Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-04-14 / 29. szám

Vácz, 1889. VÁC ZI HÍRLAP. mely nálunk éppen nem szokatlan, csak I olyanokat kért egyelőre fel, a kik remél­hetőleg nem fogják cserben hagyni. Óhajt­juk, hogy mihamarább életjelt adjon magá­ról ez a legújabb kiadása a dalkörnek és kivánjuk a vezetőnek, hogy soha ne fárad­jon el. * Olcsóbb menetjegyek. Az osztrák- államvasut igazgatósága — mint fülhegy- gyel halljuk szándékozik a vácziaknak az eddiginél kedvezőbb menetárt biztosítani. Saját érdekében bizony jól is teszi. E tárgy­ról még bővebben fogunk megemlékezni. • * Lévay-ünnepély a siketnémák inté­zetében. Tegnap délelőtt 10 órakor lélek­emelő ünnepélynek volt színhelye a siket- néma-intézet. Lévay Henrik tudvalevőleg- tiz ezer forint alapítványt tett az első ma­gyar általános biztosító-társaság fennállá­sának 25 éves jubileumán oly czélból, hogy annak 500 frtot kitévő kamatja évről-évre egy a váczi intézetben tanult, szegény sorsú s szorgalmas iparos siketnémának adomá- nyoztassék, ki már önnálló üzlet nyithatá- ■■ sára képességgel bir. A segélyösszeg ünne­pélyes átadása tegnap történt a tanári tes­tület s a növendékek jelenlétében. Ivrene- dits Ferencz tanár először is a mai nap je­lentőségét s a jótékony férfi érdemeit mél­tatta kellőleg, majd a jutalmazotthoz szólt i s szorgalomra, kitartásra buzdítván őt to­vábbra is, átadá neki az 500 frtot. Végül az intézet növendékeivel érteté meg, hogy ezen jótékonyságban ők is részesülhetnek az intézetből távoztuk után, ha hasonló szorgalommal tanulnak az intézetben s ér vényesitik majdan az életben itt tett hala­dásukat. — Lévay Henriknek a tanári tes­tület táviratilag hozta tudomására az ünne­pély lefolyását s a segély összeg átadását. * Járda eltorlaszolás. Egy ;hattyú-ut- czai ház előtt a kocsi-utig lerakott termés kövek, melyek az említett ház renoválásá­nál felhasználandók lesznek, teljesen elzár­ják az utat és a járó-kelők a kocsi-út sa­rában kénytelenek gázolni. Ajánljuk ezt a botrányos eljárást az illetékes hatóság figyel­mébe. * A városházi pénztár faajtója erősítést nyert. Most kívülről vasajtó teszi hozzá- férhetlenné a pénztárt és ha annak a zárja olyan pontosan jár, mint a milyen lötyö­gősen a kulcstakaró vasa, akkor nem féltjük a betörőktől a cassát, ellenkező esetben, r „hiba van a krétakörül“. * A telefon. A városházi telefonról szól az ének, a mely véglegesen felmondja a szolgálatot. Nem hiába lakunk Váczon, fogja mondani nehány olvasónk, itt jó munka nem árultatik. (De azért pénz mégis fizet­tetik érte. Szedő.) * Betörés és lopás. Béres Imre csiz­madiának csizmakészletét megdézsmálta va­lami jó „kundsehaft.“ Hogy ki, azt még ma nem tudhatni, de éppen ez a körülmény tanúsítja ügyes szerzési módját. Az ellopott csizmák száma a 12 párt közelíti meg. (Ez hát jó „vásárt“ csinált. Szedőd * Iskola-ügyi gyűlések. róm. kath. Iskolaszék f. h. 7-én tartott gyűlésében az elnök jelentette, hogy iskoláinkban a fe­gyelem nem zavartatott meg, és hogy a növendékek száma különösen a női ipar­iskolában szaporodott, oly annyira: hogy új padokat kellett beszerezni. A szabászat tanítása az ipariskolába behozatott, jvala- mint a umjolika festés is, melyben már ez ideig szép haladás tapasztaltatott és több díszmunka készült. A közigazgatási bizott­ság több rendbeli végzéseinek elintézése után felolvastatott a számvizsgálók jelen­tése, mely tudomásul vétetett és beadatott az 1888-iki számadás, melynek megvizsgá­lására Dr. Miltényi Gyula és Meiszner Já­nos kérettek fel. — Érdekes tárgy volt a menház építésének ügye ; mert az építkező elhalálozott; de azért az építkezés ez által nem fog szenvedni, mert Alberty Ferencz iskolaszéki tag vállalkozási szelleme csak­hamar megnyugtatta az iskolaszéket, ő ugyanis késznek nyilatkozott, hogy az elfo­gadott tervezet szerint a menházat felépit- teti a szerződés értelmében úgy, hogy az iskolaszéket 4000 írton túl [semmi kiadás ne terhelje. Az építkezési felügyelettel Marossy Ferencz és Kresák József bízat­tak meg. A menház felügyelőjévé Lencso Sándor választatott, a házirendre vonatkozó szabályzat kidolgozása pedig egy bizottságra bízatott. Ezek után a fegyőrök kérvényei mu­lattattak be, melyekben a gyermekeik után esedékes tandíjat elengedtetni kérik. Fo­lyamodványaik pártolólag intézteitek el. Örvendetes tudomásul vette az iskolaszék a váczi takarékpénztár évenkint gyako­rolt áldozat-készségét, mely szerint ez idén is 40 frtot küldött a szegénysorsu gyer­mekek tanszereinek beszerzésére ; mely ado­mányozást az iskolaszék a gyűlésből is megköszönni határozta. — A vácz-egy­atyai mentora értelme előtt a természet nagy könyvét nyitja meg, tanítja kiolvasni belőle a teremtés örök törvényeit, megismerni az igaz vallásos érzést önkénytelenül fejlesztő s megedző fenséges titkait. Évtizedek múltán főúri násznak sokadal­mától, vigságától zajos a hires betléri kas­tély. Az ország aristokratiájának színe szem­kápráztató pompában kiséri oltárhoz ősi nemzetségek két ifjú sarját s Kalocsa bí­boros főpapja ékes szónoklattal adja fri­gyükre az egyház áldását. Majd a boldog- örömapa fényes termeibe vonul be a lako­dalmas népség s bámulva szemléli a sok régiséget, ritkaságot és kincset, a mit ősi öröklés, anyagi vagyon, széles összeköttetés évtizedeken át együvé g-yüjtött a választé­kos ízléssel párosult müszenvedély szolgá­latában. Százados fegyverek ősi dicsősége, világhírű mesterek képeinek szépsége, styl- szerü ékszerek ragyogása között ki sem vetne ügyet az egyszerű üveges szekrények polezain szerénykedő botanikus gyűjte­ményre, ha a tudós főpap figyelmét nem irányozza reá a szakember érdeklődése. S a mint belémélyed vizsg-a tekintettel, e rég megsárgult papírok szinehagyott növényei körül egy szingazdag kép, a gyermekkor verőfényétől ragyogó tám; d fel képzetében: Szécsény regényes tája arányos ligeteivel, erdős bérczeivel, meredek szikláival és a fáradhatlan jó atya, a mint órákon át elbo­lyong, derekán botanikus dobozával és ol­dalán gyermekével, átfürkészve hegyet, völ­gyet a vidék egy ritkábban található nö­vényéért. Oh, mert e szabatos determinatio megfakult írása amaz áldott, rég elhamvadt kéz vonása, mely annyi szerető gonddal kalauzolta egykoron az élet és tudományok kannten griechischen und lateinischen Schriftsteller.« Wien und Prag 1800. első útjain. Gyűjteménye egyik fonnyadt szirmán most is üde harmat reng, a fiúi meg­hatottság könnyének legtisztább harmata ! Betlér figyelmes ura Andrássy Manó gróf ajándékul adja családi barátjának e nagy­becsű atyai emléket s a mint a bíboros fő­pap a tudós szenvedélyével s a jó fiú ke­gyeletével újból rendezgeti, büszkén mu­tatja e szinehagyott növényeket, szurágta, megsárgult papírjaikon botanikus kollegá­jának: „Kapott e pap ily értékes stólát egyházi ténykedésért valaha?!“ Méltó hálával száll emlékezete vissza a gondos és értelmes atyához : összhangzatos nevelése irányát és tehetségei gyors fejlő­dését első sorban neki köszönhette. Hogy oly korban, midőn mások egész gondtala­nul engedik át magukat az ártatlan játék és a szórakozás örömeinek, már komolyan kezdett a pályaválasztás kérdésével foglal­kozni. Tizennegyedik életévét még be sem töl­tötte volt, midőn Esztergomban a gymna­sium hatodik osztályát elvégezvén, határo­zott jövendője felett. Jelentkezik az érseki főmegye cziraére hirdetett concursuson és kimondhatlan örömére Rudnay .Sándor, her- czegprimás felveszi papnövendékei közé. Atyja ez eseményt nagy megelégedéssel ig- tatja 1830. szeptember 3-diki kelettel „Csa­ládi Feljegyzéseidébe: „Jelentem----Írja — hogy fiam Esztergomban, a hol a hu- maniorákat nem csak kitünően, de egyúttal dicsőgesen is bevégezte, 87 iskolatárs kö­zött nem csak az első helyet vívta ki, de egyszersmind a riövendékpapságot is el­nyerte, melyért augusztus 31-kén folyamo­dott.“ Lépésében a szülői gondviselés nézete szerencsésen találkozott a gyermek benső hivatásával, önkéntes elhatárzásával. Ugyan, mi más pálya várt is volna a szelíd kedé­Vasárnap, ápriis 14. házmegyei tanitó-egyesület állandó bi­zottsága e hét folyamán Csávolszky Jó­zsef elnök lakásán több fontos ügyben gyűlést tartott. A mai nap folyamán tartja hosszabb szünet után a Vácz- és vidéki n é p t a n i t ó k-e g y 1 e t e a középvárosi is­kola épületben a közgyűlésre előkészítő választmányi ülését. * A karlsbadi pezsgő porról. Egy budapesti orvosi szaklapban a következő megfigyelésre méltó sorokat olvassuk a Lippmann D. R. karlsbadi gyógyszerész által készített karlsbadi pezsgő por­ról: Lippmann karlsbadi pezsgő-pora, mely a helyszínén készíttetik és mint az ottani gyógymódot előmozdító és utókurára al­kalmas szer használtatik, rövid idő óta át­adatott a nagy forgalomnak és azóta Ma­gyarországon is nagy elterjedést nyert. Az orvosok kellően méltányolják azt a jó gon­dolatot : hogy a világhírű karlsbadi fürdő productumai egy pulvis aerophorus (pezsgő por) alakjában állíttatnak elő, a közönség pedig szívesen veszi ezeket a porokat, elő­ször is kellemes izük miatt és azért, mert csakhamar meggyőződik üdítő és kitűnő hatásukról. Az említett prüparátum minde­nek előtt egy kellemes hashajtó szer, mely a gyomrot és beleket nem izgatja és mely acut es chronicus gyomorkatarrhusoknál, szintúgy ideges dyspepsiánál indicálva van. Miután alkalikus sótartalma az epekiválasz­tást szaporítja, a belek működését elősegíti és azoknak szenvedőleges hyperümiáit csök­kenti, ennek következtében alkalmas máj­bajoknál, chronicus bélhurutoknál, makacs obstipatióknál és az abdominális Plethorá- nál (altesti elrekedés.) Az alkalikus-savas ásványvizekhez hasonlóan diuretikus ha­tása van, minek következtében bizonyos vesebajoknál és a hugysavas Diathesenál előnyösen alkalmaztatik.“ Szívességet vél­tünk tenni a szenvedőknek e sorok közlé­sével. Megjegyezzük még, hogy a karlsbadi pezsgő porok tudtunkkal adagonként 20 krért, 3 adagonként 60 krért és 12 ada­gonként csomagolva 2 írtért használati utasítással együtt majd minden nagyobb gyógy túrban, Budapesten Török Józsefnél és Karlsbadban Lippmann gyógysze­résznél kaphatók. lyü gyermek ifjúra, a ki minden idejét a tudományok ápolása és az áhitat gyakorla­tai között osztotta meg? A ki eltelve val­lása tanainak igazával és nagyszerű intéz­ményeinek csodálatával, hajlamot és erőt érzett magában tehetségeivel e vallás ma­gasztos érdekeit szolgálni ? Mi más pálya állott előtte, mint az egyházi, melyen már atyai és nagyatyai nagybátyai: János, mint tanár és lelkész és Antal, a tábori pap és iró becsületet szereztek a család nevének? Hitbuzgó anyjának példája és a Forgá- chok grófi házának szelleme csak megerő­síthették elhatárzásában. E főúri családban ugyanis nem csak a vallásos szellem volt hagyományos, de egyúttal az egyházi pá­lyának kultusza. Nemzetségük régi fia nem egy kiváló főpapot adott volt a katholikus egyháznak. S a kastélyukban otthonos gyer­mek ott látta családi arczképeik büszke csar­nokában ama férfias alakot méltóságos tar­tásával, éles vonásaival és szilárd tekinte­tének merevsége mellett a nyugodt szenv- telenség kifejezésével. Erély és elszánt aka­rat mellett higgadtság és eszély ülnek ki e beszédes arezra, ama kiváló tulajdonok, a melyekkel gróf Forgách Ferencz bíboros egyházát és hazáját a contrareformatio ne­héz küzdelmeiben szolgálta s a história sza­vai szerint „Ilyésházy nádor praktikáját ki­játszotta.“ Ki sejtette volna akkor, hogy a szerény grófi nevelő fija majdan e bíboros egyházfejedelem magas méltóságára emel­kedik ? Maga a tizennégy éves gyermek ifjú bi­zonyára legkevésbé táplált jövőjéről ily me­rész reményeket. De már ekkor szilárdan megfogant benne az elhatárzás, hogy ama nagy papnak pályájára lép és sikerrel vagy siker nélkül, de összes tehetségeit a magyar egyház szolgálatának fogja szentelni! 'i

Next

/
Thumbnails
Contents