Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-03-11 / 11. szám
II. ÉVFOLYAM. 11. szám. VÁCZ, 1888. MÁRCZIUS 11. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ........................................ 6 frt — kr. fél évre .............................................. 3 » — » negyed évre ....................................... 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. HELYI ES VIDÉKI ÉRDÉKÚ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések : sora (négy hasábos garmond sor) ................................ Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg1 illeték : minden beigtatásnál ..................... A nyugta-bélyeg külön fizetendő. 20 kr. 30 kr. A közgazdasági bizottság jelentése. A fillokszera által elpusztított területeken uj gazdálkodási ágak meghonosítása körüli kérdések tanulmányozása végett még a múlt évben kiküldött bizottság befejezte munkálatát. Azon elveket, melyekben a bizottság megállapodott, a bizottság elnöke, dr. Kiss József a közgyűléshez intézett jelentésében fejtette ki. A nagy fontosságú kérdésben adott ezen jelentést közöljük egész terjedelmében. Tisztelt Közgyűlés ! Mint azon szakbizottság elnöke, mely a városi polgárság jövőbeni jövedelmi forrásainak tanulmányozására küldetett ki, az ez irányban tett javaslatokat a következőkben terjesztem elő. 1. Tekintve azt, hogy számtalan ter- mesztmények vannak, melyeknek fogyasztása a helyi polgárságnál folytonos, mégis helyben nem termesztetnek, hanem más vidékekről hozatnak a piaczunkra : gyors és sürgős intézkedést kell tenni, hogy mint ilyen czikkeka petrezselyem, sárgarépa, káposzta, zeller, hagyma és paprikafélék mivelése a városi földmivelő polgársággal megkedveltessék. A bizottság által élő példával érzékeltettem, hogy azon polgár, ki exsensiv gazdaságot folytatva fél telek földjéből, házából, szőlejéből és meglehetős jövedelmet nyújtó, iparüzletéből kipusztult ; ugyanaz intensiv gazdasági tizem által alig egy holdnyi földterületen családjával és 3 cseléddel él meg, sőt előbbeni terheit is apasztja. Miért is a jövőben,-' a városnak mindazon földterületei, melyek intensiv, kertészeti gazdasági üzemre alkalmasak : kizárólag csak is é czélra és tüzetesen csak is váczi illetőségű lakosoknak adandók bérbe és legalább is évente 3 rendbeli jutalom tűzendő ki azok számára, kik a városi hatóság által rendezendő évi kertészeti kiállitásokon a legkitűnőbb czikkeket fogják bemutathatni. 2. A tapasztalat azt igazolja, hogy viszont számos gazdasági czikkek, melyek helyben termesztetnek ugyan, de a hanyag mivelés által annyira elfajzottak, hogy helyi pia- czunkon is a vidéki behozat által mindinkább le.szoritattak ; holott gondos mivelés, helyes fajmegválasztás utján nemcsak helyben örvendenének nagyobb kelendőségnek, hanem mint kiviteli czikkek is gazdagon jutalmaznák a termelő fáradalmait, Ide tartoznak a zöldségnemű főzelékeken kiviil a dinnye, uborka, krumpli és a korai főzni- való kukoricza, stb. melyek helyes talaj- megválasztással és a fajok lelkiismeretes kiszemlélésével kifizetnék magukat, ha az elpusztult szőlőterületeken a kellő óvatosság mellett termeltetnének. E czikkekből is idénykiállitások rendezendők többrendbeli jutalmak kitűzésével. 