Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-03-25 / 13. szám
VÁCZI HÍRLAP Márczius hó 25. meg nem hajol és nem hizeleg soha. Ha kelleti, megvillogtattam az ostort, a furkós botot a váczi nép fölött, ha tehát most érdemeit és nemes tulajdonait is kellő fénybe akarom feltüntetni ez részemről semmi egyéb nem lehet mint őszinte hódolat az igazságnak ; tiltakozás azon qualifikálhatat- lan vád ellen, melylyel az mondatik, hogy hasztalan bárminemű közgazda- sági ujjitások és kezdeményezések a váczi nép számára, mert a mi polgárságunk ily dolgokra képtelen, ily dolgok iránt érzéketlen. Bűnnek tartanám, ily igaztalan vádak hangoztatását tiltakozás nélkül elhallgatni ; akkor, midőn nyomor és Ínség egyaránt dézsmálja polgárságunkat, midőn semmi intézkedéseket elmulasztani nem szabad, hogy helyzetét mielőbb türhetővé tegyük, jó tulajdonságait kifejtsük, ügyességét és élelmességét tovább fej - leszszük. Bonczkés alá veendem tehát városunk polgárságát először az erkölcsi azután a phisikai élet terén. Adalék 1848—1849-diki sza- badságharczunk történetéhez. Pestmegyének 1848-ik évi április 28-án Pesten tartott közgyűlése. 2915. sz. a. Kossuth Lajos pénzügyminiszter ur f. évi április 23-án tudatja, hogy az országos pénzügy jelenlegi állapota kötelességévé teszi, miszerint az országos szükségek fedezésére az országos törvényes jövedelem forrásait apadni ne engedje s azoknak kezelése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg s azért rendeli. 1. Hogy az országosan megajánlott „Hadi“ adó szigorúan hajtassák be. 2. A hadi adóhátralékai szintén erélyesen szedessenek be a be nem szedhetők pedig lelkiismeretesen írassanak össze és jelentessenek fel. 3. A fenforgó körülmények közti szükséges tájékozás tekintetéből jelentsék fel, mily pénzösszegre lehet számítani valószínűleg a legközelebbi három hó alatt a behajtandó hadi adóból és .hátralékaiból. 4. A folyó év május 1 tői beszedendő pénzeket az azokra történt utalványozások fedezése után ezentúl ne a hadi pénztárakba, hanem a kincstári só és harmin- czad hivatalok pénztáraiba a mellékelt útmutatás szerint szállítsák. 5. Addig is míg a tartományi bizottság netalán rendeztetik, a bizottságok Vácz, 1888. A sixtina-kápolnából a palota ellenkező szárnyán levő Rafael-termek be és csarnokokba mentünk, hogy egy másik halhatatlan nevű művésznek képeit bámulhassuk. E termek valaha V. Miklós pápa lakószobái valának, melyek boltozata és falai freskó festményekre igen alkalmasaknak mutatkozván, II. Gyula pápa megbízására a nagy Rafael képtárrá varázsolta a termeket. Az első terem (stanza deli’ incendio) IV. Leo uralkodásából választott jeleneteket; a második (stanza delia segna- tura) theologiai ideálokat ; a harmadik (stanza deli’ Eliodro) az egyház javára müveit csodákat (a többi közt Attilának I. Leo pápával való találkozását) a negyedik (sala di Constantino) N. Konstantin császár életéből kölcsönzött eseményeket ábrázol. Ez utóbbi terem köti le különösen figyelmünket, s főleg azon festményt bámuljuk meg, mely Konstantin és Maxentius közti csatát tünteti elénk. A művészek vélekedése szerint ez a legnagyszerűbb csatakép, melyet valaha festő ecsetelt. E képhez Rafael csupán kartont készitett, melynek nyomán Guilio Romano remekelt. A stanzákon végig haladva, a loggiákra jutunk. A loggiák gyönyörű folyosók, melyeknek kupolás