Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-07-28 / 55. szám

Egyik szakasztott olyan mint a másik, már t. i. a természetére nézve ; de test-alkatra . . . nem. Van közöttük alacsony, magas; szőke, barna; sovány.

; kövér; csontos, hájas; dús hajzaté, kopasz; öreg, fiatal meg mit tudom én? — milyen.

Elég az ahoz: a külsője után Ítélve millió-féle van; de gondolkozását illetőleg mind egy kaptafára készültek, akárcsak a vén asszonyok.

Én legalább ilyeneknek ismerem őket; pedig szép számmal van köztük ismerősöm.

Magam sem tudom, hogy ismerkedtem meg velük. Önkéntelenül jutottam bele az ismeretségbe, mint Pilátus a krédóba; akárhogyan is szabódtam ellene.

Történt, hogy a sors ide, e kis városba, vetett. Bejártam Tolnát-Baranyát, de a „sipik“ ilyen fajtáját, mint itt van, sehol sem találtam. Igenis: volt dolgom világra szóló lumpokkal, nevetséges pupákokkal, együgyü swindlerekkel, kvalifikált élősdi- ekkel, kimustrált svihákokkal, agyafúrt ingyenélőkkel; de ezek egy napon nem is említhetők a mi „sipieinkkel“.

Mert ezek nem tartoznak ezek egyikének a kategóriájába sem.

A mi „sipieink“ a szó igazi értelmében jó gyerekek.

Tudj’ Isten ! nemcsak én, mások is azt mondják.

Én tapasztalatból, mások beszéd után. Pedig a tapasztalat és a mások beszéde: azt hiszem ér valamit, már legalább is többet, mint a vén asszonyok beszéde, vagy a kávé nénikék . . . véleménye. Mert hát én azt tapasztaltam, hogy itt — már mint Váczon — a falevél akkor is mozog, ha a szél nem fúj. És ez természetes is. A sok asszony beszéd kell, hogy szelet csináljon — már ott t. i. ahol csinál — még pedig olyat, melytől még a szemérmes Erzsiké . . . akarom mondani a „szemérmes érzőke“ is meg mozdul. Ez a „szemérmes érzőke“ pedig nem valami asszony-állat, hanem csak egy kis . . . virág. Virág, melynek nemcsak színe, de egy kis illata is, ha nem is sok, de annyi legalább is, mint a . . . pletyka alapjának, van.

És a pletykáról ismét eszembe jutnak azok a jó „sipik“.

Ti szegény, jó, ártatlan (úgy értem, hogy másban kárt nem akartok készakarva tenni) fiúklEIa »tudnátok mennyit regél rólatok a pletyka-pad?!

Lehet, hogy tudjátok; de okosan tesztek, hogy nem hallgattok rá. Lehet, hogy mitse tudtok róla; de igy is okosan cselekesztek, hog-y fittyet hánytok annak, amiről nem is álmodtok.

Ti csak menjetek a ti útatokon!

Aki halad: el nem marad ; az jut a czélhoz, aki a félúton meg nem áll.

Hogy rátok fogják azt: tetszik nektek a szép szem; elragad titeket egy-egy hamiskás mosoly; isteni élvezetet találtok az eper-ajk szemléletében; a karcsú, nyúlánk derék, a telt kar elkábit: mit törődtök ti vele?! Bánt az titeket, hogy a szép tetszik nektek? Soh’ se!

Engem ilyen ráfogás még álmomban sem - ami úgyis nagyon szűkén jut ki — háborítana. Ép

s az egyiket elvitte. Játszva futotta be az ellopott czipővel az egész utczát.

Épen akkor jött arra egy előkelő urinő és vele együtt kedvencz mopszli kutyája. Hogy is maradhatott volna az el! ... Az a kedves jószág! melyet egy „madame“ tisztelete illet meg és melynek érdekében a „mopszli egyesület“ védnöknői hosz- szas — asszonyok közt, hogy is lehetne rövid? — diszgyüléseket tartanak, kisütni akarván, hogy miként lehetne a „mopszlikra“ az „etiquette“ szabályait alkalkalmazni s mennyiben eshetnek jelenleg az alá. mert hát azokat is be kell vezetni a nagy világba, ha a „majorennitas“ reménydús korába léptek.

