Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-05-12 / 37. szám

Vácz, 1889. gyűjtés is rendeztetett az érdemes igazgató javára, az eredmény ismeretlen előttünk. Most mi is búcsút veszünk szinészeinktől az alig remélhető viszontlátásig. * Nemes tett. Folyó hó 8-án a délutáni órákban a siketnéma intézet 6-ik és 3-ik osztályú növendékeivel séta kirándulást tettek osztályvezetőik a sződ-rákosi tégla­gyár megszemléltetése czéljából. Ennek megtörténte után pihenőt tartottak az ut- széli csárdánál, hogy egyszerű uzsonnáikat — kenyér — elfogyasszák. Azonban az ép­pen séta-kocsizást tett Bodendorfer Béla is megállapodott e csárdánál s megvendé­gelte a gyermekeket, az ottani korcsnmros kenyér és szalámi készletét meglehetősen igénybevéve. A szép és humánus tettel bi­zonyára maradandó emléket biztosított ma­gának a gyermekek lelkében. * Majális. A Váczvidéki molnár-ipartár- sulat folyó évi május hó 26-án a Büki szigeten saját zászlaja költségei fedezése végett ..majálist rendez. Mint értesülünk zászlóanyául s igy a majális lady patrones- seül országgyűlési képviselőnk Majthényi István ur kedves nejét sikerült megnyerni, ki biztosítékot szolgáltat arra nézve, hogy a majális sikeres leend. * A gyermek-menhely építése befejezé­séhez közeleg és ezzel ismét egy humánus intézetünkkel több lesz, mely által Csá- volszky Józef kanonok egy újabb eszméje fog tettet ölteni. A gyermek-menhely jövő hó elsején adatik át az iskolaszék rendel­kezésének. A ki az építkezést figyelemmel kisérte és most megszemléli, csak dicsére­tét fejezi ki a vállalkozónak. A gyermek- menhely intézői a megnyitást felszentelési ünnepélyességgel julius hó elsejére tűzték ki, hogy már az aratási időszak alatt a külső munkával foglalkozóknak előnyt nyújt­hassanak. Az intézetben elhelyezett gyer­mek ellátási költségei oly alacsonyak, mi­szerint remélhető, hogy az illetékesek tö­megesen fogják az uj intézmény áldásos jótékonyságát igénybe venni. VEGYES HÍREK. * „Aszódi dal-kör“. Régi óhaja volt az mindenkinek, hogy Aszód, mint a legna­gyobb, legyen a vidék központja. Erre min­den eszköz meg volt. csak hogy a kedzet ne­hézségeit senki se merte vállaira venni. Végre hosszas küzdelmek után akadt egy­néhány bátor férfiú, kik meg nem rettenve a nehézségektől, az óhaj kivitelére vállal­virtuoz felkérem, hogy zenéljen, habár kín lesz őt hallgatni és nézni, mert nagyon affektál és játéka sem valami nagyon kitűnő. Azután itt van az én kedves .angolom, a kedves iró, ki velem többször tárgyal tár­sadalmi kérdéseket. Igen szellemes, hisz önök mindannyian jól ismerik. Mondják, hogy egyoldalú nézetei vannak, — képze­lődő — s csakis az a helyes előtte a mi saját agyában szülemlik, a többi, az semmi, — hogy unalmas s affektál, hogy firkálni szokott, azaz, hogy firkász. No de ezt csak másoktól hallottam, mert nekem nem szo­kásom rosszat mondani, vagy másokat meg­ítélni, egy szóval nem szoktam „tracscsolni.“ — Kopogtatnak. Ugyan kit hoz most az ördög háborgatásunkra. Szabad. A ! alázszolgája hölgyeim, véghetlen sze­rencsémnek tartom, hogy ily kellemes órá­ban jövök, mikor önöket ily szép számban együtt láthatom. Úgy veszem észre, hogy itt valami összesküvést, vagy tüntetést akar­nak tervezni. — Hozta Isten ! kedves angolom és iróm. Hozta Isten! Épen most volt önről szó s teljesen igaza van, hogy összeesküszünk ; igen összeesküszünk a szerkesztők ellen, kik tüntetőleg kihagyták neveinket a báli tudósításból. Ugye bár ön is pártolni fog bennünket. Egyszersmind felkérem, szíves­kedjék ez összeesküvésben résztvenni és az általunk rendezendő pikniken valami ide vágó czikket felolvasni (de ne úgy, mint Szilveszterkor). Hisz ön oly kedves, ön már ért engem. — Igenis értem önt nagyságos asszonyom. Hát felolvassak ? Jó, de mit . . . Van egy eszmém. (?) A mostani zavaros időkből me­vAczi hírlap. koztak s csak támogatásra van