Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
V A C l HI R L A F ü Vác, 189o. — Váci Hírlap melláklapja. — Április Hó 21. Évi általános szőlőmunkák az amerikai ojtvány szőlőkben. Hogy kötjük meg a szál vesszőt? A szálvesszőt azután a karónak túlsó oldalához ütött karóhoz kígyózván vagyis visszakanyarulólag abroncs vagyis karika módjára megkötjük és jól megerősítjük. Ezen karikakötésnek azután minden egyes termőhajtásait a 4-dik vesszőnél lecsonkoljuk. A nem termő hajtásodat levetjük. Hogy járunk el szüret után? Szüret után pedig az egész szálvesszőt ledobjuk, nehogy nekünk a kötésnél alkalmatlankodjék. A negyedik és minden további mivelési évben. Az háromszemes csapból kieresztjük a szálvesszöt. Az ugar csapból csinálunk háromszemes csapot és a friss venyigéből csinálunk ugar csapot. És két fás hajtást meghagyunk venyigének. .Szüret után pedig a szál vesszőket következetesen ledobjuk. Ezen művelési eljárást azután trágyázás mellett folytatjuk a kimerülésig. Venyige feltakaritás. A metszés bevégzése után azonnal szokott következni a venyige felkötözése és összetakaritása, hogy ezen munkálat kellő rendben mehessen, már a metszés alkalmával idő és munkakimélés szempontjából úgy rakjuk le a vesszőket, hogy minden két sor venyigéje egy barázda partra rakassák le. Ez pedig akként válik eszkö- zölhetővé ha metszés kezdetekor az első metsző jobboldalra ' a másik pedig baloldalra rakja le a levágott venyigéket. így minden két metszőnek a venyigéje egy barázdában gyűlik össze, melyeket azután egy másik munkás nyalábokba gyűjt össze és ekként össze csomagolva az állások kezdetén kévékbe kötözi. Mire kell főképp ügyelni? Különösen szemügy előtt tartandó vajon a venyigét milyen célokra akarjuk felhasználni. A venyigét ugyanis felhasználhatjuk vagy elletési célokra, vagy tüzelő anyagul, sőt nem kevés helyen kellő kezelés mellett ig^n értékes trágya anyagot is készítenek belőle, Hogy járjunk el ha elletésre akarjuk felhasználni. Ez esetben azon kell lennünk, hogy a lemetszett venyigék haladéktalanul egybe gyüjtessenek. A tűző sugaraknak, vagy a száritó szeleknek semeddig kitéve ne maradjanak. hanem tüstént a borházakba vagy erre a célra berendezett fészerekbe takarhassanak. Itt azután ahhoz képest, amint vagy tüstént elletésre használtatnak kellőképpen feltisztittatnak; ha pedig csirkáz- tatásra készítettnek elő vermekbe helyeztetnek el azon módszerént, amint ezt az ültető vesszők kezelésénél már egyszer előírtuk volt. Azon eseiben, ha a venyigéket gyökereztetni óhajtjuk, úgy kellőleg kiválasztott és jól meg termékenyített laza földbe tesszük el, hogy mindjárt az első év folyamán elegendő nagyságú gyökereket verhessenek. Peszmeg szedés. Peszmegnek nevezzük azon törmelékeket és hulladékokat, melyek tőke metszés és tisztítás alkalmával magáról a tőke fejéről, vagy pediglen, mint apróbb szelékek a venyigékről lepattogzanak. Miért kell a peszmeget gondosan egybe gyűjteni ? A peszmeg szedésre azért kell különös gondot fordítanunk mert először is a levágott korhadó tőkerészletek könnyen üsz- közödésbe és rohadásba mennek által. Az ily penészszel megrakodt rohadó anyagok pedig befertőzik a talajt. Épp ezen oknál fogva mindent el követni, hogy a szőlőből eltávolitassanak, nehogy a maguk fertőző ragályával az egészséges tőkéket és venyigéket betegségekkel rakják tele. A második igen fontos ok, amely a pesz- megek összegyűjtését minden okvetetlenül megközelíti abban áll, hogy ezek nagyban akadályozzák a rendes kapálást. Ugyanis a szőlőben rendetlenül hagyott és elszórt szilárd anyagok valahányszor a kapa velők érintkezik mindannyiszor a kapát rendes irányából félre ugratják és igy nagyban okai, hogy még a leggondosabb kapás vigyázata mellett is az egészséges