Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-30 / 26. szám
VÁCI II I Ml. A I* 5 Váci Hirlap melléklapja. —Vác, 189o. A jövő század szőlészete. — Folytatás — Jég-verés ellen ott a jégháritó pózna minden tábla végin (ünnepélyek alkalmával azon lengenek a nemzeti szinü zászlók). Az összecsalt jég a pózna aljában elhelyezett tölcséren és csövön át egyenesen a jégverembe folyik, mely a pincék (és lakások) hüsen tarlására van hivatva. A vihart szélfogó táblák az accumulatoéokba gyűjtik össze és részint házilag használják fel (kávé daráló, varrógép hajtására, a padláson ru- haszárogatásra,) résziét s pincekezelésnél centrifugál szivattyúk mozgatására, hordók pneumatikus szállítására. A földalatti és földfeletti rovaroknak egyaránt meg van izenve az irtó háboru- Ama elrejtett csőhálózaton időnkint oldott szénkéneget is lövelnek a földbe, a mit a rovarok közül minden tizedik se bir elszenvedni. Évenkint három-négy spriccelés elegendő. hogy még a tájékáról is elköltözködjék az „állami szőlötelepnek,, minden csuszó-mászó. A földfelejti rovarok ellen a liaic egyidőben folyik a spórák és conidi- umok elleni küzdelemmel. A jégháritó póznák körül három ölnyi magasságban Senner kerekéhez hasonló fecskendő-készülékek vannak installálva, melyek minden szombaton oly „nagy mosást“ csinálnak, hogy a Tetranyhus-atkák, Sepioria gombák és társaik versenyezve oldanak kereket. Mert abból az ártatlan Senner kerekekből oly impertinens paraffix emulsió lövel ki, hogy boldog az a Phytophus család is, mely idején odébb álihat. De embernek sem tanácsos ilyenkor a zöld lugasok közt anda- lognia, mert az illatot egy hétig sem mossa ki szeméből szájából. A földmunkálatok kevés haladást mutatnak, legfeljebb, hogy a nyitó- és takaróekék villamosság álsal lesznek ide-oda ker- o-etve. A metszést és egyéh munkát a szőlőben még az időben is emberek végezik, csakhogy ugyanoly buvárkosztumba bejutva, mint az ámulni-bámulni jövő vnndégek. A szüretről kevés mondani voló van, hisz annak poezise már a mai korban is régen elmált. A haszontalan ide-oda szaladgálást elkerülendő, a villamosán mozgatott szőlőprés egyedől halad végig a sorok közt és négy-négy töke közt megállapodva, a leszedett náhány mázsányi fürtöt röktön kisajtolja és a folytonosan megtoldott kau- csukcsövön bort szolgáló szőlőknél tesznek, hol a fürtök egész épségükben szivatnak át a borház kádjaiba. . . . De elég volt. Tegyük vissza a fa- tyoll a jövő képére. Hogyjuk békében aludni az idők méhében a jövő századot. A mindent átalakító kor lényegében fogja megforgatni és átgyurni a mi védencünket, a szőlőmivelést is úgy hogy a mai kor gyermeke, alig ismerne rá. Vigasztalódjunk azon gondolattal, hogy akkor úgy sem fogunk — pityizálni. Bachus. Kötözés a homoki szőlőkben. És pedig : 1. Az újonnan ültetett szőlőkben, — az ujonan ültetett szőlőt vagy tőke vagy comb- mivelet szerint akarjuk nevelni; ha tőkemi velet szerint, akkor az ültetés első három évében a tőke nyakáról s e gyökérről nőtt hajtásokat távolitjuk csak el, azon részen pedig, a hol a fejet nevelni akarjuk az onnan kinőtt hajtásokat meghagyjuk, a fejet a föld sziliétől körülbelül 10 —15 cm. magasan neveljük, a negyedik évben ellenben már nem csak a tőke nyakáról és gyökeréről jött hajtásokat távolitjuk el, hanem a tőkefej közepéből nőtt hajtásokat is a tőkefej szélesbitése céljából. Ha pedig combmivelet szerint akarjuk szőlőinket mivelni, mivel itt tőkefej képzése nem cél, azéat csakis a gyökérről jött hajtásokat kell eltávolitani. 