Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-04-14 / 29. szám

Vácz, 1889.

III. évfolyam. 29. sz.

Vasárnap, április 14.

VACZI HÍRLAP

helyi és vidéki érdekű társadalmi hetilap.

Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön.

küldendők a lap szellemi részét illető közlemények.)

KIADÓ

áczon, Külső küldendők az e hirdetési dijak

ELŐFIZETÉSI ARA:

Helyben házhoz hordással, vagy a vidékre postán való küldéssel: egész évre O frt, fél évre 5 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Vasárnapi szám ára : 10 kr., csütörtöki 5 kr.

Kapható: a kiadóhivatalban; Deutsch Mórnál (városház épület) és Neu m ann Manó sárosutczai vegyes kereskedésében.

Kéziratok vissza nem adatnak. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak.

HIRDETÉSEK:

Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél ke vezményben részesittetnek. — Nyilt-tér: sora 50 k Bélyeg-illeték; mindenbeigtatásnál50 kr. A nyugtad bélyeg külön fizetendő.

Haynald bíboros és Vácz.

Dr. Haynald Lajos bíboros érsek arany miséjére készül a kalocsai tartomány és főmegye. Ők lesznek elsők, de nem egyedül iek az ünneplők sorában. »Longus post illos ordo sequitur idem petentium decus,« mert a kitűnő egyházfejedelem érdeme és hírneve, munkássága és népszerűsége messze túlijainak érseki tartományának megyéin.

Mióta szent István »Intel m ei«-ben megírta volt Imre fiához, hogy »a királyi trónt a főpapok rendje ékesíti,« a magyar püspökök kitűnőségei közt is kevés volt dr. Haynaldhoz tehetségeinek és tevékenységének jelességére nézve fogható. A ki annyira átértette és teljesítette egy magyar főpapi előkelő állásának kötelmeit. Mint egyház- és országnagy, a hitélet és politika, a kultúra és társadalmi élet mozgalmaiban oly kiváló szerepet vitt, egyaránt elősködve minden téren az elsők sorában.

Az 1862-dik év pünkösdjén, szent Péter széke köré Rómába a világ összes tájairól egybegyült püspökök illustris testületé egy Dupatloup és Visemann mellett Haynald, a

A „Váczi Hírlap“ tárczája.

Haynald életéből.

(Haynald születése. — Családja. — Atyja és anyja. — Első gyermekkora. — Tanulása Váczon, Pesten, Esztergomban. — Pályaválasztása.)

Haynald Lajos született 1816. október 3-dikán, Nógrádmegye Szécsény községében. Ugyanott, a ferenczrendiek által admi- nistrált plébánia templomban Márkus János, piarista keresztelte meg és szülei után nyerte a Lajos mellé az István és Ferencz neveket.

Atyja István középmódu, régi magyar családból származott. Kurucz ősei hajdanán a hadi tettek mezején tündököltek. Közülök a történetben is szerepel Zsigmond, kit Bercsényi Miklós Rákóczihoz 1709-ben írott levelében, a Heiszter császári tábornok által Veszprémben agyonlövetett szabadsághősök sorában említ.*)

A szatmári békére következett nyugalmas korszakban ők is csendes polgári foglalkozásra tértek. Öreg atyja, János a múlt században Pest tekintélyes polgárai közt szerepel és háztulajdonos az öt pacsirta utczában. Ennek Hja György a fővárosból Pásztora, Hevesmegyébe származik el. Maga gazdaságot folytat, mig gyermekeit az értelmi kereset pályáira képezteti: Istvánt, az idősbet a jogira, Jánost a fiatalabbat, az egyházira.

István, a pozsonyi jogakadémián sikerrel végzi tanulmányait, jelesen censurázik és Nógrádmegyéhez szegődik cancellistának. De idealisabb hajlamai nem egyeznek a megyei szolgálat száraz ügykörével. Gróf Forgách József, császári és királyi kamarás ajánlatára készségesen elvállalja e főúri

*) Lásd az akadémia által kiadott »Archivum Rákó- czianum«-ban az 1709. évet.

legifjabb püspök tollának Ítéli meg az elsőséget sőt bízza meg a pápához intézett felirat szerkesztésével, kinek szónoki tehetsége, pár év múlva, a lévmentesség ügyében összehívott zsinat vitáiban is nem kevésbé fényes sikert aratott.

Az egyháznagyé mellett ép oly kima- gosló országnagyi szereplése méltóan sorakoztatja a kalocsai érseki széken történelmi nevezetességre emelkedett nagynevű elődje Széchényi Pál mellé. A mint feljegyző a história, ugyanazon Széchényi Pál, ki hadi czélokra áldozott roppant összegei által nagy mértékben mozdította elő sa- voyai Jenő zentai győzelmét s ki nem törődve az ország közvéleményével elfogadta a küldetést, hogy I. Lipót nevében II. Rákóczy Ferenczczel alkudozzék: ugyanazon Széchényi Pál 1698-ban a bécsi conferencziára hivatván, bámulatos és kormánykörökben nagyon zokon vett merészséggel támadta r eg a Kollonics tervét, mely Magyarországot a német osztrák tartományokkal akarta assimilálni se conferenczián nem jutván diadalra, a fejedelemtől kért titkos audienczián oly

család két fiatal sarjának: Istvánnak és Pálnak nevelését és költözik Szécsénybe, hol a tanítástól szabad idejét gondtalanul szentelheti a természet buvárlásának és kis gazdaságsának.

Mikor Szécsényre kerül (1802.) mintegy harmincz éves. Férfikora java erejével fekszik neki uj pályájának. Es alapos készültsége, nevelői tapintata, kitartó szorgalma és müveit modora által nélkülözhetlenné válik a főúri családra nézve. Küldetését István és Pál grófok körül sikerrel bevégezvén, Váczon telepszik le (1812.), de az öreg gróf rövid időn visszacsalogatja Szécsénybe, titkári minőségben alkalmazza (1814.) s utóbb két unokájának nevelését is reá bízza. Őszinte bizalma mellett előnyös anyagi javadalmazással méltányolja sokoldalú képzettségét, gondos rendszeretetét és minden kicsiségre kiterjedő szigorú pontosságát, kiváló tulajdonságait, melyekről hátrahagyott kéziratai mind máig tanúskodnak. Az aprólékosságig pontos számadási könyvei java részükben magyarul irvák, elvétve latinul és németül és egyaránt kifogástalanul szabatosan mindhárom nyelven. Alapos gyakorlatnak és képzett elméletnek hagyta nyomait gazdasági és pomologiai „feljegyzéseiben. A tapasztalás adatait praktikusan értékesíti, élesen figyeli meg és átfogó inductióval vonja le azokból theoriáit. Kiváló physíkai készültséggel vezeti meteorológiai észleleteit, a mint egyátalán előszeretettel búvárkodik a természetben, mely hajlamát egykori tanárának Gyöngyösön Nazler Lajosnak, „ezen igen buzgó természet vizsgálónak“ tud be érdemül.

De hátrahagyott nagyszámú iratai között legérdekesebbek s reánk nézve legtanúsá- gosabbak családi feljegyzései. Mily közvetlen őszinteséggel nyilatkozik meg bennök a gyengéd hitves odaadó szeretete, a jó

hathatósan adta elő a tervezett rendszer veszélyeit, hogy fellépése következtében a Kollonics által felidézett zivatar ezúttal nyomtalan vonult el Magyarország fölött.

Ép igy Haynald a szabadságharcz idején a széküresedésben levő primási irodát vezetve, egy perczig sem habozott szembeszállni az országos közvéleménynyel, midőn a magyar országgyűlés a törvényesség teréről lelépve Debreczenben a Habsburg- dynasztia Irónvesztését proclamálta: de nem kevésbé szilárdan és hátraszegzett fővel lépett az udvar elé, midőn ez eszközt keresett benne hazája jogainak és szabadságának megcsonkítására; merészen emelte fel az 1861-ki országgyűlésen az erdélyi Unió zászlaját és pár év múlva, inkább odahagyla püspökiszékét összes hatalmával és javadalmával, mintsem hogy Nádasdy és Schmerling törvénytelen sze- beni conventiculumában széket foglaljon.

E néhány adattal csak jellemezni kívántuk egyházi és politikai pályáját, czikkünk kimért keretében módunkban nem állván azt alaposan ismertetni. De e jellemzésben is elég magyarázata rejlik annak, miért

atyának megható gondossága! Mennyi meleget áraszt ez érző szív családi körének leirt eseményeire !

Első házassága (1809.) nem volt szerencsés. Gyermektelen maradt s nejét, Benke Francziskát családi életük második évében (1810.) kora halál ragadta ki karjai közül.

Annál boldogabb volt második frigye "(1812.), melyet az ég is kilencz gyermekkel: öt fiúval és négy leánynyal áldott meg. Neje Jüttner Francziska, Jüttner Ferencz váczi polgár leánya szép nő volt és áldott jó lélek. Magas, karcsú termetű, hosszúkás arczú, barna szemű leányka. Testre, lélekre egyaránt maga a női szendeség. Önmegadó szelídsége és derült kedélye a legszebb összhangba olvadt férje szilárd férfiasságával, komolyságával. Az akkori idők szerény polgári igényei szerint, egyszerű nevelésben müveit természetessége és világos értelme a bámulat egy nemével telt el férje tudománya iránt és hálás szeretettel csüggött a férfin, a ki őt magához emelte. Józan belátása nem is vágyott ennek hatáskörébe elegyedni. Beérte a maga háziasszonyi teendőivel, ha lakását és konyháját, kertjét és cselédjeit jó rendben tarthatta, serdülő leánykáit maga körül sürögni. forogni szoktathatta és a szegények sanyarát vigasztaló szóval és jólelkü adománynyal enyhíthette. Mert az alamizsnaosztás volt az ő irgalmas- lelkének legkedvesebb foglalkozása és imád- ságos könyve az ő mindennapi olvasmánya. Védő szentjének Francziska romanának fen- költ példája lebegett előtte és annak magas erényei: a tevékeny hit és a jótékony felebaráti szeretet. A hitvesi hűség és háziasság, áhitat és irgalom erényei által ékességére válott az ő házának.

A családi élet örömeiben boldogan élt e derék pár, midőn házasságuk negyedik évében (1816.) harmadik gyermekük, Lajos szü-