Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-09-29 / 64. szám
HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. — Egyes szám ára 10 krajezár. Harmadik évfolyam. 64. szárán. Vácz, 1889. szeptember 29. Felhívás előfizetésre. Felkérjük lapunk előfizetőit, hogy előfizetésüket minél előbb megujitani szíveskedjenek, fi..ahogy a lap szétküldésében fennakadás tör- náinjék. A »Váczi Hírlap« előfizetési ára, helyben sj. ázhoz bordással, vagy vidékre postán küldéssel évnegyedre . 1 frt 50 kr. Előfizethetni helyben a lapkihordónál a nyug- ; i átvétele mellett, vidéken postautal ványnyal. Egyúttal kérjük azon tisztelt előfizetőinket, ik előfizetéseikkel egy vagy több évnegyedre átrálékban vannak, hogy azokat mielőbb meg- üldeni szíveskedjenek. A ,,Váczi Hírlap“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. Építkezéseink. Nem dicsőítő hymnust akarunk zengeni azokról, £Ík városunk pénzügyeinek rendezése után szakadatlan munkásságukkal alapvetői lettek azon építkezéseknek, melyek — ha a megkezdett irányban r j ovább folytattatnak, — vonzó megnyerő külsőt :ölcsönöznek rósz hírbe jutott városunknak ; hanem ■at ;sak constatálni kívánjuk, hogy a főúti gyalogjáró 5: kövezetének lerakása óta oly mérvű építkezés kezdetett meg s fejeztetett be városunkban, amilyent x ezredéves múltúnk egy század alatt sem volt képes 'elmutatni; amiért az uj aera megteremtőinek érdemei >i előtt még az ócska maradiság vezérei is kalapot emelnek. A középvárosi leányiskola és felsővárosi r gyermek menház felépítése, a városház és Korona vendéglő épületének restaurálása, a Széchényi ut- czának és a Főtéren keresztül vezető fő-út egyik részének koczkakövekkel való kiépitése, a derecskéi legelő és hétkápolnai köztérség befásitása, és korcsolya-csarnok emelése, a vágóhid környékének és a hozzávezető útnak elplanirozása és az azelőtt dísztelen domboknak kertté való átalakítása és a dunai kőfalnak rég óhajtott kiépittetése, mind oly munkálatok, melyek részben a városi képviselő testületből kiküldött bizottságok részint a római kath. iskolaszék lankadhatatlan munkásaágának köszönik létüket; holott azelőtt városunknak leg- vitálisabb ügyei is, ha azoknak keresztül vitele a képviselőtestület kebeléből választott valamely bizottságra bízatott, rendszerint agyon bizottságol- tattak. A közpénzen megindult építkezéssel egyideüleg megindult és befejeztetett a káptalan tulajdonát képező „Curia“ vendéglőnek és a váczi takarékpénztár épületének átalakítása és több magán lakó háznak egész alapból való újra építtetése, melyek a folyó évben a fényes püspöki palota restaurálásában, a magyar kir. honvéd huszárlaktanya megna- gyobbitásában és egy „kötő- és szövőgyár-telep“ építésében találták folytatásukat. És tekintve, hogy közben amennyire jövedelmünk engedte városunk közutai is jó karba helyeztettek és az utczák és terek befásitása is előbbre vitetett, remélhetjük, hogy az építkezés és csinoso- dás téren megindult ezen üdvüs mozgalom városunkra nézve egy boldogabb jövő zálogát hordja méhében. Épen azért mihelyt a város folyó évi építkezéseit befejezi, azon legyen, hogy az utczáink mostani iránya és köztereink jelenlegi helyzete akadályául ne szolgáljon jövő fejlődésünknek; mert az, hogy olyan szemétdombok, mint amilyen a csizmadia czéh-ház előtt és a Dunához levezető Pet- róczy utcza jobb oldalán elterül, — pedig mennyi van ilyen városunkban! — a helyes irányban megindult csinosodásnak örökké útjában állanak, az kétségtelen. Arra legyen legközelebb gondja a képviselő- testületnek, hogy utczáink és tereink végleges iránya mihamarabb elkészíttessék, a közterekbe és útvonalba eső házak, illetve belterületek kisajátításának és esetleg a közterekből felosztandó területek beépítésének és egyátalján mindennemű építkezés feltételei szabályrendeletileg szabályoztassanak, mert mig a helyi viszonyoknak s fejlődésnek indult városunk jövőjének minden tekintetben megfelelő programra minden bizonynyal buzdító hatással lesz arra, hogy a megkezdett úton fokozott erővel tovább haladjunk, addig tereink és utczáink vonalainak rendezettlensége ha nem is szegné el minden esetre megbénítaná szárnyát városunk további fejlődésének. Közgyűlés. Vácz város képviselőtestülete f. hó 22-dikén délelőtt két rendbeli közgyűlést tartott. Az elsőt délelőtt 9, a másodikat 10 órakor. Mindkét közgyűlésen R é t y Ignácz polgármester elnökölt és pedig az elsőn polgármesteri tiszténél, a másodikon F ö 1 d v á r y Mihály vármegyei alispántól nyert megbízatásánál fogva. Összegyűlt a nagy gyűlés, hogy annyi un- tasztó pihenés után egy kis részleges restaurátió- ban frissíthesse fel szunyadozó erejét; mert mig »Ólom lábon jár az ellen:« — »Bús a bajnok élete* — »Harczmoraj kell a magyarnak! Hadd viduljon érzete !« A „Yáczi Hírlap“ tárczája. A párisi kirándulás. VII. A velenczei tengeröböl északnyugati oldalán az ó-korban egy minden valószínűség szerint illyr [9 eredetű néptörzs: a Venetek laktak, kiktől a tar- r tomány Venetia nevet kapott. A hunnok betörései következtében, kiknek egyik felvonulása a Doge palotában függő hatalmas képen van megörökítve, lakosainak egy része a lagúnákra menekült, hol apró democraticus szervezetű községeket alapított, melyeket kezdetben tribünök igazgattak, kik a ravennai exarcha alatt a byzanczi birodalom képviselőiből állottak. Hogy az északról fenyegető nagy csontú edzett >1 longobardok, és Dalmatia merész tengeri rablói ellen egységes szervezkedés és vezetés mellett magukat jobban megvédhessék, Paulucius Anafestust 697-dik évben élethossziglan tartó fejedelmökké r választották, kivel egész hosszú sora nyílt meg a dogeknek, kik Velenczét kevés megszakítással I. Napoleon bevonulásáig 1797-dik évig kormányozták. A görög császár fönhatóságát azonban továbbra is elismerték és csak a 11-dik században cserélték fel a német római császárságéval. A doge-választás utóbb a köztársaságnak lassan- kint arisztokrata választási m onarchiává fejlődését vonta maga után, mert az előkelők a népet a doge- választásból és az állam ügyeinek intézéséből teljesen kizárták. Egyik dogejukat Orsót, ki alatt Ravennát meghódították a longobardoktól, 737-ik évben meggyilkolták és állását be sem töltötték, hanem több éven keresztül egy testület: a magistri militum kezeibe tették le Velencze igazgatását, mig The- odotot, Orsó fiát, 742-ik évben ismét dogévá választották. A frank királyokkal folytatott háborúk alatt lakói mindinkább a szilárdabb szigeteken nevezetesen : a Rialtón, Malamoccón, és Torcellón tömörült össze, az első lassankint népes várossá fejlődött, hová 810-dik évben a kormány is áttette székhelyét. Guistiniano dogé alatt velenczei kalmárok megvették Alexandriában Szt. Márk evangélista holt testét, Velenczébe hozták, hol a nép régi védszentje sz. Tódor helyébe szt. Márkot fogadta védszent- jévé. Velencze azon összeköttetésnél, melyben a sza- racen városokkal állott, és kedvező földrajzi fekvésénél fogva, hogy közvetlen a tengeren a versengő keleti és nyugati római birodalom közt feküdt, gyorsan mesés gazdagságra és önállóságra tett szert. Az alsó olaszországi saracenok és normannok, valamint a dalmát tengeri rablók ellen viselt folytonos háborúk nem csak meg nem viselték, de sőt megaczélozták harczi erejét. Tengeri hatalmuk rohamos növekedése és azon ambitio nevelő political súly, melyet a versengő szomszédos államok közt elfoglalt, arra indította a dogekat, hogy méltóságukat átörökíthető hatalommá változtassák. Már csak néhány gazdag család viselte barátságosan váltakozva e méltóságot, s ezek is arra törekedtek, hogy külföldi fejedelmi házakkal való összeköttetések által amúgy is nagyra nőtt hatalmukat emeljék, s fiaiknak uralkodó társakul való választása által hozzá szoktassák a népet az örökösödési jog elismeréséhez. De mig az előkelők az idegen fejedelmi házakkal való összeköttetés furfangos keresésében — Velencze külső hatalmának emelésére irányzott törekvésnél egyebet nem láttak, — addig az uralkodói társ választásának szokássá vált intézményét orthodox alkotmányuk veszedelmének tekintették, azért 1032-dik évben törvénynyel tiltották meg azt, hogy a dogek maguk mellé uralkodó társakat választhassanak és hogy a dogek esetleg alaposan felhányt szapora gondjain könyitsenek, két tanácsadót választottak a dogé mellé, kiknek az volt a feladatuk, hogy a dogét kormányzati hatalmának gyakorlásában ellenőrizzék. A tribünök helyére lassankint tulajdonképeni bírák léptek, kiknek ítéleteit a dogek erősítették meg. Falieri Vitalis dogenek, hogy támaszt nyerjen a velenczeiekben a normannok ellen, a kelet római császár átengedte az alája tartozott dalmata és istriai görög városokat. Sokkal inkább emelték azonban Velencze tengeri hatalmát és kereskedelmét a keresztes hadjáratok, melyekben a velenczei hajók a genuai és pisaiakkal vetekedve tevékeny részt vettek; és nemcsak meggazdagodtak a keresztes hadaknak élelmi és hadi szerekkel való ellátása, valamint a Kelettel folytatott szabad kereskedés által, de maga az állam Í?3ZÓ.
