Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-05-12 / 37. szám
Vácz, 1889. Vasárnap, május 12. zet érdekében a magyar általános hitelbank a conversiónak egy egész uj nemét kísérli meg. Arról van ugyanis szó, hogy az 5°/0-os záloglevelek azon birtokosainak, a kiknek zálogleveleit most april 29-én f. évi november 1-ére fizetendőleg kisorsolták, fel- ajánltassék a csere ugyancsak a magyar föld hitelintézet 4°/0-os zálogleveleire. Az eszme mindenesetre nálunk egészen uj és tekintve, hogy a tett ajánlat a kisorsolt kötvények birtokosaira nézve csakugyan kecsegtető, a kisérlet bizonyára eredménynyel íog járni. — A budapest-pécsi vasút elsőbbségeinek conversiója is készülőben van. Ugyancsak a hitelbank hajtja végre e hó folyamán. Végre a conversiókról szólván megemlítjük még, hogy a külföldön szintén most fejezték be az orosz conversió iránti tárgyalásokat. E nagy műveletet a Rothschild csoport hajtja végre főleg a franczia fordifva segélyével. * Esküvő. E hó 7-én délután vezette oltárhoz Kosdon Perényi István ottani derék jegyző, Hayden Antal püspök-uradalmi erdész szeretetreméltó kedves leányát Anna kisasszonyt A menyegző válogatott, díszes és nagy vendégsereg jelenlétében történt. Az esketést a menyasszony közeli rokona Sperling Béla jelenleg romhányi káplán végezte, ki a templomi szertartás után igen talpraesett, lelkes alkalmi beszédet intézett a uj párhoz. Kár, hogy az ünnepies jellegű mulatságot az ég áldása, a záporeső két ízben is megzavarta, bár csak rövid időre, úgy, hogy a násznépet kocsik hosszú sorának kellett a templomig vinni. Az igazán bucullusi vacsoránál persze nem hiányzottak az igazán szívből jövő szerencsekivána- tok és lelkes felköszöntők; melyek végeztével a csővári első banda zenéje mellett folyt a táncz és szilaj jókedv a késő reggeli órákig, melyben résztvettek a nógrádi járás közigazgatási képviselőin kívül, az összes jegyzői kar, a vidék egész intelli- gentiája és a helybeliek mind. A szép menyasszony, hosszú fehér selyem uszályu moirée ruhájában igazán bájosan nézett ki, akár a kezében tartott, gyöngyvirág és rózsákból összeállított csokra. Annyi szép fiatal nő sorakozott a nap boldog ünnepelt nője köré, hogy eg'ész kis élő virágos kertet láttunk. így ott láttuk : Özv. Beniczki Eászlóné, Droppa Mihályné, Fischer Vil- mosné Fodor Imréné, Gilibert Sándorné, Hayden Jánosné, Holmiczki Mária, Kovács Bertalanná, Nagy Antalné, Nagy Józsáné, Szabó Károlyné, özv. Szakállné, özv. Schröder Norbertné úrhölgyeket; továbbá Baros Aber leányom ! mit gondolsz, ez nem lehet, ezt nem lehetne, de hogy is beszélhetsz ilyeneket? Mi is jelmezben jelenünk meg, mondák a többiek. En mint markotányosné jelenek meg, mondja az egyik s a hordikát nem a jobb, hanem a bal felemre akasztom s bor helyett vizet öntök belé. Hogy pedig bosszúnk teljes legyen tartsuk meg ez estélyünket hétfőn, hogy a nálunk résztvevő ifjúság a bohózatos előadásokkal egybekötött zártkörű tánczestélyre ne mehessen. — — — — — — — — — — Helyes, jó lesz!! A mi angolunk és Írónk ez alatt összehívta az ifjakat s magas stílbe s költői lendülettel terhelt szavakkal előadá a terveket a piknikről s beszéde oly hatásos volt, hogy az ifjúság nagy ovátiók között elfogadta az ajánlatot, sőt a szerepeket is átvették s szintén elhatározták, hogy jelmezben jelennek meg. — Csakhogy van egy