Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Váci Hírlap melláklapj a. — Vác. 1S95. J£iimár 1 ió 20. A szőlő élettanáról. (Rácz Sándor szabad előadása alapján.) Ha az anya egészséges, ép gyermeket akar nevelni e célját úgy érheti legbiztosabban. ha az emberi kert alkotásával, szervezetével megismerkedik. Azonképen egy jóravaló szőlész teljes sikereket, csak azon feltétel alatt érhet el a szőlőműveléssel, ha a szőlő élettanát tanulni ismerte. Ha tisztában van a szőlő természetével. A népek nagy versenyébeá ma minden elvész és összemállik, a mi nem tudományos alapon emelkedeik fel. Apáink tapogatási rendszerével szakitanunk kell. tisztán tudományos alapra kell fektetnünk szőlőművelésünket, más különben a gyékényt kirántják alólunk és hoppon maradunk. A szőlőműveléshez ma csak az kezdjen, a ki kellő tőkével rendelkezik és bir a megkivántató szakértelemmel. A szölőélettanából kiindulva először azt tapasztaljuk, hogy annak éltető eleme a föld. A venyige akkor kezdi el életét, ha egyszer a földbe jutott. Ez éltető elemnek a földnek azonban porhanyitott és puhának kell lenni. Részben hogy a nedvességeket tartalékként összegyűjtse, részben, hogy a légjáratok az átpuhanyitott földön keresztül is megtegyék a maguk keringéseit. Mert csak is ezen feltétel mellett válik lehetségessé, hogy a földbe fektetett szemek megkezdik a magúk rügybontásaikat és megeresztik a maguk gyökérszálaikat. Ha a gazda fukar és nem késziti elő kellő felforgatással a maga földjét, akkor a földben levő szemek nem fejtenek ki egyenletes élettani működést. így esik aztán meg, hogy a felső szemek melyekből a harmat gyökerek erednek, megindulnak, mig a talpgyökért tartalmazó alsó szem alva marad. iMikor azt a szárazság jön az egész venyige kiszárad vagy termőképességet soha nem fejleszt ki. De lássuk a szőlő szerveit különösen I. A gyökerekről. Az egyformán porhanyitott földbe dugott szőlővenyigék szemeiből megerednek a gyökérszálak. Ezek vagy harmat gyökerek, melyek a légköri nedvesség lecsapódásait szívják fel és ebből táplálják a gyenge elletést. Vagy pedig talpgyökerek, amit mi váciak karógyökérnek is hívunk. Ezek két feladatot teljesítenek. Először megszilárdítják az elültetett tő- : két, mert addig élet és vegetatió az ültetvényben nem lehet, meg az elég szilárdul és biztosan nem áll, másodszor pedig feldolgozzák a tartaléknedvességet, melyet a felforgatott föld télente és nyaranta a csapadékokból összegyűjt. Ezen feladatok megfigyeléséből világos, hogy csakis oly vesszőket szabad elültetnünk a melyeknek szemei épek, egészségesek. Különbsn vagy a harmat gyökerek vagy a karó gyökerek ereszkedése marad el. minek folytán üde gyümölcsöző tenyészet be nem közvetkeztetik. Minden gyökérszál végén dudorok vannak határozottan azon feladattal, hogy a föld savait feloldják a szőlőnek azokat feldolgozzák . . . A [gyökér élettanából világos, hogy az elletéseket folyton jól kell kapálni. — Először, hogy a dúsnövények a nedvet el ne szívják, másodszor hogy a jó laza föld minden nedvességet felvegyen. II. A második szerve a szőlőnek a tőke, mely közvetlenül a föld felett fejlődik, mely a szőlő élettanában a szív feladatát képezi. Benne gyülemlik össze a feldolgozott erő, hogy életre törjön fel. A benne működő nedvkeringések szabályossága megkívánja, hogy a töke alakja lehetőleg egyenletes és szabályos legyen, hogy a benne fejlődő mőködések akadálytalanul folyjanak le. A simán kezelt tőkét gyökér nyaknak; — a csapra metszetett combnyaknak nevezzük. A fejből törnek elő a hajtások, melyek ha frissek éretlenek, ideiek akkor egyszerűen hajtásoknak nevezük, ha pedig érettek, multéviek venyigének mondjuk azokat. A friss, éretlenek hajtásokban nincs termés. Ez csak is az érett venyige rügyeiben rakodik le, onnan kell életre hoznunk. Az életre serkentés munkájánál a főszerepet a metszés vég'zi. Atyáink azt hitték, hogy a simára metszett fejből is pattannak elő termő rügyek. Ez balhit volt. Mert a termés ez esetben is az alvó szemből, mely a venyigének legvégső rüg'yé- ből tör elő. A metszés tehát a termés szabályozója. Hogy okosan metszhessünk, mindenek előtt azt kell tudnunk, hogy a dushajtásu, kövér venyigéknél a termőszemek fenn vannak, a sovány venyigénél meg lenn kezdődnek. Ezt tudva és szem előtt tartva fogjunk a metszéshez. Sima a metszés, ha tiszta fejre dolgozunk. Csercsapos a metszés, ha tavalyi venyigét két, vagy három szemre metszjük. Combmetszés áll elő, ha tavalyi csercsapos metszés hajlásait 5—6 szemre, vagy esetleg tizre is meghagyjuk. Karmivelés, pedig akkor áll elő, ha a tavalyi egész szál venyigét a maga teljes hosszában meghagyjuk és vízszintesen ki- feszitjük, mint ezt a lúgosoknál látjuk. A megmettszett venyige kezelése szerint a szőlőmivelést elnevezhetjük ; vontnak, ha a levágott szárat egyenesen megvonjuk; karikásnak, ha azt köralakban meghajlítjuk, vagy ívesnek, ha vele egy körív alakot hajlítunk be. Fattyúhajtásoknak, a tőke nyakából előtörő szabálytalan kihajtásokat nevezzük, melyek termő képességgel nem bírnak, melyeket tűrnünk nem szabad. Vitorlahajtásoknak a hajtás végek fejlődését nevezzük, melynek különösen apró levélkéi a faj felismerést könnyítik meg. Csonkázásnak mondjuk a hajtások letör- delését, mely a szőlő élettanával ellentétben áll, annak termőképességét akadályozza. Az ekképen csonkázott venyigékből erőszakolja ki a nedvkeringés a hónalj hajtásokat, mely temérdek erőpazarlás utján, minden gyakorlási cél nélkül áll elő. III. Harmadik szerve a szőlőnek a szem, vagy rügy. Minden egyes szem, vagy rügy kicsiben egy egész szőlő. Magában zárja és bírja mindazt a mi a szőlő. A teremtő böl- csesége ezen rügyet parafaszerű boholy- lyal vonta meg, mely egyaránt védi és óvja meg a hidegtől, a fagytól úgy mint a szárazságtól. Szálmivelésnél ezen rügyek apadtabbak, de annál szivósabbak és ellenállóbbak. Sima művelésnél és kövér szőlőknél erősen dudorodottak, ép azért a légmérsékleti változatok által könnyen elpusztíthatok. A természet háztartása ezen pusztulások ellen védekezve mellék szemeket is rakott fel a venyigékre. Ha elpusztult az egyik, álljon helyt a másik. Sőt a kövidinkánál, vagy hajnalpirosnál még egy harmadik szem is van tartalékban. De ebben már csak ritkán van termés. De elletés esetén annál biztosabb a megeredés. A szem lehet alvó szem, amelyet sárszemnek vagy vidékenként vakszemnek is neveznek. Mivel igen kicsiny, alig látszik egyéb ki belőle, mint egy vonal. Termöszem, mely a gyümölcs sejtjeit rejti. Hajtószem, mely venyigére dolg-ozik termés nélkül. IV. Negyedik szerve a szőlőnek a levél. — Ami a tüdő az állati testben, az a levél a szőlőre nézve. Első rang-ú nemes szerv. Nélküle a töke nem élhet. Amely működést a gyökerek a földben végeznek, azt teljesítik a levelek a levegőben. Ezeket tehát lepusztitani nemcsak, hogy nem szabad, hanem meg kell védeni ellen- ség'eitöl. A hernyóktól, cserebogaraktól és peronoszp óráktól. A dús lombozatok építik ki a hatalmas fürtöket, megrakják azokat cukorral és savakkal. Ezek igazi munkásai, termelő a valódi nemes bornak. V. Ötödik szerv a kacscs. Azt mondják élettani feladatokat nem végez. Tévedés. Ezek rendeltetése a venyige megszilárdítása. Amint a talpgyökér megszilárdítja a tőkét úgy a kacscsok a felső venyigéket szilárdítják meg. Elogy a viharok, és légáramlatok ne hurcolják és tépázzák a fürtök kiépítését neakadályozzák. VI. Hatodik szerve a szőlőnek a virág, mely a gyümölcsözés első feltételeit hordja magában.
