Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-02-12 / 7. szám
VÁCZI HÍRLAP. f, Fjjényes figurákkal tarkázva rendezte a S'4'gyeseket. s ő volt az, ki azt a gavallé- sfs tréfát engedte meg magának, hogy a di jak négyes 6-ik figurájában, a párokat el- 83ntáltatta a czukrászat előtt, s ott őket, fb | süteményei teljes fogyatkozása reményé- n:un csalódott Rostetter néni nagy örömére ga egvendégelte. Ezt még eddig Váczon egy )n|,nczrendező sem kisérlette meg. Nem is Jftt volna hálás udvariaskodás a múltkori rar asutas jelmez bálban ilyesmit megeresz- rn ni. Intzédy Irma kék selyemmel diszitett uhihájában jól vette ki magát, bár azt Ili állottam jobban áll arczához a rózsaszín ; mfsncz Laura rózsaszín selyem derekú szép ül diában jelent meg, sylphidi könnyűség )lo nlott el termetén s arczán a rövid tavasz Botija; Dászkál nővérek fehér és rózsaszin- aíbn ; egyik csinosabb volt, mint a má- • >í k; egyik jobban tánczolt, mint a má- : d k; miért is nem csodálandó, ha az iy; ryik'szenvedélyes tánczos rendező figyel- 9 e itt összpontosult; Schätz Margit fe- a; ér selyem ruhájában, mely Ízlésesen ií(,)lt díszítve csinosan nézett ki, s egész '/ufinyén kellemes hangulat ömlött el ;Krotten- 1 smaller Erzsiké fehér selyem díszítésű ru- tkát öltött ez alkalomra, melyben kedves mMenség volt, az összbenyomás e megjegy- te.ést csalta ajkamra: kedves kis arcz. — )f.t ttó Riczi fehér selyem ruhában, bordó sfirágokkal diszitve jelent meg. Fiatalság, ísI leség, pir az arczon, mindez kellemes enyomást keltett mindazoknál, akik őt íséézték. Csekó Apollonia kék selyem, csipke étéetéttel diszitett szép ruhával kedveske- ttf ett szapora tánczosainak, s nem is cso- oláálom, ha sokat is tánczolt, mert hát Jsi.iába, a mi csinos, az tetszik is, s az a Kii'ínczban forgandó lesz. * * * R Haza érve Ipolyságra, elmondtam a iqsapának, hogy — miután 890-ben úgyis 'dk A ború lesz, hát 889-ben engedje a farsangot végig tánczolni, a mikor már a soMczi nőegyleti bál is úgy fog sikerülni, InFiíínt a hogy az hozzá illik. k Alig hogy ezt kimondom, csörtet be . yy szán az udvarunkba — kiugrik belőle ry fiatal ember Váczról (2-ik négyesbeli 3fii ínczosom), nekünk futólag köszönt, s fűi- hután bemutatta magát a papának, utóbbi iOiüobájába titkos beszélgetés közt félre vo- :io onultak. Ennek aztán egy félóra múlva s z lett a vége, hogy az a fiatal ember p. iegkérte a kezemet s azóta én is, mint A )k más leány, boldog mennyasszony va- :cv yok. Ajánlom neked is, kedves Oliviám, ■50 ogy — ha bár néhány felborulás árán :s, jövőre el ne mulaszd a váczi „nőegyleti“ jiß ált mert különben pártában maradsz. A :jii áczi asszonyok leánykorukban mind vol- íLak a nőegyleti bálban. Azok pedig, akik r (Vácz, 1888. Budapest rejtelmeiből. Sexxlsi fia,. A sűrű hófelhőket őrületes gyorsasággal í- ergeti a zord északi szél. Veszett szilaj- ágában, rémületes süvitéssel száguld el a éli vihar a magas házak fölött. Az utczak éptelenek. A vihar harmoniátlan zenéjét, a megme- ' evedett gallyak zörgése, a borbélyok réz- -ri; ányérjainak csörömpölése, s olykor, ha a akter kimozdult helyéből, a fagyos hó siró yikorgása, — csak rémületesebbé teszi. Borzasztó téli éj. A dermesztő hideg mindenkit meleg elyre, vagy legalább födél alá tíz. Az a ajos főváros, hol rendesen úgy