Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

Vác, 189o.

A szőlő lisztharmat beteoséoe.

ö O

— Folytatás —

Couderc a francia akadémia elé terjesztett jelentésében azt, hogy az Oidium Tuckeri Franciaországban a múlt évben kivételesen peritéciumokat is fejlesztett, annak tulajdonítja, hogy a múlt évben Franciaországban az őszi hűvös napokra októberben megint meleg hetek következtek.

Ami a szölőlisztharmat kártételeit illeti, általában legkevesebbet szoktak szenvedni általa a levelek, habár a liszttes benonat a leveleken a leggyakrabban mutatkozik. Csupán olyankor, ha a lisztharmat erősen s korán, mindjárt a szőlő kihajtása után támadja meg a még akkor gyengéd leveleket, akkor mutatkozik ezekben szemmel- látható kár. Ilyenkor a levelek összefodro- sodva tovább nem nőnek, fonnyadni kezdenek s végre elszáradva lehullanak.

A hajtásokban is főleg akkor tesz nagy kárt az Oidium, ha ezek még fiatalok; ép úgy mint a leveleken, a hajtásokon is a szivókák helyén barna foltok keletkeznek, a melyek egyre nagyobbodva mind terjedelmesebb foltokba folynak össze. A korán megtámadott hajtás nem bir jól kifejlődni, mig a későn megtámadott hajtásban nagy kárt nem tasz a lisztharmat, csak nagyon elcsúfítja. Természetesen legnagyobb mégfis ilyenkor a kár, ha a hajtásokból dugványokat van szándékunk metszeni, különösen ha a dugványokat el akarjuk adni, mert az ilyen piszkos foltokkal belepett venyigéket nem igen veszik meg szivesen.

Természetes dolog, hogy ott, a hol a lisztharmat a leveleket éo a hajtásokat erősen s évről évre megtámadja, maga a tőke is szenved, elgyengül.

Legtöbb mégis az a kár, melyet a sző- lőlisztharmat a fürtben okozhat, melynek mind nyelét, mind kocsányait (nyelecskéit), mind bogyóit nagyon be szereti lepni. Rendesen, mint azt már emlitettem, a zöld, még éretlen fürtöket támadja meg a lisztharmat, de például Kecskeméten a már érett szines bogyókat is erősen megtámadta.

Ha a bogyó megtámadtatik, úgy a támadás ideje és mérve szerint annak különböző sorsa lehet.

Ha a még éretlen, zöld bogyókat csekély mértékben támadja meg a gomba, úgy azok fejlődésükben némileg visszamaradnak s itt-ott megfoltosodnak de azért megérnek ha ellenben az éretlen bogyók megtámad- tatása erős, úgy azok rendesen megrepednek s ha az időjárás száraz, úgy elszáradnak, ha nedves akkor elpenészeseenek. Nagyon sok eset volt arra, hogy az e módon megtámadott szőlőkben a termés teljesen megsemmisült.

A bogyók megrepedésének oka az, hogy a bogyók héja, ott, a hol a gomba erősen megtámadta hzt, elhal, növekedni nem képes; mivel azonban a bogyó egészséges húsa tovább növekedhetik, ez növekedésében nyomást gyakorol a tágulni nem tudó héjra, minek következtében ez megreped.

Ha a már érésben lévő bogyókat támadja

— Váci Hirlap melláklapja. —

Szeptember tió (S.

meg a gomba, úgy ezek legtöbbször csak kissé visszamaradnak érésükben, de azért jó idő melleit teljes kifejlődésöket elérik. De mint a kecskeméti példák bizonyitják, beállhat a szőlő megrepedése az érésben levő szines bogyókon is; igy alkalmam volt látvi Kecskeméten egész érett, kék- szinü megrepedt Oportó fürtöket is. Ennek a magyarázata az, hogy a szőlő bogyója nem akkor kezd szinesedni, mikor már növekedését befejezte, hanem már előbb; igy beállhat az az eset. hogy a lisztharmat a már közel érett, de még mindig növésben lévő fürtöt támadja meg erősen, úgy, hogy a fürt héja egyes helyeken elhalva, a húsos rész feszülése alatt elreped.

A szőlő lisztharmat legnagyobb pusztítást a nedves, meleg kliináju vidékeken visz végbe, igy mig Németországban továbbá északi Franciaországban s a két Ausztriában negyobb károkat nem tesz, addig- Dél-Franciaországoan, Olaszorság- ban s Tirol déli részében folyton kell ellene védekezni.

