Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-04-07 / 27. szám
Vasárnap, ápriis Vácz, 1880. egyhangúlag Dr. Udvarhelyi Károly fővárosi jeles orvos választatott meg. * Kincset, szellemi kincset szerez az, a ki a „K épes Családi Lapok“ czimü szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra előfizet. E lap gazdag tartalmával, értelem s Ízlés nemesitő olvasmányaival valóságos szellemi kincstárát képezi a magyar családoknak s „N ő a házban“ czimü mellékletével nélkülözhetetlen barátja a családanyának. Közleményei minden magyar Íróktól számban a legjobb erednek s a család bármely tagjának bátran a kezébe adhatók. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona-utcza 20. I sz.) melyhez az előfizetések legczélszerüb- ben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. * Fontos gyomorbajosoknak. A „Közlemények“ czimü tudósítóban a következő megfigyelésre méltó sorokat olvassuk Nagy S. dr.-tól: „Csaknem biztosan állítható, hogy a betegségek 2/3-a a gyomortól ered. Az orvosok hiába figyelmeztetik pacienseiket. hogy tartózkodjanak eg'yes eledelektől és a gyomor túlterhelésétől, azok nem igen hallgatnak rájok és ha csak látszólag is jól érzik magukat, nem igen tartózkodnak, mikor gyomruk és inyök kielégítéséről van szó. Miután tehát ez ellen küzdeni nehéz, legalább igyekezni kellene a következményeket elhárítani, melyek gyakran veszedelmesekké s különféle komplicált bajok kutforrásaivá válhatnak. Ily gyomorbajok : étvágytalanság, rósz emésztés és annak következményei ellen nagyon jó háziszer a Brády C. gyógyszerész által készített úgynevezett „M áriaczelli gyomor c s e p p e k“ mely — tudtommal — minden gyógytárban, Budapesten az ismert fővárosi gyógyszerésznél: Török Józsefnél palaczkonként 40 és 70 krért kapható. Úgy, mint minden angol egy üvegxse Clark-féle „Chlorodyne“-t hord mindig magával, úgy kellene nálunk mindenkinek egy üvegcse Brády-féle rnáriaczelli gyomorcseppeket magánál hordani, mint védő szert gyomorbajok ellen. Nem szándékom itt e szerrel bővebben foglalkozni, hanem csak reá mutatni ; a többit megmondja a minden par laczkhoz mellékelt leírás. Mivel azonban e kitűnő szert erősen hamisítják is, ajánlatos, hogy a vevő csak a Brády másnak örök hűséget. Az Isten máskép rendelkezett. Áldása legyen veletek mindig.“ Megragadtam reszkető kezét s megcsókoltam. Jegyesem hideg maradt s ekkor balsejtelem fogott el, a mit nem bírtam leküzdeni. Anyám halála után jegyesem nem volt oly gyöngéd irántam, mint az előtt, ritkábban jött és rövidebbre szabta látogatásait. Nagynéném vett magához. Bánatomat kétszeresen éreztem, mert jegyesem naprólnapra hidegült meg irántam. Egy nap elmaradt. Nem tudom leirni kétségbeesésemet. Elmúlt egy hét s semmi hir. Nagynéném látva szenvedésemet, egy napon közelebb vont magához. Hüvöses májusi est volt akkor, a szél zúgott s csapkodta az eső cseppeket. Az ablak redői szorosan betéve, hogy a kiváncsi szem elől rejtve legyünk. Nagynéném arcza nem jót sejtetett velem. Tétovázó szavakkal és czélzásokkal kezdte beszédét. „Mint láthatod Székel- völgyi a legnagyobb bánatodban elhagyott.“ Elhagyott, hogy Erdélyben, N. gróf kisasszonynyal megesküdjék. Ne várd e jel- lemtelen ember látogatását többé. Felejtsd el, légy erős, bízzál az Istenben . . .“ Nagynéném szavait nem hallottam végig, forgott velem minden, egy elnyomott, kínos görcsös sikoltással ájultam el. E megrendítő eset következtében agyvelő rázkodtatást szenvedtem és három hó- pig önkívületben feküdtem az ágyban, mint élő halott. Mikor gondolatim tisztán működni kezdtek, a nyár már vége felé járt; a madárkák olyan búsan, olyan szépen énekelgettek a büszke tölgy zöld koronáján, és én VÁCZI HÍRLAP. kremsieri gyógyszerész által készített mária- czelli csöppeket kérje és mást ne fogadjon el.“ * Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáiból, e mindenütt szívesen fogadott füzetes vállalatból Révai testvérek ki- adóhivatala (Budapesten, IV. váczi utcza 1.) a 2. és 3. füzeteket küldötte meg nekünk. Folytatását tartalmazzák e füzetek a „Tekintetes vármegye“ gyűjtő czim alá foglalt ama remek elbeszéléseknek, melyekről egyik legjelesebb külföldi kritikus mondta, hogy ezek Mikszáth kitűnő müvei közt is a legkitűnőbbek. — De nem elég- e megemlítenünk, hogy e két füzet tartalmazza a „Rossz matéria,“ az „Én első princzipálisom,“ a „Rózsaszínű rozsda“ és „A Becsületbi- r á k előtt“ czimü elbeszéléseket, melyek elolvasása után igazán nem tudjuk, melyik tetszett nekünk a négy közül legjobban és melyikért koszoruznánk meg Mikszáthot, ha a közvélemény, a sajtó, a kül- és belföld egyhangú elismerése őt már rég meg nem koszoruzta volna. Mikszáthot olvasni kell, ... az ő elbeszéléseiből nem lehet kivonatot készíteni, hiszen egy egész elbeszélése is csak miniatűr munka, melyen elbámulunk, mert elkápráztat, mely leköti figyelmünket, megríkat, megmevettet, . . . itt egy dráma, amott egy vígjáték néhány sorban, érdekes mozanatok mindenütt, hol nem lankad az érdeklődés egy pillanatra sem. — Révai testvérek valóban nagy szolgálatot tettek a magyar olvasóközönségnek, hogy korunk legkedveltebb Írójának összegyűjtött munkáit egyforma kiállításban és a mi f ő, füzetekben bocsájtják közre. A füzetes kiadás lehetővé teszi, hogy Mikszáth összes munkáit mindenki bírhatja majd, mert az ár — egyes füzet csak 35 kr — oly csekély, hogy bizony mindenki, vagy legalább is majd mindenki odaáldozhatja a magyar szépirodalom emelésére. A kiadóhivatal az egyes füzeteket megrendelés után haladéktalanul megküldi. * Kaptuk Brankovics Györgynek „Hóvirágok“ czimü költemény kötetére, az előfizetési felhívást. Az ismert iró költeményeit adja ki e kötetben, amiket melegen ajánlunk olvasóink szives pártfogásába. A „Hóvirágok“ kötete 12—15 nyomatott íven, elegánsan kiállítva f. é. május hó 1-én fog megjelenni. Előfizetési ára fűzve 1 frt, dísz- kötésben 2 frt. Gyűjtőknek minden 10 példány után egy tiszteletpéldány jár. Az előa zöld puha gyepen mélabúsan, sebzett szívvel hallgattam a szabad dalosokat. A kert ösvényein egyedül sétálgatva, a virágok kis fejecskéi felém hajladozva, bámulták sápadt arczomat, s összebúgva suttogták, hogy mit keres közöttünk e siri szellem; sóhajtva mondogatték „eredj, pihenj, — te csak oda való vagy már, a temető csöndes magányába. Nem beszéltünk a múltról soha! de sokszor kívántam, hogy a halál szabadítson meg az élettől. Képzelheted édes barátném, hogy nem volt maradásom az ismerős helyen, „fájt látnom minden ismerős arczot, vágyott lelkem a csendes magányba.“ A zárda falai között, hittem, hogy feltalálom a megnyugvást, de csalódtam, „itt“ még jobban kínozza lelkemet a múlt emléke. Gondoltam, távol a külvilágtól, a zordon kinézésű zárda falai közt, nem találkozom azzal, ki egykor, látköröm világitó pontja volt. Oh! mond lelkem barátnője, mit is keresne egy „megtört szív“ a zajló világ tömkelegében. Úgy fáj egyik napról a másikra tengődni czéltalan . . . Ne is érezd te azt soha ! — édes Olgám. Légy te boldog szerető férjed ölelő karjai között.“ Eddig a levél. Az ősz már vége felé járt, mikor a p...i zárda falai közé beléptem. Jó barátném nyugodott már a sírban s mint mondák a jó nénék, csendes volt kimúlása. Anemona. fizetési pénzek legkésőbb április hó 24-ig (Újpest, Károlyi-utcza 25. sz.) postautautal- ványon küldendők Brankovics Györgynek. * Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok : Csukássi József és Rákosi J eilt). A „Budapesti Hírlap“ a lefolyt hetek politikai viharaiban, küzdelmeiben jobban bebizonyította, mint valaha, hogy merészen lobogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló szózatai, melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban, s fokozták a „B u d a p e s t i H i r 1 a p“ népszerűségét ; elterjedtségét pedig eddig páratlan fokra emelték. A „Budapesti Hir lap“ már is olvasói közt találja az ország legkiválóbb intelligencziáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A „Budapesti Hírlap,, sikerének egyéb tényezői a régiek maradnak : a kitünően szervezett szerkesztőség, s a közönségnek gyors és hü kiszolgálása, tekintet nélkül a költségekre. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül: a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, .hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap’4 politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Griiuvald Béla, Balogh Pál, írják más kiváló hazai publiczistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem, csak nemzeti érdekeket ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külsőségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstanti- nápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak g'yors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly ösz- szeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt: de sikerült is elérnie, hogy ma a l e g- j o l) b a u, leggyorsabba n értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti H i r 1 a p44 T á rcza rovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsariiokban csak kiváló írók legújabb müveit közöljük. — Az előfzetési föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap44 kiadó-liivatalának, IV. kerület, kalap-utcza lö. szám. REGÉNY-CSARNOK. Egy régi kastély. 2 " Csak a tajtpipája volt fekete, amilyen fekete egykoron maga lehetett. Bizony a ruháját sem szabták volt mostanában. Az öregapánk volt talán inas akkor mikor azt varrták. Hanem sokáig varrhatta a varrója, mert azzal a sok zsinórral, ami rajta van, egy falut be lehetne keríteni. Jobbjával, vastag botra támaszkodék mely éppen olyan görbe volt, mint ö maga. — Jó napot öreg. — Jó napot. — Honnan ? Meddig ? — A nagyvilágból eddig a kastélyig. Maga a kastély őre? — Igen, őrizem a baglyokat benne. — Nincs benne más semmi?
