Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-12 / 19. szám
VÁCI HÍRLAP — Váci Hirlap melláklapja. Vác, 189ö. JVlájtis lió 12. Évi általános szőlőmunkák az amerikai ojtvány szőlőkben. A k ;i ró v er ésró I. — Folytatás — Mi ajánlatos. Rendes szőlőmivelésnél azonban kerülnünk, illetőleg óvakodnunk kell az évenkénti karóveréstől. Óvakodnunk kell pedig leginkább azon okból, mert az évenkinti elvetések által gyakran betöredeznek a karók hegyei és igy nem csak a karók pusztulnak el, hanem a betörött karóhegyek rohadásba, penészedésbe, üszkösödésbe mennek által. Ezen az utón pedig megfertőzik a talajt, veszedelmes betegségek, csiragombái képződnek a rothadó fadarabokban, melyekből a szőlők is különféle végzetes pusztitó betegségekkel lepetnek meg. Hogyan verjük el a karókat. A karóveréshez nem igen kell baltákat alkalmazni, mivel egyenletes verést nem adhatunk azokkal a karókkal és egy ferde ütés által a karok könnyen eltörhetnek és beszakadozhatnak, azért erre a célra egy karóra alkalmazható olyan forma eszközt kell alkalmazni, mint egy deciliter, mely li- kacsos végével egy nyaklóhoz, vagy hámhoz erősittetik, melyet a munkás nyakába ölt, és akkor a kalap forma de cilitert a karó hegyibe alkalmazza és úgy húzza le teljes erejével a karót, hogy az teljesen szilárdul álljon a földben. A választásról. Úgy amerikai, mint az európai szőlőfajok mivelésében elsőrendű fontossággal bira fakadó tőkék rendes időben való megválasztása. Mert a választás semmi egyébb mint a tőke életének szabályozása. Az okos és bölcs gazda, ki a természet bölcs törvényeinek útmutatása szerént jár el földjének mivelésében őrizkedni fog a rablógazdaság minden nemétől. Mert a természet arról beszél nekünk, hogy ő ugyan szivesen nyújtja az ő gyümölcseit számunkra, azonban erőit meg kell kimélnie a későbbi unokák számára is. Isten azért rendelte az ő választott népének az ugar esztendőit, hogy ebben az évben mind az ember, mind az igavonó barom, mint a föld megpihenjen. A mai kor e bölcs törvényeket nem respektálja, hanem nyakra főre, derűre borúra nyúzza a földet. A természetet fentartó öröktörvények azonban fagyot, szárazságot bocsátanak a földre, hogy az ember ki- szipolyázása és telhetetlensége ellenében megvédjék, megpihentessék. Bennünket a természet háztartásában minden bölcs mérsékletre, az erők megspórolására, kímélésére figyelmeztet. E bölcs útmutatást tehát gazdaságaink vezetésében is érvényesítenünk kell. Azért a szőlősgazdának a tőkemi velősénél óvakodni kell az erők elfecsérlésétől. Ez alapon elhelyezkedve azután bölcsen Ítélheti meg a szőlőmives, hogy mily szabályokat kövessen a felesleges hajtások eltávolításában. A választás első szabálya. A legelső szabály tehát a választásnál abban áll, hogy semmi felesleges hajtást a tökén semmi szin alatt, soha meg ne tűrjünk. Mert minden hajtás igénybe veszi a tőke életerőit, és amennyivel többet pazarolunk el ezen erőkből, azt legelső vonalban is a fürt kiépítése, a szőlőtermése és a bogyók érése sínyli meg. Mire kell vigyázni másodszor. A szőlőmives másodszor arra fektessen különös súlyt, hogy a szükségkép meghagyandó hajtások úgy maradjanak meg a tőkén, hogy a tőke kereksége semmit ne szenvedjen, mert igazán egészséges a töke soha nem lehet, ha annak fejlődése egyoldalú irányzatot nyer. Mélymivelésről. c.J A höviszonyok javítása. A talajnedvesség összeköttetésében és kölcsön hatásban van egyúttal a hőviszonyokkal is, A mélyen miveit talajon könnyű az átszellőzés azért a nedvesség nem túlságos és igy a talaj köny- nyen átmelegszik, a mihez hozzá járul még, hogy, mint rossz hővezető a meleg esők közvetítésével lejutó meleget jól megőrzi Az ily talajon tehát a vetés is hamarább végezhető, és ha hozzáveszszük ehhez még a mélymiveiésnek ezen hatását, hogy irtja a dudvát és káros gyomot, úgy nem szorul további