Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-05-06 / 19. szám

II ÉVFOLYAM.

19. szám.

VÁCZ, 1888. MÁJUS 6.

HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP.

Előfizetési ára:

helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel

egész évre ................................ <» frt — kr.

fél évre ........................................... 3 » — »

negyed évre

.......:............................. I » 50 »

Egyes szám ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Vácz, Duna-sor 587. szám alatt.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések.

Bér men te ti en levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak.

Hirdetések:

sora (négy hasábos garmond sor) ........................................... 20

Nyilt-tér: sora 30 kr.

Bélyeg' illeték : minden beigtatásnál................................ 30 kr

A nyugta-bélyeg külön fizetendő.

Bj3!3alandósági viszonyaink javítás a.

Van egy hatalom, mely a csaták vér- 9■■mezején, a dühöngő tenger vészthozó lm íullámain, a kinokban szenvedő szent fények kórházaiban és a gazdagok se- 9Víyem takaros bölcsőinél egyformán vé- se-Trezi munkáját. Van egy meg nem má- iíűüsitható,- alkura nem hajló pillanat, on mely véget vet minden szenvedésnek, ;9í:ínegorvosol minden kétségbeesést, de g9:kegyetlen kézzel kiolt minden örömet, oií dfojt minden reményt. Van egy erő bnínelylyel szemben az akarat, a szabad- mi láff, az edzett férfi erő tehetetlennek >s;cjizonyul. Végzetes erő melyet nem in- L lit meg az anya szerelme, az atya néni na fájdalma, a gyermek hangos jaj- lái:xiáltása, melylyel szemben erőtlenül Pímianyatlik le a hős kardja, hitvány holtokként omlik szét a gazdag összes uhiimcse, s megalázva hull porba a büszke sinberi elme százados munkája, a tu- ac Iromány.

E hatalom, melylyel nem bír földi öttő, e pillanat, mely minden élet vége: íÍ , h a Iái.

Nem látjuk a kínokkal megktizdött t-f‘est vonaglását. nem hallgatjuk a kiív merült sziv utolsó halk lüktetését, nem 1 j; apintjuk a kihűlő kebelt, merevedő ta- okat, csak a plébániai templom lélek .arangjának kettőző csengését halljuk, m magunk előtt látjuk a halált teljes 9' Tejében.

És vajmi szaporán kell hallanunk a lélekharang megszólalását, a temetésre 7 u’vó harang mélabús bongását.

Itt egy élete bimbajában elhervadt ioí letet sirat édes anyja, ki benne anyai zerelme egyetlen zálogát veszté el, ott . gy ifjúink készítik a ravatalt, kinek j s .z élet örömeinek korai megízlelésében lpusztult, nem rég viruló életében öreg züleinek egyetlen öröme összponto- ult, amott egy haldokló öregnek puha gyát veszi körül gyermekinek s Imoláinak csoportja s fájó kitartással lesik ,z elhaló élet utolsó leheletét.

Árpád apánknak ezen vérrel szereit hazájában, hol a szabadságért ví- ott csaták vad tüzében száguldó «ampák annyi igaz magyarnak tes- áre tapostak, e tejjel mézzel folyó rszágban, oly sürü az elhalás, hogy alálozási viszonyaink Európa ö s z- zes modern országai k ö z ö 11 a •e gkedvez ötlene b bek, a minek étségtelen oka legközvetlenebbül a yermekhalandóság sűrűségében talál - •;i a tó fel.

Szinte hihetetlen, kogy városunk, melynek élénken tenyésző erdőséggel lővén ellátott hegyekkel félkörben kö- ilvett, a szakadatlanul hömpölygő :éles Duna vize által áthasitott jól tíiiő homokos mezején az egészség úttartására szükséges minden feltétel mg' van, országunk átalános gyermek- landósáui viszon válnál csak alig van

kedvezőbb helyzetben, az ország törvényhatósági joggal biró és rendezett tanácsú városai között pedig körülbelül a 60-dik.

A test edzése, ápolása és az egészség fentartása a halandósági viszonyok javításának legjobb s legbiztosabb reme- diuma.

Az igaz, hogy az egészség magában véve az egyén ügye s igy nagyon bajos a közálladalomnak abba bele tekintenie, pedig az egyesek egészsége az egyesek jóllétének első feltétele. De mert az átalános közjólétnek, a szellemi és gazdászati élet átalános fejlődésének is elkerülhetlen feltétele az, hogy az egészség általánosan fentartassék, a közállomány az egyesek egészségi állapotai felett szemet nem hunyhat.

Az egészséget legközelebb fenyegeti a fogyasztás alá kerülő étkek és italok egészségtelensége. Mindenki nem szakértő, nem is fejti ki azt a pontosságot étele és itala egészségességének megvizsgálása körül, amely az egészségtelenek felfedezésére megkivántatik. Az egész e téren az egyest nem hagyhatja magára. Első követelmény tehát, hogy a rendészet a piaczon minden nap megjelenjen és az egyeseknek segitsé- gére legyen.

Csak egy hibás lépést tegyünk, bajunk esik. Azonnal ott terem a gyógyító füvek ismerője, a pápaszemes javas asszony, a kuruzsló, s a mit a magára hagyott működő vérkeringés megmentett volna, hívatlan beavatkozásával tönkre teszi, értelmetlenségében mit sem törődvén azzal, hogy istentelen munkájával hánynak csavarta ki könnyeit.

Egyikünk műveltsége feltétele másikunk művelődésének, az egyesek műveltsége feltétele az átalános művelt- ségnek, azért az egyesek művelődésének előmozdítása mindnyájunknak érdeke. A műveletlen egyes otrombasága rontja a másik művelődését és boszantja az őszintén haladót. A műveltség bizonyos részben feltétele az egészség fentartására alkalmas módok kiválasztásának. — Azért a t a n i t á s ügye nem bizható kizárólag az egyesek belátására: innen van az átalános tankötelezettség.

De vannak gyermekek, kik szívesen járnának iskolába, szüleiknek is örömük telnék benne, de szegények, mig szüleik dolog után néznek, nincs hol lenniük, nincs mit enniük, ruházatuk ron- gyoltsága pedig nem védi meg festőket az idő viszontagságaitól. Az általános tankötelezettséggel karöltve felmerül a szegény iskolás gyermekek ruházatának, ellátásának, s köz menedék helyen való befogadásának szükségessége.

De az iskolai épületek egészségi viszonyainak meghatározása sem maradhat tovább az egyesek kezében.

A nevelés is első sorban az egyén dolga. Minden egyesnek joga van ahhoz, hogy bizonyos mérvű nevelt- séggel bírjon. Az élet azonban e kérdésnek az egyes által való megoldása elé azon akadályt gördítette, hogy a nevelés megadása annak nem áll módjában, akinek a nevelés elnyerésé- hez joga van. A nevelés bizonyos mérve pedig szintén feltétele annak, hogy kiki megtalálja az élvezetek comsumá- lásában azon mértéket, melyen túl a comsumálás egészségére lenne ártalmas. Ez okból az állam a nevelési ügygyei szemben sem lehet közömbös, bár tagadhatlan hogy a nevelésnek vannak oly részletei, melyekbe az állam az egyéni szabadság megsértése nélkül bele nem szólhat.

Bölcsődék, ovodák. gyermekin e n h e 1 y e k felállítása első sorban a társadalom jótékonyságára számit; ellenben a tornaügy fejlesztése az állam kötelessége, a nők ruházatának megválasztása, nevelésüknek és munkakörüknek megállapitása pedig a család feladata marad, jóllehet bizonyos, hogy a méhmagzat vesztési eseteknek az anyák egészségi állapotára veszélyes és népünk szaporodására hátrányos gyakorisága nagyrészben nőink helytelen ruházkodásának s munkakörük visszás beosztásának tulajdonítható.

A nevelés kérdésének helyes megoldásától függ az élvezetek comsumálá- sában szükséges mérték felismerésének megszokása: a mértékletesség, a közerkölcsiség és korcsmái élet rendészete.

Messze fűzhetnők még a kérdést, de czikkünk szűk kerete meg nem engedi.

Azért csaknem derékon vágjuk ketté eszmemenetünketsazon óhajtással fejezzük be jó szándokból irt szerény czik- kiinket, hogy vajha az állam is és a társadalom is ki venné belőle magának, ami őt illeti.

Dunai Szél.

A váczi főgymnasium érdekében tartott tanácskozás.

Rég volt fontosabb tanácskozás városunkban a múlt szombaton megtartottnál, mely gymnasiumunk jövendő fenállását volt biztos alapra helyezendő. Az értekezletnek úgy, a mint lefolyt, kevéssé volt értesülésünk szerint pozitív eredménye, mert csak annyit tudtunk meg belőle, hogy gymnasiumunk helyiségeinek kibővítése és újabb építkezések nélkül fel nem tartható. De hogy lesze,- a ki az építkezések ma még nem is ismert költségeinek magára vállalásával városunk e fontos intézetét a megszűnés szégyenétől megmentse, arról határozott eredményt az értekezlet már csak azért sem nyújthatott, mert senki sem tudja ma még a költségek nagyságát, s mert a ministeri biztos által áldozat hozatalára kijelelt fentartók képviselői egyikének sem volt kötelező nyilatkozat adására jogosító meghatalmazása.

így állván a dolog, a múlt szombati értekezletnek alig van több, mint theoretikus

haszna, s a dolog gyakorlati része majd csak a kiküldendő miniszteri szakértő tervei és számadatainál fog kezdődni, a me lyekből tudjuk meg majd azt, hogy menynyi pénz kell gymnasiumunk megmentésére. Csak azután fog következni a főkérdés, hogy ki viselje hát ez elkerülhetetlenné vált áldozat terhét? Eddig még csak annyit tudunk, hogy baj van, még pedig olyan baj, mely ezidőszerint csakis pénzzel, még pedig sok pénzzel lesz gyökeresen elhárítható. De még nem is sejtjük távolról sem, hogy ki lesz az a kegyes jótevő, a ki városunk jövője, kulturális fejlődése és — mondjuk ki bátran — tisztessége érdekében meghozza majd azt az áldozatot, melytől, midőn egy ránk nézve első rangú kulturális és szellemi érdekről van szó, gyalázat volna visszariadni annak, akinek az Isten módot adott segiteni rajta.

Az értekezleten különben jelen voltak mind a gymnasiumunk fentartására hivatott tényezők. A közoktatási minisztert dr. Homann Ottó tankerületi főigazgató, a váczi püspökséget Csávolszky József kanonok, a kegyes-rendet Kalmár Endre tartományi főnök és titkára Fekete Endre, valamint a váczi rendház főnöke Panek Ödön, végre Vácz városát Csávolszky József kanonok és dr. Frey singer Lajos királyi közjegyző képviselték.

A miniszteri biztos az értekezlet kezdetén kimerítő képét adta főgymnasiumunk hiányainak, melyek ha legközelebb megszüntetve nem lesznek, a gymnasium felső osztályai bezárását fogják eredményezni. Ezek a következők :

1-ször: nincs alkalmas rajzterem;

2 szór: nincs téli tornacsarnok, sem nyári tornahely ;

3 szór: nincs igazgatósági külön iroda sem tanári tanácskozó terem ;

4- szer: nincs physikai előadó terem ;

5- ször: a természetrajzi muzeum helyisége alkalmatlan, felszerelése pedig hiányos ;

6- szor : a tanári és iskolai könyvtár helyisége szűk ;

7- szer : az intézetben két rendes szolga lenne alkalmazandó és ezeknek megfelelő lakás lenne adandó;

8- szor : a jelenlegi rendszer mellett, midőn a 7. és 8 ik osztálynak nincs rendes fentartója s tanárát a váczi püspök rendeli ki, a tanárok szakbeosztása hiányos: igy most sincs az intézetben német nyelvre képesített tanár, azonkívül a mathemati- kára csak egy tanár van, végre: nincs tornatanár;

9- szer: az 5 ik és 6-ik osztály fenállása ma sincs biztosítva, mert bár 2/3 részben a püspök 1200 frt, a város pedig 1j3 részben 600 frt évi adománnyal járul hozzá, erre vonatkozó kötelező nyilatkozatuk tör- vényszerüleg megerősítve máig sincsen.

Erre a sok kérdésre csak a kegyes-rend képviselői tudták, hogy mit válaszoljanak, mert jelen volt fejük, mig a többi képviselők egyikének sem volt határozott megbízása. A kegyes rend ki is jelenté, hogy az iskola fentartása czimén jövőre az 5. és 6-ik osztályra az eddigi 1800 frt javadalmazásnak évi 2400 frtra felemelését kívánja, melyhez az eddigi arányt véve alapul, a püspök 1600 frttal, a város pedig 800 frttal járulna évenként. Azonkívül a

7-ik és 8-ik osztály fenállása Petróczy- nak, egyházmegyénk Vácz városáért legtöbbet tett eme jelesének nagylelkű adományából és a Holló-féle alapból biztosítva lévén, ezen alapok jövedelmei mellett az új építkezések teljes elkészítése és a