3. A bizottság azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy azon termelő polgártársak, kik eme jövedelmezőbb termelési ágakkal óhajtanának foglalkozni, tüzetesb utbaigazitást és a megkivántató mintaanyagot csak is egy szakszerűen és lelki- ismeretesen vezetett és kezelt városi kertészeti iskola által nyerhetnének; de e tekintetben a jelenlegi városi kerthez és faiskolához semminemű alapos várakozást nem lehet csatolni, miért is jelenlegi szomorú és káros állapotából okvetlenül fel kell oldani; területét azon igényekhez mérten rnegnagyobbitani és kikerekiteni, hogy elegendő tért találjanak benne a megrnívelésre mindazon termeaztmények, melyek belfogyasztásra a vidékről hozatnak a váczi piaczra, de egyúttal benne műveltetnének azon termesztmények is, melyek eddigelé termeltettek ugyan, de sem nem azon módon, sem nem azon fokban, hogy akár a hel}ú kereslet igényeit képesek lettek volna kielégíteni, akár a szomszédos főváros és más városok íogyasz-' fásánál azon kelendőséget biztosíthatták volna a maguk számára, mit egy helyes mivelési rendszer mellett okvetlenül elér-, hettek volna. 4. Azért is szükséges, hogy egy uras- kodni akaró kertész helyett, két vágy- három, engedelmes, munkás, ügyes évi átalányra fogadott kertész-bojtár alkalmaztassák, kik a városi tanács tagjává emelendő közgazdasági felügyelő mellett és annak parancsára , mindazon munkálatokat pontosan teljesítsék, melyeket ezen említett szakközeg az év minden napjára nekik utasításul adand. 5. Okvetlenül szükséges, hogy ezen kertészeti oskola kizárólagosan a zöldség kertészet czéljaira tartassák föl, különösen a korcsolyázó tóra néző domboldalain a paradicsom mivelés állandositassék, a fák és cserjék e területen ne miveltessenek. Hogy pedig az elébe kitűzött feladatoknak a siker minél nagyobb teljével megfelelhessen ennek felügyeletével, egy közgazdasági felügyelő czimmel ellátott városi tanácstag bízandó meg, kinek hatásköréhez és munka feladatához tartozzék, nemcsak állandó őrködést tanusitani, hogy a kérdéses termesztmények úgy a városi kert, mint az esetleg vállalkozó polgárság által folyton és mindig a legkitűnőbb minőségben termeltessenek, de feladata egyszersmind a polgárság között fogyasztási egyletek és érdekszövetkezetek szervezése, vezetése és fejlesztése által mindazon intézkedéseket megtenni, melyek termesztmé- nyeinknek biztos piaczot teremtenek, fogyasztóinknak kifogástalan és legjutányo- sabb czikkeket biztosítanak, minő volna például a többé már nem nélkülözhető műtrágya beszerzése, és a szaktéren felmerülő újabb haladások szemmel kisérése és megismertetése. Kiben tehát erős gazdasági érzék, gyors értelem és vaskéz kívántatik meg, hogy városunk második statora lehessen. 6. A mi a gyümölcstermelés állapotját illeti, az jelenleg a legnyomoruságosabb körülmények közepette sínylődik, mivel sem azon gyümölcsnemek, melyek városunk klimatikus és talaji viszonyaival a legmegegyezőbbek megállapodás tárgyává téve nincsenek, sem a többi más gyümölcsnemek nem örvendenek egy oly gyümölcsterjesztési rendszernek, melynek keretében a faj kiválasztás és nemesítés alapján állandó, biztos és jövedelmező kereslet tárgyát képezhetnék. De nincs is itt az idő pont, melyben az e téren fölvethető kérdések megoldhatók lennének, mert ez idŐszerént minden szellemi és anyagi tőke, mely csak rendelkezésünkre áll szükség, hogy a kerti termesztmények kérdésével és megoldásával foglalkozzék, mint a melyből az ínség által megsanyart lakosságunk közvetlen és rögtöni pénzforrásokat