No de ha meggondoljuk komolyan a dolgot, mit is csinálhatnának, az úgy érdemekben, mint években dús úri delnők, ha a mopszlik kellemes társaságától el volnának tiltva ? az édes falatokat ugyan kivel osztanák? kivel érzelegnének, hisz a mopszli oly hű, oly ragaszkodó állat, melyhez egyedül köté Eötvös az állandó hűséget??! . . . Oh mennyi minden szépet tudna erről mondani bármelyik „egyesületi védnöknő“, vagy kik ebbe be vannak osztva.

No de hagyjuk őket kedvenczeiknél és térjünk át ez események folytatására, a mopszlihoz, mely az egyszer ugyancsak megjárta, mert az előbbi kutya úgy vágta oldalba, Koppan uram czipőjével, hogy rögtön átszenderult a másik világra. Hogy is ne, mikor azokkal az otromba czipőkkel úgy

I megütötték. Szegény! nem szokta az ily simogatá- sokat, gyöngéd kezek fésülték bodros selyem szőrét s a nemszokott keményebb simogatás im haU§T: mint az egyszeri bakát az, hog'y a „csillaghullásakor az „áldás“ reá nem szállott, pedig már harmadik évét szolgálta. És — tegyük hozzá — írni és olvasni is tudott, meg aztán azt a „kutya nímet“ nyelvet is beszélte. Alikor pajtásai „ugratták“, egész lakonikusan ennyit válaszolt: „Nem minden ember lehet közember“.

És ebben igaza volt.

Ii is azt mondhatjátok: „Nem minden ember lehet „sipi“.

És ebben meg nektek van igazatok.

Mert hát hiába! Speczialitás vagytok ti a magatok nemében. Ha definiálni akarnám léteteket, körül-belül ilyen meghatározásra lyukadna ki a do- log: A sipi tetőtől-talpig jó fiú, aki nagyokat mond, a szép asszonyok és leányoknak; becsap — a kellő határok között tartva a tisztességet — minden maga-szőrű embert; tisztel másokat, de magát sem engedi — ha csak sarokba nem szorítják — megfirtatni. Szereti a heczczet mással, de azért sem haragszik meg, ha őt heczczelik. Bor, dal — ha mindjárt muzsika is — és szép leány (vagy asszony) a hármas kellék, mely az ő éltető elemüket teszi, miként a halét a viz, a madárét a levegő.

Alegfontolva tenni mindezt: ez az ö jelszavuk. Mert hát jelszó nélkül boldogulni nem lehet; még a„ boulangisták“-nak sem. Czifra szónak, csengőpengő hangnak kell lenni, ami után induljanak.

Olyan nélkülözhetetlenek ők a társadalomban, mint akárcsak a virágnak a szín, gyémántnak a lény, a levegőben az éleny; ezek adják meg a szemnek, szívnek a gyönyörküdtetőt.

De azért van köztük „kimustrálni“ való is.

Ezekről — ha addig még élek — jövőre.

Kósza Lélek.

Helyi és vidéki hírek.

* Személyi Ilii*. Helcz Ferencz kir. járásbiró aug. 1-én kezdi meg egy hava szabadságidejét.

* Esküvő. F. hó 24-én d. e. 9 órakor tartá esküvőjét Szép Lajos fővárosi hentes Fedor Juliska kisasszonnyal. Fedor Vendel városunkban előnyösen ismert polgártársunk kedves leányával. Tartós boldogságot kívánunk az uj párnak.

* A turin-párisi kirándulók a hét folyamán szerencsésen hazaérkeztek anélkül, hogy a hosszú út fáradalmai valamelyiküket megviselte volna.