2. Idősebb szőlőben a válogatást a különböző miveletek szerint különfélekép lesz végrehajtva. a) Kopasz fejmetszésnél megnézzük, hogy a tőke milyen erős és hány hajtást hozott és hogy ezen hajtások miként vannak azon elhelyezve, igy tájékozást szerzünk ma- gunknah, hogy a tőke erősségéhez képest hány hajtást hagyhatunk, t. i. gyenge tőkén 4—5, erősebben valamivel többet. A felesleges hajtások eltávolitását először is a tőkefej közepén kezdjük s oda törekedjünk, hogy a tőkén körös-körül egyenlő arányban hagyassanak mey a hajtások, azért sokszor meg kell hagynunk oly hajtásokat is, a melyeken termés nem mutatkozik, t. i. az esetben, ha a tőke ez oldalán termésthozó hajtás nincsen, azon célból, hogy a tőke nedvkeringését minden oldalra fentartsuk, hogy a tőkének féloldalúvá ne vállhassék s ezen eljárást minden egyes tőkemiveletnél alkalmaznunk kell, valamint azt is, hogy a tőkenyakról s gyökérről nőtt hajtások mindég eltávo- litassanak. Rövid csapos metszési módnál nemcsak a meghagyott csapok (sarkok) szemeiből nőnek ki hajtások, hanem magából a tő- kefejböl is, az ily mivelés alatt álló tőkéknél először is a meghagyott csapokat tekintjük meg s ha a felső szemből nőtt hajtás termést nem hozott volna, eltávolitjuk a csap alsó szemeiből nőtt hajtásokat is ha azokon termés nem mutatkoznék. A tőkefejből kinőtt hajtások közül pedig 3—4-et a tőke erősségéhez képest meghagyunk, melyek a jövő évi metszésnél a csapokat fogják szolgáltatni, ügyelvén itt is, hogy a csapok s hajtások a tőkén köröskörül váltakozva egyenletesen legyenek eloszolvb. Csercsap miveletnél mindég találunk a tőke erősségéhez képest egy-két csercsapot s egy-két csapot, valamint a tőkefejből kinőtt haj’ásokat. A cseren levő csap szemeiből kinőtt hajtásoknak kell adni a termést, a csap szemeiből kinőtt hajtásoknak kell adni a jövő évi csercsapot, a tőkefejből kinőtt hajtásoknak pedig kell adni Jianiuts fió 30. a jövő évi csapot, ezt tudva, megnézzük a cseren levő csap szemeiből kinőtt hajtásokat, ha azokon esetleg termés nem volna, tőből eltávolitjuk, ha van termés úgy a termés felett két-három levéllel vissza csonkázzuk, mert ez metszés alkalmával ugye is el lesz távolivá. A csap szemeiből kinőtt hajtáson termés nincs, eltávolitjuk ; ha van rajt termés, úgy a felett 2— 3 levéllel szintén vissza- csipjük, az alsó szemből kinőtt hajtást, azonban okvetlen msghagyjuk, akár van rajt termés, akár nincs, sőt még vissza sem csonkázzuk az első fatyazás alkalmával, tesszük ezt azért, hogy a a jövő évi csercsap magasan ne legyen, — a tökefejből kinőtt hajtások kzzül 2 — 3-at kiválasztunk ezek fogják jövőre adni a csapokat, a többi kajtásokat, fa azokon termés nem volna, eltávolitjuk, ügyelvén, hogy úgy a csercsa- pok, mint a csapok, valamint a hajtások a tökén egyenletesen legyenek elosztva, és pedig váltakozva. Bakmetszésnél a tavalyi csapok nem tá- volittatnak el, hanem azoknak az alsó szemből nőtt hajtásai metszetnek vissza csapra s ezen csapokból fejlődött hajtások hozzák a termést, a csap felső részéből nőtt hajtást, ha azon termés nincs, eltávolitjuk, ha van, a termés felett 2—3 levéllel vissza csipjük, az alsó szemből nőtt hajtást pedig akár hozott termést, akár nem, meghagyjuk, sőt egy ideig vissza sem csépjük, hogy erősebben fejlődhessék, mert ez fogja jövőre adni majd a csapot s ezáltal tőkéinket a felugrástól is megóvjuk, itt a csapok hajtásain kivül semmi más hajtást nem tűrünk, kivéve akkor, midőn a csap nem hajtott volna ki s az alatt hajtás nőtt volna úgy azt meghagyjuk, hogy az elveszett csapot pótolhassuk. (Folyt, köv.) Nyilt-tér. Köszönet-nyilvánítás. Mély tisztelettel alulírott maga és családja nevében mélyen érzett köszönetét fejezi ki mindazoknak, kik elfelejthetetlen férje, illetve atyjuk Rostetter Keresztélynek f. hó 27-én történt temetésén megjelentek, ekképen a reájuk súlyosodott gyászt részvétük nyilvánításával enyhítettük. Vác, 1895. július hava özv. Rostetter Keresztélyné. és családja HIRDETÉSEK. Értesítés. Mélyen tisztelt nagyérdemű becses tudomására hozom, cukrászdámat tovább folytatom Kristián fiam segítségével ki több éven át a Kügler cs. k. u. szál. cégnél úgy szintén külföldön szerzett tapasztalatait értékesíteni fogja. Tisztaságtól úg-y a pontos kiszolgálásról úgy mint eddig gondoskodom, miért is a nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve maradtam mély tisztelettel özv. Rostetter Keresztélyne