boltozatait szintén Rafael ecsete ékesíti 52 kisebb festrnénynyel ; 48 festmény ó-szövetségi, 4 pedig uj szövetségi történeteket állít elénk. A sok remek mű szemlélése már kifárasztott bennünket, miért is érdekes változatosságot nyújtott a loggia ablakaiból látható díszudvar, hova ép akkor hajtattak be fogatjaikkal a bibornokok. Rápai con- sistoriumra jöttek a bíboros főpapok. — Egycrikint megláthattuk őket, de sajnos, nem volt senki közelünkben, ki névszerint megnevezte volna e tisztes alakokat. Búcsút véve Rafael képeitől, az óriási | utasitattak, hogy a szokott bizottsági számtételeket a pénzügy minisztériumnak havonként terjeszszék elő. Végzés : Annak előrebocsájtásával, hogy a megyebeli tisztviselő urak az adópénzek behajtása körül eddig tett intézkedéseket ezután is szorosan .megtartani kötelesek a következő utasítások és rendeletek számokra adatnak. 1. A f. évi katonai évre kivetett adópénzeket a még hátralevő hat hónapra akkép oszszák fel, hogy a három első jelesül május, junius, julius hóra az adóbeli illetőségnek ne egészen fele része osztályozta ssék azon okból, mert a három végső hónap alatt a bekövetkező aratás és szüret terményeiből a nagyobb hátralék befizetése sikeresebben lesz várható. 2. Az ekkép felosztandó adó illetménynek, nem különben a hadiadóhátraléknak sikeres behajtását minden kitelhető módon eszközöljék, annál inkább, mert azok kik ez évben még kizárólagosan, de egyszersmind igy utoljára viselik az adó terhét, oly kedvezményekben részesültek, melyeknél fogva az álladalom iránti törvényes kötelességüknek könnyebben megfelelhetnek, s melyeknél fogva ezen kötelesség teljesítését a hatóság minden megyebeli lakostól szigorúan megvárja és követeli. 3. Tisztviselő urak az első pont alatt említett adó felosztásnak haladéktalanul leendő eszközlése után azonnal tegyenek tudósítást a felül mily összegek azok, melyekre a közelebbi három hónap alatt a behajtandó hadi adóból és hátralékokból biztosan számíthatni. Végre a jegyzőkönyvi kivonat kiadatása mellett Zsigray Lajos házipénztárnok is utasittatik az iránt, hogy a hadadói pénzeket jövőre a pesti só hivatalnál fizetem! i le. Bállá Endre s. k. főjegyző. Cherchez la femme! (Egy hajós naplójából.) Különös való, hogy a hányszor naplóm Írásához fogok, mindannyiszor hölgyeknek áldoz toliam — akaratlanul. Gyakram gondolkodtam már, hogy miért van ez ? A legelfogadhatóbb magyarázatot azon körülményben találtam, hogy fiatalabb koromban sokáig voltam kénytelen nélkülözni a hölgyek társaságát s igy később annál szívesebben kerestem, kárpótlásul az elmulasztottakért. Jelenleg azonban a „Cherchez la femme“ - hoz nem az íróasztalom fölött függő szép női arczképek vezettek, — Isten mentsen! Sőt ne tessék megi jedni hölgyeim, mert ha femme is, csupán a közmondás kedvéért az — és palotának egyéb nevezetességeit kerestük fel. Vaskos köteteket lehetne összeírni az ezer meg ezer műtárgyról, melyeket a régiségtárban, a szobrok és múzsák csarnokában, a bel vedereben, az állatok termében, a Chiarmonti - Pius-Kele- men-féle és egyptomi múzeumokban láthatunk. Alig hiszem, hogy a világnak még egy más helye volna, hol ily roppant sok műkincs lenne összehalmozva. Különösen az egyptomi múzeumnak rendkívüli gazdagsága lepett meg. Tiz teremből áll e múzeum, ahol a piramisok kivételével, mindazt megtaláljuk, a mik Egyp- tom