Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
Kilencedik évfolyam. 33- 8/iám. Vác, 1895. évi augusztus 11. Előfizetési árak : TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Szerkesztési iroda és kiadóhivatal: Egész évre ..................... Félévre ................................. Negyedévre ...................... EGYES SZÁM ÁRA R frt — kr. 3 frt - kr. 1 frt 50 kr. 12 KR. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Or. KISS J Ó Z S E K. VÁC, Mária- Teréz la-rakpart, Dr. Kiss- féle ház. I. emelet. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajczár. Bér m enteilen levelek nem fogadtatnak el. Megjelenik minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. HIKDETÉSEK í"CLt;a.xi3^osa,x'x eszközöltetask. Kéziratok vissza nem adatnak. Oeragit tranquilla potestas, quae violenta nequit. A „Törvénytelen letartóztatás“ kérdéséhez. Fóth, 1895. aug. 6. Tekintetes Szerkesztő Ur! A »Váci Hirlap«-nak 30-ik számában Vörös Sándor szíjgyártó és Bozsek Ferenc szabósegédnek Fóthon, július 24- ikén történt letartóztatásáról egy közlemény jelent meg, melyet úgy a tárgyi tényálladék előadásában valótlanságok, valamint létező az eljárásom ellen emelt panasz miatt nem hagyhatok szó nélkül. Dacára, hogy a kérdéses cikkírója szerint csakis a »falu viceszája« és szerény szellemi képességű segédjegyzője vagyok, mindamellett igénybe bátorkodom venni azon jogot, melyet az 1848- diki sajtótörvény a megtámadott félnek saját védelmére a támadó hírlap terén biztosit. Való az, hogy a kérdéses nap estéjén, a hivatalos óra után Zsoldos Antal, ref. tanító, Tasnády Gyula, Lassú János tör3P'-Äl£ä(9Ao A medve. Irta ■ Gyarmathyné, Kiss Ella. Széles bivalynyakú férfi volt, a hangja olyan mélyen döngött mint a kálvinista harang az r-ret ropogtatva ejtette s a kardjával akkora csörömpölést vitt véghez a járdán, hogy Szent-Antalon még az ágyba fekvő betegek is tudják, hogy Kartách őrnagy megy el a házuk előtt ilyenkor. Az egész garnizónban nem volt több olyan martiális alak mint ö ! Féltek is tőle az utolsó közlegénytől egész Oroszkay had- nagyig valamenynyien. Egyszer boros fővel azt mondta az aszfaltgyári kantinban, ahol a tisztek étkeztek a nyári manőverek alatt. Tudjátok-e urak, hogy minden jó katonának az alattavalókkal úgy kell bánni, mint a rossz kutyával. A felebbvalóival pedig, mint a félistennel. S ezt a gyönyörű theóriát aztán átvitte a prakszisba is. Volt neki egy gyönyörű szép 16 esztendős leánya. Lórikának hivták. Örökösen állig felgomvénybiró és M. Tóth János evangélikus egyházi gondnok társaságában a helybeli Nagyvendéglő udvarán lévő mulatóba betértem. («Jakabffy Károly váci aljarás- biró úrnak kocintgatását« szabad fanta- siájából találta ki a cikkírónak a tárgyilagossághoz nem ragaszkodó előadása.) A szomszédos asztalnál foglalt helyet Vörös Sándor és Bozsek Ferencz. — Vörös, a ki nem az nap jött ki Újpestről, hanem hat hét óta a faluban fa- cérkodott és a helyett, hogy tartózkodását a község elöljáróságánál bejelentette volna, a szocialismus maszlagát terjesztette a faluban, a »Nép Szavának« igéit hirdetve a népnek és dicsekedve vele, hogy őt Romániából mint veszélyes izgatót kiutasították. Társa Bozsek Ferenc, szabó legény igaz, hogy az nap jött a faluba, de szédelgésével csak hamar reászolgált a rendőrség figyelmére. Jakabffy Károly al- járásbiró úréknál ugyanis, megjelenvén földes úrnak adta ki magát, a ki 800 frt. fizetés mellett birtokából évi 1600 * i bolt fehér ruhában, s nagy vagy kis fehér kalapokban járt. És ez örökös és általános fehérség közepette ő maga volt a legpoé- J tikusabb fehérség. i Igazi angol bouty volt a stipusát illetőleg. Vöröses, fénylő szőke hajaival rozsa cholo- ritu átlátszó bőrével. H osszu metszésű hideg, büszke szürke kék szeme úgy jött mintha egy fölülről világított indigó tóba nézve az ember. Különben nyúlánk testű hosszú kezű lábú leány volt, ideges gyorsasággal beszélt rácsolt s civileket roppant lenézendő embereknek tartotta. Noha még a,lig volt nagy leány de ha magáról vagy a tisztnékröl volt szó csak úgy beszélt mint kincstári dámák. Müveit arrogáns ekszenticus és szilaj volt, hozzá szép és gazdag. Az egész szent antali fiatalság lázba volt borulva, mikor Kartách haza hozta a zárdából. Ami legsajátságosabb atributum az arron- ganciát nemcsak a nőkre, de a férfiakra is kiterjesztette. A mérnökök állandóan úgy szerepeltek a lexikonján mint földkóstolók. A törvényszéki és birósági fiatalokat frt. jövedelmet húz; e bevezetés után alkudozni kezdett az illetőknek magasabb értéket képviselő házára — és maga terjesztette vagyonossága szédelgett renoméjával Kreuter Benő helybeli vendéglőst közel 4 forintig berántotta. i Ez a két úr, kit az előzmények után oka és kötelessége volt a . hatóságnak szem előtt tartani a Nagyvendéglőben, az udvaron lévő 30—40 helybeli lakosra való tekintettel, — hangosan hirdette socialismus tanait, keresztülgázolt minden alkotmányon, közrenden és hatóságon, s midőn általunk figyelmeztetve lőnek, hogy lázitó beszédükkel hagyja- i nak alább, annál hangosabban adták, s | Vörös szóról-szóra azzal a válaszszal !. utasította vissza figyelmeztetésemet: Azt jól tudom, hogy most még az önök kezében van a halom, de nem sokára eljön az az idő, a midőn majd mi fogunk uralkodni önök fölött. — Ily és hasonló beszédek miatt lettem kiutasítva Romániából is, — üldöztek 8 hónapon keresztül, de azért nem csüggedtem el, első és általános magyar királyi becsület- tioZtitó intézet segédjeinek hivta. A garnizonból is egyedül a fiatal Oroszkay grófocskával barátkozott. De ezzel aztán, ahogy a városbeliek fejezték ki magukat. Sülve, főve együtt lógtak. Oroszkay volt a partner a lavn-tennis partikon. Ő volt a kocsis, amíg Lóra porzsinórt, meg keztyüt vásárolt az elefántnál. A templomba Oroszkay vitte a leány imakönyvét. S a piarcon együtt alkudtak a kofákkal csirkékre, meg cseresznyére. Tudja mondta Lóra a kis grófi totum factumnak sokszor az ő bolondos ideges modorában. Tulajdonképpen őrültség hogy igy lerontom a renomémat magával, mindenki megszól érte, s ha meggondolom hogy én már körül-belül anyós leszek, mire magánál házasságra kerül a dolog, kénytelen vagyok igazat adni nekik. Igaz is, hogy maga gyerek hozzám Lulu ha megházasodhatna se vehetne el ilyen fajta szegény kincstári asszonyt, én nem is tudom miért kell annyira reprezentálni a mi pályánkon, ez a majom parádé mindent felemészt.