nyerhetnek. Az alig 6—7 ezernyi holdterület, mely városunk lakosságának megművelésül rendelkezésére áll a vagyonosodás kincseit csak akkor nyithatja meg, ha a munkaerők minden szétforgácsolása nélkül, azok er-, nyedetlen úgy szólván kertszerű megnövelésére szánjuk magunkat. Mindazonáltal még is maradnak egyes földterületek, különösen a meredekebb harántokon, melyek a termesztmények megművelésére kevésbé ajánlatosak. Ezek a pontok bármily soványak is legyenek máskülönben, de gazdag márga tartalmuknál fogva, egész Európában a legalkalmasabb talajok a cseresz nye és meggy minden fajtáinak megfogam- zására, ép úgy mint a régi szőlők aljaiban egész határszerte a diófák felségesen diszlenek. A cseresznye, meggy és dió tehát azon specifikus gyümölcsnemek; melyek nemcsak kitünően virulnak városunk határában, de a melyek termése úgy szólván minden évben biztos. A diónál a franczia fajok az úgynevezett papir-hajú éstelebelü diónemek tenyészete ajánlatosak. A cseresz- nyénélés meggynél most egyelőre lassankint, de majdan fokozódott anyagi viszonyaink \ mellett, későbben mindent el kell követnünk, hogy minden nemes faj, a faj kiválasztás elvén nyugvó ójtási rendszer alapján fejlesztessék, különöseu a befőzésre alkalmas feketeszin kőfajok. Egyébiránt, ha egyes tehetősb gazdák rendszerrel fognak ezen gyümölcsök tenyésztéséhez, véleményünk szerént a jövő boldogulás gazdag forrásait biztosítják saját számunkra; mert nincs messze az idő, midőn a hegyi szőlők kiveszésével az egyre szaporodó altesti kórok gyógyításánál a cseresznye és megy ép azt a szerepet fogja szolgáltatni, mint a múltban a szőlőkura. A hatósági egyenes beavatkozást azonban ajánlnunk azért nem lehet, legfeljebb csak a faj ellenőrzést, nehogy a „sokat markol“ elvénél fogva épen semmit se fogjon. A szenvedélyes gyümölcs tenyésztőket egyébként semmi sem gátolja, hogy a tömérdek kínálkozó kitűnő forrásokból, a legjobb gyümölcsfajokat beszerezzék. 7. Idejét látja a bizottság annak is, ha lassankint egyes deszka szálak tétetnének arra nézve, hogy a mezőgazdasági kultúrát a mezőgazdasági iparhoz áthidaljuk. Mennyi értelmes, serény iparos család áll foglalkozás és kenyér nélkül városunkban, akkor mikor a tarlórépa métermázsája városunkban 50 frt, és mi 8 — 9 írtjával fizetjük a savanyitott tarló répát; így fűzhetnénk a példát a zöldbabról, zöldborsóról, savanyitott uborkáról, befőzött paradicsomról, gyümölcsízekről és igy a végtelenbe, melyek elaggott, kenyértelen iparosaink jobb-létét biztosítanák. E tekintetben is érdekszövetkezetek alkotása, kiállítások és jutalmak kitűzése, értelmes és lelkiismeretes vezetés mellett czélra fognak vezetni. 8. Hogy népünk jelen anyagában mennyire képes a tett javaslatok, vagy a neta Ián ezek alapján életbe léptetendő intézkedések tárgyát és czélját felfogni és effektuálni ? Erre nagyon könnyű felelet: a váczi koponyában levő velő sem silányabb a hollandus vagy angol velőnél ; csontjaink pedig határozottan, aczélos- sabbak, szilárdabbak, mint Európa bár mely népéé; tehát csak becsületes, lelkiismeretes vezetőkre van szükség, hogy létesítsük mindazt, sőt sokkal többet, mint a mit eddig Európa bármely népe tett. 9. Hátra van még azon kérdésre felelnünk, vajon népünk jelen állapotában bir az anyagi erő azon forrásaival, melyek egy újabb mezőgazdasági cultura és ipar megteremtéséhez megkivántatnak. Biz erre a