Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-28 / 17. szám

6 VÁCI HÍRLAP kintetben is megérdemli figyelmünket. A föld vonzó erejénél fogva u. i. a mélyebben fekvő altalajban gyülemlik össze a folyadék és éppen ezen térségbe kell hatolnia a gyö­kérzetnek, hogy a folyadékban feloldott tápszereket felvehesse. A fel- és altalaj kölcsönös viszonya. De mig egyrészről a feltalaj kötöttsége és az altalaj vízáteresztő volta, vagy a fel­talaj homokossága és az altalaj vizátnem- eresztő volta a nedvességet kedvezőleg szabályozza, addig másrészt az agyagos, de sekély feltalaj vízáteresztő altalaj mellett a nedvességnek igen mélyre hatolását, va­lamint a homokos, de sekély feltalaj vizát- nemeresztő altalaj mellett a nedvességnek túlságos összegyülemlését idézi elő. E hát­rányokat úgy kerülhetjük el. hogy az al­talajból egy részt művelés alá veszünk, és igy mélyebb feltalaj réteget képezünk, mi­nek folytán a gyökérzet dús elterjedésén és a nedvesség szabályozásán kívül a táp­szerkészlet is dúsabbá válik. De miben áll a mélymüvelés lényege ? A már érintett előnyök csak akkor mutatkoznak, ha mé­lyebb talajréteget veszünk művelés alá, vagyis: az altalajból egy részt hozzászán­tunk a feltalajhoz. Különféle módozatok. Ezen műveletnek főleg az al- és feltalaj különböző minősége szerint három főmód­ját különböztetjük meg, az altalaj por- hanyitás. Mindezen mivelési módok bármelyikét is vegyük alkalmazásba, az által az altalaj lag itását érjük el. hogy abba a növények gyökerei könnyebben behatolhassanak, a ne;<íf^4iésségi és hőviszonyok szabályozását és végre a mélymivelés a fizikai hatásain kívül a gyökerek fejlődését és a kész táp­szerek keletkezését, a mennyiben a lemo­sott növényi táp anyagok a növények ál­tal felhozatnak, és az altalaj a fellületen a kedvező chemiai módosulások után meg­adja a hiányzó tápanyagokat. A gyökér fejlesztés. A mélymivelés előnyei a) gyökérfej­lesztés. A mélymivelés által elért eredmé­nyek között a legfontosabb az, mely a gyökérzet dúsabb fejlődésében, táplálásá­ban áll. A hatás fontossága arra vezethető vissza, hogy a gyökérzet a növényi élet­ben igen fontos, mert a növény felső szer­veinek fejlettsége a gyökérzet fejlődésétől függ. A gyökerek ugyanis könnyebben hatolhatnak be a mélyen felszántott és la­zított talajba, mert a gyökérágak végein fejlődő sejteknek kisebb akadályokkal kell megküzdeniök. A mélyen felszántott és la­zított talaj mig egyrészt elősegíti a gyö­kerek növekedését, másrészt előnyösen foly be a gyökerek elágazására is. A gyö­kerek elágazására ugyanis a talaj tápanyag­készlete van befolyással, mert: minél in­kább teszi a mélymüvelés a talajt tápsze­rekben gazdaggá, annál inkább elő van segítve a gyökerek elágazása is. Ha a mélymüvelésnek a gyökerekre való hatá­sát tüzetesen vizsgáljuk, úgy a talaj lazí­tásának hatását abban leljük meg, hogy a lazított talajban apróbb közök keletkeznek, melyekbe a gyökerek könnyebben hatol­hatnak be, a mit előmozdít a légköri levegő oxigénre is, mely nélkül a gyökerek Vé- vén a sejtek nem szaporodhatnak. De a mélymüvelés egyik legszembetűnőbb ha­tása abban jelentkezik, hogy a hajszálgyö­kereket, melyek a növényeknél a tápanyag felvételének fontos munkáját eszközük, fejlődésükben elősegíti, és számukat sza­porítja. De viszont a gyökerek maguk is növelik a mélymüvelés hatását, amennyi­ben elkorhadásuk televényt és uj chemiai erőket szolgáltat a talajnak. így ád a mély­müvelés igen hatalmas eszköszt közünkbe, mert éppen a gyökérzetre gyakorolhatunk leginkább befolyást, mig a légköri viszo­nyok nem tőlünk függnek. (Folyt, köv.) Gazdasági érdekeinkért. Mig a május hóban tartandó gazdagong- resszusra az előkészületek folynak, az alatt sokan már is élénk hajszát űz ellene. Alig született meg a csecsemő, a kegyetlen szivü Heródesek halál ítélete már is böl­csőjük fölött fenyeget. Megtámadják először azt. hogy a kong­resszus egybehivásának eszméje a gazda­közönség közös óhajából született volna, holott a kongresszus egy behívására 400 független magyar gazda egyetemes felhí­vása adta meg az impulsust. Megtámadták, hogy a szervezésével megbízottak erre il­letékesek volnának ; pedig a szervezésben részt vevők java részének neve, a köz­ügyek terén hosszú éveken át való fárad­ságos munkálkodást jelent. Kicsinyelték mérveit, lenézték jelentőségét, mielőtt az ismert lett volna. S végre mindazokat, kik­nek rendezésében szerep jutott, egy szük- kürü érdekközület bűnrészesének gyanu- jaival illetik, a mely a kongresszus cime alatt személyi érdekeket vagy politikai célzatokat akar elérni. Honnan ennyi