* Regále megváltás. Márffy Ede pü. titkár f. hó 23-án kezdette meg a regale kártalanítás iránti tárgyalásokat az érdeklettekkel. A tárgyalásra első sorban a vidéki regále tulajdonosok idéztettek meg és csak ezek után kerül a sor Vácz városára.

* Jegyzőválasztás. Dukán az elhalt Szlacsá- nyi János körjegyző helyébe jövő hóban választanak jegyzőt. A körjegyzőség Duka és Kisnémedi községekből áll, mely községekben egyetlen számba vehető jelöltként ifj. Szlacsányi Jánost, az elhunyt fiát és jelenleg a jegyzői teendők végzésével megbízott segédjeg'yzőt említik. Mi a kik ismerjük Szlacsányi urat, megválasztása esetén csak

lálát okozta. Lett erre zaj, össze szaladtak a szomszédok, hogy lássák mi történt. És oh sors, mit kell látniok ! a kiszenvedt állat mellett ott hever Ivop- pan uram czipője.

Tehát ő a gyilkos!

Harmadszor idézik bíróság elé azokért a rósz czipőkért Koppan uramat. S bűne most igen nagy. Spangát csak halálra ítélték, Koppan uramat azonban háromszori halálra kívánta elítéltetni a mopsz- lit-vesztett nő. De hála Istennek, még a bíróság titkos beltermeibe nem hatolt be a modern felfogás ezen különös nyilvánulása. Az ítélet méltányos volt, csak háromszor annyit kellett fizetnie, mint mikor a vizet megakadályozták, továbbá — mi nagyon természetes — a mopszlit méltóságához illően eltemettetni és az örök nyugalom helyére elhelyezni tartozott.

Szegény Koppan uramnak ezt mind megkellett tennie szó nélkül. S mindezt csak az a két fatális czipő okozta!

Es most már nem csak rájuk nézni, hanem gondolni sem mert és térden kérte fel a bírót, hogy azokat az átkozott czipőket, melyek oly sok és nagy szomorúságot okoztak neki s kincses ládáját kifosztották, ő maga tegye valahova, hogy valami kárt ismét ne okozzanak neki.

Ez rövid története a zsugori czipőinek, ki ugyancsak meglakolt fösvénységéért. Álért nem vett uj czipőt, akkornem fizetett volna 3-szor bírságot, sem olaja ki nem futott volna és végre nem kellett volna „kutya, temetési“ rendeznie.

Alorál: a fösvény duplán költ. Honim.

gratulálhatunk a községeknek, mert nevezettben értelmes, ügyes és szorgalmas jegyzőt nyernek,

* Szent Anna napi búcsú a kegyes rendiek templomában tartott ünnepélyes szent mise és szent beszéd megtartásával ünnepeltetett meg. A szt. misét Halmi László gymn. igazgató és házfőnök mondta ; az egybegyült hallgatókhoz emelkedett hangon Forgó György helybeli felsővárosi s.-lelkész tartott szent beszédet. Szent mise alatt Tótfalussy m. kir. operai tag egy „Ave Mariát“ énekelt gyönyörű bariton hangján.

* Jég“ a vidéken. F. hó 20-án — mint Duna- keszről értesítenek — nagy pusztítást okozott a majdnem 30 perczig sűrű és tojás nagyságban esett jég. A község határában — mely jobbára a fővárosban értékesitetni szokott zöldség és paradicsommal volt beültetve — szomorú dolgok tárulnak a szemlélő elé.

* Halálozás. Benyo István f. hó 22-én tüdővészben elhalt. A 21 éves fiatal ember legutóbb Isaszegen volt segédjegyző hol tüdő gyulladásba esett s a honnan édes anyja haza hozta gyógykezelés végett; bajából azonban csak a rideg halál ölelő karjaiba volt számára menekülés. Általános részvét mellett temetése f. hó 24-én történt. Béke legyen porain.

