Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-11-18 / 47. szám

Mácz. 1888. . Jlkozást s ő ismét a kedves, aranyos, r|atlan asszonyka volt, a ki tudta, hogy .Aj, hogy az összes fiatalság lábánál 9»er. iiLz udvarlók mindinkább szaporodtak, nln tüntetett ki közülök egyet sem. )í|adenkiyel kedves és nyájas volt, de Íífilmat egyik sem volt képes benne d:ébreszteni. A fiatalok mind jó fiuk äljitak, a kik szerették a mulatságot, a n.rakozást s udvarlásuk is eleinte in­lob időtöltés, mint komoly volt. ULésőbb aztán nehányan komolyan bl.dtek körülötte forgolódni. Az időtöl- i mind veszélyesebbé vált s észrevétlen ö; '.eledtek ahhoz a határhoz, melynél í .latkozniok kellett. (Folyt, köv.) ......... Kimutatás !) üzőrtorony felállítás i költ- Ageire begyült adományokról. JA-lefolyt héten a következő adományok [ölüj tettek : lerschfeld Jakab ___a frt 25 kr. mjezkó Ferencz .... — 77 30 77 >9*eck Károly .... — 77 20 77 >dko Ferencz........................ — 77 30 77 Btpssmann Dávid — 77 10 7? g !rgo Antal ........................ — 11 20 77 miunner János .... — n 10 77 sajsztor Ferencz .... — 77 30 J7 ríohn József........................ — 77 10 77 3i’ négy János ........................ — 77 10 77 A N.............................................. — 77 10 77 L J........................................­— 77 30 77 és zár János........................ — „ 20 n vv. Nagy Ferenczné . . — 77 30 n oj jor Márton ........................ — n 10 77 tq pos Emma ........................ — 77 40 77 Összesen: 3 frt 35 kr. /Anov, hó 10-től nov. hó 17-ig terjedő » alatt gyűjtött 3 frt 35 krt, azaz o rom forint harminczöt krt átvettem. íVVácz, 1888. november hó 17-én. Millmann Géza, a váczi ölik tűzoltó-egylet pénztárosa. AA múlt számunkban kitünteti s gyű dolcsözőleg elhelyezett 342 frt 80 krhoz sf^elenleg nyugtázott 3 frt 35 krt nozzá- va, van eddig összesen 346 frt 15 kr. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hirek. Forinyák altá- i-i rnagy pénteken egész na városunk­on időzött. Pénteken este tiszteletére a íz Hilag14-szállóban vacsorát adtak. — í lile Jószef városunk tiszti ügyésze ■jj után egészségi állapotában ez idősze- J it még nem állott be javulás, újabb n rom havi szabadság időt kért. — gl Igen atyám és állitásom be is tudom . azolni. — Midőn minden körülmény Sziklay niünösségét látszott igazolni, egy lény til BÍ lag emelé fel szavát a bűnösség kimon­dása ellen s ez Fenyéri Ida volt. >T Könyörgött, rimánkodott a családban Pdklay felmentéséért, de meg nem hall- fliitta senki. És végre midőn esküdött, az eget hivta rn nuságul a Sziklay ártatlansága mellett, család többi tagja őrültnek nyilvánító, id küldék őt ápolás végett oda, hol az élő Állottak birodalma van, honnan csak osszu idő múlva került ki mint élő halott. J Lelkét ölték meg azok. kik gyógyitani m-tárták. A A bűn meg lett torolva, az igazságnak y: ég lett téve, Fenyéri a tizenhat évi ne- A-éz börtön után megtörve, megőszülve agyá el a börtön csikorgó vasajtaját. Visszajött a családi kastélyba, nem zért, hogy ott maradjon, hanem, hogy e íegbizonyosodjék egy dolog felől, mi ri< ibban fájt lelkének, mint a kiállott mél- ítlan büntetés; vissza jött, hogy lássa az lő halottat, ki érette lett azzá. Találkozott Fenyéri Idával és találko- ásnak első