népét nevezetessé tették. Láthatsz itt ezer meg ezer ékiratot, hyeroglypheket és kéziratot valódi papyruson. Számtalan múmiát, zárt, nyitott vagy átmetszett alak ban, ptolomaeusi pénzeket, bálvány isteneket, fekete gránitból, zöld bazaltból készült szobrokat, alabastrom vázákat stb. Rendkívül sajnáltam és sajnálom ma is, hogy a könyvtárt meg nem láthattam; már bezárták annak ajtait, mire a felsorolt nevezetességeket végig néztük. — A kertekbe sem juthattunk be, mert ő szentsége ép sétára készült, ilyenkor pedig idegeneket nem szokás oda beereszteni. — — Múltkori czikkemben azt irtain, Szt. Péter templomát tartom Rómában legszebbnek. Ezzel korántsem akartam mondani, hogy e templom lenne egyúttal a legfényesebb; mert Szt. Pál temploma fényre felülmúlja Szt. Péterét. Szt. Pál temploma a városon kívül épült jó félórányira a bástyáktól (fuori le mura). Másfél ezer éven túl fedte már e szent hajlék a nemzetek apostolának tetemeit, midőn 1823-ban egy bádogos vigyázatlansága folytán lángok martaléka lett. Ámde nem házasfelekre vonatkozó dolgok felsorolása., hanem egyéb femininum história, a melyet csak az vegyen magára, a ki találva érzi magát. Házas felek dolgairól annál kevésbé be szélhetek, mert hála Isten, még nőtlen vagyok ! — Ezt se tessék hölgyeim semmi- némü sértésnek avagy gorombaságnak sem venni, miután csak önmagámról van szó — ki mint tudni tetszik, — hajós vagyok. — Már pedig kérem alássan, hajós embernek nem való a házasság; — elégedjék meg hajójával, abban keressen kárpótlást a családi életért. Ebben a dologban azután meg lesz még az a megfizethetlen előnye is, hogy sem pap sem semminémü dispensátió nem kell hozzá, s igy, — ha esetleg rá imának egymásra — : minden teketória nélkül lesz eszközölhető az elválás. De, hogy ott kezdjem a dolgot, a hol mindent kezdeni szokás, t. i. az elején, tehát visszatérek a czimhez, a „Cherchez la femme“-hoz és beszélek a nőnem azon egye- deiről, kiknek nagyon jól folyván dolgaik, nem akad egyéb foglalkozásuk s kedvesebb időtöltésük, mint a mások dolgaival törődni és ha azok nem folynak ínyük szerint, úgy azokat, — minden köiülmény kiaknázásával, elferdítésével, vagy ha körülmények nem forognának fönu, úgy olyanok gyártása által —: a saját bölcs belátásuk szerint legjobbnak vélt útra terelni. Es ez kérem nem is oly könnyű dolog, mint a milyennek talán első pillanatra látszik, különben nem tisztelte volna meg minden népnek nyelve külön szóval s hogy több nyelvre ne kelljen hivatkoznom, úgy hiszem elegendő mondanom, hogy a németben „Tratsch“-nak hívják, magyarban pedig „pletyka“ a neve. És" ez mesterség kérem, melyre némely haland ónak még szabadalma is van ; azért ne is tessék olyan váltvonva beszélgetni e tárgyról s egyszerűen megjegyzésekkel elütni a dolgot, hogy: „nemtörődöm az időviselt asszonyok vagy leányok pletykájával,“ „nem adok a kávénénikék beszédeire“. etc. etc. Okos asszonyok kérem ezek mindannyian! A hölgyvilág tudós politikusai, kiknek egy- egy keresztül viendő tervükhöz legalább is annyi ész kell, mint Bismarcknak a keleti kérdés megoldásához. Csak egy a sajnálatra méltó, t. i. hogy csupán ez lévén egyedüli foglalatosságuk: nem hagynak maradandó emléket nagy neveik után ; pedig, ha mást nem, úgy igen sok harisnyát megköthetnének azon idő alatt, inig a mások dolgain törik drága fejecskéiket, avagy saját házuk előtt söpörgethetnének és megszerezhetnék legalább azon maradandó emléket neveik számára, hogy ime: ez munkás, — ez pedig tisztaságszerető asszony volt. Semmi sem repül oly gyors szárnyakon, mint a pletyka, (mi ehhez a sebes szárnyú sas röpte ?) és semmi sem növekszik oly gyorsan, mint ez a szörny! (mi ehez a tenger dagálya ?) Ha pletyka, — asszony száján, — reggel, lepke képében szárnyra kel: úgy estére már biztosan griffmadárként kerül hozzá vissza s maga is hinni kezd annak valóságában, a miről ő tudja legjobban, hogy voltaképen minden alapot nélkülöz. De mi mindannyian az egészért, az egész pedig érettünk vau teremtve. Egyik ember a másikat, egyik tény a másikat egészíti ki, miként egymás nagyságát a boldogság és fájdalom — s egymás igazságát a való és pletyka. Sőt a pletyka néha hasznos is! Mi történnék például, óh uram, egy oly embeirel kiről nem mondott asszonyt száj pletykát vőlegény korában és a szerencsés szerencsétlen, akadály nélkül vezethette menyasz- szonyát az oltár zsámolyáig? — Bizonybizony kitenné magát az illető azon veszélynek, hogy valamely angol természet- búvár megveszi és ritkaság kabinettjében spiritusban mutogatná őt. No már pedig ennek azután fele sem lenne tréfa! De elvégre is, valljunk meg mindent, a mi igaz ; a férfi-nem sem egészen ártatlan a pletyka dolgában, mert vannak közöttük olyanok, kik azt állítják, hogy csak érdekes és irigylendő emberekről szokás plety- kálkodni s magukat ilyenekké akarván tenni, önmaguk szolgáltatnak okot és anyagot a sokat beszélni szerető asszonyságok nyelvére. Sőt többen ezek urak közül még azt is állítják, hogy ez a maneuver a chic- hez tartozik. Ilyen körülmények között a pletyka istennője, szegény, persze nem tudhatja, hogy kinek és mennyiben tegyen eleget — s természetes, némely ember megharagszik rá, ha túlságos sokszor megringatja tövises ölén. Sok, sőt talán a legtöbb pletyka azonban nem egészen agyrém, hanem van némi igazságra fektetett alapja; — és ennek praktikus haszna van kérem; mert egynémely halandó, ki nem akarja önmagát semmikép sem megismerni: megláthatja a saját képét, kissé eltorzítva bár, de rokon vonásokban, a pletyka nagyitó tükrében. Ilyeneknek semmikép sem árt a világ szájára kifüggesztett arczképük; legalább tanulhatnak rajta. K, ÚJDONSÁGOK. * Lapunk előfizetőit s azon megrendelőit, kik lapunk előfizetési árával még hátráiékban vannak, tisztelettel felkérjük, hogy az előfizetési pénzeket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy anyagi áldozatok árán is fentartott lapunk szétküldésénél a pontosságot megtarthassuk. * Személyi hírek. dr. Schuszter Constantin váczi megyés püspök a hét folyamán több napot Budapesten töltött s f. hó 22. napján este tért vissza székhelyére. — Réti lgnácz városunk polgármestere betegségéből felépült s a hét folyomán elfoglalta hivatalát. — Olgy ai János váczi siketnéma intézeti segéd tanár eddigi fizetése és lakbér illetményének meghagyásával a Kolozsvárott felállitandó siketnémaintézethez rendeltetett ki, és amennyiben az intézet szervezési munkái igényelnék, a jövő tanév megkezdése előtt is elfogialandja helyét. * Márczius 15-dike Aszódon. A polgári kor karöltve a függetlensegi párttal régi szokásához híven ez évben is megünnepelte márczius 15-ét. Délután 5 órakor vonultjki a Rákóczi induló hangjai mellett zászlókkal az ünneplő