Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-09-08 / 61. szám

/) hogy az engedély határozatlan, avagy bizonyos meghatározott időre kéretik-e;

g) hogy folyamodónak van-e igénye a törvény . és 6. §-aiban biztositolt elsőbbségre s mi alakon? Igenlő esetben az elsőbbségi igényjogosultág hiteles bizonyitványokkal kimutatandó.

A folyamodványban egyszersmind kimutatandó : z engedélyt kérőnek:

h) teljes-korúsága, mi anyakönyvi kivonat vagy . községi elöljáróság bizonylatának mellékletével

g gazolandó ;

i) teljes megbizhatósága és fedhetlen előélete, tininek bizonyítására az illetékes hatóság által ki- I dlitott erkölcsi bizonyítvány csatolandó;

k) magyar állampolgársága, vagy az, hogy az i 886. évi XXII. t.-cz. 15. §-a értelmében a magyar czorona országainak valamely községében létéiért ledési engedélyt nyert, mi szabályszerű alakban

ciállitott illetőségi bizonyitványnyal, illetve a köz- i. lég letelepülési engedélyével bizonyítandó;

l) nem teljeskorúaknál a gyámhatóság beleng yezése és

m) úgy a nem teljeskorúaknál, mint a jogi s .zemélyeknél is, az alkalmazandó üzletvezetőnek t: negnevezése s az, hogy az üzletvezető az enge- if lélyt kérőkre nézve a törvény 5. §-ában előirt felételeknek megfelel.

Végül:

n) a folyamodványhoz a kimérés vag-y kis mércékben való elárusitás eddigi gyakorlását igazoló í hiteles hatósági bizonyítvány is csatolandó s ezen- > iivül

o) az olyan adóköteles felek által, kik városokban az italmérésre az engedélyt 1888. évi november hó elseje előtt egyszer-mindenkorra teljesített fizetés által egész életükre megszerezték: ez a körülmény, valamint az általuk eddig gyakorolt kimérés módozata és terjedelme a folyamodványokhoz mellékelt hiteles bizonylatokkal külön igazolandó.

A községi elöljáróság által bizonyítandó körülmények együttesen egy bizonylatba is foglalhatók.

Ha a folyamodó valamely községben több kü- i lön üzletben szándékozik a kimérést vagy a kis mértékben való elárusitást gyakorolni, tartozik '»magának mindenik üzleti helyiségre nézve külön i engedélyt kieszközölni, megjegyeztetvén, hogy az engedély tulajdonosa személyesen csak egy üzletet gyakorolhat s a többi üzletben az engedélyt kérőkre nézve előirt feltételeknek megfelelő üzletve- s zetőt köteles tartani.

Az egy községben lakó bortermelők saját termésű boraiknak kis mértékben való elárusitására s szóló engedélyért közösen egy beadványban s il- í letve a községi elöljáróság utján is folyamodhat- í nak és a községi elöljáróság a folyamodókra vonatkozó bizonylatokat egy iratba (jegyzékbe) is t foglalhatja, ez esetben azonban a folyamodvány annyi 1 forintos bélyeggel látandó el, a hány bortermelő nevében beadatik s ahhoz az engedély- okmányok kiállítására ugyanannyi 1 forintos bélyeg melléklendő.

3. Azok az adóköteles felek, kik a törvény némely határozmányainak végrehajtása iránt 1888. évi 78.188. p.-ü.-m. szám alatt kiadott utasitás értelmében 1889. évre némely szeszes italoknak kis mértékben való elárusitására már engedélyt nyertek, ha ebbeli üzletüket az eddigi, vagy nagyobb avagy kisebb terjedelemben 1889. évi deczember hó 31-én túl is folytatni kivánják, szintén az előző 1. és 2. pont értelmében kötelesek eljárni.

4. Azok, kik szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával eddig még nem foglalkoztak, ha ilyen üzletet kívánnak nyitni, az ebbeli engedély kérelmezésére nézve szintén a fönnebbi 2. pont határozmányai alá esnek, az üzletet azonban folyamodványuk végérvényes elintézéséig nem kezdhetik meg.

5. A kimérésre vagy kis mértékben való el- árusitásra szóló engedélyek iránt benyújtott folyamodványok az állami italmérési jövedéknek az 1890 —1892. évig községenként leendő hasznosításának módjához képest különböző elintézést fognak nyerni.

II.