kis bökkenő — — Nincs pénzke — — Ah sohase búsuljanak kieszközöljük, hogy a költségeket a papa előlegezi s önök havonta 1 írtjával visszafizetik. — Bravo ! Nagyszerű ! Éljen ! Az estély fényesen sikerült. A résztvevők el voltak ragadtatva egymás productiótól s volt beszédre anyag 1 hétig. És igy okozott a szerkesztők, báli referensek, csekély kis mulasztása, mit mások észre sem vennének s észre sem vettek volna, a fiataloknak kiadásokat s igy esett meg a tüntetés a szerkesztők ellen s tartatott piknik részletfizetésre.“ Janka, Baros Rózsika, Beniczki Matild, Melis Vilma, Sperling Mariska és Szvetenai Juliska kisasszonyokat. Mi is részünkről őszinte szerencsekivánatainkkal járulunk e boldog, szép frigyhez. * Jégverés. Püspökhatvanáról Írják lapunknak folyó hó 6-án délután, 2—3 óra között erős mogyoró nagyságú s roppant mennyiségű jéggel oly mérvű zápor esőnk volt, hogy a már bevetett legjobb minőségű lapos szántóföldeket 1 — 2 lábnyi iszappal beboritá, mely úgy a terményekben mint a kaszálókban roppant károkat okozott. Ugyanez alkalommal T. Györk Szilágy s Rád határai is sokat szenvedtek. * A „Mátyás Diák“ czimü legolcsóbb képes magyar élczlap, a mely hetenkint csütörtökön jelenik meg, mindinkább lendületet vesz. A gondosan szerkesztett s illusztrácziókkal biró élczlap — a mint a legutóbbi számokból is meggyőződtünk — megfelel az igényeinek. A „Mátyás Diák“ úgy politikai, mint társadalmi kérdéseket érint s a mellett, hogy aktuális, bőven ad adomákat s tréfás történeteket is. Rendesen melléklettel jelen meg s úgy a képek, mint a többi élczlapokkal, noha előfizetési ára éppen felényi. Negyedévi előfizetési díja csak I frt. A kiadóhivatal (Budapest, kishid-utcza 9. sz.) készséggel küld mutatványszámokat. A „Mátyás Diák“-ot ajául- juk olvasóink figyelmébe. * A inig' él, barátja marad a „Képes Családi Lapok“ czimü szépirodalmi, ismeretterjesztő, képes hetilapnak, a ki gazdagtartalmával gyönyörű képeivel megismerkedett. E lap előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona- utcza 20. sz.) melyhez az előfizetések leg- czélszerübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. * Az Építési Tanácsadó czimü vállalatból, Gon da Béla műszaki tanácsos e közérdekű müvéből megjelent Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében, Budapesten M u z e u m - k ö r u t a Ne m z e t i színház bérházában a 3-dik füzet, mely a csatorná/.ási mérnöki munkák díjazási módozatait saközépitkezésekre vonatkozó általános és részletes feltételeket tartalmazza vagyis azon határozmányokat, a melyek a középületek s épugy az ipartelepek, lakóházak, gazdasági épületek stb. egyes munkanemére (u. m. kőműves-, ács-, vas-, lakatos-, asztalos stb.) nézve az építési szerződésekben kikötendők. A füzethez mellékelve van egy nagyobb mint a-g a z- dasági udvar részletes tervrajza (alap-, homlokzati-, hosz- és keresztmetszeti rajzok.) A füzet ára 30 kr. Különben az Építési Tanácsadóra előfizetni is lehet: Egész ivre (18 füzetre) 5 frt 40 krral. félivre (9 füzetre) 2 frt 70 krral. ________vácz;i hirlap. R E G É N Y- CSARNOK. Jolán. Irta: Stefánia. 4 A tanulás vágya volt, a mi őt nem hagyta ‘gondolatának rabjává lenni. Szeretett tanulni. Nem azért, hogy feltűnjön s társai közt az első legyen, hanem valamely meg- magyarázhatlan ösztön késztetése folytán. Tudományszomjas volt, a ki azért tanult, hogy tudjon, nem azért, hogy kenyérkereseti forrása legyen. Tanárai részéről csak dicséretet nyert, de őt ez a dicséret jobban bántotta, mint ha korholták volna. Mikor még oly sokat kell tanulnia, hogy csak valamit is tudjon, miért dicsérik még is? Igaz, hogy első volt társai közt mindig, de nem tartotta magát arra érdemesnek. Bensejében meg volt arról győződve, hogy még korántsem érdemli meg az eminens nevet. Olyan sok dolog homályos még előtte. Az évekkel együtt azon tapasztalata is megjött, hogy feltétlen tudás nem létezik. Kétségbeejtette az a gondolat, hogy van- ' Vácz, 1889. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában. nak az ember lelkének, vannak a természetnek titkai, a melyeket talán soha sem lesz képes felderíteni. Majdnem lázasan dolgozott, ha egy-egy tételt kellett kidolgoznia. Se éjjele se nappala nem volt, mig el nem készült vele. S akkor szégyenkezve nyújtotta be, mert azt hitte, hogy rosszabbat senki sem csinálhatott volna. S mindig dicséretekkel halmozták el? Sápadozott az izgatottságtól ilyenkor. Azt hitte, roszul hall. Magyarázta tanárainak, hogy a kidolgozás itt is, ott is hiányos. Itt hiányzik a bizonyítás, amott hamis a következtetés. A válasz ugyanaz maradt. — Ilyen dolgozatot még egy növendékem se nyújtott be, mióta tanárkodom. Elmúltak a tanulás évei s ma már itt áll, kibocsátva az életbe, hogy a megélhetés problémáját is megfejtse. Mihez fog kezdeni? Nem sokat gondolt reá. A kiknek a sors mintegy nyújtotta mindig az alkalmat, azok keveset töprengenek. Az alkalom el fog jönni. A vonat egyhangúan zakatolt tovább. Egyik állomást a másik után hagyták el s mindinkább közeledtek a fővároshoz. Az idősb Csejthe vizsgálta az ifjú arczát. Leolvasta annak gondolatait homlokáról s nem zavarta. — Budapest. A kocsik ajtait kinyitogatták. — Hová fog szállani uramöcsém — engedje meg, hogy igy szóllitsam s ha nincs ellenére nevezzen engem urambátyámnak. — Régi lakásomra fogok menni a Ivere- pesi-utra. — Mi a Pannóniába szádunk. Remélem fel fog bennünket keresni. — Teszem tiszteletemet. — Holnap délben tehát. Kiki málhái után nézett, miután szívélyesen elbúcsúztak. Csejthé-ék bérkocsiba ültek s elrobogtak. Az ifjú Csejtei utánuk nézett az indóház ajtajából s azután megfordult, hogy málháiról szóló vevényét valamelyik hordárnak átadja. Meglepetésében majdnem felkiálltott. Előtte állt „Sándor úr.“ — Csejtei László? kérdezte. — Én vagyok. — Jöjjön velem. III Baranyai Sándor. Csejtey László a meglepetéstől teljesen uralva, engedelmeskedett. A már idős egyén, a ki szelíden, de határozottan ejtette ki e szókat „Jöjjön velem“ bizonyos fölényt látszott gyakorolni fölötte. Követte őt anélkül, hogy sokat gondolkodnék. — Málhája nincs? — kérdé „Sándor úr“ E szavak eszébe juttatták Csejteinek, hogy hordárt akart keresni. — Azonnal intézkedem, hogy elszállítsák — mondá s távozott, hogy rendelkezzék. Az öreg úr. a kivel bővebben fogunk megismerkedni, maga maradt. Magas, kissé hajlott ember Volt, a ki alig látszott ötven évesnek, bár a valóságban a 60 évet is túlhaladta. Szemei mélyen fekvők, de oly szelíd fényüek voltak, hogy rokonszenvet ébresztettek. Ruházata bár egyszerű volt, még' is jómódú embert árult el. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Dr. Csányijános. Laptulaj(Ionos és kiadó: Scherer István.