bizonyításra, hogy a mélymi- velés általánosítása a legüdvösebb eredményekkel járna. A mélymivelés elöföltételei. A mélymiveiésnek azonban vannak elöföltételei és hatásainak eredménye nagyon függ a körölményektöl, miért is ezen tényezők figyelmen kívül hagyása végzetes lehet a gazdaságra. Ezen tényezők : a talaj viszonyok minősége, trágyázás, a ned- vességt viszonyok és a mélymivelés kereszté vitelének ideje. A talaj viszonyok minősége. Mindezen tényezők között legfontosabb a talaj rétegezettsége, mert ettől függ, melyiket vegyük alkalmazásba a mélymive- lési módok közül. A két réteg közül a mélymivelés módjára nézve és az altalaj minősége a legfontosabbik. Az altalaj minősége pedig lehet előnyös a mélymivelés keresztül vitelére akkor t. v. ha szelíd tér- mészetü, kedvező összetételű, a felszínen könnyen porhanyul, kedvezően alakul át s a trágyázás után alkalmas termő földé válik. Mélyitö szántás. A mélymivelési módok közül ez esetben a mélyítő szántást vesszük alkalmazásba, mely leggyorsabb sikert biztosit s melyet televényes, homokos, messzes vagy vályog talajoknál habozás nélkül alkalmazhatnak. De lehet az altalaj nyers vagy holt altalaj, mely talán könnyen porhanyitható, de a növényi életre káros anyagokat rajt magában, lehet olyan is, hogy nehezen lapítható vagy végre olyan, hogy alkatrészei a felszínre kerülve fizikailag alkalmatlanok a növényi életre. A mélyitű szántás alkalmazásával ez esetben a termés sikerét kockáztatjuk, mely inkább van biztosítva jól trágyázott, régen miveit feltalajon, mint kedvezőtlen sajátságokkal biró feszinre hozott altalajon. Igaz ugyan, hogy a feltalaj maga ez esetben is előnyösen működik a talaj javításán, de sok időbe kerül, még az altalaj a feltalajhoz hasonul. Altalaj porhanyitása. Ilyenkor meg kell elégednünk az altalaj porhanyitásával, sőt ha az altalaj minősége nagyon kedvezőtlen, a mélyítésről teljesen le kell mondanunk. A mélymive- lésnél nem egyedül az altalaj viszonyok döntök: a feltalaj sem egynemű mindig és a mivelet értéke a feltalaj minőségétől is függ, úgy hogy a fel és altalaj minőségét együttesen tekintetbe kell vesznünk. A talaj u. is lehet homokos, középközött és kötött. Ha a talaj homokos, úgy egyesek előtt feleslegesnek tűnhetik fel az altalaj lazítása, mert hiszen úgy is laza, De ha a homok nem nagyon sovány nem segiti-e elő a mélymivelés az alsóbb rétegekben a hajcsövességet és nem teremt e ezzel oly nedvességet, mely megakadályozhatja a talaj kiszáradását? Nem hatolnak e mélyebbre e növények gyökerei, hogy felszedjék a trágyának a viz által lemosott, kilugzott alkatrészeit? (Folyt, köv.) HIRDETÉSE K. ___ Árverési hirdetmény. 46171894. tk. szánt. A váci kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatónak, Tokodi Mária és társai végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében a váczi kir. jbiróság területéhez tartozó Vácz város határában fekvő, a váczi 3074. sz. tljkből szerkesztett 3015. sz. betétben A. 1. 1—2. sorsz. 7678. hrsz. 3/36. részben Tokodi Mária, 3/36. részben Tokodi Borbála, 3/36. részben Tokodi Eszter, 24/36. részben Tokodi István, 1/36. részben kisk. Kozma Gábor, 1/36. részben kk. Kozma János és 1/36. részben kk. Kozma Fe- rencz nevén álló, 330 frtra becsült öreg zsob- rák dülőbelí szőllő, 14 frt 95 kr. tőke és jár. erejéig 1SD5. évi juIiiiN lió íí-ilt napján d. e. 10 órakor ezen kir. jbiróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a következő feltételek alatt eladatni log. I. Kikiáltási ár a becsár. II. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/0. bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadékképesnek nek nyilvánított értékpapírban letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. bíróság, mint tlkvi hatóságnál és Vác város tanácsánál megtekinthetők. Vác, 1895. január 10-én. Dr. Gajáry, kir. albiró.
