Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
6 VÁCI lil R LA 1' szerűinek, hog'y az apákat gazdaggá teszi ugyan, de az örökösöket elszégényiti. Ekkor jött Liebig azzal az elmélettel hogy a talajnak vissza kell adni azokat az ásványi tápszereket, a melyeket a gazdasági növények által tőle elvonunk és minden észszerű gazda föltétlenül a legintenzivebb foszforsav alkalmazását hirdette. Fahamut, csontliszthamut és guanót senki sem tudott elég mennyiségben a földjeibe juttatni. Ha a fentebb emlitett anyagok foszforsav fölöslege kilugzás által nem is ment teljesen veszendőbe a talajra nézve, még is kétségtelenül — mert részben ke- vésbbé, részben többé nehezen oldható alakba ment át — túlságosan nagy holt tőkét képezett, a mely az istállótrágya és légenytartalmu anyagok alkalmazása utján lett a növények által felhasználhatóvá. Ekkor fedezték fel a chilisalétromot és ennek varázsereje megkápráztatta az gazdák szemeit. Hány kilogram salétromot szórtak el a vetéseken fölöslegesen és nem egyszer a vetések kétségtelen kárára, és hány gazda vétkezett menthetetlenül e drága műtrágyának borsó, paszüly, lóher és más hasonló növények alá valő bőséges és fölösleges alkalmazásával saját erszénye ellen. De divat volt e műtrágyának minél nagyobb mértékben való alkalmazása és senki sem tudott annak ellentállani. Különben tapasztalhatjuk, hogy még ma is van elég gazda, a ki nincs tisztában a chili salétrom alkalmazásának helyes mértékét és idejét illetőleg. Ma a kálitrágyázás van a napirenden és nem egy kocsirakomány lesz a szántóföldeken elszórva a nélkül, hogy a tulajdonos csak kísérletet arra, hogy meggyőződjék, van-e és ha van, mily mértékben van földjeinek szüksége kálitrágyára, Eszünkbe sem jut, hogy részünkről a kálitrágyák ellen nyilatkozunk. Az alföld talajának nagy része, külünösen a homokvidékek talaja nagyon szegény káliban és ennek alkalmazása mellett, termékenysége eddig nem is sejtett magasságra volna fokozható : de határozottan meg vagyunk győződve arról, hogy sok helyen csak azért „követik el“ a kálitrágyázást mert most divatban van, és ismét sok fölösleges kálitrágya vándorol ki a szántóföldekre, mert az illető gazda, kicsinyben alkalmazott trá- gyázási kisérlete utján, nem igyekezett meggyőződést szerezni a felöl, hogy van-e földjének kálira szüksége, van nincs. Szóval, megtörténik a menthetetlen pazarlás mert a gazdáknak nagy része még ma sem tud számot adni önmagának, a talaj tápanyagban való szegénységének, vagy gazdaságának mértékéről s a talaj kincseivel úgy bánik el, mint az a kereskedő, a ki saját áruraktárát nem ismeri, és leltárt mégsem készít arról soha. Az ily gondatlanságnak, első sorban pedig kétségtelenül hátrányos, első sorban pedig költséges következményei vannak: mert trágyázási célból fölösleges minden kilogramm kálit, melyet a növények felhasználatlanul hagynak vissza a talajban pedig a fölöleget soha sem használják fel a téli nedvesség az alsó rétegekbe mos le, és ez még a következő évben sem állhat a növények rendelkezésére. (Folyt, köv.) ! Kossuth Ferencz körlevele. Az újonnan alapítandó hazai általános biztositó részvénytársaság iigy“-ében. Tisztelt Uravi ! Miután az alakulóban levő „Hazai általános biztositó részvénytársaságot“ kiváló fontosságú alkotásnak tartjuk, az idemellékelt tervezetet és gyűjtő ivet melegen ajánljuk igen tiszteld címed figyelmébe. Mint az alapítási tervezetből kiderül ez uj vállalatra hazánkban nem csak azért van szükség, mert biztosítás nagyfontosságu üzeme még ma is nagyrészt külföldi kezekben van, hanem azért is, mert a károsodásnak kitett vagyon és személyi tőke túlnyomó része biztosítva nincs, és ennélfogva a tűz- és jégkár valamint a nemzet munkaerőit érhető balesetek a honpolgárok számos ezreit teszik tönkre. A társaság alapitóit, akik közé mi is beléptünk, az a cél vezeti, hogy ezen a téren is a hazai vállalkozás jusson érvényre és hogy a biztosítás üdvös intézménye minél tágabb téren hoditson, és ez által az elemi csapások által sújtott honpolgárok a vagyoni elpusztulás megmentessenek. De e mellett különös súlyt fektetünk arra is, hogy a vállalat részesei ne csupán egyes nagy tőkepénzesek legyenek, hanem, hogy a népesség minden rétegei minél nagyobb szémmal részt vegyenek a vállalatban. Ezáltal