Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-04-29 / 18. szám

1 II, ÉVFOLYAM. 17. szám. VÁCZ, 1888. ÁPRILIS 2^) Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ......... ............................ 0 frt — kr. fél évre .............................................. 3 » — » negyed évre ....................................... 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban. HELYI ES VIDÉKI ÉRDÉKU TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ............................................. 20 kr. Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg1 illeték : minden beigtatásnál ................................. 30 kr. A nyugta-bélyeg külön fizetendő. Rendezett tanácsú városok pol­gármestereinek minősítése. A kérdést I g 1 ó és Felvincz r. t. párosok képviseld testületéi vetették 9fel, midőn az országgyűlés képviselő­lázához folyamodtak az iránt, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 5. §-ának VII. pont- A iában foglalt a közigazgatasi tisztvise- oilok általános minősítését a rendezett b;tanácsú városok polgármestereire ki- 9 erjesztő rész aként módosittassék, >i hogy a 12,000-nél kevesebb lakossal re bird városokban ajogi képzettség ; ne követ éltessék. Igló város képviselő testületé felira- h tát annak idején városunk képviselő 9,ttestületével is közölte, hol az egysze­rűen tudomásul vétetett. Mióta az országgyűlés képviselőháza 9ie kérdést vita tárgyává tette s a kér- tv vényt a belügyminiszternek kiadta, — ßia „Magyar Közigazgatás“ czi- u mű szaklap folyton e kérdés megoldá­sával foglalkozik. Amennyiben a polgármesteri állás- :• nak rövid idő alatt leendő megürese- désére alapos kilátásunk van, nem lesz érdektelen néhány szóval beleszólni e hangos vitatkozásba. Helyeslésünkkel találkozik a „M. d K.“ f. évi 9. számában megjelent köz­lemény szerzőjének azon érvelése,hogy: „a rendezett tanácsú városok jelenleg érvényben álló közigazgatási szerveze­Ä „Yáczi Hirlap“ tárczája. Fohász. Egy fohászom száll fel hozzád Szüntelenül Istenem ! Ezt az egyet teljesítsd óh ! S boldog leend életem. Kincset, éket nem esdeklek ; Mit nekem a pompa s fény ? Szerényebbek igényeim, Nem ezekre vágyom én. Kis lakot adj messze, messze A világnak zajától, A világnak rossz nyelvétől, Ne érhessen ez utói. E kis laknak minden kincse, Minden éke Ő legyen, Ezt az egyet teljesítsd óh! S boldog leend életem. N. K. Z. F. Zarándoklati emlékek. Irta: TDx. H2Za.za.l37 Imre. VIII. Az ünnepélyes audienczia után zarándok társainak egy része haza sietett; némelyek Loretto, mások Velencze felé vették útju­kat. Mintegy 150-en Rómából Náp oly b a utaztunk. Szivesen Írnék egyet mást a világ eme legszebb városáról, de Nápolyt csak látni lehet s látni kell, hogy tóla fogalmunk * legyen. Olyan e bűbájos város, mint a szép virág, melyet a legragyogóbb toll Í ecsetelése sem képes phantasiád elé vará­zsolni. Hiába beszólsz a Niel-Marschal rózsáról, hiába dicséred szinpompáját s tünkben mindjárt a törvényhatósági közületek után foglalnak helyet . . . .“ és hogy : „a rendezett tanácsú városok­nak, mint magasabb szervezetű közigaz­gatási közülieteknek, hatáskörébe a leg­több esetben úgy az önkormányzat, mint az állami közigazgatásnak általuk közvetítendő köréből majdnem ugyan­azon teendők vannak utalva, mint a legmagasabb szervezettel biró városi törvényhatóságoknak,aminthogy a ren­dezett tanácsú városok szervezkedésé­nek alakzata csak csekély módosulá­sokkal tér el a törvényhatósági joggal felruházott városok szervezeti alakza­tától.“ A r. t. városok polgármesterének ha­tásköre az administrate terén kiterjed mindazon teendőkre, a melyet járások­ban a főszolgabiró végez; elnöke a vá­rosi árvaszéknek, és első sorban az ő vállaira nehezedik egy város gazda­sági ügyeinek intézése és vezetése. Az állami és törvényhatósági köz- igazgatásra vonatkozó rendeletek vég­rehajtásáért első sorban, az árvaszék­nek és a városi képviselő testületnek vagyoni ügyekben hozott határozatai­ért pedig az árvaszék, illetve képviselő testület azon tagjaival, kik a határozat meghozatalához hozzájárultak, egye­temlegesen felelős. O a főnöke egy nagyobb számú s jó részben szakképzettséggel biró tisztvi­selői karnak s ő rendelkezik egy tekin­kedves illatát, —annak, ki rózsát még soha sem látott. Látni kell a rózsát vagy a maga valóságában vagy művészi ecsettel készült képmásában, — s akkor tudhatjuk : mi a rózsa. Nápolyról is csak úgy lesz fogalmunk, ha magát a várost, vagy leg­alább annak fesett képét láttuk. — A festett kép is legyen bármily hű, — csu­pán némi sejtelmet ad az eredeti szépség­ről. — A kék vizű Adriának hatalmas öble, — a közelben füstölgő Vezúv, — a tengerbe nyúló Castellamare, — az Öböl partján délszaki növényekkel pompázó park, — a fél körben, meneteleson épült nagy város tengerre bámuló házaival; a keleties jellegű, többnyire öt emeletes házak, itt-ott kertekké alakitott tetőikkel, repkénynyel átfuttatott s virágokkal tele­rakott erkélyeikkel; a majd elragadóan szép, majd undorítóan piszkos utczák ; a folytonos zsivaj, lárma, nem ritkán dula­kodás az utczákon; a büszkén lépdelő úri nép, a kövezeten heverő rongyos lazzaro- nik, a lépten nyomon pajkoskodó és kia­báló gyermek-sereg ; műhelyeikből a jár­dára kihurczolkodott, — s ott furó-faragó, fűrészelő, kalapáló és gépelő mesterembe­rek, — a fényes fogatokkal versenyt fut­tató szamaras talyigák, — a legélénkebb utczákon keresztül vonuló tehenek és kecske­nyájak, — Nápolynak mindeme leirhatlan szépségei, furcsaságai és különlegességei a legelevenebb phantasián is túl tesznek. Nápolynak nem is sejtett bájai és cont- rastokban gazdag eredetiségei meglepik, elragadják az idegent, — ki némán bá­mulja a várost, — keresi, de nem találja a szót, melylyel bámulatát kifejezni óhaj­taná. A hosszas bámulat némaságát nálam utó végre egyetlen szó törte meg, Önkényt télyes csapatot képező szolgaszemély­zet személyi ügyei felett, ő a közvetlen felügyelője s ellenőre a gépezet összes munkásságának s a város vagyona lelkiismeretes kezelésének, az ő felada­tához tartozik egy népes és nagyobb részt intelligens elemekből álló képvi­selő testület vitatkozásainak a törvény korlátain belül való tapintatos és mégis erélyes vezetése, tőle várja a város minden lakója azt, hogy a város jövő életének a vallásosság, közerkölcsiség, közművelődés és közgazdaság terén irányt adjon ; — és rendkívüli esetekben, ha a várost nagyobb szerencsétlenség fenyegeti, vagy éri, feléje forditja a város minden lakója szemeit s tőle várja azt, hogy a szerencsétlenség el­hárításának utját-módját kitalálja. Tekintve, hogy jelen időben, midőn a vármegyei közgyűlések teendője a megye területén fekvő rendezett ta- nácús városok és községek belügyeire vonatkozólag elkészített előadói véle­mények felolvasásán túl nagyon ke­vésre terjed, a rendezett tanácsú váro­sok közgyűlései képezik a közügyek helyes és alapos védelmének iskoláit, már csak azért is, mert egy városi képviselőt mindenkor több közvetlen érdek fűz városa ügyének kedvező elintézéséhez, mint a vármegyei bizott­ság legtöbb tagját egy idegen város vagy község magán érdekű ügyeinek eldöntéséhez; és tekintve, hogy a vá­röppent el ajkaimról e szó „csodálatos“ s azóta Nápolyt csodálatosnak nevezem. Pompejiról, hova szintén kirándultunk, elég legyen annyit mondanom, hogy ott nem csupán romokat, hanem egy valósá­gos, de holt várost látunk. Csak a ház­tetők, a házi butorozat s a lakosok hiány­zanak, — egyébként minden úgy néz ki, mint midőn Kr. u. 79 ik évben a hamueső eltemette az elég terjedelmes várost. A szűk utczák pompás kövezetén felismerjük a kocsikerekek vágását, teljes épségben szemléljük a 2 -3 lábbal magasabb jár­dát. A privát házakban megkülönböztet­hetjük a kevés kényelmét biztositó lakó­szobákat a tágas fogadó termektől ; a fürdő helyiségekben ott találjuk a viz- medenezéket, a ruhák lerakására szánt fül­kéket, s a cserépből készült vízvezetéket. Egy pék lakásán az ősrégi kézimalommal s a sütő kemenczével ismerkedünk meg, s a kemenezébjen nehány megkövült kenye­ret is megpillantunk. Néhol pompás mozaik müveket avagy élénk színű freskókat is bámulhatunk. A fórumnak már csak rom jait találjuk. A pogány templomok szob­rait is elhordták innét. A városon kívül fekvő amphitheatrum elég ép, — de nagy­ság és czélszerü berendezés tekintetében a római coloseummal össze sem hasonlít­ható. A holt városban talált bútorokból és edényekből Nápolyban külön múzeumot alakítottak. Magában Pompejiben, mind­járt a bejáratnál, szintén van egy kisebb­szerű muzeum, hol nehány megkövült em­beri holttestet is szemlélhetünk. A meg­kövültek arczán még ma is ott ülnek a halál küzdelem borzalmai. Egy megkövült kutyán is láthatjuk a vonalgás kínjait. rosok közgazdasági életünk két hatal­mas factorának, az iparnak és keres­kedésnek telepei s ezeken felül a köz- művelődési intézeteknek, közigazgatási s igazságszolgáltatási hatóságainknak és többrendbeli testületnek és intézet­nek székhelyei s ezek utján a honpol­gárok értelmesebb (tanultabb) osztá­lyának gyúpontjai: a közálladalorn érdekében kívánatos és szükséges a városi elem gyarapodása. Ezen álláspontra helyezkedve az állami élet helyes igazgatása szempont­jából meg nem engedhető hogy a ren­dezett tanácsú városok polgármesterei­nek minősítése az 1883. évi I. törvény - czikk 5. §-ában meghatározott foko­zatok legalsó bbjánál is alább szállíttassák. Sőt mi tovább megyünk. A rendezett tanácsú városok köz- igazgatási, árva és gazdasági ügyei- nak ellátása és a város polgárságának a közmivelődési és közgazdasági élet ntain való vezetése oly sok oldalú is­meretet, oly mély belátást, annyi hig­gadtságot s annyi élettapasztalatot igényel, hogy egy város polgármesteri állásának betöltésére csak oly egyént tartunk megfelelőnek, aki a jogtudo­mányok terén szerzett legmagasabb minősítés megszerzése, vagy legalább valamely alsóbb fokú minősités el­nyerése után a közigazgatás terén szerzett bővebb tapasztalat által elég Nápolyból búcsút véve hazafelé igye­keztünk. Flórénezot azonban útba ejtet­tük. E kedves városról is röviden szólok. — Ha olasz volnék, legszívesebben itt laknám, hol legkevésbbé találkozunk az olaszok visszatetsző sajátságaival és szo­kásaival. — Az utczák egyenesek, tiszták, — az épületek egyaránt szépek, csinosak. Az a nápolyi és római szokás, hogy a szemetet az utczasarkakon rakják le s a kimosott fehérneműt a külvárosokban az utczákon keresztül vont köteleken szárit- ritják, — e fücsra szokás Flórenczben épen nem dívik. Legfeljebb azon ízléste­lenséget kifogásolhatnék, melyszerint a legtöbb ház homlokzatán a tetőzet ernyő alakban úgy nyúlik le, mint ezt nálunk a vasúti raktár épületeknál láthatjuk. — E sajátságos Ízlés olykor a különben pompás polotáknak is magazinszerű kinézést ad. A kedves külsejű Flórencznek lakossága már első pillanatban is rendkívül rokon­szenves. — Rómában és Nápolyban csak elvétve láttam egy-egy kellemes arezot. Rómában a férfiakon úgy mint a nőkön a különböző népfajok összevegyülésének nyomait észleljük. Az ős római typus vajmi ritka. Nápoly lakosságán majd czi- gányra, majd zsidóra emlékeztető keleti vonásokat s feltűnően sok nyomorékot ta­lálsz. Ellenben Flórenczben csupa üde ar- ezokat, szép termetet s megnyerő alako­kat látsz. — A minthogy legtisztább ki­ejtéssel a flórencziak ajkáról hangzik az olasz szó : úgy valamennyi olasz közt az ő ereikben csörgedez a legtisztább, a más fajokkal össze nem vegyült toscanai vér. A művészet kedvelő Mediciek szelleme még most is ott lebeg Flórenez felett. Nemcsak a paloták külső díszletei, belső

Next

/
Thumbnails
Contents