Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-01-13 / 3. szám

Vácz, 18S9.

Vasárnap január 13.

csolyázó férfiak azonban csekélyebb számban voltak képviselve. Négy óra körül megkezdődött a táncz még pedig a jégen egy franczia négyessel, mit később — a „Halifaxot“ levetve — a világ legszebb legélve- zetdusabb táncza, a csárdás követett bent -a csarnokban, úgy hogy az csak úgy hangzott bele. Mint halljuk a megkezdett mulatságot éjfélig folytatták Velzer Kálmán ur vendégszerető házánál. — Elismeréssel adózhatunk korcsolya-egyletünk buzgó elnöke és pénztárnokának, kik fáradságot nem ismerve, szívós kitartással működtek e e csarnok létesülésén, lehetővé tevén ez által különösen a mamák részére a megfázás veszélyes voltának elkerülését. Diszes csarnokunk a derecskéi tó Duna. felőli oldalán viztől védett helyen, szilárd anyagból épült Filzer Imre építész tervrajza után, ki felépítését is teljesítette 600 frtért. Kiterjedésére nézve körülbelül 6 hosszú és 3 méter széles s közel 3 méter magas. A jégpályára néző része nyílt verendát képez. Előrészén 2 ablak s ezek között egy üveg ajtó van, melyen át az egész pályát beláthatni. Bútorzata még nincs, de talán a február 2-án rendezendő jelmez-estély fog hozni egy kis jövedelmet, a melyből a bútor költsége kifutja. A még most nyílt ve- renda idővel üveg ablakokkal lesz beborítva, ha az egyletnek valóban lesz annyi tagja, hogy érdemes leend még ennyi költséget is ráfordítani. — A csarnok a város felől tekintve oldalképét mutatja a lőház felől pedig az előrészét. Csinos külseje kellemes benyomést tesz a szemlélőre s nincs okunk félni, hogy közönségünk áldozat- készségét kigunyolandják kicsiség, vagy csin elleni hiba miatt. Maga a szoba ízlésesen festett s a czélnak teljesen megfele- lőleg idomított. Az egylet intéző körei mindent elkövetve a tagok kényelmére, most már egyedül csak azoktól függ a barátságos délutánok létesülése a jégpályán.

VÁROSI HÍREK

* Olvasóinkhoz. Tisztelettel kérjük mindazon vidéki előfizetőinket, kik a mult évnegyeddel még hátralék ban vannak, hogy kötelezettségüknek mihamarább eleget tenni szíveskedjenek, annyival is inkább, mert a január 20-ig be nem küldött hátralékokat postai meg- bizás utján fogjuk beszedetni.

A „Yáczi Hírlap“ tárnája,

A napló befejezése.

— Rajz. —

— Ugyan mennyire vagyok a naplómmal? Tegnap szinte extaxisban voltam ; alig emlékszem már, mi mindent összeirkáltam.

Előveszi a könyvet s olvassa:

„Erdő melyén, patak partján, szellő suttogásnál, madárdal és virágillat között vallotta be Andor“ — hohó ! mintha nem is magamról beszélnék — „a legszebb szőke lánynak szive boldogító érzelmét.

Fenn az égen arany fényben ragyogott a nap, játszi sugarai átszürődtek a sürü lombokon és a zöld pázsitra éles körvonalakkal rajzolták le a szerelmes ifjú párt, mely átölelve tartá egymást. A leányka szivét teljesen betölté az a hatalmas érzelem, mely hasonlít a természet ama titkos nagy erejéhez, a mely tavaszszal a földben zsong, rügyet bont a fákon s fakadásra serkenti a virágokat; bensőségteljes, meleg pillantást vetett az előtte esdeklő ifjúra; aztán odahajolt hozzá és kedves, szőke fejecskéjét az ifjú hőn dobogó keblére temeté.

Azur színben mosolygott le rájuk az égbolt. boldogságról csevegett nekik a kis patak: fejük fölött édes dallal üdvözlé őket a pacsirta és a langy szellő, mely a legközelebbi cserjéből kerekedett föl, lombtól- lombhoz, madártól-madárhoz szökellve hirdette két tiszta szív végtelen boldogságát. Pár nap múlva . . .“

— Eddig van ! Hm. Furcsa egy kissé. És fölkelt íróasztalától a fiatal orvos s újra eldeclamálta, a mit tegnapi ihletettségében

V Á c z i hírlap.

* Halálozás. Fekete Károly a siketnéma intézet igazgatója pénteken délután 8 órakor halt meg. Temetése ma délután lesz.

* A váczi református egyház népmozgalmi adatai 1888-ik évről: Született összesen 51, fiú 24, leány 27, törvényes szülött 48, törvénytelen 3. FIázasság köttetett 11. És pedig ref. reformátussal 7, vegyes val- lásu 4, nőtlen hajadonnal 8, özvegy haja- donnal 1, özvegy özvegygyei 2 pár. Meghaltak 43-an. Ebből finemü 21, nőnemű 22, 5 éven alól elhalt 23, 5 éven felül 20.

* Korcsolya estély. Folyó hó 10-én esti 8 órakor alakult meg a korcsolya-egylet jelmez estélyének rendező bizottsága a következőleg: Elnök Ursziny Arnold, al- elnök Stigliczy József, jegyző Együd Lajos, pénztárnok Scherer István, ellenőr Brenner Márton, tánczrendezők Kovács Ödön, Kre- nedics Ödön, Morfin Zsiga, Reiter Ödön, Szánthó Árpád, Ulrich Károly. Az estély febr. 2-án tartatik meg s a meghívók már a napokban szét fognak küldetni. Az estély erkölcsi sikere már előre biztosítottnak látszik, kívánatos volna, hogy az anyagi siker is hozzá járuljon a siker teljességéhez.

* Az egyesült Kasinó-kör közgyűlése febr. hó 2-án délután 2 órakor veszi kezdetét. Tárgysorozatát annak idején közölni fogjuk.

* Elismerés. Vitt Manó iskolalátogató utján értesittetett a váczi izr. st. quo hitközség, hogy a tanügy érdekében hozott ama szép áldozatkészségért, hogy mind a négy tanítójának évi fizetését 50 —50 írttal emelte, az ipartanitónőnek fizetését pedig 400 írttal rendszeresítette, — Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun megye közig, bizottsága köszönő elismerését fejezte ki.

* Adakozás. A sződi iskola alap gyarapítására utólagosan még a következők küldték be adományaikat: Dr. Szontágh Ábrahám

2 frt, Ivassay István 2 frt, Bentze György l frt, Velzer Kálmán I frt, Tragor József

3 frt. Fogadják a kegyes adakozók az iskolaszék hálás köszönetét. Sződön, 1889. január 11-én. Tragor Antal isk. széki elnök.

* Jótékony czélú tánczmulatság. A

váczi I. általános-, ipartársulat évenkint megtartani szokott tánczvig'almát ez évben is megtartja február 9-én a „Curia“ vendéglő nagy termében és pedig a társulat beteg- segélyző osztálya és az elagott szegény iparosok segély pénztára javára. Tekintve a jótékony czélt s a már eddig is tapaszirt : „Erdő mélyén, patak partján, madárdal és virágillat“ stb.

És mikor újra is elolvasta, megállt a szoba közepén, arczán azzal a kedves bus mosoly- lyal, melyben némi boszankodás is ki van fejezve.

— Hm, hm ! Szép . . . szép ! Úgy látszik, leírtam én minden szép kifejezést, a mit csak tudtam. De túllőttem velük a czélon.

. . . Dr. Kóródy Andor volt az a fiatal orvos, a ki úgy tépelődött.

Még gymnazista korában elkezdett egy naplót írni ; aztán egy másikat és harmadikat is kezdett. Hanem e mellett a harmadik mellett, mert nem kötött írásához olyan szigorú föltételeket, meg is maradt. Elhatározta, hogy mig meg nem nősül, vezet egy naplót. Beleírja úgynevezett ifjúkori élményeit s minden nevezetesebb dolgot, a mi vele történik.

És csakugyan alig múlt el olyan hét, hogy elő ne, vette volna naplójót titkos helyéről s ne jegyzett volna bele valamit. Pesten is, Bécsoen is jegyezgetett; sőt már kint Vészeién — hol körorvos lett — azt is beleírta, mit, hogyan, milyen eredménynyel gyógyított. Valóban ritkaság olyan fiatal ember, ki ily — nem is életbevágó — föltevés mellett ennyire állhatatosan megmarad. De írni sarkalták őt azok a boldog órák, melyekben visszalapozott a naplót kezdő évekre, mikor is mintegy újra átélte ifjúkori bohóságait. Áhította ezt a kéjt a jövőre is s vágyott uj reminiscentiákat ültetni.

Egyébként Andornak nemcsak ez az állhatatosság volt az egyetlen jó oldala.

Az a falusi nép, mely annyira nem szokta szeretni a doktor urakat, hogy szinte örül, ha nem kell őket látnia, Kórődy Andort a bánásmódjáért hamar megszerette. Nem gazdag, de szorgalmas törekvő fiatal ember

talt érdeklődést hisszük, hogy a társulat a szokott jó sikernek néz eléje.

* 1889. évre ipar ható.sági megbízottakul dr. Franyo István iparbiztos, Olaj Ferencz és Borosy Ferencz bizalmi férfiak jelenlétében 1888. deczember 30-én a következők választattak meg, és pedig: Vácz város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság mellé : Tápay János 62, Kiss Sándor lakatos 59, ifj. Zsidek Ignácz 60, Almásy János 62, Szeredy János 60, Fridrich xAlajos 60, Bezdek János 62, Klapaty János 60, Álmásy József 62, Együd Sándor 62, Haífner Ferencz 62, Racsek János 61, Schmidt Ferencz 62, Fédor Sándor 61, Hufnagel Imre 61, Intzédy Soma 61, Reiser Henrik 58, Tragor Károly 62, Velzer Lajos 62, Vörös Mátyás 62 szavazattal. Vácz felsőjárási főszolgabíró, mint I. fokú iparhatóság mellé : Rada Elek 62, Fajcsik Mihály 62, Bunyata Vincze 62, Kalencsik István 61, Gavaldik Béla 59, Sztanya Lajos 60, Stibrik Kálmán 61, Mátay Gyula 62, Kiss Kálmán 62, Fiiser Imre 62, Mihalovics János 61, Docskal Venczel 62, Scheffer András 62, Prokop Károly 62, Goldberg Guttmann 61, ifj. Korpás Pál 62, Reiser László, Velzer Kálmán 62, Lencsó Sándor 62 szavazattal.

* A vácz vidéki molnár ipartársulat

1888. évi rendes közgyűlését múlt deczember hó 30-án tartotta meg FJerenczy János elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Elnök üdvözölte a szép számmal megjelent társulatot s az igazgató választmány által a lefolyt évben tanúsított tevékenységet s azon küzdelmeket ecsetelvén, melyeket az ipartársulatnak a váczi ipartestülettel, mely vagyona gyarapítása végett a molnár ipartársulat tagjait is a törvény világos rendelkezései ellenére a testületbe való belépésre kényszeríteni akarta, mi miatt kénytelennek érezte magát a társulat igazságos ügyét eldöntés végett az illetékes szakminisztérium elé terjeszteni, honnan az elhatározást minden perczben várja, beküldenie kelletett s a tagokat összetartásra buzdítván, a közgyűlést megnyitotta mire tárgyalás alá vetettek a társulatnak 1888. évi számadásai i s beható és a közgyűlés színe előtt tételről tételre megvizsgáltatván, csak 207 frt d 78 kr. összbevétellel, 31 frt 88 kr. kiadással s igy 175 frt 90 kr. pénzmaradványnyal 1 megállapittattak, elfogadtattak s helyben í hagyatván Belényi János számadó pénztávolt s tudott a körülményekhez alkalmazkodni . . .

Hanem az az állhatatosan folytatott napló- írás pár hónap óta mégis csak megakadt ; pedig a legutóbbi időben olyan nem mindennapi dolgok történtek vele, a mik na- -j gyón is megérdemelnék, hogy beírja őket. .í

Nem cziczomázom én — mond végre An- -i dór, mintegy fölébredve gondolataiból — mert úgy járok, mint tegnap, hogy irok,

Írok s egyszer csak azt veszem észre, hogy y nem azt irom, a mit írni akarok. Játszi is napsugár, zöld pázsit, aranyfényben ragyogó ó nap, zsongó erő, bomló rügy, dobogó ke- -s bel, azúr szín, langy szellő, madárdal ha- -r haha! . . . Hisz ebből igaz is valami. De e( annak a két tiszta szívnek nem úgy kéz- -s dődik a története 1 Azon veszem magam m észre, hogy napló helyett költeményt akar- -i tani írni. x\z az, hogy nem akartam én, de sí ezek miatt a szép szavak miatt igazán kis ef híja, hogy nem hazudtam. — S a kezében ns levő tollal keresztülhuzgálta a szóvirág-hal- -Ii mázt. — Minek szépitgettem ! Hisz szép az sjs úgy is, oly egyszerűen, a mit történt ! Le- -s, irom minden virágozás nélkül, a hogy a n toliamra jön a szó . . . Aranyos Arankám! : n

ha látná, hogy tépelödöm e csekélység gá miatt, de nagyot nevetve! Pedig tudom, örülni fog, ha elolvasom neki.

S némileg megnyugodva leült asztalához és irt. Irt egyfolytában,mindenfenakadásnélkül íü;

Mikor befejezte sóhajtott egy nagyot, aztán rágyújtott egy szivarra s nézte meg- -g elégedve, mosolyogva nézte azt az össze- -s: firkált két lapot.

— Most már tán jó lesz.

S miután szemével még egyszer végig gij futott rajta, hangosan kezdte olvasni:

Még május közepén történt.

Ismét elfogott az a kínzó érzés, mit a ß