Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-21 / 16. szám

V A C l HI R L A F ü Vác, 189o. — Váci Hírlap melláklapja. — Április Hó 21. Évi általános szőlőmunkák az amerikai ojtvány szőlőkben. Hogy kötjük meg a szál vesszőt? A szálvesszőt azután a karónak túlsó ol­dalához ütött karóhoz kígyózván vagyis visszakanyarulólag abroncs vagyis karika módjára megkötjük és jól megerősítjük. Ezen karikakötésnek azután minden egyes termőhajtásait a 4-dik vesszőnél lecsonkol­juk. A nem termő hajtásodat levetjük. Hogy járunk el szüret után? Szüret után pedig az egész szálvesszőt ledobjuk, nehogy nekünk a kötésnél alkal­matlankodjék. A negyedik és minden további mivelési évben. Az háromszemes csapból kiereszt­jük a szálvesszöt. Az ugar csapból csiná­lunk háromszemes csapot és a friss venyi­géből csinálunk ugar csapot. És két fás hajtást meghagyunk venyigének. .Szüret után pedig a szál vesszőket kö­vetkezetesen ledobjuk. Ezen művelési eljárást azután trágyázás mellett folytatjuk a kimerülésig. Venyige feltakaritás. A metszés bevégzése után azonnal szo­kott következni a venyige felkötözése és összetakaritása, hogy ezen munkálat kellő rendben mehessen, már a metszés alkalmá­val idő és munkakimélés szempontjából úgy rakjuk le a vesszőket, hogy minden két sor venyigéje egy barázda partra ra­kassák le. Ez pedig akként válik eszkö- zölhetővé ha metszés kezdetekor az első metsző jobboldalra ' a másik pedig balol­dalra rakja le a levágott venyigéket. így minden két metszőnek a venyigéje egy barázdában gyűlik össze, melyeket azután egy másik munkás nyalábokba gyűjt össze és ekként össze csomagolva az állások kezdetén kévékbe kötözi. Mire kell főképp ügyelni? Különösen szemügy előtt tartandó vajon a venyigét milyen célokra akarjuk fel­használni. A venyigét ugyanis felhasználhatjuk vagy elletési célokra, vagy tüzelő anyagul, sőt nem kevés helyen kellő kezelés mellett ig^n értékes trágya anyagot is készítenek belőle, Hogy járjunk el ha elletésre akarjuk felhasználni. Ez esetben azon kell lennünk, hogy a lemetszett venyigék haladéktalanul egybe gyüjtessenek. A tűző sugaraknak, vagy a száritó szeleknek semeddig kitéve ne ma­radjanak. hanem tüstént a borházakba vagy erre a célra berendezett fészerekbe taka­rhassanak. Itt azután ahhoz képest, amint vagy tüstént elletésre használtatnak kellő­képpen feltisztittatnak; ha pedig csirkáz- tatásra készítettnek elő vermekbe helyez­tetnek el azon módszerént, amint ezt az ültető vesszők kezelésénél már egyszer előírtuk volt. Azon eseiben, ha a venyi­géket gyökereztetni óhajtjuk, úgy kellőleg kiválasztott és jól meg termékenyített laza földbe tesszük el, hogy mindjárt az első év folyamán elegendő nagyságú gyökereket verhessenek. Peszmeg szedés. Peszmegnek nevezzük azon törmeléke­ket és hulladékokat, melyek tőke metszés és tisztítás alkalmával magáról a tőke fe­jéről, vagy pediglen, mint apróbb szelékek a venyigékről lepattogzanak. Miért kell a peszmeget gondosan egybe gyűjteni ? A peszmeg szedésre azért kell különös gondot fordítanunk mert először is a levá­gott korhadó tőkerészletek könnyen üsz- közödésbe és rohadásba mennek által. Az ily penészszel megrakodt rohadó anyagok pedig befertőzik a talajt. Épp ezen oknál fogva mindent el követni, hogy a szőlő­ből eltávolitassanak, nehogy a maguk fer­tőző ragályával az egészséges tőkéket és venyigéket betegségekkel rakják tele. A második igen fontos ok, amely a pesz- megek összegyűjtését minden okvetetlenül megközelíti abban áll, hogy ezek nagyban akadályozzák a rendes kapálást. Ugyanis a szőlőben rendetlenül hagyott és elszórt szilárd anyagok valahányszor a kapa velők érintkezik mindannyiszor a kapát rendes irányából félre ugratják és igy nagyban okai, hogy még a leggon­dosabb kapás vigyázata mellett is az egész­séges tőkéket, valamint azok nyakait össze­karcolják és megsebezik. Azt pedig a növények élettanából igen jól tudjuk, hogy ha hámjaikban vagy felső sejtjaikban sérüléseket szenvednek, akkor ezen sebek berepedéséig termőképességü­ket szüneteltetik. Jelesül pedig az amerikai alanyok külö­nösen érzékenyek, ha ezeket a kapa meg­horzsolja, vagy pláne megsebezi úgy ez esetben nemcsak termésükben szünetelnek hanem vajmi sokszor annyira elsenevé- szednek, hogy többé soha nem teremnek. A peszmeg' mire használandó. Miután a peszmegben igen gyakran le- . fűrészelt tőkerészek találtatnak, igen aján- lotos azokat csupán csak tűzre használni, mivel azok teljes elrothadásához több év kivántatnék meg, igy mint trágyát a sző­lőföldben alkalmazni felette kockázatos. A mély művelés. Visszatekintés füldniivelés fejlődésére. A földművelés a legfontosabb mozzanatok egyike az emberiség művelődés történeté­ben, sőt mondhatni conditio sine qua non-ja annak, úgy hogy műveltség megelőző föld­művelés nélkül, ha képzelhető is talán, a történelemben tényleg nem található. A sinai történetírók egy királyra viszik visz- sza a földművelés föltalálását. Indiában a brahinanok és ksatriják után mindjárt a vajtják tiszteletre méltó kosztja következik. Ez a vaisja szó eredeti jelenlétében annyi mint falusi földművelő. Egyptom minden jelentőségét csakis annak köszöni, hogy a a Nílus humusképző iszapjával egy művel­hető földisikot képez. A kereskedelem viszonya a földmive- léséhez. A földművelés jelentőségét nem csök­kenti, hogy a kereskedelem győztes ver­senyre kell vele. Mert ha a kereskedelem közelebb hozza is az egyes nemzeteket s a nemzetek egyes tagjait, föltételezi a föld­művelést is, mert a kereskedelem eredetileg csak terményeknek, különösen a föld ter­mékeinek kicserélésében állott. A földmű­velés dignitását mi sem bizonyítja jobban mint azon körülmény, hogy az indogermián népek összülői az árja (nemes) voltakép szántó-vető nevet adták maguknak, szem­ben a többiekkel, a kik körülöttük nomád életet folytattak s a kiknek az nidogermá- nok ezért a turáni nevet adták (lovaik gyorsaságáról túra — gyors). így mondja legalább a legszellemesebb nyelvbúvárok egyike, Müller Miksa. Si non e verő, e ben trovató. Mert vannak e műveltebb nemzetek jelenleg, mint azok, a melyek kimutathatólag indogermán eredetűek ? Kísérletezések a földművelés terén. A földművelés természetesen mint min­den emberi inü csak igen lassan emelke­dett jelen tökélyének fokára Mennyi kí­sérletnek kelletta téren történnie azon idő­től fogva, melyben az emberre kimonda­tott : Arcodnak verejtékével fogod enni kenyeredet semmi oknak sincs föltenni, hogy az ember a talajmüvelésévei fárado­zott, a meddig és a hol rá nem volt utálva. S midőn és a hol ez bekövetkezett, bekö­vetkezett a próbálpatásoknak és tapoga- tozósoknak egész serege, mert a termé­szet féltékenyen őrzi titkait. S különösen azokat, melyett az organikus világban for­dulnak elő. A kapocs, mely az anyag vi­lágot összetartja örök talány volt mindig és valószínűleg marad is. Sie spottet ihrer selbst und reisz nicht Wie. Hányszor lehetett alkalma a földműve­lésnek is arra, hogy kísérletein gúnyolód­jék. Mennyi xperimentálás volt szükséges mig a primitiv földturásból kifejlődött azon módszer, melyet mélymivelésnek ne­vezünk. A földmivelés mint tudományos mivelés az évezredek folyamán ma már a tudomá­nyok dignitására vergődött. S a sikerhez csak annak támogatására van szükség, aki Adámnak megmondotta. Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál ! Tekintve azon elterjedettséget, melynek a mélymivelés alkalmazása örvend, az elő­nyöket, melyekkel jár, nem különben a hátrányokat is, melyet minndannyiszor be­következnek, valahányszor azon alkalmazás a körülmények tekitetbe vétele nélkül tör-

Next

/
Thumbnails
Contents