szükség, hogy a kitűzött czél eléressék. Április hó 28-án több lelkes férfi buzgói kodása foly­tán" Aszódon megalakult az „Aszódi dal­kör“. Czélja nemes. A társadalmi fekélyt elpusztítani törekedik s oly társadalmi éle­tet akar teremteni, melynek lelke Aszód s szive a vidék polgársága. E czél elérésére hangversenyeket, tánczestélyeket, társas- összejöveteleket, kirándulásokat rendez, hogy a magyar zene szépségei által Aszód és vidékének polgárságát a tarsasélet áldásai­ban részesítse. — A zene az, mely éltetni képes; a zene az, mely a társadalmi életet megteremti s annak rósz oldalait nemessé, jóvá teszi. Minden nemzetet s annak társas életét a zenéjéről lehet jegjobban megítélni. Mi magyarok dicsekvés nélkül elmondhat­juk, hogy a külföld rabja a magyar zené­nek. A magyar zene az, melyben az érzel­mek leghatártalanabbul nyilvánulnak. Majd méla, szomorú, bánatos, szivszaggató; majd vig, pajzán, kaczér, gyermekes érzelmek váltakoznak benne. — Adja az Isten, hogy vidékünkön a társadalmi élet meg­teremtessék s annak rósz oldalai nemesekké, jókká, széppé változzanak a magyar zene művelése által. — Az aszódi dal-kör tiszt­viselői a következők: Elnök: Müller Lajos. Alelnöki Petry Gyula. Jegyző: Deszényi Árpád. Pénztáros: Straub Vilmos. I. kar­nagy: Cseh Lajos, II. karnagy: Pongrácz István. — Választmányi tagok: Zuberecz Pál, Beke Andor, Zsifcsák József, Dr. Deér Endre, Hannover Mihály, Burzsics Lajos, Czirbusz István, Bencsok Károly, Mándoki István. Haraszty Mihály és Né- medy Béla. Üdvözöljük a nemes törek­véseket ! A körnek igen sok lelkes párto­lója akadt s ebből kifolyólag a kör körül szerzett érdemeinek elismeréséül a kör tisz- letbeli elnökévé Moravcsik Mihály ev. lelkész urat választá meg. * Uj zenemű. Ifj. Fáik Zsigmond kelle­mes zenéjü keringőt szerzett „Várakozás a hóban“ czim alatt. Az énekrészszel is el­látott keringő ára 1 frt s kapható Klöck- ner Gyula zenemű keresködésében (Bpest, Hatvani nteza, Dreher palota.) * A technológiai lapok ez évi 8-ik számát kaptuk, mely bő tartalommal öleli fel az iparosok körébe vágó kérdéseket. Ajánljuk e lapot a mérnökök és iparosok kiváló figyelmébe. * Mikszáth Kálmán összegyűjtött mun­káinak Révai testvérek által megindított, rendkívül díszes, füzetes kiadásából már a 6. és 7. füzeteket küldte meg nekünk a magyar szépirodalom fejlesztése körül va­lóban fáradhatatlan tevékenységű kiadóhi­vatal (Budapest, IV. váczi utcza 1.) Öröm­mel látjuk, hogy a füzetek csekély száma, de annál vaskosabb formája mellett a mos­tani 6 füzetben már az összes munkák II. kötete: „Az apró gentry és a nép“ veszi kezdetét. Lehetetlen akkor, midőn e válla­latot, mely a legjelesebb magyar humorista összes müveit tartalmazza, mindenkinek a legmelegebben ajánljuk, egyidejűleg idézet­képen ide is át nem vonni azt a pár sort, mit maga Mikszáth mond e kötet beveze­tésében: „Az olvasóhoz — a nem olvasók­ról“ czim alatt. „Mig a terített fehér asz­tal görnyed a csemegéktől s mig a kisseb- biken, a zöld asztalon ütik az alsót a királylyal, addig nem volna szabad üresen állnia a könyvasztalnak sem“ . . . Bizony nem. A midőn a legszerényebb bőségü tárcza sem érzi meg, ha 3 hetenkint 35 krt költ oly füzetre, mely Mikszáth 2—3 elbe­szélését tartalmazza, a midőn alig 3 írtért remekül bekötve egy teljes Mikszáth kö­tet válik tulajdonunkká, a midőn alkalmunk van most a magyar irodalomban páratlan gyorsasággal első helyre emelkedett, álta­lánosan kedvelt, minden sorában élvezetes iró összes munkáit a szemnek is tetszetős egyforma kiállításban lass^inkint, minden nagyobb pénzbeli áldozat nélkül megsze­reznünk, ezt az alkalmat ne mulaszsza el senkisem, hadd lássák Révai testvérek, hogy a jó magyar könyvnek van ám kö­zönsége. * A conversiók. A kamatláb általánosan csökkenő tendentiája mellett nem csodál­hatni, ha a conversiók egyre nagyobb szám­mal és újabb alakokban kerülnek napirendre. A kassaoderbergi vasút elsőbbségeinek con- versiójára a határidő f. hó 7-én lejárt és a tömegesen beérkezett bejelentésekből nyil­vánvaló, hogy e művelet sikerült. — A földtehermentesitési kötvények conversió- jára f. hó 13-án jár le a határidő s tekintve, hogy a conversio feltételei kedvezők, két­séget sem szenved, hogy ezen nagy magyar állami adósság alacsonyabb kamatozásúvá változtatása teljes sikerrel fog befejezést nyerni. A régi 5%-os kötvények árfolyama most 105 frt, ugyan ennyiben váltják be a felmondott és conversióra be nem jelentett kötvényeket. Ellenben azoktól, a kik a régi 5°/0-os kötvényeket convertálják, ez ellen 105 frt 25 krban veszik át és nekik az uj kötvényeket csak 89 frt 50 krba számítják daczára annak, hogy a börzén márOO.frton felül állanak. — Ä magyar földhitelinté­Vasárnap, május 12. ritek tárgyat : például; „Ifjúságunk és a hadsereg“ vagy hagyjuk e czikket, legjobb lesz egy másik, a mivel a szerkesztőt tel­jesen tönkre teszem. Ez lesz a czime : „A Váczi Flirlapban megjelent költemények bírálata.“ Szép, szép mondák a hölgyek, de mégis jobb volna egy színdarabot játszani. Helyes hölgyeim, nekem mint írónak van minden alkalomra készen tartott munkám s azok között van egy sikerült színdara­bom is, a mely vígjáték, dráma, népszínmű, tragédia, operett stb. stb. a mint s a kinek hogyan tetszik. (Hála az égnek, még sem oly igazságtalan a világ, sóhajtja a költő,“ műveim kezdenek elismerve lenni s nem jutnak többé papírkosárba.) S azzal zsebébe nyúl s ki vesz egy nagy csomó saját szer­zeményeivel teleirt papirost. íme hölgyeim, ez volna a felolvasásra szánt czikk, igen épületes a katonáskodni nem akaró ifjúság' számára. Czime : „Ifjúságunk és a hadse­reg!“ Itt van a második „A Váczi Hírlap­ban megjelent költemények bírálata“ ; de hol is van az a színdarab ? — Lapoz, lapoz, végre rátalál. — íme itt van kedves hölgyeim a szín­darab : „A szívesen látott vendégek,“ na­gyon kitűnő egyfelvonásos darab. Ah! ez pompás, ez nagyszerű lesz. Ne neked szerkesztők, ez lesz csak az igazi mulatság. Zeneművész, színdarab s mindez egy pikniken ! Hölgyeim, mondja az angol,, mi elfogad­tuk a színdarabot, hanem most már szerep­lőkről is kell gondoskodnunk, az pedig sok kell. Szükséges egy szolgabiró egy házi kisasszony, egy első vendég egy második vendég, egy részeges kántor, egy kávézó nénikék társasága és egy fenkölt szellemű iró. (Erre a szerepre magam vállalkozom.) népség, katonaság stb. s a darab vége az, hogy a szolgabiró elveszi a házi kisasz-szonyt. (Nem volna megvetendő parthie, gon­dolja magában a nag'yságos maga, különö­sen ha ennek a szerepnek játszója megfo­gatja magát a leányom által.) Nagyon jó lesz a színdarab. Elfog'adjuk különösen azért, mert annyi szereplőre van szükség. Legalább mindannyian részt- veszünk benne, azután az üres székeknek játszunk. Ez meg kitűnő tromf lesz Vácz városának, mert ha ide színtársulat jő is, alDonnenseket nem kap s a szegény színé­szek mindig az üres padoknak játszanak. (Igaz ugyan hogy ezt biztosan nem tudom, mert mi sohasem szoktunk ilyen színházba járni.) Édes angolom szíveskedjék az ifjú- sággal is megbeszélni e dolgot s őket a résztvevősre rábeszélni. Csak bízza ezt reám nag'yságos asszonyom s ezzel ajánlom magam továbbra is ke­gyeikbe. Megyek, futok az ifjakat bevonni e nagyszerű demonstrátióba. S ezzel sok kézcsók után angolos, hideg' léptekkel el­távozott. Kedves mamám ! nem-e volna jó, ajánlá a házi kisasszony, ha mi hölgyek kosztüm­ben jelennénk meg? Én felhúznám a ja­nuár 16-iki jelmez-estélyről egész tisztán maradt jelmezemet (tiszta maradt a sok táncztól) csak a czifrázatokat teszem fel for­dítva. Neked is gondoltam egy jó jelmezt. Miután nálunk lesz a mulatság, nekünk kell felszolgálnunk. Vennéd talán a régi jelme­zedet magadra s lennél „sörös leány.“

Next

/
Thumbnails
Contents