* Mérgezési eset. Óvakodjunk a „Presburger-. féle“ szóda-viztől! Almásy Józsefné a napokban szódavizet ivott és a második korty víznél oly erős és rohamos görcsöket kapott, hogy azonnal segélyért kiáltott. A gyorsan előhívott orvos rendelkezőnek köszönhető, hogy — a négy napi betegeskedést és a fájdalmas görcsöket leszámítva, — nagyobb baj nem történt. Az orvos ólom-mérgezést constatált. Kár, hogy a szódavíz a nagy zavarban az elárusítóhoz visszavitetett, — ki iparkodott is azt eltüntetni — és igy az üveg vizet orvosilag nem is lehetett vegyelemezni. Ez alkalommal nem tartjuk feleslegesnek megemlíteni, hogy a szódavizekkel űzött visszaélések a belügyminiszternek is tudomására jutottak s körrendeletben utasította a törvényhatóságokat, hogy a szikviz árusok és ügynökök üzelmeit éber figyelemmel kisérjék, s a náluk található szikvizet a készítés, frissesség tisztaság stb. tekintetében, a palaczkokat pedig az ólomszázalék tekintetében gyakrabban vizsgáltassák meg. Utasítja végül a miniszter a hatóságokat, hogy minden ilyen visszaélést szigorúan toroljanak meg.

* A „Vácz egyházmegyei római kath. tanító egyesületi44 központi állandó bizottsága Csávolszky József kanonok lakásán gyűlést tartott, melynek fő tárgyát a tanítók gyermekeinek a tápintézetbe való fölvétele képezte. A bizottság az ingyenes helyre: Alanzel Gyula teljesen árva gyermeket, a volt sámsoni tanítónak fiát, vette föl. A félfizetéses helyeket: Bobory János monori, Alföldi János szá- toki és Klébl Márton soroksári tanítók gyermekeivel töltötte be. Egész fizetéssel, mely egy hónapra 13 frt, fölvétettek: Szalay Ferencz soroksári, Rigó Gáspár nagy-kátai és Veiszkopf Vendel baghi tanítók fiai. Daczára annak, hogy a tápintézet alaptőkéje a jólelkü emberbarátok adományozásai által napról-napra növekedik, a bizottság mind amellett módokról gondoskodik, hogy a tápintézet fenállá- sát erős alapokra fektethesse; evégből elhatározta: hogy az egyházmegye iskoláiban az egylet által kiadandó próbairatokat,irkákat — melyek az egyházmegye nevezetességeit feltüntető képeket fogják ábrázolni, szivképző versek, mesék és elbeszélésekkel lesznek ellátva — fog árusitatni. Ezen irkák és egyéb tanszerek elárusitásából befolyó jövedelem a tápintézetre forditatnék. Csekélynek látszó jövedelem ez, de sok krajezár sokra megy. Meg azután az anyagi haszon mellett sokkal nagyobb leend az erkölcsi haszon, mely a selejtes képes és haszontalan elbeszéléseket tartalmazó irkákat lesz hivatva az iskolából kiszorítani. Ez ügy keresztül vitele a nagy gyűlésre, — mely augusztus hó 22-én fog megtartatni — tűzetett ki. A nagy-gyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. A nyugdíj ügyében a kérvények tárgyalása. 3. Nem volna-e előnyös a tanítók és kántor-tanitók választásánál a candidatio iránt lépéseket tenni?' 4. Aliképen kellene gyakorlatilag tanítani a gyermeket a vallás-erkölcsiségre ?

5. Az irkák és próbairatok árusítása az iskolában.

6. A számadások fölülvizsgálata. 7. Tiszteletbeli tagok választása. 8. Netaláni indítványok. 9. Tisztviselők és állandó bizottság választása.

* A római kath. iskolaszék a mai napon délelőtt 10 órakor az iskolaépületek kijavítása, a temető földek bérbe adása és az osztályok beosztása tárgyában gyűlést tart.

* Fabriczy Nándor elleni ügyben, — ki azzal van vádolva, hogy múlt évi julius 17-én Pápai Józsefnél és Ekhardt Károlynál 15 napig vizsgálati fogságban tartott, — a pestvidéki kir. törvény-