perczében felvillant annak rtelmi világa, mint az éj sötétében réme- en lebegő lidércz fény, hogy azután rökre kialudjon, miután áldozatát örökre zerencsétlenné tette. — Igen lidércz fény volt az, mert a aig az tartott annak világával átérezte múlt fájó emlékeit. — Eljöttem Ida, hogy még egyszer ássalak — mond Sziklay és hogy meg- öszönjem, hogy ártatlanságom mellett, elemeléd szavad. — Igen egyebet is tettem drága min- enem — mond Ida ime a doboz fogd VÁCZI hírlap. November hó 18. Galsai Kovách Ödön, ügyvédjelölt Kovács Ernő fegyintézeti igazgató fia a váczi kir. járásbirósághoz segélydijas joggyakornokká neveztetett ki. Gratulá­lunk. — P e n c z Ferencz városunk szü­lötte a lefolyt héten Kis-Szt.-Miklóson egyhangúlag jegyzővé választatott. Gra­tulálunk. * Tisztelgések megyés püspökünk Ő exciájánál. A királyi kitüntetés, mely püspökünk ő exciáját érte, alkalmat adott városunk testületéinek és egyleteinek, hogy szerencsekivánataikat tolmácsolják előtte s ragaszkodásuknak kifejezést adja­nak. Megjelentek előtte a káptalan tagjai Neszveda István felszentelt püspök vezetése alatt; a róm. kath. iskolaszék Csávolszky József vezetése alatt; a honvéd tisztikar részéről P a 1 k o v i c s József ezredes és F o r s t e r Emil őrnagy; Dr. Freysinger Lajos ; a szolgabiró- ság nevében Kemény Gusztáv főszol- biró ; az uradalmi tisztikar M o r 1 i n Zsigmond vezetése alatt; a „Váczi Hírlap“ részéről Scherer István ; az országos fegyintézet és a siketnéma-intézet kül­döttsége; az izraelita betegápoló egylet Deutsh Mór elnök vezetése alatt Klein Ignácz, Witt Manó és Steiner Ignácz tagokkal s még sokan. * A róm. kath. iskolaszék múlt Vasárnap gyűlést tartott, melyen tudó másul vétetett, hogy a menház épitésére vonatkozó szerződést ő nagyméltósága helyben hagyta. A menház épitőj-ének 2000 frt kiadatás iránti kérvénye úgy intézteiéit el, hogy 1000 frt azonnal fizettessék ki, a másik ezer forintot akkor, ha már a tető rajta lesz, mi remélhetőleg e hét folyamán el is készül. Határozatba ment a menháznak azonnali tűzkár elleni biztositása is. A házi szegények pénz­tárnokának bold. Pauer Jánosnak he­lyébe egyhangú lelkesedés mellett az iskolaszék fáradhatlan gondnoka Filimek Endre lett közfelkiáltással megválasztva. A gyűlés végül tudomásul vette, hogy a Nőegylet 300 frtot. Újhelyi István kanonok plébános pedig 100 frtott ado­mányozott a menhely belső felszerelé­sére. * Az ev. egyház tere díszítési költ­ségeinek fedezése czéljából rendezendő jótékonyczélu tánczvigalom igen látoga­tottnak Ígérkezik. Múlt szombaton ala kult meg véglegesen a rendező bizott­ság, melynek tagjai a múlt számunkban megnevezetteken kivül a következők : Haidfeld Gyula, Fédor .Sándor, Kanszky Emil, Együd Lajos, Berinza János, Faltin Géza, Mispál István, Dubovszky István, Alárkus László, Soós Gyula, Bakonyi Lajos, Pertzián Gusztáv, Németh Miklós, Reitter Ödön, Korpás János, Korpás Lajos, Kohlmann István, Boross István, Páczay Dezső, Nyáry Imre, Fehérváry Ferencz, Klapka József, Stibrik Kálmán, Hanekker Antal, Kolozsváry Dezső, Páczay István, Tóth Alajos. Schmidt Ferencz, Krancz Ferencz, ifj. Alberty Ferencz, ifj. Zsidek Ignácz, if. Velzer ebben van megirva bizonyítéka, saját pe csétemmel ellátva — annak, hogy a bű­nös nem vagy te az nem lehettél, mert . . . de csitt vigyázz, mert elfognak fuss . . . csak ott vigyázz és őrizd meg okmá­nyod . . . S a szegény teremtés utoljára értette meg az ész világát, hogy azután örökre elveszítse azt. — íme atyám a bizonyíték vedd és bi­zonyosodjál meg felőle; itt van Fenyéri Ida levele, mely tanúságot tesz arról, hogy az elitéit Sziklay a bűn elkövetése alkalmával szive választottja Fenyéri Ida körében tölté idejét, de mit megvallani nem akart nehogy az általa imádott leány becsülete legyen megtámadva, ' azért állotta ki inkább a tizenhat esztendőt bilincsekbe verve. Elmondtam atyám, a mit akartam, be­bizonyítottam azt, mit hinni nem bírtál, arra kérlek csupán : — Bocsáss meg a nemes ifjúnak, kinek bűne nem volt. És most Isten veled, me­gyek, mert nekem még sok, igen sok tennivalóm van. — Igaz ez mind, megmásithatlan igaz­ság — mond Fenyéri Tihamér meghatot- tan, de már minden késő, miért nem tud­hattam meg előbb e bizonyítékot. — Mert meghallgatni nem akartad a hozzád közeledőt soha, mond Irén s tá­vozni készült. — Maradj Irén, mond Fenyéri a távozó felé. — Nem, atyám több időm nincs, ha feltalálni kívánsz ott találsz, a hol az én helyem van a Sziklay Tibor ravatalánál. Szomorú idők voltak azok uram, sóhajt az öreg lelkész és valahányszor rá gon­dolok, mindig könnyekkel telik meg sze­mem s mindannyiszor elsiratom azt a ko­Lajos, ifj. Korpás Pál. — A rendezö- bizot.ság mindent elkövet a tánczmulat- sag sikerének érdekében s hisszük, hogy fáradozásainak jutalmát is látni fogja. M a j t h é n y i István kerületünk orszá­gos képviselője Terray Istvánhoz, a bi zottság jegyzőjéhez a következő sorokat intézte : „ Tek. Terray István úrnak Vádon. Folyó hó 10-eröl kelt becses sorai folytán van szerencsém értesíteni, hogy a bálbizott- sági tagságot szívesen veszem s el is fo­gadom örömmel, kivált midőn oly Elnökség adatta vehetek' benne részt, mint az én jó barátom Csányi János s iparkodni fogok en fs: h°gy a bál minél sikerültebb és jö­vedelmező legyen. Magamat becses indula- tiba ajánlva maradtam tisztelettel Verseik, nov. 12. 1888. Majthényi István s. kV Személyjegyeket mai naptól kezdve a meghívón kitünteti kereskedésekben kap­hatni, azonfelül a bizottság pénztárno- kanal Scherer Istvánnal is. A bizottság kéri mindazokat, kik meg meghívókat tévedésből nem kaptak volna, hogy ez­iránt Matkovics János és Terray István­hoz forduljanak. Ismét tűz. Olaj Ferencznek, az ipartestület elnökének temető utczai háza hétfőn reggel ismeretlen okból tüzet fo­gott, s ha a gyorsan elősiető segélynek nem sikerült volna még keletkezésében elfojtani a tüzet, ma nagyobb szerencsét­lenséget kellenek registrálnunk. A tulaj donos maga ugyanekkor vásáron volt s azt gyanitja, hogy a tűz boszuállás müve. * Tűz Verőczén. Kedden éjjel 3 óra tájban a fegyintézet felől erős fény lát­szott be a főtérre, úgy hogy mindenki azt hihette, hogy kis Váczon ég talán egész sor ház. A harangokat is félre kezdték verni, valamint a tűzoltóság is kivonult, de a kőkapun túl látták, hogy a tűz nem Váczon van, hanem vagy a szőllő hegyen, vagy Verőczén. Ez utóbbi helyen volt, még pedig nagy tűz, a melynek 7 ház esett martalékává. * Gyanús eset történt hétfőn reggel az alsó városban. A szén utcza sarkán levő pálinkás boltból alig lépett ki egy földműves ember, midőn elterült a köve­zeten s semmi életjelt nem adott magáról. Mindenki holtnak hitte s már gutaütésröl s még egyébről is beszéltek, mikor a város házára szállított testet orvosilag meg­vizsgálva kitűnt, hogy az illető valóban holt — részeg. * Verekedés. A helybeli piarista szer­zetnek van 3 cselédje, kik közül kettő bizonyára berúgott állapotban f, hó 12 én a harmadiknak rontva ütni-verni kezdték, sőt késsel is fenyegetődztek, mire az ül­dözött a konyhában keresett menedéket. Akkor a szerzet igazgatója lépett közbe s tartóztatta fel a dühöngőket addig, mig rendőrök jöttek, kik érdemleges büntetés elnyerése végett a városházára kísérték. * Második tűs. Ritka szerencsétlen hét volt ez a lefolyt hét. Az elemi csa­pások egymásután következtek. Tűz is, viz is ellenségeivé lettek városunknak és érzékeny károkat okoztak. Sőt ember rán sirbaszállt két nemesen érző lelket, kiknek a félreértés ásta meg oly korán sirjokat; igen uram, mert a Sziklay kas télynak két halottja volt egyszerre. A Sziklay kastélyban tervezett teme­tést elhalasztották egy nappal, mert a hü szív miután küldetését végzé, ott szűnt meg dobogni a drága halott rava­talánál. A lélek borzasztó sejtelme valósult meg — mond az ag'gastyán — a két vi­rágjában elhunyt sorsának kérlelhetlen megvalósultán s a kétkedő lélek hitetle­nül emeli fel szavát az égi igazság szol­gáltatás ilyen nyilvánulása felett, de a mit önnek elmondottam uram, a megtör­tént való, mit megmásítani nem állt ha talmamban. — Hogy mint viselte el Fenyéri Tiha­mér e léíekrázó tényeket, azt a kérdést látom ajakán lebegni, megelőzöm kérdé sét válaszommal: — Amott a kopár sziklák tömkelegé ben fogja ön találni azt a barlangszerü szikla hasadékot, mely mellett ha a falu embere elhalad borzalommal eltelve mond fohászt az úrhoz: „Uram ments meg min­ket a gonosztól.“ Itt végzé nyomorultan minden élő lényt kerülve utolsó napjait Fenyéri, mig nem a könyörületes halál magával vivé oda, hol mindnyájan egykor számolunk sáfárkodásunkról. El e szomorú képekkel, melyek egy rég elfeledett történetet elevenítenek meg lelkemben, mely bár meg ne történt volna soha. Zsubriczky Ferencz. életet is követeltek. Eg’y szerencsétlen, ártatlan gyermek lett a lángok marta­léka a csütörtöki tűzvész alkalmával s valóban megdöbbenve Írjuk e sorokat, elgondolva a szegény hét éves leány kínjait és szenvedéseit A héten már több­ször hallott rémes kongatás szólított ismét bennünket segély nyújtásra csütörtökön este 9 óra után s a kis Vácz felől vilá­gitó erős fény után fogalmunk lehetett a veszély nagyságáról. Steiner Izráel háza gyuladt ki ez alkalommal s égett le a földig. A tűz keletkezését többféle­kép mondják el s maga a boltos, Weisz Pál Lipót illetőleg neje is csak homályo­san tudta elmondani az egészet. Tény, hogy a földre dobott égő gyufával a petróleum is lángot fogott s ettől a boltban levő tárgyak gyuladtak meg. A lángok csakhamar magasra csaptak s belekaptak a tetőbe is végig szaladva gyorsan a szalmafödelen. Mire az első segély megérkezett, menteni már nem sokat lehetett, igy történt, hogy a boltos 7 éves kis lányát is bennfeledték az égő boltban. A nagy távolság miatt a tűz­oltóság csak sokára érkezett mi>, de mi­helyt elkezdhette müködésé^T /iar el­oltotta a még égő gerenda. *. Vrosunk nagy kiterjedése miattr Jceü te­kintetben a legmesszt A#^in intéz­kedéseket látjuk szükb. erre vo­natkozó javaslatainkat ftjan egyik jövő számunkban fogjuk <• itiani. ; Rejtélyes eltűnés. £ jLcz Berta 18 éves. csinos külsejű s ^Idájá­tól Seligmann Árontól hétfőn-. tűnt s daczára rendőrségünk erély^s^hyo- mozasanak, mindeddig sem élve, sem halva nem került elő. Eltávozása előtt ruháit ládájába rakta el, mellékelve meg­takarított 2 frt néhány krajczárját s arany függőit, azon írásbeli kérelemmel, hogy mindezeket Budapesten lakó szülőinek küldjék el. Sorait e szavakkal végezte : „Lebe wohl, du schöne Welt“ (Isten ve­led, te szép világ) s e sorok gyanittatják, hogy öngyilkosságot követett el. * Minő a jó bors? Bizonyára nem olyan, mint a minőt Fabric zy Nándor rendőrbiztosunk hivatalos helyiségében láthatni. Ennek nagy része (súly szerint mintegy 70—75°/0) olyan tulajdonsággal bir, hogy a vízben lemerül, ellenkezőleg a valódi borssal, mely fennlebeg a viz színén. Ilyen kevert finomságú borsot talált a „körültekintő“ biztos valamelyik szatócsüzletben s azonnal elkobozta, ne­hogy az élelmes üzletembernek ideje ma­radjon „egyfinomságuvá“ varázsolni a „ke vertet.“ * Kalmár Péter fényképészeti mű­terme a takarékpénztár épületének hátsó udvarában teljesen elkészült s úgy külső csin, mint berendezés tekintetében kielé­gítheti közönségünk igényeit. E héten már az a szokatlan s pesties látvány is kínálkozott az épület előtt járóknak, hogy egy csomó különféle arczképet szemlél­hettek, követve evvel is a mai kor szo­kását, mely mindenütt szemfüleskedik. Óhajtjuk, hogy közönségünk részéről méltó pártolást találjon a vállalkozó. * Halálozás. Kedden délután kisér­tük örök nyugalomra Lenes ó Sándor- nét városunk közönségének óriási rész­véte mellett. A temetés délután 4 óra­kor vette kezdetét, a mikorra nemcsak az udvar telt meg résztvevő közönséggel, de a főtér is a felsővárosi plébánia templomig. A temetést Czettler Antal kanonok s felsővárosi plébános végezte. A halottas kocsit, mely szép koszorúk­kal volt befedve nagyon sokan kisérték s valóban nem egyhamar láttunk teme­tést, melyen a veszteség fájdalmát ily sokan kívánták enyhíteni. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: —Alulírottak úgy saját, mint szá­mos rokonaik nevében fájdalmas szívvel jelentik a gyengéd és áldott jó feleség, szerető és szeretett testvér illetve sógornő és rokon Lencsó Sándorné szül. Fischer Teréziának folyó hó 12 én hajnali 3 óra­kor, hosszas szenvedés s a halotti szent­ségek ajtatos felvétele után életének 49-ik, boldog házasságának 15-ik évében bekö­vetkezett csendes elhunytét. A boldogult földi maradványai folyó hó 13-án dél­után 4 órakor fognak a váczi közép­városi temetőben a családi sírboltba a feltámadás vigasztaló reményében a római kath. szentegyház szertartásai szerint le­tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 14-én reggel 8 órakor a felsővárosi plébániai templomban fog halhatatlan leikéért a Mindenhatónak bemutattatni. Váczon, 1888. november hó 12-én. Az örök világosság fényes­ít edjék neki. — Lencsó Sándor mint férj és nevelt leánya Bogányi Mariska. Fischer Anna férjével Monszpart Józseffel és Anna férjezett ifj. Zsidek Ignácz né János és Emília gyermekeivel. Fischer Paulina férjével Köpeczi Nagy \

Next

/
Thumbnails
Contents