tőkéket, valamint azok nyakait összekarcolják és megsebezik. Azt pedig a növények élettanából igen jól tudjuk, hogy ha hámjaikban vagy felső sejtjaikban sérüléseket szenvednek, akkor ezen sebek berepedéséig termőképességüket szüneteltetik. Jelesül pedig az amerikai alanyok különösen érzékenyek, ha ezeket a kapa meghorzsolja, vagy pláne megsebezi úgy ez esetben nemcsak termésükben szünetelnek hanem vajmi sokszor annyira elsenevé- szednek, hogy többé soha nem teremnek. A peszmeg' mire használandó. Miután a peszmegben igen gyakran le- . fűrészelt tőkerészek találtatnak, igen aján- lotos azokat csupán csak tűzre használni, mivel azok teljes elrothadásához több év kivántatnék meg, igy mint trágyát a szőlőföldben alkalmazni felette kockázatos. A mély művelés. Visszatekintés füldniivelés fejlődésére. A földművelés a legfontosabb mozzanatok egyike az emberiség művelődés történetében, sőt mondhatni conditio sine qua non-ja annak, úgy hogy műveltség megelőző földművelés nélkül, ha képzelhető is talán, a történelemben tényleg nem található. A sinai történetírók egy királyra viszik visz- sza a földművelés föltalálását. Indiában a brahinanok és ksatriják után mindjárt a vajtják tiszteletre méltó kosztja következik. Ez a vaisja szó eredeti jelenlétében annyi mint falusi földművelő. Egyptom minden jelentőségét csakis annak köszöni, hogy a a Nílus humusképző iszapjával egy művelhető földisikot képez. A kereskedelem viszonya a földmive- léséhez. A földművelés jelentőségét nem csökkenti, hogy a kereskedelem győztes versenyre kell vele. Mert ha a kereskedelem közelebb hozza is az egyes nemzeteket s a nemzetek egyes tagjait, föltételezi a földművelést is, mert a kereskedelem eredetileg csak terményeknek, különösen a föld termékeinek kicserélésében állott. A földművelés dignitását mi sem bizonyítja jobban mint azon körülmény, hogy az indogermián népek összülői az árja (nemes) voltakép szántó-vető nevet adták maguknak, szemben a többiekkel, a kik körülöttük nomád életet folytattak s a kiknek az nidogermá- nok ezért a turáni nevet adták (lovaik gyorsaságáról túra — gyors). így mondja legalább a legszellemesebb nyelvbúvárok egyike, Müller Miksa. Si non e verő, e ben trovató. Mert vannak e műveltebb nemzetek jelenleg, mint azok, a melyek kimutathatólag indogermán eredetűek ? Kísérletezések a földművelés terén. A földművelés természetesen mint minden emberi inü csak igen lassan emelkedett jelen tökélyének fokára Mennyi kísérletnek kelletta téren történnie azon időtől fogva, melyben az emberre kimondatott : Arcodnak verejtékével fogod enni kenyeredet semmi oknak sincs föltenni, hogy az ember a talajmüvelésévei fáradozott, a meddig és a hol rá nem volt utálva. S midőn és a hol ez bekövetkezett, bekövetkezett a próbálpatásoknak és tapoga- tozósoknak egész serege, mert a természet féltékenyen őrzi titkait. S különösen azokat, melyett az organikus világban fordulnak elő. A kapocs, mely az anyag világot összetartja örök talány volt mindig és valószínűleg marad is. Sie spottet ihrer selbst und reisz nicht Wie. Hányszor lehetett alkalma a földművelésnek is arra, hogy kísérletein gúnyolódjék. Mennyi xperimentálás volt szükséges mig a primitiv földturásból kifejlődött azon módszer, melyet mélymivelésnek nevezünk. A földmivelés mint tudományos mivelés az évezredek folyamán ma már a tudományok dignitására vergődött. S a sikerhez csak annak támogatására van szükség, aki Adámnak megmondotta. Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál ! Tekintve azon elterjedettséget, melynek a mélymivelés alkalmazása örvend, az előnyöket, melyekkel jár, nem különben a hátrányokat is, melyet minndannyiszor bekövetkeznek, valahányszor azon alkalmazás a körülmények tekitetbe vétele nélkül tör-
