Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-04-07 / 27. szám

Vasárnap, ápriis Vácz, 1880. egyhangúlag Dr. Udvarhelyi Károly fővárosi jeles orvos választatott meg. * Kincset, szellemi kincset szerez az, a ki a „K épes Családi Lapok“ czimü szépirodalmi és ismeretterjesztő ké­pes hetilapra előfizet. E lap gazdag tartal­mával, értelem s Ízlés nemesitő olvasmá­nyaival valóságos szellemi kincstárát ké­pezi a magyar családoknak s „N ő a ház­ban“ czimü mellékletével nélkülözhetetlen barátja a családanyának. Közleményei min­den magyar Íróktól számban a legjobb ered­nek s a család bármely tagjának bátran a kezébe adhatók. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, s a kiadóhi­vatal (Budapesten, nagy korona-utcza 20. I sz.) melyhez az előfizetések legczélszerüb- ben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mu­tatványszámokkal. * Fontos gyomorbajosoknak. A „Köz­lemények“ czimü tudósítóban a következő megfigyelésre méltó sorokat olvassuk Nagy S. dr.-tól: „Csaknem biztosan állítható, hogy a betegségek 2/3-a a gyomortól ered. Az orvosok hiába figyelmeztetik paciensei­ket. hogy tartózkodjanak eg'yes eledelektől és a gyomor túlterhelésétől, azok nem igen hallgatnak rájok és ha csak látszólag is jól érzik magukat, nem igen tartózkodnak, mi­kor gyomruk és inyök kielégítéséről van szó. Miután tehát ez ellen küzdeni nehéz, legalább igyekezni kellene a következ­ményeket elhárítani, melyek gyakran veszedelmesekké s különféle komplicált ba­jok kutforrásaivá válhatnak. Ily gyomor­bajok : étvágytalanság, rósz emésztés és annak következményei ellen nagyon jó há­ziszer a Brády C. gyógyszerész által ké­szített úgynevezett „M áriaczelli gyo­mor c s e p p e k“ mely — tudtommal — minden gyógytárban, Budapesten az ismert fővárosi gyógyszerésznél: Török Józsefnél palaczkonként 40 és 70 krért kapható. Úgy, mint minden angol egy üvegxse Clark-féle „Chlorodyne“-t hord mindig magával, úgy kellene nálunk mindenkinek egy üvegcse Brády-féle rnáriaczelli gyomorcseppeket ma­gánál hordani, mint védő szert gyomor­bajok ellen. Nem szándékom itt e szerrel bővebben foglalkozni, hanem csak reá mu­tatni ; a többit megmondja a minden pa­r laczkhoz mellékelt leírás. Mivel azonban e kitűnő szert erősen hamisítják is, ajánlatos, hogy a vevő csak a Brády másnak örök hűséget. Az Isten máskép rendelkezett. Áldása legyen veletek mindig.“ Megragadtam reszkető kezét s megcsó­koltam. Jegyesem hideg maradt s ekkor balsejtelem fogott el, a mit nem bírtam le­küzdeni. Anyám halála után jegyesem nem volt oly gyöngéd irántam, mint az előtt, ritkáb­ban jött és rövidebbre szabta látogatásait. Nagynéném vett magához. Bánatomat kétszeresen éreztem, mert je­gyesem naprólnapra hidegült meg irántam. Egy nap elmaradt. Nem tudom leirni kétségbeesésemet. Elmúlt egy hét s semmi hir. Nagynéném látva szenvedésemet, egy napon közelebb vont magához. Hüvöses májusi est volt akkor, a szél zú­gott s csapkodta az eső cseppeket. Az ab­lak redői szorosan betéve, hogy a kiváncsi szem elől rejtve legyünk. Nagynéném arcza nem jót sejtetett ve­lem. Tétovázó szavakkal és czélzásokkal kezdte beszédét. „Mint láthatod Székel- völgyi a legnagyobb bánatodban elhagyott.“ Elhagyott, hogy Erdélyben, N. gróf kis­asszonynyal megesküdjék. Ne várd e jel- lemtelen ember látogatását többé. Felejtsd el, légy erős, bízzál az Istenben . . .“ Nagynéném szavait nem hallottam végig, forgott velem minden, egy elnyomott, kí­nos görcsös sikoltással ájultam el. E megrendítő eset következtében agy­velő rázkodtatást szenvedtem és három hó- pig önkívületben feküdtem az ágyban, mint élő halott. Mikor gondolatim tisztán működni kezd­tek, a nyár már vége felé járt; a madár­kák olyan búsan, olyan szépen énekelget­tek a büszke tölgy zöld koronáján, és én VÁCZI HÍRLAP. kremsieri gyógyszerész által készített mária- czelli csöppeket kérje és mást ne fogad­jon el.“ * Mikszáth Kálmán összegyűjtött mun­káiból, e mindenütt szívesen fogadott fü­zetes vállalatból Révai testvérek ki- adóhivatala (Budapesten, IV. váczi utcza 1.) a 2. és 3. füzeteket küldötte meg ne­künk. Folytatását tartalmazzák e füzetek a „Tekintetes vármegye“ gyűjtő czim alá foglalt ama remek elbeszéléseknek, me­lyekről egyik legjelesebb külföldi kritikus mondta, hogy ezek Mikszáth kitűnő müvei közt is a legkitűnőbbek. — De nem elég- e megemlítenünk, hogy e két füzet tartal­mazza a „Rossz matéria,“ az „Én első princzipálisom,“ a „Rózsa­színű rozsda“ és „A Becsületbi- r á k előtt“ czimü elbeszéléseket, melyek elolvasása után igazán nem tudjuk, melyik tetszett nekünk a négy közül legjobban és melyikért koszoruznánk meg Mikszáthot, ha a közvélemény, a sajtó, a kül- és bel­föld egyhangú elismerése őt már rég meg nem koszoruzta volna. Mikszáthot olvasni kell, ... az ő elbeszéléseiből nem lehet kivonatot készíteni, hiszen egy egész elbe­szélése is csak miniatűr munka, melyen el­bámulunk, mert elkápráztat, mely leköti figyelmünket, megríkat, megmevettet, . . . itt egy dráma, amott egy vígjáték néhány sorban, érdekes mozanatok mindenütt, hol nem lankad az érdeklődés egy pillanatra sem. — Révai testvérek valóban nagy szolgálatot tettek a magyar olvasóközön­ségnek, hogy korunk legkedveltebb Írójá­nak összegyűjtött munkáit egyforma kiállí­tásban és a mi f ő, füzetekben bocsájtják közre. A füzetes kiadás lehetővé teszi, hogy Mikszáth összes munkáit mindenki bírhatja majd, mert az ár — egyes füzet csak 35 kr — oly csekély, hogy bizony mindenki, vagy legalább is majd mindenki odaáldoz­hatja a magyar szépirodalom emelésére. A kiadóhivatal az egyes füzeteket megrende­lés után haladéktalanul megküldi. * Kaptuk Brankovics Györgynek „Hó­virágok“ czimü költemény kötetére, az elő­fizetési felhívást. Az ismert iró költemé­nyeit adja ki e kötetben, amiket melegen ajánlunk olvasóink szives pártfogásába. A „Hóvirágok“ kötete 12—15 nyomatott íven, elegánsan kiállítva f. é. május hó 1-én fog megjelenni. Előfizetési ára fűzve 1 frt, dísz- kötésben 2 frt. Gyűjtőknek minden 10 pél­dány után egy tiszteletpéldány jár. Az elő­a zöld puha gyepen mélabúsan, sebzett szívvel hallgattam a szabad dalosokat. A kert ösvényein egyedül sétálgatva, a virágok kis fejecskéi felém hajladozva, bá­multák sápadt arczomat, s összebúgva sut­togták, hogy mit keres közöttünk e siri szellem; sóhajtva mondogatték „eredj, pi­henj, — te csak oda való vagy már, a temető csöndes magányába. Nem beszéltünk a múltról soha! de sok­szor kívántam, hogy a halál szabadítson meg az élettől. Képzelheted édes barátném, hogy nem volt maradásom az ismerős helyen, „fájt látnom minden ismerős arczot, vágyott lel­kem a csendes magányba.“ A zárda falai között, hittem, hogy felta­lálom a megnyugvást, de csalódtam, „itt“ még jobban kínozza lelkemet a múlt emléke. Gondoltam, távol a külvilágtól, a zor­don kinézésű zárda falai közt, nem talál­kozom azzal, ki egykor, látköröm világitó pontja volt. Oh! mond lelkem barátnője, mit is ke­resne egy „megtört szív“ a zajló világ töm­kelegében. Úgy fáj egyik napról a másikra tengődni czéltalan . . . Ne is érezd te azt soha ! — édes Olgám. Légy te boldog szerető férjed ölelő karjai között.“ Eddig a levél. Az ősz már vége felé járt, mikor a p...i zárda falai közé beléptem. Jó barátném nyugodott már a sírban s mint mondák a jó nénék, csendes volt ki­múlása. Anemona. fizetési pénzek legkésőbb április hó 24-ig (Újpest, Károlyi-utcza 25. sz.) postautautal- ványon küldendők Brankovics Györgynek. * Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és lap­tulajdonosok : Csukássi József és Rákosi J eilt). A „Budapesti Hírlap“ a le­folyt hetek politikai viharaiban, küzdelmei­ben jobban bebizonyította, mint valaha, hogy merészen lobogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló szózatai, melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban, s fokozták a „B u d a p e s t i H i r 1 a p“ nép­szerűségét ; elterjedtségét pedig eddig pá­ratlan fokra emelték. A „Budapesti Hir lap“ már is olvasói közt találja az or­szág legkiválóbb intelligencziáját, mely meg­értette, hogy e lapban a magyar nem­zeti politika nyer legpregnánsabb ki­fejezést. A „Budapesti Hírlap,, si­kerének egyéb tényezői a régiek marad­nak : a kitünően szervezett szerkesztőség, s a közönségnek gyors és hü kiszolgálása, tekintet nélkül a költségekre. Minden fon­tosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudó­sító értesít közvetlenül: a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, .hogy a „Buda­pesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap’4 politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Griiuvald Béla, Balogh Pál, írják más kiváló hazai publiczistákkal híven a lap független, magyar, pártérdeke­ket nem, csak nemzeti érdekeket ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegy­zetek alapján szerkeszti s az ülés külső­ségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes le­velezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstanti- nápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elek­tromos dróton oda futó híreket rögtön meg­táviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tag­jai adnak g'yors és bő értesítést. A „Buda­pesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly ösz- szeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 év­vel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt: de sikerült is elérnie, hogy ma a l e g- j o l) b a u, leggyorsabba n értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti H i r 1 a p44 T á rcza rovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gaz­da, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsariiokban csak ki­váló írók legújabb müveit közöljük. — Az előfzetési föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vi­dékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap44 kiadó-liivatalának, IV. kerület, kalap-utcza lö. szám. REGÉNY-CSARNOK. Egy régi kastély. 2 " Csak a tajtpipája volt fekete, amilyen fekete egykoron maga lehetett. Bizony a ruháját sem szabták volt mostanában. Az öregapánk volt talán inas akkor mikor azt varrták. Hanem sokáig varrhatta a varrója, mert azzal a sok zsinórral, ami rajta van, egy falut be lehetne keríteni. Jobbjával, vastag botra támaszkodék mely éppen olyan görbe volt, mint ö maga. — Jó napot öreg. — Jó napot. — Honnan ? Meddig ? — A nagyvilágból eddig a kastélyig. Maga a kastély őre? — Igen, őrizem a baglyokat benne. — Nincs benne más semmi?

Next

/
Thumbnails
Contents