Mares kísérletei szerint alacsony hőmérséklet nem kedvez Oidium Tuckeri fejlődésének, igy 5 —10 C °-nál mar nem is fejlődik, de viszont a túlságos meleg is megakasztja fejlődését; ez 35—40 C°-nál már igen lassú s 40 C°-on túl már meg is szűnik. Legkedvezőbb a szölőlisztharmat szaporodására a 25—30 C°-nyi nedves meleg. Ezért legpusztítóbb az Oidium Tuckeri kártétele a lngasmivelésmódoknál vagy egyátalában a hoszumetszésü lombdus mü- velésmodoknál. Ezeknél a szőlő hajtása- beárnyékolván egymást, a túlságos felmelegedést s a környező levegő túlságos kiszáradását gátolják. Az alacsony müve lésmódoknél ellenben már a gyér lombozat miatt is jobban felmelegedik a szőlő és a környező levegő, s másrészt pedig ezeknél a lombozat alacsonyan, ott terül el, a hol a levegő a legmelegebb. Tekintve, hogy hazánk nyári hónapjaiban rendesen oly elviselhetetlen forróság uralkodik a déli órákban, a midőn a levegő hőmérséklete 38—40 C°-ra is felszáll s a talaj 50 C°-on is túl melegedik, minek következtében a talaj közelében a levegő hőmérséklete 40 C°-on jóval túl is hághat, tekintve továbbá, hogy hazánkban általában a fejmüvelés s ez is leginkább rövid metszésben van elterjedve talán ez az oka annak, hogy hazánkban a szölőlisztharmat nagyobb károkat nem tett, s hogy úgy látszik fejlődése csak akkor akad kedvező talajra, ha nyaraihk a rendesnél — mint az idén — enyhébbek.

De eltekintve a felmelededési és nedves- ségi viszonyoktól annak, hogy árnyékban az Oidium nagyobb kárt tesz a szőlőben, mint ha a szőlő szabad, légjárta helyen van, oka az is árnyékban a szőlő bogyójának héja vékonyabb s mint ilyen a betegséggel szemben kevésbbé ellentálló.

Nevezetes, hogy az Ó dium nemcsak akkor képes tovább fejlődni, ha csepfolyó nedvességhez jut, hanem elegendő fejlődéséhez a levegő kellő nedvessége is. Ebben lelheti magyarázatát az a Kecskeméten

látott körölmény, hogy még a gyümölcsfák alatt lévő tőkék a Peronospora viticola által alig, vagy egyáltalában nem voltak megtámadva, addig az Oidium az ilyen tőkéken mutatkozott a legerősebben.

Tudvalevő dolog, hogy fák alatt vagy nem, vagy csak nagyon kis mértékben képződik, mert a fa koronája meggátolja a fa alatt lévő növényzet és talaj erős hőkisugárzását, a mi egyik feltétele a harmat- képződésnek. Mivel pedig a Peronospora viticola konidiumainak tovább fejlődéséhez cseppfolyós viz szükségeltetik, a mihez a Peronospora viticola leginkább harmat alakjában jut ; ott, a hol nem verődik le a harmat. a Peronospora viticola fejlődése meg van nehezítve. De azért, éppen a fák alatt vizet a levegő gőz alakban legtöbbet tartalmaz, mert a fák alatt meg lévén nehezítve a párolgás, a legnedvesebb a talaj s igy a felette elterülő levegő is. Tehát mig a fák alatt a Peronospora viticola kedvezőtlen viszonyokra talál fejlődéséhez, addig az Oidium Tuckeri, meglévén az árnyék és a nedves levegő, nyáron át itt fejlődésének legkedvezőbb feltételeit találja meg.

(Folyt, köv.)

A magyar osztálysorsjáték.

Olvasóink kétségkívül gyakran találkoztak ezzel a címmel az utóbbi időben, mert ismert dolog, hogy az országgyűlés felhal- mazása és a király által jóváhagyott törvény alapján a milleniumi kiállítás alkalmából rendezik az első magyar osztálysorsjátékot és ennek a sorsjátéknak hasznából egy millió forintot a kiállitás céljaira fordítanak. A hírlapokban napról-napra lehet olvasni az osztálysorsjátékra vonatkozó híreket, de a közönség nagy része még mindig nem tudja, hogy tulajdonképpen mi is ez az osztálysorsjáték ?

Az osztálysorsjáték nem egyébb, mint több sorshúzásnak egybevonása. Több sorshúzás tehát egybevonva, képezi az osztálysorsjátékot, mig ennek keretében minden egyes sorshúzásnak osztály a neve.

Tulajdonképpen mindegyik osztály önmagában is egy önálló sorsjáték úgy hogy bárki tetszése szerint akár az egész sorsjátékban, akár pedig csak egy-egy osztályban vehet részt.

Természetesen ahány osztályban részt veszt annyi osztályra kell fizetnie, mert minden újabb osztályban pályázik az ö sorsjegye a nyereményekre. Ezek a nyeremények pedig oly nagyok, amilyenek Magyarországon, de még a külföldön is, még sohasem voltak. Mert hát a szerencsés esetben 1 millió koronát lehet nyerni a magyar osztály sorsjátékon.

A dolog úgy áll hogy a kiállitás alkalmából rendezendő első magyar osztálysorsjáték két osztályból áll, vagyis két húzása van. Mindenki vehet sorsjegyeket és pedig tetszése szerint csupán az első osztályra, vagy pedig mindakét osztályra.

(Kupán az első osztályra egy sorsjegy ára 30 forint, s ezt úgy hivják: osztálysors-