zsibong a ömeg, akárcsak egy méhraj; a hol az rökké járó-kelők tarka csoportja máskor í\ ly festőién szép látványt nyújt, — most aintha kihalt volna; ezer lámpájával olyan, dint egy óriási temető halottak éjszakáéi In. A Sándor- utczában egy női alak tűnik el. Meg-megcsúszik lába a síkos köveze- en ; de ő erre nem látszik ügyelni. Ziháló ebellel rohan. Gondosan takargatva mellhez szőrit, valamit s beszél ; beszél hozzá íajd siró, majd nevető, majd meg bizonyos irületes hangon; miközben küzd önmagá- al, elnyomni akarva a dühöt, a boszut, íit oly nagyon érez. — Ne sirj, ne sírj kicsikém! Ne sírj ara- yos szentem! nem látjuk őt többé, nem, em; nem. most nem voltak bizony egy évre elha- halasztották a meny asszonyságukat. Nem kell ehhez egyéb, mint egy kis prezenczia. Pá, kedvesem, csókol Porcziunkula. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hir. Dr. Schuster Constantin megyés püspökünk f. hó 10. napján pénteken néhány napra Budapestre utazott. * Feliilfizetés. dr. Schuszter Constantin püspök a váczi általános ipartársulat betegsegélyző alapja javára a társulat által rendezett bál alkalmából kezeihez vett belépő jegy megváltása fejében 25 frtot adományozott. Fogadja a jóltevő püspök a segélyre szoruló beteg iparosok nevében az iparostársulat forró köszönetét. * Esküvő. Tragor János helybeli jó- nevü fiatal kereskedő tegnap délután vezette oltárhoz Le it n er Sándor helybeli vaskereskedő kedves és bájos leányát Irma kisasszonyt. :í' Felebbezés. Bal ás Imre és társai az igazoló választmánynak a múlt héten kézbesített határozata ellen felebbezéssel élnek. * Isteni tisztelet. A farsang három napja alatt a székesegyházi templomban szentség kitétel mellett egész nap istenitisztelet tartatik. A mellett vagyunk, hogy a nép s különösen a tanuló ifjúság vallásosságra szoktattassék, azt azonban, hogy a legkisebb tanulók is 2 misét tartozzanak ily szigorú télben egyhuzamban végig hallgatni, a gyermekeknél mindenkor gondosan óvandó egészségre nézve nem találjuk üdvösnek. * Egyházi beszédek. Ismételve figyelmébe hozzuk olvasóinknak, hogy Flodung Jézustársasági atya az első böjti egyházi beszédet a böjt első napján, hamvazó szerdán tartja meg a fel városi plébániai templomban. * Műkedvelői előadás. A római kath. legény egylet a mai napon a Curia vendéglőnek e czélra színházzá berendezett nagy termében műkedvelői szinelőadást tart. Szinre kerül Szigligeti Edének a „Szökött katona“ czimű jeles színmüve. * Eső után köpönyeg. A helyben lakó vasúti tisztviselők által rendezett igen sikerült jelmez-bálról adott közleményünk többek neheztelésének szolgált okául. Ki tehet róla — bizony a báli tudósitó is ember, megesik rajta a mulasztás, kivált oly helyen hol a tarka barka jelmezesek váltakozó csoportja egy pillanatig sem marad veszteg. így esett meg, hogy a hölgyek díszes névsorából minden szándékosság nélkül'többeknek neve kimaradt, pedig két külön tudósitó az estély egész ideje alatt csak azután futosott, hogy listájára mindenkit felvegyen. — Nem sikerült nekik. Bocsássonak meg a jogaikban sértett szépek, a mulasztás nem volt akaratunkkal. Pótlólag felsorolhatnók neveiket, ha az ilyen esetlenkedést nem tartanók „eső után köpönyeg“-nek. * Batyubál. Rádon és vidékén lakó ismerős családok f. hó 13-dikán (farsang hétfőjén) Rádon Hufnagel József házánál batyubált adnak, melyre a rendezők városunkból is sokakat meghívtak. Sok a hó. A városi hatóság nem elég gondot fordított arra, hogy a város utczái- ról és a magán házakból kihordott óriási hó-mennyiség hol rakattassék le. A kocsisok és taligások pedig jobban szeretik a kényelmet, mint akárki. A helyett, hogy a hóval megrakott szekereikkel és kocsijaikkal a Duna széléig fáradtak volna, üd- sösebbnek tartották munkájukat, hogy összes rakományaikat a Duna parton rakják le, mintha csak igy akarták volna az amúgy is gyengén védett Dunaparti lakókat a Dunának előre látható kiöntésétől megóvni. így aztán a Dunapart hosszában termetes töltés képződött, melyre büszkén nézhetett rendőrségünk. Igaz, hogy egy parányi kilátásunk sem volt arra, hogy e töltés a kánikula pörkölő melegét is kiállja, mégis örömmel vettük, hogy a minap a nagy hó-töltés a Duna partjáról lehányatott. A dolog természete úgy hozta azonban magával, hogy a lehányt helyén uj még erősebb töltés alkottassák már csak azért, hogy a városi hatóságnak ismét akadjon dolga a lehányatással. Ezen másodvirág- zású töltés a múlt héten hányatott le. A városnak költségébe került az igaz, de nehány szegény munkásnak legalább dolga akadt s hogy e dolgot a város pénztára fizeti, az mellékes. Úgy látszik, hogy a városi hatóság az ínségben szenvedő nép segélyekésére e kegyetlen hosszú télen e rendszert találta legmegfelelőbbnek. * Dunánk hét nap óta ismét rohamosan árad; mi kitetszik abból, hogy mig e ho 8-án a vízállás csak 222 centiméter volt; addig az tegnapig 274 centiméterre emelkedett és igy rövid három nap alatt 52. centimétert áradt. Ajég szilárdul tartja magát. A hőmérséklet a lefolyt hét alatt — U/2 és 10Y20 között váltaaozott. Leghidegebb volt múlt szerdán, e hó 8-án, midőn 10»/, foknyi hideget jelzett a hőmérő. * Azok a koldisok. Mindenkor tele vagyunk ugyan koldusokkal, aminek oka leginkább szegény ügyünk laza felügyeletében keresendő; de annyi koldussal, mint amennyivel ma lép ten- nyomon találkozunk, soha sem találkoztunk. — Tudjuk, hogy a mostani kemény tél olyanoknak is koldusbotot adott kezeibe, kik máskor mint munkabírók nem szorultak segélyre ; azt is megengedjük, hogy nálunk, — papi város lévén — sokkal nehezebb a kilincselés megszorítása, mint más városban, de arról hogy olyanok, kiket a rendőrség, a mi koldusainknak el nem ismer, s különösen más község vándorkoldusai naponta végig ne kilincseljék városunkat még is csak tehetne valaki. * A szegények javára. A heijben lakó vasúti tisztviselők által rendezett jelmez-bál tisztajövedelme a helybeli szegények javára volt szánva. A tiszta jövedelmet a következő számítás tünteti fel: Összes bevétel .................................219.50 „ kiadás .................................175.61 Tiszta jövedelem ..............................40.89 Ezen összegben benfoglaltatnak a felülfize tések is. Felülfizettek pedig : Schuszter Constantin dr. megyés püspök.......................................10.— Február hó 12. Neszveda István félsz, püspök . 3.— Piufsich Lajos ............................ 3_ Rodt Károly főmérnök .... 3. __ Dr. Csányi János........................ 2. _ Vicha Athanáz főgyógyszerész . 2. __Inczédy Soma ............................ p_ Anonymus ................................. p _ Kovách Ernő ............................ p_ Seyman Emil Budapestről . . . _.70 Pénztári többlet........................ .........pQ Schöpflin János állomás főnök által elárusított (hamis?) theaért 2.50 Összesen: 2973(7 A 40 Irt 89 kr tiszta jövedelem a városi szegény alap javára a városi pénztárba befizettetett. * Jönnek a farkasok. A mindent ellepett nagy hó már több mint két hónap óta takarja a szabad természetet. Ilyenkor az erdők vadai kibúvnak rejtekükből s bekalandozzák az egesz vidéket, hogy éhes gyomruknak táplálékot találjanak. Bottyán község utczáin mar régebben megjelentek s a komondorokkal harczra kelve óriási üvöltéseikkel rettegésbe ejtették a falu népet, mely fejszékre és vas villákra kelve sietett az ordasok elzavarására. Mikor a Duna jege oly huzamos ideig áll, mint az idei télen is, a szomszédos vértesek rendes lakói, a farkasok, a Dunán keresztül csatangolva minket is megszoktak látogatni. Kis-váczi gazdák beszélik, hogy estenden napok óta rendkívüli ugatást, vonítást visznek véghez kutyáik, különösen a Duna közelében. A n ült héten (f. hó 9-dikén) csütörtökön este többen a kis-váczi r. k. haranglábnál láttak egy termetes farkast. Ugyanazon éjjel egy akkora állat, mint egy igen nagy kutya, ballagott lefelé a főutczán s egész sereg kutya nyomában ugatott. A lovas-rendőrök f. hó iO-dikén, (pénteken) este a felső határban portyáz- ván lovaik a kőhidi korcsma tájékán horkolni kezdettek; s folyton ágaskodva, ugrándozva haladtak előre, amit a lovak akkor tesznek, ha közeliben farkast éreznek. És csakugyan nem sokára észrevették, hogy egy jól kifejlődött farkas az ország^ ut közelében csatangol. A Duna melléki lakók feljelentése folytán már rend- őrhatóságilag is constatálva van, hogy a Dunán keresztül a fegyintézet által haszonbérelt szigetről egész a városig és vissza egyenes irányban farkas nyomok vezetnek. Általánosan az a hiedelem, hogy egy rendes tartózkodási helyéről kiszorult ordas a kis sziget sürö füzesében ütött tanyát s onnét városunk felé jár ki vadászatra. Nem ártana e körülményről a megyei alispánt hivatalosan is értesíteni és fel hi vi^ arra, hogy a farkasok kiirtása tekintetéből a lakosság megnyugtatására alkalmas intézkedést tegyen. Városunk rendőrei ez alkalomból külön intézkedés folytán 4 — 4 éles töltéssel ellátva fegyveresen <-°szik szolgálataikat. * Adóügyi viszonyok Szódon. — LeypoVl Kornél kir. adófelügyelő a múlt héten Szód községben járt s ott az adóügyek kezelése felett vizsgálatot tartván több irányban messzemenő bűnös rendetlenségnek jutott nyomára. Ennek következtében Mészáros Mihály községi bíró, mint egyúttal adószedő és Felix Mihály községi jegyző ellen fegyelmi eljárás indíttatott s mindkettő a további intézkedésig hivataÍS borzadva rázkódik meg, midőn a hideg egy pillanatra eszméletre téríti: — J új! Végig érzi a halálkint előre. — Itt hagyjalak? Ugy-e nem? Más öljön meg? Inkább é ... én. Nem, nem ... nem én! Ő a gyilkosod! 0 a gyilkosod! Pár pillanatnyi szünet után: — Hová is megyünk? A gyermek újból hallgatja azt a szívfacsaró hangot; nem is sirás már az, hali emcsak egy kis test nagy szenvedéseinek ösztönszerű nyilvánulása. — Ne sirj hát! — S gyermekét hallva ismét elhomályosul elméje. — Ne sirj! Hisz itt vagyunk már; ne sirj aranyos szentem ! hisz nem megyünk vissza hozzá, nem látjuk őt többé, nem, nem, nem . . . S ezzel erősen magához szorítva a gyermeket, egy irtoztató sikolylyal a lánczhid karjáról — aláveti magát . . . A sűrű felhőket a vihar tovább kergeti. Nem sikit jobban a hideg szél most sem, mint előbb. A Dunán egy nagy jégdarab helyre állítja ismét az imént megzavart vizszint, s újra csak olyan minden mint az elébb. Mintha semmi sem történt volna. Ilyesmit az újságban sem szokás, csak leg- fölebb igy egy pár szóval megemlíteni: „A minap egy szétroncsolt holttestet halásztak ki a Dunából“, Hogy a kisded is létezett, azt nem tudja senki; hisz még az apja sem akarja tudni. Volt, — nincs. Tóni. Azután, mintha tolakodó könyeit akarná elfojtani, — hangosan fuldokol. A könyek mégis kiperdülnek szemeiből, s végig futva rongyos ruháján pár perez alatt jéggé keményednek. Egy kendő takarja egyébként oly vékonyan födött testüket. De az anya nem érzi a hideget; ne érez, nem tud semmit, csak azt, mit mintegy bocsánat kérésül mond el annak az alig féléves kicsikének, azért, mit lelkében már elhatározásával elkövetett. A kisded fázik s újra sirni kezd. — Ne sirj kis angyalkám! — csicsigatja a nő, — ne sirj virágom ! Nem látjuk őt többé; most már nem megyünk vissza ahhoz a gyilkoshoz, aki anyádat és téged, gyermekét, megölt. Elmegyünk máshova, a hol majd adnak enni, nem vernek ki a hidegbe, nem hazudoznak. Oda megyünk kis szentem! . . . Ugy-e éhes vagy, kedves, kis fiam? Én is. De lásd, igazán nem szoptathatlak meg, nincs tejem mert az a-----Szavait újra félbeszakító egy éles fájdalom. — Még hogy ő szeretett ? — folytató pár pillanat múlva ismét megerősödve — hahaha! szeretett? . . . soha sem szeretett; hazudott mindig. Ha szeretett, miért nem esküdött össze velem ? akkor legalább . . . — ne sirj kis angyalkám! ne sirj, mert akkor is én sírok,pedig el akarom mondani... — ne sirj édes galambkám! mindjárt ott leszünk ; nem megyünk többé vissza hozzá, nem, nem . . . Elcsalt a gazember; nem mentem volna én hozzá; de akkor még nagyon szépen beszélt, meg jónak is mutatta magát; hanem azután, mikor nála laktam, a pénzem fogyott, és ... és te megszülettél-, — akkor egyszerre ördög lett belőle . . . Még hogy nem ő az apja az én gyermekemnek? Hát ki? Jaj! . . . Igen! édes kicsikém ! apád megtagad, nem akar apád lenni. Miért? miért? Mert anyádnak elfogyott az a kevés pénze — ő költötte el, ő itta el, — a mit, meg szolgált, szépen összerakosgatott. Miért? miért? Persze, hogy nem olyan szép vagyok már most, mint akkor; mert megtört a nyomor, a... a . . ., mert ő . . . mert te ... Ne sirj mindjárt ott leszünk. Pár lépésig megint elhallgat, mintha gondolkoznék ; aztán ismét, még hevesebben tör ki: — ő a gyilkosod, ő, ő! . . , Nem jön haza egy hétig?! Hol járt? nem tudom, nem keresem . . . Én beteg vagj^ok, nem dolgozhatok; ő nem ad enni; amit keres, megissza. Mikor végre haza vetődik, ki akar dobni téged a házból ; téged velem együtt? Elmond minden rosznak: én tűröm; te is. Még meg is ver? . . . Eladta a ruhám is — rongyos vagyok. Neked is csak egy pólyád van; már az is piszkos; de piszkos! . . . Nem szoptathatlak, magamnak sincs mit ennem . . . Te is beteg vagy _ én is beteg vagyok; majd meg- I gyógyulunk. Fázunk is? . . .
