Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-05-05 / 35. szám
Vác , 1889. III. évfolyam. 35. sz. Vasárnap, május 5. VÁCZI HÍRLAP ETZZZZL HELYI és vidéki érdekű társadalmi hetilap. ,kia“óhi küldendők a lap szellemi részét _ _ r küldendők az előfiz illető közlemények.) Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. hirdetési dijak és ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben házhoz hordással, vagy a vidékre postán való küldéssel: egész évre <» frt, fél évre It frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Vasárnapi szám ára : 10 kr., csütörtöki 5 kr. Kapható: a kiadóhivatalban; Deutsch Mórnál (városház épület) és Neumann Manó sárosutczai vegyes kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. HIRDETÉSEK : Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. — Nyilt-tér: sora 50 kr. Bélyeg-illeték: minden beiktatásnál 50 kr. A nyugta- bélyeg külön íizetendő. A turisták és városunk. Mióta a magyarországi kárpátegyesület bpesti osztálya megalakult, Naszál hegyünk fontossága nagyban emelkedett. Kiemelkedő pont ez városunk fölött, a melyről tiszta időben óriási területet lehet belátni. Éjszakról Selmeczig, nyugaton Győrig, délen Bpestig s keleten a sűrűn emelkedő hegyek miatt a legkisebb hosszúságig (Csővár, Szandavár) még szabad szemmel elláthatni. Távcső segélyével a budai templom óráján nézhető meg az idő állása. Maga a hegy is igen sok érdekességgel dicsekedik. A számos barlang északirészen, a gyönyörű kárpáti flóra, mindez kívánatossá teszi a turista előtt annak megmászását. A regényes monda a nászasszony barlangjáról, csábítja a nőket is ki, a kik a mai comfort mellett bajosan tudják elképzelni, hogyan elégedhettek meg 600 évvel ezelőtt a kőpaddal, fekhelykép. Ez a fényoldala a Naszáli kirándulásnak. Fordítsuk meg az érmet. Odáig poros, hepehupás út vezet mély hegyszakadásokkal, a hol a gyenge idegzet visszaborzad. A por elfullasztja a tüdőt s ha az nincs, akkor az óriási göröngy nyomorítja meg a lábat, még a turista czipőkben is. A „Yáczi Hírlap“ tárczája. Népdalok. i. Itt kell hagynom ezt a’ falut, — itt hagyom . . . Megöl érted a’ bubánat, csillagom ! Parancsol a’ sors a’ szegény szolgával . . . A’ jó isten se gondol a’ »sorával!« Távol tőled, nem járhatok el hozzád . . . Nem látom, nem csókolhatom szép orczád’! Szivem szived mennyországát megszokta: Mindörökké visszasírok én oda! II. De jó volna Monostoron lakni! De szeretnék benne élni — halni! . . . Másutt is jó, másutt is szép! Hej, de — Az országban sincs szebb lány, mint benne! Monostoron — ott hagytam a’ szivem’ . . . Oda megyek, ha segít az Isten ! Találtam ott magamhoz való lányt — A’ milyent csak szemem, szivem kívánt! III. Felfogadtam én egy kis fecskét: Lesse ki a’ legszebb menyecskét. Ha kilesi, tudja ki tőle: Jutok-e még néha eszébe? . . . Eszébe? . . . Fecske madár olyast csevegett: Régi szeretőmre rá lesett: Ablakjára szállt vagy két hétig, De csak sirni látta mindé’tig . . . Mindé’tig . . . Szabó Nándor. Nem vitatom, hogy minő fontossága van városunkra nézve annak, ha sikerülni fog a pestiekkel megkedvelteim a mi érdekes hegyünket. Nem vitatom, hogy minő lendületet nyújt ez az esetleg épülendő nyaralóknak a Naszál tövében. Hiszen Chimerának fogják mondani s mosolyognak felette. Képzelgő, lesz a felelet. Pedig a ki ismeri a Naszál tövének kellemes levegőjét, a ki ivott annak jóizü vizéből, a ki bejárta a regényes völgyeket az nem fogja tagadni, hogy ennek a völgynek klimatikus fürdő jellege van, nem fogja tagadni, hogy egy lelkes ember, a ki tanácsosai támogatni akarja a vállalkozókat rövid idő alatt csodákat teremthetne. Nem mondjuk, hogy kinek keze s jóakarata segíthetne legtöbbet. De egyelőre kénytelenek vagyunk figyelmeztetni városunk intéző köreit, ne vegyék csekélybe a Naszálig vezető út kiépítését. Ez az első feltétele annak, hogy városunk legyen a kiinduló pontja a kirándulásoknak. Tegye meg a város saját érdekében azt, hogy a hegyig vezető utat szabályozza, legalább annyira, hogy az járható legyen s hogy az út mentén fák legyenek elültetve, a mik a gyaloglónak árnyékot képesek nyújtani. Emília. — Rajz. — Irta: Ifi. Ivdlé.rton.ff^ Imre. Sötétkék, verőfényes égboltozat emelkedik a paradicsom szépségű hegyi tájék fölött. A hegyek oldalait zöld legelők és dús erdők bontják, mig az ormokat örök hó és jég födi. A hegyek által rekesztett völgyben gyönyörű kastély áll, gyönyörű tó partján, mely még inkább emeli. A kastélyt, illetve nyaralót parkszerű, árnyas kert veszi körül, melyet rács körit. A százados hársfák által árnyalt veranda a nyaraló egész földszintje körül vonul el és csupán a tóra nyiló homlokzaton szakítja azt félbe a karcsú oszlopok által tartott erkély, úgy hogy ez által oszlopos előcsarnok képződik. Ez oszlopcsarnokot legyezőpálmák ékitik és rubint piros hátterében magas üveges ajtók diszes terembe vezetnek. A pálmák alatt lágy karosszékek állanak. Minden az urias nyugalom és el- zárkozottság benyomását idézi elő. Reggel van. Virágillatu, fűszeres júniusi regg. A fák lombjai közt a madarak vígan csicseregnek, a reggeli szellő álomittasan suttog a zöld lombtenger közt: ezenkívül mi sem szakítja félbe a természet ünnepélyes reggeli áhítatát. A csarnok lépcsőjéről női alak jő le lassan. A szép leány karcsú, fiatal termetét, mely e paradicsomszerü környezetben megtesteIsmét a jövőnek beszélünk. De elhisszük, hogy ismét hiába beszéltünk. ~~r. Gazdasági tanulmányút Magdeburg-, London- és Párisba. A magyar gazdák a magdeburgi-, londoni- és párisi kiállítások összeeső idejét egy felette érdekes tanulmányút rendezésére használják fel. A kirándulásban az orsz. m. gazdasági egyesület tagjai s azoknak felnőtt családtagjai (nők is) — ama gazdák pedig, kik az orsz. m. gazdasági egyesületnek nem tagjai az egyesületbe való belépésük után — vehetnek részt. A kirándulás tart junius hó 18-ától julius 6-áig s az egész utón az utazás és ellátás költségeinek fedezésére a rendező bizottságnál lefizetendő összeg 230—250 frt közötti lesz. Az étkezés utazás közben közösen (table d’ hőte) történik, útközben azonban csak ebédről gondoskodik a rendezőség a befizetett díjért; reggeliről és vacsoráról az utasok maguk gondoskodnak. Nagyobb vá- rosokbani megálláskor a kirándulók megjelölt 8—10 első rangú vendéglőben reggeli és 6 órai ebéddel tetszésük szerint láthatják el magukat, a fizetéseket a rendező bizottságtól nyert szelvényekkel fogják eszközölni. Ugyancsak ilyen szelvények alapján fognak szintén első rangú szállodákban szállásban részesittetni (2 személy egy szobában). Az utazás után fenmaradt szelvények a rendezőség' által készpénzfizetés ellenében sült költészetként tűnik föl, diszes reggeli ruha övezi. Fehér szép arczán ábrándos mosoly ül, hollófekete, dús haja kibontakozott hullámokban ömlik el. Arcza csodálatos szépségű, arczszine bájos üdeségü. A gyönyörű leány sötét szemeiben meseszeré varázs rejlik és tekintetének fényét hosszú pillák fátyolozzák. Szép szemének mélyéből titkos szívfájdalom ragyog, hasonlóul az emberi lélek forró, teljesítetlen vágyához, kik arra teremtvék, hogy higyjenek, reméljenek és szeressenek. A lépcső alján habozva áll meg, tökéletes metszésű, szép kis kezét a széles kőpárkányra téve. Vár valakit. Visszafojtott lélekzettel hallgatódzik, kis kezét keblére szorítja. — Bárcsak jönne! suttogja rózsás ajka. — Hisz úgy várlak, úgy szeretnélek látni. Múzsafy Emilia — úgy hívják a fiatal leányt — összerezzen. Aztán hirtelen magához tér és a kígyózó utakon mélyebben hatol a kertbe. A kert végén széles terasse áll, gyönyörű kilátással a tóra. A kúszó növények sürü tetőt képeznek fölötte és a forró nyári napokon hüs üdítő helylyé teszik. E terasse-hoz közeledik Emília. Lassan megy föl a széles lépcső fokain. Karját a kőkorlátra fektetve, kihajol és szeme álmodozva kalandozik át a tó vizén. A terasse alatti zaj magához téríti álma- dozásából, odanéz. Férfiléptek teszik figyelmessé, melyek a parti ösvény felől közelednek.
