Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-07-15 / 29. szám

II, ÉVFOLYAM. 29. szám. VÁCZ, 1888. JULIUS 15. VÁCZI HÍRLAP • FŐ­HELY! ES VIDÉKI ÉRDÉKU TÁRSADALMI HETILAP. iq ££ „ Előfizetési ára: helyben házhoz hordái ássál, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ...................................... O frt — kn fél évre ........................................... 3 » —- » negyed évre ..................................... 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg illeték : minden beigtatásnál................................ ;{<> ki A nyugta-bélyeg külön fizetendő. f A váczi oaatákban elvérzett honvédek lelki nyugalmáért, a fö- tisztelendö káptalan által alapított gyász-istentisztelet julius 17-ikén, reggel fél 8 órakor tartatik meg a hétkápolnánál. E kegyeletes ünnepélyre a tek. hatóságok, testületek, egyletek és a nagyérdemű közönség tisztelet­tel meghivatnak. Vácz, julius 15-ikón, 1888. Az 1848/49-iki honvédek. Julius 17-dike. Városunk déli oldalán a Duna és a rádi hegyek közt elterülő széles térsé­gén, melyet a világtörténelem intézője hatalmas csaták szinterévé jelölt ki nemzeti becsületünk megvédésére, 39 ^ esztendővel ezelőtt (1849-dik évben) szabadságunkért küzdő dicső emlékű honvédeink állottak szemben Pas- kievics herczeg orosz katonáival. Julius 15-dikén érkezett városunkba Görgey Armin alezredes, az előhad vezére, önálló dandárt képező száguldó csapatával és Nagy Sándor tábornok, minek hirére Bebutoff orosz tábor nők mozlim lovas ezrede Rüdiger (3-ik) hadtestének előhada Váczról azonnal visszavonult. Nagy Sándor és Görgey Annin a kellő időben megérkezett Leiningen hadtestének segélyével még az nap szerencsésen visszaverte Rüdiger had­testének támadását, melyben Sass orosz tábornoknak ügyesen vezetett hadosztálya állotta meg helyét legto­vább. Estére Pöltenberg (7-dik) hadteste is megérkezvén, a már akkor megsebe­sült G ö rg e y Arthur fővezérnek mint- egy 27000—28000 fegyveresből álló hadserege nézett farkas szemet Pas- kievits katonáival. Julius 16-dikán mindkét fél vára­kozó állást foglalt. Paskievits bár az osztrák fővezérségtől nyert tudósítá­sokból jól tudta, hogy Görgey hadse­rege számra nézve Rüdiger hadtestével sem mérkőzhetik, az első komolyabb ütközetre oly túlnyomó erőt akart összpontosítani, hogy egyszerre tönkre tehesse Görgey magyar hadseregét. Ez okból addig akara várni, mig Hat­vanból 2-dik hadserege is megérkezik. Görgey épen Hártyán felé erősza­kolt kémszemlét szándékozott intézni, midőn kémjei által arról értesült, hogy Paskievits főhadseregének legnagyobb része egyesülve van Szód és Hártyán községek határában, amit különben Duka község határának és a csörögi szőlőknek újabb ellenséges hadakkal való rohamos megszállása is erősitett. Este 6—7 óra közben Görgey egy vasúti őrházban hadi tanácsot tartott hadtestparanssnokaival, melyben Ba­yer százados és Görgey Armin alezre-' I des is részt vettek. Miután az orosz hadseregen való keresztül-törést és a déli magyar had- | sereggel ez úton való egyesülést kivi­hetetlennek, e helyütt pedig az adott viszonyok között döntő ütközet meg­állását reménytelennek találták, elha­tározták, hogy Nógrád,Gömör és Bor­sod vidékein keresztül igyekeznek a Tiszához, hogy azon átszállván, a Tisza túlsó oldalán egyesülhessenek a déli hadsereggel. A visszavonulást Leiningen hadtes­tének, kit a sorshúzás erre kijelelt, kelle fedeznie. Nagy Sándor. Görgey Armin és Leiningen őrseinek az egész vona­lon ott kelle állaniok helyeiken, még hadtestjeik zömének elvonulása után is fényes nappalig és Pöltenbergnek, ki a VII. hadtesttel úgyis a város mögött a Vácz-Bgyarmati országút nyergében táborozott, esti 9 órakor kelle megkez­denie a visszavonulást. Még el sem indult Leiningen had­teste, midőn alkonyat után a Komárom vidékéről menekülő polgárok azon alaptalan hírre, hogy Görgey tönkre tette az orosz hadsereget s már dél felé vonulóban van, kocsijaik ezreivel lep­ték el városunk utczáit, hol a hadsereg mozgását teljesen megakadályozták. Ezen nem számitott körülmény volt az oka annak, hogy Nagy Sándor és Leiningen hadtestei a julius 17-diki reggel beköszöntése előtt még meg sem kezdhették a visszavonulást, sőt Pöl­tenberg sem vonulhatott messzebb Katalin pusztánál. Paskievits, miután hadseregének zöme Szód és Hártyán között az előző éjjelen teljesen összepontosult, julius 17-dikére támadásra határozta magát. Virradóra egy kozák had és egy dzsi- dás ezred a Dunának Nagy Sándorra bízott védtelen partján betörtek a vá­rosba és első rohamukkal mindjárt 4 ágyút ejtettek hatalmukba. A zavar leírhatatlan volt. A számos szekeres hanyatt-homlok menekül a kozákok kardjai s a dzsidások dzsidái elül és ezáltal hadainknak minden rendszeres mozdulatát lehetetlenné teszi. Görgey Armin végre némi rendet hoz osztályába s az oroszokat megtá­madja. Majd Leiningen is bevonul a vasút tájékáról s az oroszokat együttes erővel kiverik a városból, sőt az elfog­lalt ágyúk közül hármat vissza is fog­lalnak és mivel biztosak lehettek benne, hogy az oroszok most a várost nagyobb erővel fogják megtámadni, Leiningen hadtestét a Gombás patak mentében állitá föl. A támadásra nem is kellett sokáig várnia. Paskievits értesülvén arról, hogy a magyar hadsereg visszavonuló­ban van, Rüdigert a 3-dik hadtesttel üldözésükre küldötte. Leiningen a támadás után csakhamar megkezdette a visszavonulást és folyton harczolva még az nap visszahúzódott egész R é t s á g i g, hol Pöltenberg had­testével egyesülve, az orosz haderőt visszanyomja, a községet felgyújthatja és az éj folyamán Pöltenberggel együtt Vadkertre húzódik. Paskievits orosz katonái pedig Vá- czot megszállván, csak a nem rég elhalt gróf Zichy Llyppolit akkori alsóvárosi nemeskeblű plébánosunk kérelmének sikerült városunkat tekintélyes hadi- sarcz és egy órai szabad rablás árán a felgyujtástól megó tál maznia. így múlt el városunk felett julius 17-ike az 1849-dik évben. Jöttek nehéz, szenvedéses idők a ha­zára, midőn a kétségbeesés sötét nap­jaiban az absolut kormány magyarfaló zsandárjai elül csak titkon rejtegethet­tük hazafiúi érzelmeinket és csak jogos igazainkba vetett bizodalmunkkal táp- lálgathattuk jobb jövőnk félve őrzött reményének fényétvesztett szikráját: de vértanúinkról az édes hazánk szent szabadságáért vívott küzdelemben el­hullott dicső honvédeinkről nem feled­keztünk meg soha! Alkotmányunk visszaállításának első napjaiban Drágfy Sándor ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, személyében adott az Isten városunknak egy szerény, becsületes polgárt, — ki vándorbottal egyik kezében, gyűjtő Ívvel a másik­ban, ajtóról-ajtóra járt, hogy váro­sunk és környéke hazafias polgárainak filléreit összegyűjtse honvédeink dicső emlékének megörökítésére. Ott áll a karcsú piramis, hogy egy ezredév és az egész világ előtt hirdesse dicsőségünket, büszkeségünket. A váczi káptalan e nap emlékére szent-misét alapított, hogy papjaink a hétkápolnánál évenkint legalább egy­szer imádkozzanak a váczi csatákban elvérzett honvédeink leikéinek békés nyugalmáért. Városunk derék, értelmes polársága tiszta, ünnepi ruhába öltözködve vallás­különbség nélkül szokott megjelenni ez ünnepnapon, hogy itt a honvédeink piros vérével áztatott földön épült hét­kápolnánál legszentebb hazafias érze­lemmel telten emeljen imát a magyarok hatalmas Istenéhez dicső emlékű hon- védeinkért. Más években ifjúságunk is megjelent a karcsú piramis talpánál, hogy a vér­rel áztatott szent hantok felett hazafias énekekben és lelkesítő beszédekben adjon kifejezést hazája legkedvesebb emlékei iránti hódolatának, . az idén azonban minden jel arra mutat, hogy nemzeti ünnepünknek ily alakban való megiilése vezető kéz hiányában legna­gyobb sajnálatunkra elmarad. Utódaink számonkérő széke előtt fedezze mulasztásunkat e nehány sze­rény sor, melynek megírásánál ép oly igaz hazafiui ihlettséggel áldoztunk sza­badságharczunk legdicsőbb vértanúi emlékének, mint más alkalommal pi­ros vérükkel áztatott hantjaik felett. Dunai Szél. Közgyűlés. Városunk képviselő testületé f. é. julius hó 8-dikán (vasárnap) délután 3 órakor kezdődőleg közgyűlést tartott, melyen a városunk jövő fejlődésére nézve óriási hord- erővel biró dunai kőfal kiépittetése elha­tároztatott. A közgyűlés lefolyásáról a következőket adhatjuk: Korpás Márton tanácsos, helyettes pol­gármester pontban 3 órakor megnyitván a közgyűlést üdvözli a szép számban megje­lent képviselőket, kik a város legvitálisabb közügyei iránti érdeklődésüknek megjele­nésükkel adják legkézzelfoghatóbb bizo­nyítékát. A helyettes polgármesternek a városi pénztárnak az év Il dik negyedében esz­közölt megvizsgálásáról szóló jelentése, mely szerint a pénzkezelés rendben talál­tatott, tudomásul vétetett. Ugyanannak a városházán teljesített át­alakítási munkálatok előhaladottsága és az azokra fordított kiadások mennyisége tár­gyában beadott jelentése tudomásul véte­tett és az építkezés eddigi vezetése jóvá­hagyatott. A pénzügyi bizottság indítványa a me­gyei Ínséges kölcsönnek a dunai kőfal felállításához szükséges földmunkálatokra leendő fordithatásának kieszközlése tárgyá­ban elfogadtatott. Ennek értelmében felirat intéztetik a megyei alispánhoz, hogy az Ínséges kölcsönből még felhasználatlanul álló 3660 írtnak a dunai kőfalhoz szükséges földmunkálatokra leendő felhasználása meg­engedtessék. (Reméljük, hogy az alispán, illetve az inségbizottság nem fogja meg­tagadni városunk jogos kérelmét. Szerk.) A városi tanács a pénzügyi és gazdasági bizottsággal együtt megbizatott, hogy ad­dig is a dunai kőfal felépítéséhez szüksé­ges előmunkálatokat megtegye, a szükséges kő és egyéb anyag beszerzése és a munka­erő biztosítása iránt intézkedjék. Az eddigi munkálatok fáradhatlan vezetéséért a pénzügyi bizottságnak különösen dr. Frey- singer Lajosnak, mint a bizottság elnöké­nek és Pécs Sándornak, ki a szükséges tervek és költségvetések egész halmazát ingyen készítette el, jkönyvi köszönet sza­vaztatott. Ugyanannak az 1887-dik évi közpénztári számadások megvizsgálásáról szóló jelen­tése tudomásul vétetvén Vadkerty La­jos pénztárnoknak a felmentvény a szoká­sos óvások fentartása melleit megadatott s a városi tanács- utasittatott, hogy a szá­madásokat a megyei közgyűléshez tér jeszsze fel. Ugyanannak a székesegyházi átjáró ki­építésének útjában álló pinczelejáró el­távolítása tárgyában beadott indítványa alapján a káptalan a kérdéses pinczelejáró eltávoztatása iránt megkerestetik. Csávolszky József bizottsági elnök­nek a faiskola megvizsgálásáról beadott jelentése tudomásul vétetett, a ' bizottság javaslatai elfogadtattak, a bizottság ál- landósittatott, csemetéknek a város piaczain való árulása eltiItatott, a bizottság felha- talmaztatott, hogy a faiskola kezelése fe­lett egy évig teljes hatalommal rendel­kezzék, a csemetéket tetszése szerint meg­szabandó áron árusítsa és eljárásáról a további kezelés tekintetében elkészítendő szabályzat javaslatával tegyen jelentést. ■ Ugyanannak a város terei és utczái elne­vezése tárgyában beadott jelentésében foglalt indítvány elfogadtatott. E tárgynál kimerítő értesítést adunk lapunk más helyén. A vá­rosi tanácsnak az iktatói hivatal szabályo­zása és Rozgonyi Béla napidijának fel­emelése tárgyáaan beadott jelentésére el­határoztatott, hogy Rozgonyi Bélának az elmaradt mutatók rendbehozása körüli fá­radsága megjutalmazása fejé: en egyszers- mindenkorra 15 frt adatik egyúttal a je- jelentés a városi általános szervezési sza­bályrendelet módosításánál leendő figye­lembe vétel végett kiadatik az egyesitett pénz- és jogügyi bieottságnak. Tarcsay Jánosnak 85.56 [j] méter du- naparti térség á 50 kr. összesen 42 frt 78 krért átengedtetik, ezen határozat azonban jóváhagyás végett a megyei közgyűlés elé terjesztetik. A belügyi minisztérium leirata alapján a közgyűlés azon korábbi határozatát, hogy a gyámoltak és gondnokoltak vagyona csu­pán a magyar átal. biztositó társulatnál biztosítható, — visszavonta, A költségvetés kiadási czim XV. XI. és XVII. fejezetei kimerült tételeinek átru­házás utján leendő fedezése megengedtetett ­A közgazdasági bizottság terjedelmes je­lentésének tárgyalása a következő közgyű­lésre halasztatik. Dr. Kovách Pál által hagyományozott államadóssági kötvény be nem váltható szelvényeinek értéke a beváltás elmulasz­tása miatt Bálintfy Pál volt közgyám hagyatékán keresendő. — G a 11 é József t. ügyész a behajtással megbizatik. A felsővárosi közkút kiépítéséhez szük­séges terület használatra ingyen átenged­tetik. Az országos magyar iskolaegyesületnek 10 frt segély adatik. Gróf Zichy Hippolit olajfestményű arczképe elfogadtatik s a városház közgyűlési termében leendő fel­állítása elhatároztatik. Végre a városi ta­nács utasittatott, hogy a kataszteri telek­könyvet hivatalos használatra szerezze meg. Ezzel a közgyűlés kellő rendben véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents