sének legkedvezőbb feltételeit találja meg. (Folyt, köv.) A magyar osztálysorsjáték. Olvasóink kétségkívül gyakran találkoz­tak ezzel a címmel az utóbbi időben, mert ismert dolog, hogy az országgyűlés felhal- mazása és a király által jóváhagyott tör­vény alapján a milleniumi kiállítás alkal­mából rendezik az első magyar osztálysors­játékot és ennek a sorsjátéknak hasznából egy millió forintot a kiállitás céljaira for­dítanak. A hírlapokban napról-napra lehet olvasni az osztálysorsjátékra vonatkozó hí­reket, de a közönség nagy része még min­dig nem tudja, hogy tulajdonképpen mi is ez az osztálysorsjáték ? Az osztálysorsjáték nem egyébb, mint több sorshúzásnak egybevonása. Több sors­húzás tehát egybevonva, képezi az osztály­sorsjátékot, mig ennek keretében minden egyes sorshúzásnak osztály a neve. Tulajdonképpen mindegyik osztály ön­magában is egy önálló sorsjáték úgy hogy bárki tetszése szerint akár az egész sorsjá­tékban, akár pedig csak egy-egy osztály­ban vehet részt. Természetesen ahány osztályban részt veszt annyi osztályra kell fizetnie, mert minden újabb osztályban pályázik az ö sorsjegye a nyereményekre. Ezek a nyere­mények pedig oly nagyok, amilyenek Ma­gyarországon, de még a külföldön is, még sohasem voltak. Mert hát a szerencsés eset­ben 1 millió koronát lehet nyerni a magyar osztály sorsjátékon. A dolog úgy áll hogy a kiállitás alkal­mából rendezendő első magyar osztálysors­játék két osztályból áll, vagyis két húzása van. Mindenki vehet sorsjegyeket és pedig tetszése szerint csupán az első osztályra, vagy pedig mindakét osztályra. (Kupán az első osztályra egy sorsjegy ára 30 forint, s ezt úgy hivják: osztálysors-

Next

/
Thumbnails
Contents