Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-27 / 4. szám
4 V A C1 HIRLAl hazatérve a szentendrei vasút átjárójához ért, batyujával az átjárót lezáró fenyőrud- hoz támaszkodott. Mikor az őr sötétben az elzárót felcsavarta a batyu a rúdon átcsúszott, de kötelékével Veidlert még- mindig tartotta és amint a rúd a levegőbe felhu- zódott magával vitte a batyuit is, meg Veidlert is. így a batyu köteléke ráhur- kolódott a szerencsétlen Veidler nyakára és a sok sanyaruságot szenvedett életet kioltotta. Nyugodjál jó ember békében ! — észen lét. Helybeli pénzintézeteink között, mint rendesen az idén is a váci takarékpénztár jelenik meg legelsőnek. — Osztaléka, a tartalékalap erős dotátiója dacára az idén is megüti a tavalit. A szelvények 25 forintjával váltatnak be. Amint értesülünk az 'igazgatóság a kamatláb leszállítását is elhatározta. Ezt bölcsen tette merta tőke harca a munkával erős rázkódásra szokott vezetni. — Amint a világ körülöttünk fordul. Most midőn helybeli pénzintézeteikben^ leltározás és zárszámadási munkálatok folynak, nagyon érdekes betekinteni gazdasági állapotainkba, amint változik. Például a váci takarékpénztárban két, három év előtt a betevők száma lehetett mintegy 1500. Ma a váci takarékpénztár betevői, megközelítik a.negyedfél ezret. — Régente a szükszámu betevők között voltak 30—40 ezer forintos betevők, tisztesseges uzsorások. — Ma ezek mind beszikadtak, most az apró munkás emberei, a cselédek, gya- logkufárok, gyárimunkások kuporgatják össze filléreiket. Az év végén sietnek a kamatok tőkésítésével, és ha hiányzik nehány forint, hogy az összeg kerekszámot üssön ki, hozzávesznek újabb keresményükből. — régi betevők kamataikat közönségesen felették. — Ma a primitiv munka sanyarú kuporgatásai közé ereszti ki gyökérszámláit a tőkegyűjtés, régente a dusabb fölöslegek ömlöttek a takarékokba. Majd talán, lassan az értelmi munka, a józan számitás, a fejtett értelem fogja lerakni a maga sejtjeit befektetésül a virágzó ipar és kereskedelem józan számításaiba. Fékezlietetlen szerelem. Mihálka Ferenc, ki az árvamegyei zanótos Kárpátok között játszta el első játékait, a hideg égaljból Várca térve itt nem mérsékelhető meleg szerelemre gyulladt D . . . Karolin dézsakezelő és étszerészi fényesitő iránt. E szerelem tévé hogy Mihálka az ő szeretett Karolinája bájainak emelésére ruha- nemüeket csent el a Dula-féle kartonfestészetből, hogy abból Karolin uj ruhákat csináltasson. Sőt, hogy pozitive tudhassa, hányat ütött az óra. ellopot egy órát is. Ezen csinek után kiment azután Pannuská- hoz, a nagy német ritterhez, ott hányta a vályogot. De hogy az agyag befagyott, szive melege bekergette Vácra, innen elszöktetendő az apadó báju Karolinát. Éjjelre tervezték a szökést, Mihálka azonban a pincegátorban, a hova Karolina elrejtette oly szuszogást vitt végbe, hogy a házi gazda észrevette és azon hiszemben, hogy betörő megkötöztette és a városházára bevitette. Most már a járásbíróság lesz hivatva sommás szóbeli eljárás utján e szerelmi gabajodás felett ítéletet mondani. Mely okvetlenül hütő hatással lesz Mihálkára. — A lélek teknologiöja ellen. Az ács, bognár, asztalos, esztergályos mind fából dolgozik. Mind a négy mesterségnek anyaga a fa. Az ács durván ácsolja a fát; az asztalos már gyalulja, simítja; a kocsigyáros már hajlítja; az esztergályos mindezen felöl pácolja is. Ép ebben áll