Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-12-23 / 52. szám
VÁCZI HÍRLAP. Deczember hó 23. ■ : s összegnek 70—80°|0-a mind apró ! 'C t, melyet az a puszlulónak hirdetett műves osztály tanult összekupor- g diii, midőn szűkre olvadt jövedelmét becsülni kezdette. Nézetünk szerint né- k a válságot már átélte s nem a jelen ok, hanem a 70-es évek közepére esik isztulása. Akkor pusztított az uzsora adóvégrehajtás legjobban. A 80-as i elején mindez megszűnt. A ki a művesek közül gazdaságilag épen íekült meg e válságos napokból, an- nem árt sem a fillokszera, sem más :edelein. Az meg tudja keresni keiét és becsülni nehezen összeverité- ku ett jövedelmét. Az nem csinál adós- s; )t, nélkülöz, de tizet, s bármily keveset, de tőkét takarít össze a jövőre, városunkban a közadók soha sem lak be oly bőséggel és rendesen mint a mait évben és az idén. A hátrálé- bamulatosan megapadtak, állami városi és megyei adóban a n é 1 k ü 1, hogy az adóvégrehajtás szigora alkalmazta- volna. Csak az állami adókból az első ncz hóban több jött be az idén az ' z évre ! :V nál. A megyei köz- >7»lka háí! c léi i, mely az év elején V -0 forintra ment, az év végén alig ány sz á z forintra apadt le. E fizető- ességgel aránylag nőtt a város pofiit,,: i jelentősége is. — A 70-es években alig volt 5—600 választója, ma : 0 körül van létszámuk. Pedig akkor 7 )000 forint körül volt városunk állami adója s ennyi után volt szedve a pótadó. mig most alig 56000 forint után var az kivetve. Ebből is látszik mily ÁH;os az az okoskodás, mely a napokban 80000 forint adóalap emlegetésével fitogtatta valami hírlapi czikkben sta stikai tudományát. De menjünk tóim. Mit bizonyít a népszámlálás? Azt, h . r a fillokszera előtti években 1870.- és 1880. között alig szaporodott valamit városunk népessége. Pedig ez a vagvonosodásnak legjobb statisztikai hőmérője. A baj, a szegénység, igaz, hogy meg in.%ö meg van népünk újabb nemzedékében a jó akarat és munkakedv, meJ t épp a megpróbáltatás napjaiban al■ ’ a győzelmeit. A károk és elemi csalásoknak is meg van nemzetgazdasági Vác z, 1888. p „Um Hírlap“ íárczája. Karácsonkor. s'er etet s alázat testté válva Betlehemben üli ünnepét,-•megváltott szivekből e világon Hozsanna-szózat hangzik szerte-szét. szeretetnek milyen lángja volt Ott. y e földért a menyet elhagyd, 'ejére az, ki önmagából boldog, zenvedés tövist, hogy tűzte rá ? ! V. % dicsőség, fény örök királya '<r ded alakba rejti el magát; Tí>gy fér a nagyság el e kis ruhába, rí kit Urául hirdet száz világ P . . . A szeretetnek isten-napja éget Es az alázat von ma porba le, Hoz v ott imádjuk a nagy Istenséget, /•' / Messiásunk — mindenünk leve. — jeí a jászolhoz gőgös ember-elme) iái nár Istennek képzeled magad', Mer 1 a természet nagy, sz,ent műhelyébe Elleshetett a vizsga pillanat. — Ver és alázodj meg, iml itt a Mester, [/ borostyán a fejeden nem ég? e a kontár csak mázoló ecsetlel '■■■ kén jársz, mig itt porba hullt az Eg l 'ijj ide az emberszerelelnek zatirája, vakoló sereg légy gúnyul a legszebb érzelemnek, // az ember szívnek mélyén ered.-// e bölcsőtől nem kapod a lángol, ' <ó fény az, mely tévulat jelöl, hasznuk, mert felébresztik a bőségben ernyedő tetterőt. A történet bizonyitja, hogy a népek gazdagodása nem a köny- nyü aratást adó bőségben, de nehéz, kitartó munkásság és szorgalom árán született. Amerika kivándorlói nem a déli államok bőven termő rögében, hanem Massachussels és Rhode-island kopár talaján vettették meg gazdagodásuk alapját. Peril minden aranya nem őrizte meg Spanyolországot az elszegényedéstől, mig Anglia krétás szigete és Hollandia tenger borította mezei a vagyonóso- dás eddig nem ismert mértékének leltek bölcsőivé. Egy iró feljegyezte a Lissabont mull században ért borzasztó földrengés történetéből azt a jellemző adatot, hogy mindjárt a vész után a romok és pusztulás közepette megjelent egy csodadoktor, ki földrengés elleni pilulákat kínált az ijedezők hiszékenységének. Valahányszor a fillokszera dulása után népünknek kínált közgazdasági csodaszerekről olvasunk, a paprika, dinnye, gyógyfű és nem tudom miféle régen ajánlott, de lehetetlen dolgok termelésétől városunk öt felekezetes iskolái tantervének és könyveinek megváltoztatásáig, mindég e földrengés elleni pilulák jutnak eszünkbe. Mikor pedig hozzájuk a város újabb »statorává« a szegény nép erszényére, még egy uj hivatal, a közgazda- sági intéző hivatala is szóba hozatott, akkor meg épenséggel Csiky Gergely egyik korszerű alakjára gondoltunk, ki egész életében nem dolgozott semmit, hanem mindég egy olyan hivatalt keresett. melyben nem kell dolgozni, hanem csak jó sok tanácsot adni a hazának. Vácz város közönsége számadatokkal és tényekkel mutatta meg, hogy nincs szüksége se földrengés elleni pilulákra, sem ily tanácsadó hivatalokra. Az segít magán és az Isten is megsegíti. Rálépett a haladás útjára, s tovább fog azon haladni minden megpróbáltatás és sanya- rúság daczára. És nem állítja meg abban sem az irigyek csufolkodása, sem a kis liilüek rémlátása. E pur si muove. A tények beszélnek. A jövő a mienk. Isten velünk. Önzetlenül nem válthat meg világot, Csak kit az Eg szerelme gyujta föl! Viz Zoltán. Idegen országban. — Bécs. — Idegen országban, elhagyatva élek. Itt bolyongok, mint a hazajáró lélek Nyugalmat nem lelve. Úgy tűnik fel minden, mint egy kába álom, Éleloltó méreg bűvös rózsaszálon Illatot lehelve. Bolyongok, bolyo?igok . . .felriaszt a lárma. Boldog lennék most, ha ölelő kar várna! Hiába . . . hiába. Oly idegen minden, oly távol a bérezek, Melyek felé vágyó áhítattal nézek Át a szép hazába. Tarka fellegvárak, csillogó remények Álomba ringatva ide vezérlének Messze a hazáiul, Ahol egyetlen egy roko?i kebel sincsen S mégis angyalomra emlékeztet műiden Ami elém tárul. Kelet felé száll egy rózsaszínű felleg . . . Megüzenem tőle mennyire szeretlek Aranyos virágom. Megüzenem azt is, hogy nem vagyok árva, Hiszen hozzád visz a képzeletem szárnya, Ahová úgy vágyom. Eltűnik a felhő . . . elfödik a bérezek; Elfödik mint én azt, mit szivemben érzek, Ha gyötör a bánat. Megnyugszom a sorsban . . .fény kel a nap árnyán Közgyűlés. Ritka kitartás jelentkezett városi képviselőtestületünknél ez alkalommal. Har- minezhárom tárgyból álló hosszú tárgy- sorozatot elintéztek oly rövid idő alatt, mely máskor alig volt elegendő két tárgy elintézésére. A közgyűlés már kezdetében zajosan kezdődött. A betörés-ügy volt vita alatt s ez alkalommal volt alkalmunk tapasztalni, hogy bizony még nemcsak a rendőrség kevés, hanem . . . . Egyébiránt talán sikerül olyan módon, hogy t. i. a lépcső is ajtóval láttassék el, mint az ajánlva lett, elérni azt, hogy a betörés veszélye jövőben némileg csekélyebb leend. Az első pontok, habár nem is nagy vitát, de mégis elég élénk eszmecserét provokáltak. A kőfal kiépitése, mint azt már jeleztük, olyformán eszközöltetik, hogy mellette a hiduteza is betömetik. ürömmel győződtünk meg ma is, hogy a képviselők minden módot elkövetnek, hogy városunk minél inkább emelkedjék. Erre czéloz azon intézkedés is, hogy a Neuwirth-féle fatelep bekerítése is csinosabb legyen s mindezek mellett a város ugyanannyi, vagy esetleg több bérletet is kap. Halottunk panaszt arról is, hogy rendőrségünk goromba. Piát ezt nem árt megszívlelni azoknak, a kiket illet. A gabonamázsálási jog bérbeadása adta meg erre az impulsust, mert a köteles mázsálás keresztül vitele tárgyában a rendőri közegek nem éppen udvariaskodták. A hosszú tárgysorozat fontosabb intézkedéseket ezeken kivül nem tartalmazott, de megemlítjük, hogy a tűzbiztonság előmozdítása tárgyában is igen fontos haladásról értesíthetjük olvasóinkat, mert az uj szerződések értelmében a Goldberg és Neuwirth fatelepeken éji őr s mindig készletben levő tűzi fecskendő áll ezentúl. Felhívás és kérelem. A városi magánkórház s a városi szegénylap javára a közelgő karácsonyi s újévi ünnepek alkalmából könyöradomá- nyokat kérünk s gyűjtünk. A városi magánkórház — amelybe kö- nyörületességre szorult embertársaink vallás különbség nélkül felvétetnek és ápoltatnak, amelyben az 1887-ik év folyamán 14 férfi és 10 nő 615 ápolási nap alatt gondoztatott, ahol egy egyén naponta 64 kr. ápolási költséget igényel — tisztán kegy- és könyöradományokból állíttatott fel s tartatik fenn. Tisztelt polgártársak! Nemesszivü emberbarátok ! I Évtizedeken át kegyesek valának te- . hetségük szerint gyámolitani és segélyben részesíteni! Midőn ezért hálás köszönetünket és elismerésünket a város szenvedő polgársága nevében kifejezni kötelességünknek tartjuk ugyanekkor, bátorítva a már any- nyiszor tapasztalt áldozatkészségük által, újólag is azon kéréssel fordulunk Önökhöz, tisztelt Polgártársaink! Nemes szivü emberbarátaink! hogy az újévi üdvözletek megváltásául városunk magánkórháza alapjának a városi szegényalapnak gyarapításához ezúttal is bármi csekély pénzbeli kegyadománynyal hozzájárulni kegyeskedjenek. Szives adományaik a hivatalos órák alatt Meiszner Ede közgyám úrnál a városházán átadhatók. A kegyes adakozásokat, hirlapilag fogjuk nyugtázni. Váczon, 1888. évi deczember hó 19-én. A városi tanács. Kimutatás Atüzőrtorony felállítás! költségeire begyült adományokrólA lefolyt héten a következő adományok gyüjtettek : A decz. 19-iki felolvasóestély tiszta jövedelme Pápa József ........................ Hufnagel Imre . . . . Helmák Ferencz . Schuller Katalin . . . . Haffner Ferencz . . . . Összesen: 9 frt 60 kr. ^ 77 77 60 77 77 77 20 77 r> 1 „ 50 V — 77 13 frt 90 kr. A decz. hó 16-tól decz. hó 22 ig terjedő idő alatt gyűjtött 13 frt 90 krt, azaz tizenhárom forint kilenczven krt átvettem. Vácz, 1888. deczember hó 22-én. Alillmann Géza, a váczi önk tűzoltó-egylet pénztárosa. A múlt számunkban kitüntetett s gyü- mölcsözőleg elhelyezett 374 frt 60 krhoz a jelenleg nyugtázott 13 frt 90 krt hozzáadva, van eddig összesen 388 frt 50 kr. Felhívás a Magyarországi Kárpát-Egyesület Osztályának megalakítására. Rég érzett hiány, hogy a turistaság hazánkban, különösen annak szivében, a fővárosban, támogatásban nem részesül. Ez annál sajnosabb, mivel a turistaság úgy az egyes egyénre, mint egész orS a kiderült égen a legszebb szivárvány Vihar után támad. Alpári Lajos. Dalok. Ha szememben köny ragyog, Alikor bánatos vagyok, S ha vész dúl a szivemen, Megvéd-e a szerelem! ? Szerelem! ? . . . Haj szeretni Nevetséges valami! Á ki szeret, gyűlöl is, Mert a leány mind hamis. * * * Nem úgy van dm, mint mondjátok ! Nem epesztett sohse bánat! Ha köd borul az erdőre, Nem lesz vihar, ne félj tőle! Ha viharzik fönn a bérczen, Lenn a völgyben nyugszik minden : Ha két szemem könybe lábbad, Messze járhat még a bánat! Ide jer hát az ölembe! Bú, vihar mind elmúl tőle! Adj egy csókot, ha ?iem éget, Úgyis mit ér ez az élet! * * * Bús a nótám, búbánatos a szivem, Rútul bánik ez a világ én velem! Irigykedve elszakított te tőled, S azt akarja hírt se halljak felőled! Annyit-annyit, úgy búsulok utánad! Nemsokára meg is szán már a bánat. De akkor is azt húzzátok én nekem: „ Ezt a kis lányt, barna kis lányt szeretem * * Nosza fiúk az irgalmát most igyunk! A világért ürítsük most poharunk! Úgyis régen adós vagyok már neki Azért, hogy a szenvedésem neveti. Hadd nevessen, bánom is én, a világ! Korcsmárosné azért is a legjavát! Farkasszemet nézek most a szivemmel! Alajd meglátom, melyünk fárad előbb el! L. N. Szép asszonynak. I. 3NzT.-rLa.lr. Oh, hidd, sejtve érzem, Ha szemed rám tekint, Hogy ott a szerelem Fényes csillaga int! Oly messzi világ vagy Te szép csillag nékem, — S egyedül imádlak A nagy mindenségien ! — Ha a lelkem egykor Aids világra szállna, Légy te kedves csillag Az ö menyországa / . . . Vácz, 1888. decz. IG. R. Piros Rózsi. — Népballada. — Ragyogón süt le a nap Egy szép házikóra, Csinos ez, de csinosabb Benne a lakója. — „Piros Rózsi glambom, Láng a szivem érted, Nincs éjjem se nappalom, ó ha ezt megérted!“