Ha az illető községben (városban) 1890. és esetleg 1891. és 1892- évekre az italmérési adó beszedési joga biztosittatik:

1. kimérésre engedélyt nyerhetnek: a korcs- márosok, vendéglősök, italmérők s általában mindazok, kik szeszes italoknak kimérésével, avagy e mellett kis mértékben való elárusitásával is foglalkoznak avagy foglalkozni szándékoznak;

2. kis mértékben való elárusitásra, vagyis a szeszes italoknak zárt edényekben és pedig a sörnek 25, a többi szeszes folyadéknak 100 literen

alóli mennyiségben az üzleti vagy elárusitási helyiségen kívüli fogyasztásra való eladására engedélyt nyerhetnek ;

a) a sör- és szeszfőzdék vállalkozói, bor-, sör1- és szeszkereskedők;

é) más kereskedők, szatócsok és mindazok, kik rendes üzletükön kívül szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával is foglalkoznak vagy foglalkozni szándékoznak;

c) a czukrászok, kávésok és az ezekkel egy tekintet alá eső felek (pl. a szeszes italokat orvosi rendelvény nélkül is elárusító gyógyszerészek,) kik szeszes italoknak ülő vagy álló vendégeik részére csakis poharanként, vagy e mellett zárt edényekben való elárusitására is válthatnak engedélyt;

d) a bortermelők saját termésű boraiknak kis mértékben való elárusitására.

III.

Ha azonban az illető községben (városban) 1890. évre s esetleg az 1891. és 1892. évekre is a kizárólagos italmérési jogosultság s ezzel együtt a korlátolt kis mértékben való eláru- sitás után járó ital mérési adó beszedési joga adatik haszonbérbe :

1. A szeszes italok kimérése felett azon a területen, melyre a szerződés szól, a szerződés tartama alatt egyedül haszonbérlőnek van joga kizárólag rendelkezni ^saját italait mérni vagy megbízottjai által méretni, vagy a kimérést másoknak is megengedni ;) ennélfogva a mondott területen a kimérésre a haszonbérlőtől kell engedélyt nyerni.

2. Szeszes italoknak kis mértékben való elárusitására csakis az alább megnevezett felek s ezek is csak az alább megszabott korlátok között nyerhetnek engedélyt, és pedig :

A. a bejegyzett czégü anya g,- fűszer- és vegyeskereskedők:

a) honi csemege- és külföldi boroknak ;

b) honi és külföldi palaczksörnek ;

c) szilvoriumnak ;

d) likőröknek, továbbá cognacnak, rumnak és arraknak, és pedig mindezen italoknak [#), b), c) és ü)] mértékre való tekintet nélkül fő-üzletükben zart edényekben való elárusitására;

e) szesznek, melynek a 100-foku szeszmérő szerint legalább is 75 fokot kell tartalmaznia, iparosoknak mesterségük folytatására, vagy másoknak is házi czélokra egy liternél nem nagyobb és '/2 liternél nem kisebb mennyiségben fő-üzletükben zárt edényekben való elárusitására.

Az említett kereskedők, ezenfelül a fennebb a), b), c) és d) alatt felsorolt folyadékok árulását csupán mellék-üzletként és az é) pont alatti esetben az üres üvegnek töltött üvegekkel való becserélése nélkül gyakorolhatják.

Kis mértékben elárusítható honi csemege-bornak csupán az a bor tekintendő, melynek ára literenként legalább 60 krral van megszabva, ebben az árban a palaczk értéke is bennfoglaltatik, mely azonban literenként 10 krt meg nem haladhat.

Külföldi borok alatt csupán a vámterületen kívül termett borok értendők.

A szilvoriutn, továbbá a likőrök, valamint a cognac, rum és arrak csak akkor tekinthetők kis mértékben elárusítható italoknak, ha azok ára literenként üvegestől legalább 1 frtban van megszabva ;

B. a czukrászok és kávésok (ide nem értve a tisztán csak kávéméréssel foglalkozó iparosokat) saját üzleti helyiségeikben vendégeik részére likőrnek, cognacnak, rumnak, arraknak poharanként való kiszolgáltatására;

C. a szőlőtulajdonos bortermelők saját termésű boraiknak zárt edényekben, az üzleti vagy elárusitási helyen kívüli fogyasztásra, egyedül a község belterületén levő saját helyiségben való elárusitására.

a) a kimérési engedély iránt folyamodó feleket ebbeli kérelmükkel, a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlete iránti szerződés létrejötte után, az illető haszonbérlőhöz fogja utalni;

b) a kis mértékben való elárusitásra szóló engedély iránt folyamodókat pedig a körülményekhez képest esetleg értesíteni fogja, hogy részükre a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlete iránti szerződés tartamára már csak az előző 2. pontban foglalt korlátokon belül adathatik engedély.

IV.

A szeszes italoknak kimérésére és kis mértékben való elái usitására, valamint a kimérés és a kis mértékben való eladás utáni szolgáltatásokra vonatkozó közelebbi határozmányokat az 1888. évi XXXV. t.-cz. s az ennek végrehajtása iránt 1889. évi junius hó 22-én 33.450. p. ii. min. sz. a. kiadott utasitás tartalmazza, mely utóbbi a „Pénzügyi Közlöny“ f. é. 16. számában és a „Budapesti Közlöny„ 156 — 167. számaiban lett közzé téve, és Nagel Ottó könyvkereskedőnél Budapesten külön kiadásban is kapható.

Kelt Budapesten, 1889. évi julius hó 21-én.

A magy. kir. pénzügyminisztérium.

A párisi kirándulás.

IV.

A részletes programm szerint Milanóban étkeznünk kellett.

Begurul a gőzkocsi kereke a tágas indóházba. Kiszáll a 850 utas az ismeretlen idegenben. Keresi a rendezőket s kalauzokat, hasztalan keresi. Kalauznak se hire, se hamva ; a rendezők pedig előre rohantak, hogy a terített asztaloknál idejekorán elfoglalhassák helyeiket.

A nagy közönség pedig tátongó tájékozatlan- sággal mozgott, zúgolódott, egyebet sem tudván annál, hogy merre van a kijáró; keresi, hívja a rendezőket, türelmetlenkedik, de elindulni nem mer; mert összes málhája a kocsikon van, s nem akad senki, akire nyugodtan bízhassa.

Mig igy türelmetlenül boszankodva türjük a bizonytalanság kellemetlenségeit, megjelen köztünk a szolgálattevő vasúti tiszt s értésünkre adja, hogy málháinkat ki kell szednünk a kocsikból, mert mi csak a két óra múlva induló másik vonattal utazhatunk tovább. Egy perczig sem kételkedhettünk hivatalos kijelentéseinek komolyságában; mert alig tanított ki utunk legközelebbi programmjáról, parancsára menten megmozdultak a kocsik, hogy helyet adjanak a közelgő másik vonatnak.

Soha ijedtebb rohamot nem láttam, mint amilyent rendezőség hián maradt magyarjaink első fel- indultságukban itt elkövettek, hogy bőröndjeiket még egyszer birtokukba ejtssék, pedig csak a vasúti tisztviselőnek gyűlt volna meg velük a baja; mert ha mi magunk ki nem szedjük, ő lett volna kénytelen a 850 utas összes málháját lerakatni s megfelelő raktárban elhelyeztetni, amire azt hiszem, ő maga is csak nagyobb meggondolás után mert volna vállalkozni.

A roham sikeres keresztül vitele után a már előzőleg felizgatott türelmetlenséget nagyban fokozta azon gond, hogy mit tegyünk podgyásza- inkkal.

Magunkkal nem vihetjük, mert azonkívül hogy aligha birnók messzire, azt sem tudjuk, hová kellene czepelnünk. Ha elvisszük, hol hagyjuk? Ha itt hagyjuk kire bízzuk? Ennyi utas összes pagazsiája nem oly kis csomag, amelyet jó borravalóért a vasúti kapus is elszokott fogadni megőrzés végett.

Végre valamennyien beraktuk málháinkat a váró-terembe és reá bíztuk egy olasz rendőr őrizetére.

Akárcsak a szabad ég alatt az Isten kegyelmére hagytuk volna. Attól az egy szegény talián poroszlótól csak az nem lopta meg málháinkat, aki nem akarta; mert biz' az egyikünket sem ismert, szerinte mindenkinek joga volt a reá bízott bőröndökhöz, akit ő nem ismert.

Mentünk azután kettesével-hármasával, ki merre látott. Kerestük a vasút melletti kertet, ahol a rendezőség mindnyájunkat terített asztallal vár, ahol az egész társaság valószínűleg együtt fog étkezni, és nem rajtunk múlt, hogy meg nem találhattuk, bár mi tűrés-tagadás, meg kell vallanunk, hogy egy lépést sem volt érdemes tennünk miatta.

Ebéd alatt — miről beszéltünk volna egyébről? — a rendezőség gyámoltalansága, tehetetlensége, és az képezte beszéd tárgyát, mikép ültethetett fel ennyi népet Dolinay, kinek összes irói munkássága nem egyéb üzleti speculatiónál, ami, .hogy neki eddig is kitünően bevágott, az az egyetlen szerencséje.

Ebéd alatt kellett volna Dolinay programmja szerint szét osztani a turini részletes programmot, de biz’ azt hasztalan vártuk a legtürelmetlenebbül s hasztalan interpalláltuk meg miatta rendezőinket, kiknek hitegető szavaira amúgy is vékony keveset hederitettünk, a turini részletes programm szét nem oszttatott; mert a jó turiniak ilyent a mi kedvünkért nem nyomattak; a rendezőségnek pedig esze- ágában sem volt erről gondoskodni és az egész programm osztogatási ígéret nem volt egyéb, mint ravaszul kigondolt humbug, melyet csak a bolondok szoktak megtartani. A rendezőség nem hogy nem intézkedett, de még távoli sejtelme sem volt arról, hogy mi fog velünk, ha oda érkezünk, Turin- ban történni, hol megjelenésünk után a dolgok ön-