a mesterség az anyaggal ügyesen és jól elbánni. Az anyagkezelés tehát maga a legnagyobb i mesterség, amit ma már teknologia név alatt ismerünk. Ilyen teknologiája van az ember lelkének is, amelyet a nevelőknek és oktatóknak menthetlenül tudniok, is- merniők és alkalmazuiok kell. A ki a gyermek szendergő szivében a szeretetet nem tudja felébreszteni, vagy pláne az ébredő szeretetet leforázza, az a gyermeket egész életére szerencsétlenni teszi. Ha most például tél viz idején, midőn száz és száz szegény ház asztalán nincs kenyér, tűzhelyén kihamvadt a tűz, midőn a családapát a 4 — 5 neveletlen árva mellöl kiragadta a halál és a legnyomorultabb napszámokból tengődő anyáktól szükségből eredő iskola mulasztások miatt zálogolás utján az utolsó falat kenyérre menve ki forintos bírságokat hajtatunk be nem történik-e ez a lélek teknologiájának rovására — és hol az a tanító ki az ekként elvetett keserűséget megédesíteni bírja?!! Azért igen bölcs körültekintéssel és óvatossággal nézzenek körül az iskolák igazgatói, mielőtt a szülők bírságolását a hatóság elé előterjesztenék. — A váci hengermalom részvény társasíig lisztárai. Asztali dara, A B sz. II frt 30 kr., asztali dara. C sz. 10 frt —80 kr. Királyliszt. 0 sz. 11 frt — kr. Lángliszt 1 sz. 10 frt 50 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt — kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 9 frt 40 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 9 frt — kr. Közép kenyér- liszt 5. sz. 8 frt 70 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 8 frt 70 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 70 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 20 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt — kr. Korpa goromba Gr. sz. 3 irt 60 kr. Csirke búza, 3 frt. Nyílt-tér. Igen ti síiéit Sserkezstö Úr! Az igazság érdekében kérjük a következő helyreigazító soroknak helyt adni. Egy Eremits Pál 'nevű kikindai lakos nyilatkozatot tett közzé ellenünk, melyből csak annyi a való, hogy vele perben állunk, minden egyéb ténybeli állítása a valósággal ellenkezik, Perel pedig azért, mert a tényleges, igazságosan és méltányosan megállapított jégkárösszegen felül nem akartunk neki annyit fizetni, mint a mennyit ő követelt. Az általunk alkalmazott becsű alkalmával 3675 írtban állapították meg a jégkárt, ezzel megkínáltuk miután nem fogadta el, az összeget készpénzben bírói letétbe helyeztük; ott van az Illa is, ha tehát a nyilatkozatban arra hivatkozik, hogy ügyvédjétől értesült, hogy az összeget utólagosan a bírói létéiből felvettük, akkor ö vagy ügyvédje, tudva valótlant állított. Különben nagyon csalódnék valaki, ha azt hinné, hogy Eremits ur téteti közzé e nyilatkozatot, mert ez ludtunkkal Magyar- ország majdnem minden vidéki lapjában megjelent, oly vidékeken is, hol Eremits ur soha sem járt, elannyira, hogy e nyilatkozat közzétételének költségei sokkal többre rúgnak, mint a mennyit kártérítés czimén rajtunk követel ; ránk sem gyakorolhat vele pressiót, mert hiszen a bíróság dolga, kárigénye felet határozni, a való tehát az, hogy a közönség félrevezetésére ép azok aknázzák ki az Emerits úrral tör- rént esetet, a kiknek érdekében áll tekintélyünket a közönség előtt lerontani, mely törekvéssel szemben kénytelenek vagyuriK kijelenteni, hogy sok száz kárvallott fele- | ink közül Eremits Pál az egyetlen, kivel