legnagyobb fájdalommal azt kell válaszolnunk, hogy nem bir. Az a nép, a melyet 30—40°/0-ra dolgozó zálogházak szi- polyoznak; mely egy 15 frtos kölcsönért hetekig házal; mely legjobb napjaiban is szóiéit zálogházi pénzekkel és lelketlen uzsorások karmai közepette munkáltatta: az anyagi forrásokról nem beszélhet. Az ilyen állapotban semminemű befektetésekhez nem kezdhet, annak a számára kerüljön bármibe meg kell teremteni egy városi 6 legfeljebb 7°/0-re dolgozó pénzintézet létesítését, még pedig oly módon, hogy sem a kamatok előre ne szedessenek, és igy minden gazdasági számítás már első megindulásában megcsonkitassék, sem pedig a fizetési határidők az aratások és szüretelések terminusait ne előzgessék. E kérdés megoldása sem nehéz, föltéve, hogy az emberben a polgár mindig több, mint a részvényes. Nagyban és egészben ez volna a kerete azon javaslatoknak, melyekkel nyomasztó helyzetét elszegényedett polgártársunknak megkönnyithetnénk és egy jobb jövő szilárd alapjait megvethetnénk. Ezek után maradtam a Tisztelt közgyűlésnek hazafiui, tisztelettel Dr. Kiss J. A szegényügy és még valami. E lapok hasábjain ismételten és igen jó- akarólag foglalkoztak a szegényekkel. Tény az, hogy a jelen mostoha gazdasági viszonyok közt bajos a szegény embernek megélni, és hogy előreláthatólag még hosszú időre nyúlik ez az állapot, melyben a ke resetforrások megapadta és a megélhetés súlyosbodó feltételei, közti aránytalanság mind kétesebbé teszi a kibontakozás reményét. Tény. az is, hogy oly calamitás, mely előre nem látható és általános mint az elemi csapás, melynek következtében ön- bűnén kívül jut válságos helyzetbe az ember, emberbaráti kötelességévé teszi a segíteni képesnek a segélyadást. De tény az is, hogy minálunk jóformán országszerte akár csekély az érzék, akár kevés a hajlandóság a nép alsó rétegeiben az életmódnak rendes körülmények közt olyan berendezésére, melynek folytán a rendes jövedelem csökkenésének korszakait akár nyomorgás, akár idegen segély igénybevétele nélkül heverhetné ki. Miből mind méltányosság, mind okszerű közgazdasági elvek tekintetéből helyeselhető a következtetés, hogy a ki rendes körülmények közt belátás vagy akarat dolgában oly gyönge, hogy vagy épen nem számit, vagy számi tásából a kedvezőtlenebb eshetőséget következetesen kifelejti, annak válságos helyzetéből menekülése fejében el kell tűrnie, hogy ügyeinek rendes menetére is legyen másnak beleszólása. A kinek ez a következtetés messzemenőnek, a szegény segélyreszorujtra sérelmesnek és az emberbaráti nagylelkűséggel kevésbbé összhangzónak tetszik, azt megkérem, figyelje meg, hogy az események mi fajtájuak, melyekhez a tények lo- gicája vezet. Hogy ínséges időben megélhessen a szegény ember, hiteléhez folyamodik. Ha aztán nem egy-két, hanem néha tiz-tizenöt esztendei fáradságos keresményének jó része mind egy esztendei Ínségén lett köny- nyitése miatt adózik, nem idegen befolyás ez rendes dolgában, nem függés ez mástól rendes körülmények közt is? Felfogásom szerint emberbarátibb eljárás befolyásolni a gyengébb értelmet és akaratot, hogy ügyeire sérelmes módon n e jusson függésbe mástól, mint, elnézni olyan értelmetlen viselkedést, mely miatt függésbe kell jutnia mástól. A szánalom ilyen esetben persze tartozó kötelességünk, mert a mit meg nem akadályoztunk, mikor lehetett volna, azon illik segítenünk, ha ugyan már nem késő.
