Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-16 / 24. szám
Váci Hirlap melléklapja. — Vác, 189o. Junius luó 16. Évi munkálatok az amerikai ojtvány szőlőkben. A fattyazásról. Minden józanul számitó szőlős gazda úgy ossza be, ha csak lehetséges a szőlőmunkák idejét és rendjét, hogy a szőlőtőkék bekötésétől a szőlő elvirágzásáig csendben és békében maradjon a szőleje. Ezt a tanácsot könnyű ajánlatba hozni, azonban kivehető csak ott leend, hol elegendő munkás kéz áll rendelkezésükre. Ahol tehát munkás kezekben hiányt nem lát a gazda ott termésének mennyiségét szaporítja ha virágzás idejében nem ereszt munkásokat a szőlőbe. A virágzás azonban junius hava 24 napjáig, vagyis sz. Ivánig a maga nagy egészében bevégződik. Csakis egyes késői fajok azok, melyek Iván napig sem végezték be virágzásukat, melyeket tehát ez idő szerént az értelmes gazdák ki szokták hag'yni az ültetésből. Ha a szőlő virágzásának főidőszaka lejár, akkor az amerikai ojtvány szőlőkben a fattyazás kezdendő meg. Ugyanis a szőlő természeténél fogva a junius napok sugara által keresztül hatott földnek melege által hajtása minden ponton rügyezni és hajtani kezd, erős lévén benne a nedvkeringés De legkivált a dúsgyökérzetü amerikai alanyok nem bírván a dúsan felszitt táperőket az európai alanyokba átcsatornázni felesleges nedvbőségüket iparkodnak uj vad hajtásokba átönteni. Ez okból a föld alól több ponton törnek elő az amerikai fattyahajtások. Ha a gondatlan gazda ezen fattyúhajtásokat ideje korán el nem távolítja, úgy a növénynedvnek bősége sokkal természetesb és könnyebb átvezetést fog találni az amerikai uj vadhajtásokba mintsem az európai ojtványokba, ennek pedig menthetlenül az lesz a. következménye, hogy a táperők átömölnek a vadhajtásokba, minek folytán az európai nemesebb ojtványok a megki- vántató nedvek nélkül szűkölködnek, igy tisztára elsatnyulnak és elcsenevészednek sőt, ha a gazda gondatlansága magukra hagyja azokat, az esetben tökéletesen ki is vesznek. Törekednie kell tehát a gazdának ezen vad hajtásokat eltávolítani, vagyis az úgynevezett fattyazást eszközölni. Mire kell a fattyazásnál ügyelni. A gazdának a munkásokat jól ki kell tanítani arra nézve, hogy nem elegendő a földből előtörő vadhajtások hegyeit le- csipedni, mivel ezek ily esetekben a lecsipkedett hajtásokból újra rügyezni kezdenek és pedig még kövérebben, mint az első hajtások voltak. Hogy tehát ez elő ne álljon, a fattyu- ojtásokat a mennyire csak lehetséges első tövükben ki kell irtani és gyomlálni. Mily időpontig kell a fattyazást végeztetni ? A fattyazással a lehetősésig sietni kell. Jelesül azt az időközt mely sz. Iván napjától julius hava elsejéig közbe esik, úgy kell felhasználni, hogy addig minden feltörő fatyuhajtást megsemmisítsünk, mivel julius hó első napjaiban az ojtvány szőlőkben menthetlenül meg kell a 2-dik kapálást kezdeni. M é 1 y mi v e 1 é s r ő 1. Zárszó. Az organikus világban uralkodó erők képezik azon tüzelő anyagot, melylyel a természet az életnek folyton lobogó lángjait táplálja. Ezen erők tartják föl az embert is és pedig akként, hogy hatásuk már testében megnyilatkozik, úgy hogy a test minden pillanatban nem egyéb mint egyensúlyban álló organikus erők összege. A makrokos- mos föltalálható a mikrokosmosban, sőt Schopenhauer kellemes megjegyzése szerint nem is más mint makranthropos. És ez másként nem is gondolható a filozofáló által, mert e tény magyarázatára csodákat fölhozni ez nem természet filozófia, hanem bevallása annak, hogy kifogytunk belőle. Ez a véleménye Kantnak, a metafyzikai rendszerek nagy bírálójának, a ki pedig minden metafyzikát lehetetlennek mondott. A „hen kai pan“ megnyilatkozik igen korán s talán oly régi mint a gondolkodás : Védákban számtalanszor előfordul e gondolat, az egyptomi beavatottak tana sem volt más. E szempontból nézve a világot, szükségkép azon gondolatnak kell fölmerülni, hogy a természet normális állapota az örökös küzdelem, bellum omtnium contra omnes, melyet mindennek, ami él, meg kell vínia s melyet el nem kerülhet, a meddig élni akar. Az ember^még nagyobb küzdelmet ví e vak erőkkel, mint bármely más lény, mert folyton fejlődik, őt ki nem elégíti ki az, a mit a természet aranykorában öny- ként adott neki, küzdelemre vágyik s nincs cél, melyet elérne, utolsónak tartana, folyton újakat tűz maga elé, mint Mephisto mondja. Ihn sättigt keine Lust, ihm gnügt kein Glück. So buhlt er fort nach wechselnden Gestalten . . . A munka az ő nemesi levele. Az ember akkor kezdett lenni igazán ember, mikor dolgozni kezdet. S e dolgot legelőször talán a talajmiveléssel kezdte. S az az ember, a ki évezredekkel azelőtt az elemekkel való küzdelemben alig bírta magát föntartani, most már annyira vitte, hogy parancsol azoknak, vagy legalább céltudatosan rendelkezik velük. Nem csinálta ugyan a természet gépezetét, de ő annak gépmestere. Dicső munkát végzett azóta, hogy legelőször jutott rá a termelés titkára, valamint minden téren, úgy a földmi v e 1 é s terén is. Az e téren kifejtett működésnek egyik fénypontja a mélymivelés, úgy hogy elmondhatjuk, miszerint az ember e téren is megfelelt az Ur szavának: Mondottam ember : Küzdjél és bízva bízzál. Reiszmann Arnold. A faiskolák kezelése. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet utasítást foglalt magában a községi faiskola-kezelők részére és a tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való gyakorlati oktatására. A fatenyésztés az utasítás szerint nemcsak a népiskola két legfelső osztályában, hanem folytatólag az ismétlő iskolában is a tanköteles kor befejeztéig elméletileg és gyakorlatilag tanítandó ; a népiskolai osztályokban azonbau a fatenyésztés tananyagának már magában is kerek egészet kell képeznie. Minthogy a legtöbb faluban a nyári iskolai szünet a törvény által megangedett négy hónapra terjed : úgy az ismétlő iskola, mint a népiskola legfelső osztályának tanulói a fatenyésztés gyakorlati oktatására a szünet alatt is ünnepnapokon és vasárna- ponkint kötelesek megjelenni. Ott, hol a községi faiskola kezelésévet nem néptanító van megbízva, vagy ha néptanító van megbízva, de a községben több néptanító van: u községi összes tanköteles gyermeket a gyakorlati fatenyésztésben az köteles oktatni, ki a községi faiskola kezelésével megbizatott. Ha valamelyik község a községi faiskola fentartása alól fölmentetett és a községben sem az ottani népiskolának, sem más magánosnak nem volna alkalmas gyümölcsöse vagy faiskolája, a melyben a fatenyésztés gyakorlatilag tanítható lenne : a népiskolában a fatenyésztés elméleti tananyaga mégis tanítandó és a gyakorlati oktatás végett a tanulóknak a legközelebbi községben létező községi vagy népiskolai faiskola megmutatandó. A tananyag a szerint, a mint egy népiskolában egy vagy több tanító van, ak- kéni osztandó be, hogy a fatenyésztést valamennyi osztályban ugyanaz a tanító tanítsa. A fatenyésztés tanítása általában minden népiskolában kötelező; olyan városokban és községekben azonban, a melyekben a népesség foglalkozása főleg az ipar és kereskedésre szorítkozik és a fatenyésztésben való oktatás a községi faiskolának igen nagy távolsága miatt különös nehézségekkel járna, a fatenyésztésben való oktatás alól a földmivelésügyi miniszter — a községnek indokolt előterjesztése és a kir. tanfelügyelő véleménye alapján — a fölmentést esetről-esetre megadja. A fatenyésztés tanításának anyaga a népiskolák V. és VI, osstályában ; Az őszi időszakban. Famagvak gyűjtése és megismertetése, valamint azoknak előkészítése az elvetése. Talajkészités, (ásis, gereblyé- zés), ágyak és sorok kijelölése. Magvetés,