gyanakodás ? Ennyi gyű­lölet, ennyi szenvedély egy kongresszus ellen, mely egszerüen alkalmat kíván nyúj­tani a magyar gazdáknak arra, hogy vál­ságos helyzetükben a javulásra vezető mó­dozatokról tanácskozzanak ? Mi indokolja a haragos tiltakozását azok­nak, kik a kongresszus célzatainak visszás festésével és sötét jáslatokkal a gazdakö­zönséget onnan visszatartani óhajtják? Hiszen a kongresszust nem az az 5 vagy 10 férfiú teszi ki, kik azt rendezik s a kik azt rendezik s a kik a hazafiságról s er- kölcsiségről, apró óraiásoktól leckéket kap­nak, — hanem áll a Kongresszus száz és száz tagjából a társadalomnak ; ezeknek mindegyike külön eszmét, külön meggyő­ződést és külön döntési jogot hozhat oda magával. Ha tehát a kongresszus rendezőinek tö­rekvése ellenében a közérdekek védelmet követelnének s e törekvések ellensúlyozá­sára az a 700 magyar gazda, a ki eddig tagja a kongresszusnak, nem elegendő: akkor a gazdák érdekeinek megvédésére nem a legegyszübb mód volna-e az, hogy meleg sziveiket s a velük együtt érzőket hoznak oda azok is. kik eddig csak hír­lapi cikkekben ragyogtatták fokosaikat? Hisz Magyarországon nem 700 gazda, ha­nem ugyan ennyi millió ! A munka tere nyitva áll mindenki ré­szére, a tanácskozás joga előlegezett min­denkinek ! a gazda helyzete mostoha : ide is, oda is férfiak kellenek. Hol vannak hát ők a jobbak s mért nem lépnek elő ? Ha komoly baj van, a dobverés meg a haran­gozás nem sokat segít. A dolognak másik vége nem olyan zajos, de sokkal nehezebb vegye ezt kezébe, a ki hű őre a közjónak, az út nyitva van. Megtehetik, hisz a köz­vélemény nevében beszélnek, s az a köz­vélemény, a mely nekik erre a jogot meg- adts, saját jogait is veszedelemben látván, csak nem fogja nézni érdekei hűtlen ke­lését tétlen türelemmel. A kongresszus megitélhetésére kút út minden józan elme előtt meg van világítva. Egyik, a nehezebb, a kongresszus ta­nácskozási termeihez vezet, hol mindenki­nek, ki szivén viseli a magyar gazda sor­sát, alkalma van jó meggyőződéseit latba vetve, csakugyan hasznos szolgálatot tel­jesíteni. A másik a nyilvánosság teréhez visz, a hol mindenkinek joga van arra, hogy kö­zönséges feltevéseken s gyanúkon tapadva, szellemi erejének torna torna játékával tetszelegjen. Ebben gyönyörködni könnyebb mert hisz az álpróféták felháborodása han­gulatos s nem többre, mint kényelmes vesz- teglésre int. Válasszon a magyar gazda, hol keressen jó barátokat, hol keresse jobb sársát. Mind a két út nyitva van ! Borászati hírek. — Érdek es árverés. A Kúria ven­déglő első emeleti kisebb terme érdekes árverésnek volt színhelye az elmúlt vasár­nap délelőtti óráiban Ugyanis néhai Pi- ufcsics Lajos hagyatékából a hazai alső ta­karékpénztár birtokába átszármazott föld­részeket ezen a napon bocsátották árve­résre. Amennyiben ezen árverésre jutott egyes földrészletek a város legkülönbö­zőbb pontjain feküsznek egyetemes volt az érdeklődés vajon a telkek ára a terület különböző pontjain mennyiben vettek emel­kedő irányzatot és kiki óhajtotta tudni,, hogy a vételkedv, mely pontok felé gra- vitál. — Az árverési eredményekből az tűnt elő, hogy az ónhengerlemezgyár vi­dékén, az úgy nevezett rókusi szántó dű­lőben legnagyobb árnak és kedveltségnek örvendenek az egyes földrészletek. Az ezen ponton eladásba eresztett 773 négyszög ölnyi terület 951 forinton kelt el, és igy minden öl meghaladta a forintnyi vátelárt. Már a rokusi alsó dűlőben fekvő 828 öl terület 600 forint kikiáltási ár mellett nem- talált vevőre ; 500 forint vételár mellett azonban még" mindig talált volna gazdát Különös érdeklödéssol néztünk a zsellér földek árverezése elé is, miután ezekből, mint tudjuk az utolsó évben nagyobb szám­ban bocsájtattak eladásra és darabonkint 100 forinton felül keltek. A múlt vasárnapi árverés azonban azt látszott bizonyítani, hogy a vételkedv ezekre nézve határozot­tan megcsappant, mert mig például a gomb- hidi félholdas rét 300 forinton talált vevőre, addig a zsellér földek darabonkint a 90 forintot sem értek el, jóllehet a szomszé­dok versenyre szálltak a inegvehetésért — Munkálatok a városi szölöte- lcpen. xA napokban tartottunk szemlét a városi szőlötelepen nagy gonddal és ritka lelkiismeretséggel végzett szőlőmunkálato- kon. Mindenekelőtt jól esett meggyőződ­nünk. hogy a Ráchter-féle fásojtások nem­csak szakadatlanul folynak, hanem úgy az alanyok, mint az ojtógaljak egész a szőr- szálhasogatásig menő pedánssággal vá­lasztatnak meg. Az ojtásokat a leggyako- roltabb munkások végezik, kik hogy be­csületes munkát csináljanak a rendes nap-

Next

/
Thumbnails
Contents