akaratunk ellenére kénytelenek vagyunk többi biztosított feleink érdekében pert viselni, holott némely nagy biztositó részvénytársaság, mint statisztikailag ki lehetne i mutatni, jóformán a perekből él, mert hiszen ép az ezen téren szerzett szomorú tapasztalatok késztették a gazdasági egyesületeket, hogy Mezőhegyesen október 30-án országos kongresszusra összegyűlvén, a méltánytalan, erőszakos és igazságtalan kárfelvételi eljárással szemben orvoslást keressenek. Látható ebből, mennyire alaposak ez immár országszerte terjesztett nyilatkozat vádjai, a melyek jellemzésére elég, ha kiemeljük, hogy részben teljesen koholtak, részben eíferditvék részben tudva hamisan idéztettek. Bárki meggyőződhetik kötvényfeltételeinkből, mindent fog benne I találni, csak azt nem és úgy nem. a mit és a mint a nyilatkozat azt állítja. Egy igaz. hogy a tűzkár nálunk három nap alatt jelentendő be, a részvénytársaság- oknát azonban általáoan 24 óra van a kár bejelentésére megálapitva ; a 14. §. elferdítve közöltetett, mert ez csak azt tartalmazza. hogy ha „az ajánlatba valótlan és hamis adatok bebizonvithatólag a szövetkezet károsítását célzó szándékkal igtattak“, a biztosított fél kártérítése elenyészik. Ezt mondja a törvény is és magyarázatra nem szorul. A 22. § ugyancsak elferdítve idéztetett, mert erős szélvész idején minden jóravaló gazdaember a gőzgéppel való cséplés körül maga is a leg- nagyobb elővigyázatot tanúsítja. Ugyanily megítélés alá esik a nyilatkozatnak az alaptőkére vonatkozó része is, mert dacára annak, hogy mint szövetkezet nincs szükségünk oly alaptőkére, mint a részvény- társaságoknak, mi a törvény által előirt biztosítási alapnak kétszereset tettük le és pedig készpénzben. Amennyiben pedig az ezután megalkotandó törvényes intézkedések visszahatólag is nagyobb biztosítási alapot fognak kívánni, biztosíthatjuk az Eremits ur háta mögött rejlő biztositó részvénytársaságokat, hogy a törvény ezen követelményének is megfogunk annak idején felelni. Különös, hogy Eremits, a ki takarék- pénztári ig-azgato és földbirtokos, az uj és még nem is sözkézen forgó biztosítási törvényjavaslatokat ennyire tanulmányozota. Avagy voltak oktatói ? Ilyen inspirált és Eremits úrtól teljesen idegen vidéki lapokban megrendelésre közzétett nyilatkozatok úgy hisszük a józan gondolkozásu magyar gazdaközönség- nél ép azt fogják eredményezni, hogy még csak annál szivósabban ragaszkodjék szövetkezetünkhöz, melyről minden független és elfogulatlan gondolkozó ember elismerni kénytelen, hogy üdvös működésével nem szolgált rá ezekre a támadásokra, Folytatni fogjuk teljes buzgalommal megkezdett működésünket és híven maradva a maguk elé kitűzött célhoz, már működésünk ténye által is kényszeríteni fogjuk a biztosító közöngen meggazdagodott biztosító-részvénytársaságokat, hogy ők is eddigi tulmagas dijaikat alább szállítsák, annak dacára, hogy „szaklapjaikban“ a dijak felemelésének szükségességét hangoztatták. Ezáltal szövetkezetünk közvetve is nagy szolgálatot tett és tesz, kiválta a gazdaközönségnek és ez magyarázza meg, hogy miért terjesztik a bisto sitó-részvénytársa- gok Eremits nyilatkozatát oly kitartóan, miért indították meg ellenünk országszerte azt a hajszát, mely a mi létjogosultságunkat, közszükségek képező törekvésünket csak annál fényesebben igazolja. Tisztelettel Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet
