Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-06-17 / 25. szám
Vácz, 1888. VÁCZI HÍRLAP. Junius hó 17. v f volt jelezve a püspök megérkezése. Azon- d [ban még az nap délelőtt megérkezett az n | aulába a hivatalos értesítő, hogy a püspök 3 I Budapestre vette útját s onnét csak napok n I múlva tér haza. Nem egészen úgy történt. k A püspök négyes fogatja megérkezett még ij junius 12-dikén délután s megérkezett rajta jb a püspök kísérője Baksay püspöki iktató, m maga a püspök pedig másnap (junius 13-án) >b délután a legnagyobb csendben s egyszerűje ségben gőzkocsin jött haza, a vasúti állóra mástól pedig Pásztor Ferencz bérkocsira jján hajtatott residentiájába a nélkül, hogy m .megérkezését még udvari papjai is gyanítsd hatták volna. * Kinevezés. A helybeli kir. járásbiró- Ba ságnál Vörösmarty János kir. járásid bírónak a pestvidéki kir. törvényszékhez id bíróvá történt kineveztetése folytán meglő iíiriilt járásbirói állásra H e 1 ez Ferencz es esztergomi kir. a 1 biró neveztetett ki. Mi, iá ki őt az évek hosszú során tisztelni és sd becsülni tanultuk, csak örvendeni tudunk iá kinevezésének ; tapintatos, finom modora és sa szigorú igazságszeretete által csakhamar m imegfogja nyerni városunk összes polgárságig gának közbecsülését. * Hymen. Rudnyánszky László, váczi si felső-járási szolgabiró, eljegyezte Taros ay b[. János szép, kedves és müveit leányát: M Mariskát, mely örvendetes eseményről gii úgy a vőlegény, mint a menyasszony csalói ládja külön külön a következő üzeneteket őri bocsájtották ki: „Dezseri Rudnyánszky fü.'.Ferencz, a vaskorona rend lovagja, és neje jr3 ,Felső eőri Rába Isabella örömmel tudatják nf ífiuknak, Dezseri Rudnyánszky Lászlóén nak a váczi felsőjárás szolgabirájának és .eo cs. kir. tartalékos huszárhadnagynak 1 area esay Mariskával, Tarcsay János és 9n neje VIramer Ludovika leányával történt (Is eljegyzését. Budapest, 1888. Junius hóban.“------„Tarcsay János és neje Vimmer Ludoiiv vika örömmel tudatják leányuk Mariskáimnak, Dezseri Rudnyánszky Lászlóval, a váczi felsőjárás szolgabirájával éscs, kir. tar- 1í3 talékos huszárhadnagygyal, Dezseri Rud- tr nyánszky Ferencz a vaskorona-rend lovagja epés neje Felső eőri Rába Isabellának fiával iö történt eljegyzését. Budapesten, 1888. Ju- jiunius hóban.“ * Letört virág. Ströszner Irma, öz- »9/vegy Ströszner GyÖrgyné szül. Bayr lAAntónia jó nevelésben részesült szép és oákedves leánya élte legszebb tavaszán, édes nyanyjának végtelen szomorúságára^ jobb Jéf létre szenderült. Elhunyta alkalmából csa- jki ládja, melynek körében osztatlan szereteted ben részesült az alábbi gyászjelentést bősét csájtotta ki: — Alulírottak úgy maguk, lim mint számos rokonaik nevében mélyen ere megrendült és fájdalmas szívvel jelentik, í«i felejthetlen jó leány-, testvér-, unokára: húg- és rokonnak Ströszner Irma kisser asszonynak, életének 16-ik évében^ a rar halotti szentségek ajtatos felvétele után, lo' .folyó évi junius hó 11-én, reggeli 5 órára? kor bekövetkezett csendes elhunytat. A Ion ooldogult hült tetemei folyó évi junius hó 2112 én, délután 5 órakor fognak a római “fiJkath. egyház szertartása szerint, az alvá- - óit ősi sirkertben levő családi sírboltban örök Tftinyugalomra tétetni. Az engesztelő szent- : minise áldozat pedig folyó évi junius ho 13 án általa inaugurált intézmények visszavonására, és végül a városból való eltávozására kényszeritette. Ilyformán azután a zwickaui vendégszereplőknek is akarva nem akarva rac pusztulniok kellett Wittenbergából. 3. Tehát ismét födél nélkül maradtak az anabaptisták. A remény csillaga új szereplésre hivogatólag, nagy Németország egyet- no len városából, egyetlen falujából sem ragyogott feléjük. Már most mit tegyenek? Hová fordulóé janak ? Elkeseredett lélekkel nyakukba vették i nagyvilágot. Bujdosókként ide s tova kóboroltak, új híveket toborzva és kutatva n : egy-egy pihenő tanyát. Vezér nélküli ka- andozásaik alatt ritkán találkoztak nyá- as arczokkal, még ritkábban pártfogókkal. Luther még később is üldözte őket, s Münzer Tamást, ki Wittenbergából Alt- atadtba jött s itt újra lázitó beszédeket ,, .ártott, ez újabb tartózkodási helyéről is düzette. Ám a rajongó prédikátor s eivtársai, a übbszörös kudarcz daczára is újabban i; 'ágytak szerepelni. Fájdalom a szereplésre . lemsokára tág terük nyílt. Mint futó tűz szárnyalt végig a lovagárak és városokon, 1524 nyarán a rém- ■ ítir, hogy a frankónál és thüringiai parasz- ok az urak ellen lázadást terveznek. A érnhir ellenkező érzületet: kitörő örömet zült a tétlenségre kárhoztatott anabap- I isták körében, kik legott a lázadókhoz ítlakoztak. Tüzetes leírást a parasztlázareggeli 10 órakor fog a székesegyhá ban a Mindenhatónak bemutattatni. Vá- ezon, 1888. évi junius hó 11-én. Örök béke lengjen hamvai felett! Ströszner Antónia mint anyja. Ströszner Ödön, Ströszner Béla mint testvérei. Bayr Ferencz, Bayr Manó, Bayr Adrian, Szadofszky Nándor mint nagybátyja. Szadofszky Berta, szül. Bayr, Bayr Anna, szül. Engelhardt, Bayr Anna, szül. Fiiser, Bayr Aloizia, szül. Heizmann mint nénje. Temetése f. é. junius 12 dilién d. u. 5 órakor ment végbe, melyen a rokonok, ismerősök s jó barátok osztatlan őszinte vigasztaló részvétükkel igyekeztek a mélyen sújtott édes anya végtelen fájdalmán enyhíteni. Temetés alatt a letört szép virág legjobb barátnői kik gyönyörű koszorút helyeztek kedves barátnőjük ravatalára virágokat osztottak, a dalkör pedig gyászdalokat énekelt. Isten nyugtassa örök- békében a korán elhunyt szép teremtés földi porait; édes anyja pedig elvesztett kincséért többi gyermekeiben találjon kárpótlást ! * Adakozás. Özv. Ströszner Gfyörgy- né, Irma leánya temetése alkalmából az önkéntes tűzoltók egyesületi pénztárának 5 ftot adományozott. Jószívű adományáért köszönetét mond a főparancsnok. * Az iparos tanonezok munkáinak kiállítása folyó évi junius 10-Mikén tartatott meg a városház tanácstermében. Megnyitása a városi tanács, az ipariskolai bizottság tagjai és számos érdeklődő jelenlétében d. e. 9 órakor volt, mely alkalommal Gr aj ár y Géza városi jegyző és iparhatósági biztos és Csávolszky József székesegyházi kanonok s az ipariskolai bizottsági elnök a jelenlevőkhöz lelkesítő buzdító beszédet intéztek. A kiállításon jelen volt Majthényi István orsz. képviselőnk is, ki megelégedését fejezvén ki az iparos tanonezok munkája felett, 3 drb kiállított tárgyat meg is vett. A kiállítás eredménye inkább kielégítő minőség, mint mennyiség tekintetében, ami arra enged következtetni, hogy mig egy részről a kiállítandó tárgyak anyagának beszerzésére nincs meg mindenütt a szükséges ^ pénz, addig a kiállított tárgyakon nem hiányoznak a segítség nyomai. * Az országgyűlési képviselők választására jogosítottak névjegyzékét 1889-re az erre kiküldött bizottság már összeáll! tóttá. Daczára, hogy a vasútiak körünkből eltávoztak s igy a névjegyzékből kihagyattak, 1027 szavazó lön a jövő évre összeírva. Ennyi Választója még nem volt Vácznak az uj választási törvény életbe lépése óta. Azelőtt 6—700 között ingadozott számuk, mig most csaknem eléri a vidék összes szavazói számát. Igaz, hogy nagy része van ebben az adó emelésnek és az adóvégrehajtóknak, kik sokat akaratuk ellen avattak szavazóvá, de másrészt elég biztató hatással lehet a csiiggedőkre az, hogy Váczon a közadók soha sem folytak be oly pontosan mint ez idő szerint. A statisztika kedvelői számára ide iktatjuk a szavazók felvételi czimének részletezését. Fel van véve régi jogon 10, földbirtok után 131, ház után 220, egyéb jövedelem után 514, értelmiség czimén pedig 152 választó. E száraz számok is mutatják, ;-hogy Vácz népessége főleg városi elemekből áll, s az ipar, kereskedés, meg a szellemi munka képezi lakói nagyobb részének keresetforrását. Megemlítjük még azt is, hogy az igy összeállított névjegyzék a jövő hóban lesz a megyei központi választmány által közszemlére kitéve, a midőn mindenki által betekinthető lesz és a felszólamlások is beadhatók lesznek. * Átjáró építés. Városunk hatósága a kegyesrendiek épületétől a papnövelde épületéig vezető gyalog átjárót négyszegletű kövekkel akarja kirakatni. A munkába már bele is fogtak. Egyenes vonalukat azonban végtelenül confundálja a székestemplom terén épült s a káptalan tulajdonát képező pincze egyik lejárója. Az átjáró díszére válnék a székestemplom terének. A pincze lejáró rontja a jó Ízlést. A pincze lejárás áthelyezhető máshová is, de az átjárás kikövezése el nem halasztható. Egy kis jóakarattal lehetne a dolgon segíteni. A pincze lejárás áthelyezése a káptalannak nem kerülne óriási költségébe. * Nagy szél. F. hó 16-dikára (szombatra) virradóra óriási szélvész dühöngött a vidéken. Jegyzőválasztás. Pest-Pilis-Solt-Kis- kunmegye váczi felső járásába kebelezett Sződ községben Félix Mihály lemondása folytán megüresedett j e g'y z ő i állásra, — melynek végleges betöltése Sződ község képviselőtestületi gyűlésén f. évi junius hó 27-dikén d. e. 10 órakor fog végbemenni — eddig Pen ez Ferencz szol- gabirósági Írnoknak és S c h n a p p Lajos kis-szent-miklósi jegyzőnek van legtöbb kilátása. * Vizsgálat. Folyó tanév végével a siketnémák kir. országos tanintézetében Váczon a növendékek zárvizsgája e hó 27-én délelőtt 9J/2 órakor veszi kezdetét s tart délig. Esetleg a délutáni órákban is folytattatik. Erről értesíti a szülőket és mindazokat, kik a siketnémák iránt érdekkel viseltetnek — az igazgatóság. * Panasz. A szomszéd községekben nyaralók arról panaszkodnak, hogy heti vásárainkon reggeli 9 óra előtt meg nem engedtetik nekik az élelmi czikkek bevásárlása s igy kénytelenek másod kézből fedezni szükségleteiket. Tudtunkkal e korlátozás csak a kufárokra vonatkozik, kik az élelmi czikkeket nyereségre szokták megvenni : a rendőrségnek magának pedig ily korlátokat mások elé is szabni jogában nem áll. * Mulatság. Az aszódi iparosok a kis- bagi kies erdőben f. hó 10-dikén minden tekintetben sikerült nyári mulatságot tartottak. * Zenetanitás. Az orsz. m. k. zene és színművészeti akadémia zenészeti osztályában az 1888/g9-iki tanév kezdetével, azaz szeptember hó első napjaiban a zongora, hegedű és gordonka főtanszakoknál előkészítő osztályok szerveztetnek Thomán István (zongora), Eldering Brám (hegedű) és Rosé Ede (gordonka) urak vezetése mellett, a zongoránál 2-, a hegedűnél és gordonkánál 3 — 3 éves tanfolyammal. Az előkészítő osztályok növendékei a zene elmélet elmeiben is nyernek oktatást. Feldásról e helyütt nem akarunk adni, csakis az anabaptistáknak, jelesen Münzernek szomorú szereplését, e vérengzésben, s ezt sem a magunk, hanem változatosság kedvéért a kitűnő történet-iró Cantu Caesar szavaival ecseteljük: „Münzer Tamás Zwickauból, ki a ke- resztség-ismétlést első használta fel politikai czélokra, s ki, mint mondá, az Istennel beszélvén, ez Gedeon kardját kézbesité neki, az által Isten földi országát megállapítandó, — behatolt a mansfeldi bányákba s ekként izgatta az ottani munkásokat : „Keljetek fel oh testvérek! Keljetek fel álmaitokból, vegyétek kalapácsaitokat kezetekbe és roncsoljátok szét a filiszteusok fejeit! Övezzétek fel magatokat bátorsággal az Isten munkájára! Testvérek, kalapácsaitok nem maradnak tétlenségben. PifF, paff! edzétek meg azokat Nimród üllővasán ! Használjátok fel bányáitok vasát az ég ellenségei ellen; Isten lészen vezéretek. Mit féltek, ha ő veletek van? Midőn Jozafát meghalld a próféta szavait, arczá- val a földre borult. Testvérek hajtsátok meg fejeiteket, mert Isten személyesen jő segítségetekre!“ „Ekkor az uj hívők előbujtak a bányából.‘Egész Frankonia fellázadt. A templomok leromboltattak. Münzer vérengzésre uszította híveit: Bum, bum, bum! Itt az idő! A tűz lángol! A vér ne hüljön meg kardjaitokon! — A tornyok ledőlnek csapásaitok alatt! íme a bosszú napja. Isten előttetek megyen, kövéssétek őt!“ És követték s feltették magukban, „hogy nem hagynak életben ezen tétlenségben élők közül“. „Azonban eme rendetlen csapatok minden tájon megverettek a fegyelmezett várőrségek által s kardrahányattak vagy akasztófán végeztettek ki. . .“ „Münzer ezalatt fellázitá Mühlhau- sent (1524), vagyonközösséget hirdetvén és bizonyos theokratikus kormány- formát hozván be, mely tulajdonképen nem volt egyéb, mint mindnyáj ok zsarnoksága. Itt fél évig tartá fenn magát, számos paraszt gyülekezvén melléje, de az urak által körülvétetvén és sem tüzérséggel, sem hadgyakorlottsággal nem bírván, miután a Münzer által kilátásba helyezett angyali segéd-csapatok sem jelentek meg védelmükre, szétíntottak s majd a hóhér bárd, majd pedig fegyver által sok ezer végeztetett ki közülök“. „Münzer Frankenhausenben elfogatván, kinpadra vonatott, s kiadta lelkét (1525. május 15.), a fejedelmeknek kegyességét ajánlva a szegény parasztok irányában, ez által lévén elháríthatok az uj felkelések“. (Világtörténelem. Sz.-István társ. által rendezett magyar kiadás. XII. kötet 554—555. lap.) Cantu Caesár előadását még néhány szóval toldjuk meg. Münzer, kivégeztetése előtt iszonyú bűneit megbánva, visszatért a kath. egyház kebelébe. — Storch, ki szintén résztvett a paraszt háborúban, a frankenhauseni csatából megmenekülve, Münchenben nemsokára elhalálozott. Dr. Kazal]) Imre. vételi feltételek : a) A zongora előkészítő osztályokban: a dur és moll skálák ismerete és játéka, továbbá annyi előképzettség a mennyit a Köhler (op. 242), Biehl (op. 66), Du ve in oy (op. 120) és Bertini 50 válogatott tanulmányai cziinü müvében előforduló nehézségek megoldása megkíván • b) a hegedű és gordonka előkészítő osztályaiba fel vétetnek mindazok, a kik némi kép már az illető hangszerrel foglalkoztak. Minden jelentkező növendék egyszer s mindenkorra 5 írt felvételi, továbbá évenkint 1 frt beiratási és 50 frt tandijat fizet. A tandíj két egyenlő részletben fizetendő, u. m. a felvétel napján és febrár hó l ém A tanórák a középiskola oktatási idejének tekintetbe vételével fognak megállapitatni. Bővebb értesítést az orsz. m. k. zene- és színművészeti akadémia igazgatóságánál nyerhetni: Budapesten, Andrássy-ut 67. sz. alatt. * Tornavizsga. A tornászaira önként jelentkezett gym. növendékség törnavizs- gája f. hó 23-án, azaz szombaton d. u.|5 órakor fog a Flórián-utczai nyári tornahelyiségben megtartatni ; mely körülményre ezúttal is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. * Budapesti Hírlap. A „Budapesti Hirlap“-nak, a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fog\*a megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kiviil saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Ka as Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap; a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai oianap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési! tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy- egy hirlap egész költségvetése volt: de sikerült is elérnie, ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ Tárcza- rovata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit és mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglahat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt, 50 kr., egy hóra 2frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó-hivatalának, IV. kerület kalap utcza 10. szám. EGYLETEK és TÁRSULATOK * Mulatság. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“-nak folyó évi junius hó 10 én a kies cselőtei erdőben tartott nyári mulatsága annak daczára, hogy az előző éjjel esett eső a talajt nagyon íueguedvesitette,
