Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-02-28 / 16. szám

Vácz, 1889. VÁCZI hírlap. Csütörtök, február 28. rögtönöztünk a fővárosi hetczek paródizá- lására. Pedig de igazi abczugolásokat ki­abáltunk és visszhangoztattuk az országos megjegyzéseket. .Szomorú, hogy e kicsiny, zártkörű tüntetés a hallgatag" Nógrád me­gyében is pestmegyei ember eszméje volt. Azt sem hallgathatom el, hogy nagyon sok szellemes pár került ősze. Hát még a fiatal házasok, hogy zúgtak-búgtak, mintha ott­hon nem lenne elég idejük. Különösen szól előbbi észrevételem az M. K, betűvel kez­dődő keresztnevüekre. Hog'y az ig'azán jó­kedv, sikerkisérte, feledhetlen emlékű mu­latságból senkit ki ne feledjek, tehát Majthényi István képviselő, Balás Ferencz főszolgabiró, Nagy Mihály szolgabiró, Mik- lóssy János, Dr. Micsinay Ferencz stb. urak szemejárását követve, a vacsora alatt fel- jegyeztem a következő résztvett hölgyeket: Kiss Mátyásné, Uroppa Mihályné, Kochút Lajosné, Llinka Gyuláné, Húfnágel Józsefné, Neszveda Gyuláné, Hajdú Ivárolyné, Heid- feld Gyuláné, Velzer Kálmánné, Haidfeld iklajosné, Gyürki Károlyné, Kilián Her­máimé, Komjáthiné, Jelsik Gyuláné, Balassa Antalné, Neszveda Dezsőné, Gottschall Istvánná, Rolich Józsefné, Takáts Lajosné, Micsinai Mátyásné, Velser Andorné. A le­ányok közül: Velser Ella, Porzesinczky Erzsiké. Velzer Margitka, Martonfalvay Irma, Kilián Lujza, Kilián LIermina, Félix Boriska, Kiss Etelka, Németh Ilonka, Mi­csinay Gizella, Kiss Margit, Velser Margit. Lehet, hogy többen is voltak, de én bi­zony csak ezeket láttam, kiknek ez úttal is szép álmokat kiván, a mielőbbi hasonló sikerű viszontlátásig a Hír harang. A közönség köréből. Hölgyeim! Uraim! Tegnap estve egy szép asszonynál tettem látogatást; érkez- temkor egy szomszéd megyei lap „vidéki“ levelét olvasta. — Látja — igy szólt hoz­zám — ez a levelező roppant „fád,“ hosszú bevezetése untató s kiállhatatlan, szüntelen csak önmagáról beszél, pedig édes-keveset törődik a közönség az ő ügyeivel. — Ez a kritika tetszett nekem, s megérlelődött bennem az az elhatározás, hogy sohasem esem hasonló hibába. — A szép asszonynyal való eme találkozásom s társalgásomnak volt azonban ezen felül még más haszna is, és pedig, hogy szert tettem egy „beveze­tésre“ jelen hirlapi közleményemhez, mely­nek megírására tegnap a szerkesztő felszó­lított. Mert kérem tessék elhinni, hogy ilyen hirlapi közlemény leglényegesebb döntő befolyású része a — bevezetés. Az olvasó végig futtatja szemeit az első két-három soron s ha a czikk -— mint pél­dául ezúttal az enyém is — szép asszonynyal kezdődik, mindenkinek a szeme megakad rajta s az olvasóknak csak kisebb része hagyja azt olvasatlanul. — Kétségtelen, hogy a mai eseménygazdag" világban ugyancsak élelmesnek kell lenni a hirlap- irónak, hogy le tudja kötni a közönség figyelmét helyi érdekű ügyekre akkor, mi­dőn az, úgyszólván kizárólag a trónörökös rejtélyes halálára, az ifjúság hazafias tün­tetéseire, az ellenzék részéről mindinkább - sarokba szorított Tiszára s hasonló epochalis eseményekre irányul. Megvallom őszintén, hogy én is csellel éltem, midőn szép asszony emlegetésével kezdettem meg jelen soraim megírását; s erősen hiszem, hogy most már végig ol­vassák azokat, ha mindjárt megsúgom is, hogy nem szép asszonyról szól az ének ! Én ugyanis hölgyeim és uraim! a már- czius hó 5-én itt helyben a „Curia“ termé­ben megtartandó bohózatos előadásokkal fűszerezett társas felolvasó-estélyre akarom, figyelmüket felhívni; ily estélynek jelszava alatt tömörül összes városunk pezsgőbb vérü fiatalsága, — mely szebbnél-szebb, jobbnál-jobb kaczagtató dolgokat bámulatos olcsó ár mellett fog nyújtani a mulatni vá­gyó közönségnek. — Az est programmja véghetetlen változatosnak Ígérkezik, s hogy mennyi szép s nagyszerű látványosságnak nézhet eléje a t. közönség azt már onnan is sejtheti, mivelhogy a rendezőség két férfi tagot küldött ki külföldi körútra, hogy hason bohózatos-estélyeket Francziaország, Amerika, Árkádia s a Honolulu szigeteken tanulmányozva, tapasztalataik eredményét márczius hó 5-én a Curia termében mu­tassák be. Az eddigi előkészületek mindenkit meg­győznek arról, hogy az est felette mulattató leend; — s feltéve, hogy a vidékieknek a felhők és szelek hatalmas ura kedvezni fog — nincs kétség benne, hogy márczius 5-én a „Curia“ terme roskadásig megtelik pajzán kedvtől duzzadó közönséggel. A belépti dij csak • jelentéktelen összeg­ben lett megállapítva s igy a közönség bi­zonyára nem kevésbé fog boszszankodni, hogy többet nem költhet, — vagy meg­szégyenítve lesz kénytelen a nemes és köz­érdekű czél iránti tekintetből azt az olcsó­ságot felülfizetésekkel megdrágítani. — Höl­gyeim és Uraim ! véssék tehát jól emléke­zetükbe márczius 5-két, el ne ígérkezzenek más estélyekre, mert ezen estélyre igazán alkalmazható lesz azon az utóbbi időben nagy zajt csapott szó, mely korunk törek­véseit legjellemzőbben fejezi ki: — Excelsior! P .............y.' VÁROSI HÍREK * A jelmez-estélyen kisorsolt tárgyak néhány a még mindig nem vétetett át, kö­zöljük az alábbiakban a kihozott számokat megjegyezve, hogy a nyeremény tárgyak Ursziny Arnold urnái bármikor átvehetők. Az első számú nyereményt (2 drb kotta) a 114. száma sorsjegy nyerte; a 6-ik szá­mút (toilette doboz és egy tréfás tárgy) a ü7-ik számú sorsjegy; a 36-ik számút (2 drb hamutartó) a 478-ik számú sorsjegy ; a 45-ik számút (egy drb bonbonnier) a 113- ik számú sorsjegy; az 58-ik számút (fatálcza) a 192-ik számú sorsjegy. * Öngyilkosság. Villax Béla székes- fehérvári illalŐJiégü Húfnágel Imre kereske­désében alkalmazva volt 16 éves kereskedő segéd vasárnap délután agyonlőtte magát. Mint értesülünk kalandos tárgyú regénye­ket olvasott mindig s valószínű, hogy ezek befolyással voltak végzetes tettére. Az em­lített nap délutánján — miután gazdája két csövű pisztolyát magához vette — Dr. Bol­gár Lajos udvarára ment vízért s felhasz­nálta a család távollétét s ennek udvarán forditá maga ellen a gyilkoló eszközt, mely ki is oltá életét. Cmdálkozva állunk meg e szerencséden tette előtt, mert önkény­telenül is felmerül bennünk ama kérdi's, kit, vagy mit lehet kárhoztatni, hogy már ily éretlen korban is az öngyilkosság szégyenletes bűnéhez nyúlnak ifjaink. A tár­sadalmat kárhoztassuk-e, vagy a hiányos nevelést jobban? nem tudjuk, de minden­esetre mindkettő hibás. Javítsuk a meg­lazult erkölcsöket s apadni fog az öngyil­kosok száma, * Éretlen tett. Az ev. templom megett levő fiatal akáczfák közül kettő is el van törve. Miféle éretlen gyerköcz lehetett, a ki e vandalismust elkövette, nem tudjuk, de szép tettet éppen nem követett el vele. * A boliózatos-elöadásokkal egybekö­tött zártkörű tánczestély meghívói már szétküldettek s a következőleg hangzanak : Meghívó. A tüzőrtorony költségeinek fede­zése czéljából folyó évi márczius hó 5-én a „Curia szálló“ nagytermében rendezendő bohózatos előadásokkal egybekötött zárt­körű táncz-estélyre t. urat és családját tisz­telettel meghívja. P rendezőség" nevében: Dr. Csányi János, b. elnök. Belépti-dij : Személyenként 1 frt. Kezdete esti 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Figyelmeztetés : Álarczos közönség a terembe be nem bo- csáttatik. Azok, a kik még meghívót nem kaptak volna, forduljanak ez iránt a ren­dezőséghez, vag*y lapunk kiadóhivatalához. * Halálozás. Vattai B a 11 h a Béla csász. kir. nyugalmazott huszárkapitány, mint az előttünk fekvő gyászjelentésből olvassuk, f. hó 21-én elhunyt Bécsben életének 47-ik évében. Temetése e hó 24-én ment végbe szintén Bécsben. Vácz, 1889. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában. REGÉNY-CSARNOK. Az: úrfiat. — Humorísztikus regény egy kötetben. — Irta : Falstaff. 16. . . . Nem tudja, nem gondolja, csak érzi, hogy az a titkoshely rejt valamit, ami édes, ami jó, mit a titkos érzelem meg­kíván s az nem egyébb, mint egy ölelés, egy csók ! Mind a kettő lesütött szemekkel jött elő, szótlanul, némán, talán azt se tudták, hogy mit gondolnak, pedig a csillagokban, me­lyek oly szépen ragyogtak, már meg volt írva! Ezentúl aztán gyakran találkoztak a fia­talok. Llazudyné szívesen adott engedélyt a fiatal gavallérnak, — mint Kálmánt ne­vezte, — hogy hozzájuk ellátogasson. Kál­mán el is jött gyakran, nagyon gyakran; s később mikor megtudta, hogy a mama reggelenként templomba megy, rendesen ezt az alkalmat is felhasználta. Mig a mama a templomban imádkozott, Kálmán Irma lábainál imádkozott — egy csókért. És amit akkor a ligetben oly váratlanul, oly könnyen megkaphatott volna, itt nem si­került mindjárt. Ilyenek a lányok már ta­pasztalatlan korukban is: mikor látják, hogy valaki őket imádásig szereti, annál i becsesebbnek akarnak látszani az imádó előtt. Irma bármiként óhajtotta azt az első csó- - kot ajkain érezni, mégis élvezni akarta azt j az esengést, imádást, melyben részesül, . mint a mesebeli királyleány, kinek kedvese s csodákat visz véghez ezer élet és halál í között, mig végre birtokába jut. Ez a me- - sebeli királyleány többé kevésbé jelképe minden nőnek, akit imádnak. A nők nekem erre azt mondanák, hogy ezt azért teszik, mert meg akarnak győ­ződni, hogy imádójuk valóban szereti-e őket. Én azt állítom, hogy nem azért, mert olyan nő nincs, aki imádója első szerelmi fi vallomására ne hinné el, hogy szereti. . Okvetlen fölteszi magáról, hogy ő — igen n is — szerethető. A nő csak annak állhata- -j tosságában kételkedik s erre nézve keres a; magának biztosítékot, s azért kell annyit jr imádkoznunk nekünk férfiaknak. Ezt a biztosítékot Irma Kálmán esküjé- -: ben hitte bírni, melyet ez térden állva két Jé ujját ég felé emelve tett, mig baljával Irma ni jobb kezét szorongatta. Irma az elmondott eskü után eltakarta m szemeit, Kálmán lassan felemelkedék és aé ajkával a leány ajkait érinté. Ez volt az sí első csók, melynél édesebb soha többé egy sem lesz! És mindaddig zavartalan boldog napokat Is éltek ők, mig nem jött Akta Náczi, ki tele el muzsikálta a mama fülét fényes előkelő öl pesti életről, hol nem kell teheneket fejni, Jr disznókat hizlalni, libákat tömni; és igy a u mama belátta, hogy mégis csak urasabb eh mód egész nap egy fényes szalonban he- -s verni, hol még az utolsó szem port is a £ szobaleány törli le. Azért örült olyan vég- -g hetetlenül annak, mikor Kálmánt tivornyá- -k zásáért kitilthatta a házból. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Dr. Csányi János. Laptulajdonos és kiadó: ScFiererlstván. ,r

Next

/
Thumbnails
Contents