a vállalát elé tűzött cél az érdekeltek közreműködésével sokkal hatályosabban érvényesülhet, — és a bizton várható tetemes haszon éppen az érdekelt közönség között oszlik meg. E helyes elv is fokozza a remélhető sikert, és az eddig nyert tapasztalatok alapján bizton remélhetjük, hogy a részvényekbe befektetett tőke nagyon gyümölcsözően lesz elhelyezve. Midőn ezért a hazai vállalat felkarolását és terjesztését ismételve szives figyelmébe ajánljuk, kérjük, hogy saját részyényjegy- zésén kívül hatás- és ismeretségi körében oda hatni sziveskedjék, hogy e társaságnak minél számosabb hivet, részvényest szerezzen, hogy a vállalatmielőbb megalakélhasson. A részvénybefizetés a tervezetből láthatólag a Budapesten székelő VIII., IX., X kerületi takarékpénztárnál történik. Budapest, 1885. május hó. Hazafias tisztelettel Kossuth Ferenc. Borászati hírek. — Xagy konyha kertészet. Illés Gyula földbirtokos a Mária udvarban 27 holdnyi területen űzeti a konyha kertészetet. Mint értesülünk zöldségfélét minden féle részletekben első sorban a helyi piacon fogja értékesíteni. Sietünk örömmel üdvözölni az intézet földkulturának emez általunk rég sürgetett eszméjel. Evvel a váci háztartások nyernek nagy könnyebülést, mert mérsékelt áron nyílik alkalmunk kitűnő zöldségféléket beszerezhetni. — ISim1u|mvs1í Hírlap. Az ujságcsiná- lás egyik főfeladata: a közönség helyes gyors s pontos értesítése. Még száz éve sincs annak, hogy a magyar sajtó csak a Bécsből kapót legmagasabb engedélylyel vehetett tudomust a külföld eseményeiről, igy is csak hetek múlva. Ma huszonnégy óra sem múlhat el, hogy a közönséget ne értesítsük nemcsak hazánk, hanem az egész világ nevezetesebb eseményeiről. T ívirat,, telefon, éber levelező a viiág mint a négy tájékáról s az ország minden népesebb pontjáról hirt adnak mindarról, a mi idényt tarthat a müveit ember érdeklődésére. Tudósításaink e rengetegéből kiválogatni és megrostálni, ügyesen és tetszetősen feldolgozni azt, a mi a közönségre nézve szükséges, hasznos és érdekes: ebben a Budapesti Hírlap fennállása óta eddig utói nem ért példaadással járt elöl, mert szerkesztőségünket az a meggyőződés vezeti munkájába, hogy a közönség semmit sem várhat el annyira újságától, mint az. hogy pontosan, megbízhatóan és lelkiismeretesen legyen tájékoztatva. Ez a közönség igazi anyagi és közművelődési érdeke, ez a mai zsurnalisztika fejlődési iránya. Ott pedig, nevezetesen azokban a rovatokban, a hol magának a Budapesti Hirlap-nak a véleménye, ítélete, iránya, karaktere, egyszóval egyénisége nyilatkozik meg, tizennégy évi tüzpróba után már mindenki tudja, hogy mit várhat a Budapesti Hirlap-tól. Az előfizetési föltételek a következők : egy hónapra 1 frt 20 kr : negyedévre 8 frt 50 kr ; félévre 7 frt; egész évre 14 frt. Vidékről legcélszerűbb a postautalványon való előfizetés Cim : Budapesti Hírlap kiadóhivatala Budapesten, VIII. kerület. Rökk- Szilárd-utca 4. szám és József-körut 5. szám. KÖZLEKEDÉS— I Uj nyári vasúti menetrend. Érvényes ISí)5-«lik évi május Iié i-étöl. Váczról—Budapestre. • A vonat A nap szaka Váczról indul Budapestre érkezik száma megnevezése óra perez óra perez 127 személy reggel 6 30 7 25 117 y> 6 51 7 45 145 » 7 19 8 10 1405 V 8 — 9 — 149 » délelőtt 9 54 10 55 147 kéj » 11 32 12 30 103 gyors délután 1 17 1 50 141 személy 2 39 3 30 151 kéj 4 39 5 30 115 személy 5 04 5 55 125 » este 7 13 8 05 1401 gyors » S 42 9 15 155 kéj 8 50 9 49 143 személy éjjel 9 21 10 15 123 9 50 10 43 153 kéj » 10 33 11 33 Budapestről—Váczra. A vonat A nap szaka Budapestről indul érkezik Váczra száma megnevezése óra perez óra perez 124 személy reggel 6 6 55 1402 gyors 7 30 8 02 148 kéj 8 44 9 41 116 személy 9 20 10 08 142 délután ' 12 15 1 06 152 kéj » 12' 55 1 56 104 gyors 2 20 2 52 126 személy » 2 35 3 15 150 » 2 Í5 3 44 144 » » 4 35 5 26 154 kéj este 6 — 6 55 146 személy 6 30 7 20 1406 » 6 50 7 43 156 kéj 7 15 8 15 128 személy éjjel 9 30 10 25 118 * 9 50 10 45 Jegyzet. A 104. sz. vonatnál Váczon csak felszálni lehet. A 145. és 146. sz. vonatok csak június 1-től közlekednek. A 147., 148., 151., 152., 153. és 154. sz. vonatok csak vasár- s ünnepnapokon közlekednek Bpest—N.-Marosközt. A 155. és 156. sz. vonatok szintén vasár- s ünnepnapon közlekednek de csak Budapest—Vácz közt.