közönség a polgári XII. Leo, XVI. Gergely és IX. Pilis pápa buzgalma folytán phoenixként megifjodott az ősrégi templom. Mint sok más monumentális olasz épület: úgy Szt. Pálnak nagyszerű mausoleuma is, kívülről nem sokat mutat, de annál meglepőbb belsejének pazar fénye. Villanynyal megvilágított kristály palotaként ragyog és csillog itt minden ; s a szent helynek minden zege-zuga kápráztató hatást gyakorol szemeinkre. — A még soha nem látott fény és pompa azonban nem gerjeszt bennünk oly magasztos érzelmeket, mint a minők Szt. Péter bazilikájában uralják lelkünket. — Kevésbbé tudunk megbarátkozni a templom stylusával és alakjával. Egy jóval magasabban álló tágas szentélyből és öt hajóra osztott óriási oszlopcsarnokból áll a szent hajlék. A szentély magában véve is beválnék templomnak. A 120 méter hosszú és (10 méter széles csarnok, bár ragyogó márvány talajával s 80 hatalmas oszlopával ellenálhatlanul gyö nyörködtet bennünket, de egyébkénti pusz taságában és salon-szerü decoratióival nem annyira templom, mint inkább butorozat- lan fejedelmi teremként tűnik szemünkbe. Mégis, ha az egyes részeknek arányosságát az egészszel, íSzt. Péter és Szt. Pálnak az épület nagyságához mért óriási szobrait, Szt. Pál sírja fölé emelt nagyszerű oltárt, melynek fő dísze malachit s melynek költségeihez nemcsak katholi- kus, hanem protestáns fejedelmek, az orosz czár, sőt zsidók és törökök is önkényt hozzájárultak, — ha mindezt tüzetesebben szemléltük, — s ha megláttuk a lánczo kát is melyeket egykoron Szt. Pál a töm- löczben viselt, — kibékülünk a templom sajátos stylusával és berendezésével. Szt. Pál sírjától a még távolabb eső Tre-fontanához vagyis azon helyre hajtattunk', hol a nagy apostol lefejeztetett. A hagyomány szerint a szent férfiúnak földre hullott feje háromszor fölemelkedett s tova ugorva, három véres nyomot hagyott hátra, s a véres nyomokon három forrás fakadt. — E források fölött emelkedik az egyszerű tre-fontana kápolna. Itt nemcsak megtekintettük a lassan csörgedező forrásokat, hanem ittunk is azokból, s igazat adtunk kalauzunknál'', - ki azt állitá, hogy az egymás mellett levő forrásoknak más és más izii vizük van.— A kápolnát a trappisták őrzik, kiknek itt kolostoruk és szép kertjük van, melyben főleg az Ausztráliából ide honosított eekalyplikus fák virítanak. E fa gyümölcséből a szerzetes atyák gyógyitalt is készítenek. A szabadkőművességről. Újabb időben főleg Magyarországon meglehetős sokat foglalkoztak a szabadkőművességgel, sőt voltak és vannak lapok, melyek majdnem állandó rovatokban élesen és leginkább kedvezőtlenül bírálják e szövetség czéljait és tendencziáit. Az utolsó 4—5 évben a szokottnál is több szabad- kőmüves-ellenes könyv és röpirat jelent meg nálunk s midőn legutóbb bizonyos körök a magyarországi szabadkőműveseknek névsorát is közzétették s egy szabadkőműves ellenes egylet szerzése érdekében röpiratot adtak ki, úgy látszik maguk a szabadkőművesek is megsokalták a sok támadást és rezervált állásukból kilépve, egy füzetkét adtak ki, melynek az a czélja, hogy a szabadkőművesség lényegét, alapelveit, történetét, fejlődését, szervezetét s feladatait a nagy közönséggel tiszta világításban megismertesse. Ez érdekes füzet nyomán közöljük, e világon szerte elterjedt és nálunk is meghono- sult szövetségtől, a következő általáuos érdekű részleteket.
