Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-11-11 / 46. szám

r/ácz, 1888. u Személyi hir. V i z Zoltán, kosdi ogédlelkész, ugyanily minőségben Tápió- sj elére helyeztetett át. * Szép ünnepélynek volt színhelye hó 4-én a siketnéma intézet. Fekete iroly igazgatónak névnapját ünnepelte :g a tanári testület és a növendék se- Mondott nap reggelén főt. Pivár n nácz, az intézet hitoktatója tartott mi- , melyen az összes tanári kar s nö- rr ndékek résztvettek. Ezután lakásán n resték fel a gyengélkedő igazgatót, IU Vinkle Károly VIII osztálybeli ta- >1.1 .ló mondott rövid üdvözlő beszédet a v vendékek nevében, köszönetét fejezve az atyai gondoskodásért, melyben Scszesülnek. A tanári testület szerencse- H vánatait Krenedits Ferencz legidősb ér íár tolmácsolta, mire az ig'azgató kö­re inetet mondott a szives megemlékezé- . :. Fogadja a mi szerencsekivánatain- 1 t is az érdemdús igazgató. ** A fóthi plébániára, mely Som- - gyi József apátplebános halálával meg­ás esedett, adminisztrátorrá Varga Józse- t, Vácz egyházmegyei áldozópapot, ne­ts zte ki megyés püspökünk ő exellenti- ía. Gratulálunk. A váczi siketnéma intézetnél rend- is/eresitett második tanárjelölti állásra, is abban hirdetett pályázat alapján, Né­ró ey János oki. tanitó s jelenleg a buda fausti polgári tanitó képezde ipari szak- fo oportjának negyedéves hallgatója ne s jiztetett ki a magas minisztérium által er iratulálunk. : * A regále megváltása ügyében Dt/udapesten a megyeház nagy termében rí hó 6-án a rendezett tanácsú városok )i ildöttei által megtartott értekezleten dó ácz városának képviselőjéül Réthy Ig­or icz polgármester szerepelt. * * Halálozás. Tegnap előtt kisértük ö 'ök nyugalomra P a u e r Jánost, a vá- la, >snak 40 éven át szolgált pénztárnokát, í boldogult 78 évet élt s ebből 46 évet Fűtött boldog házasságban. Temetésén v városi tanács és képviselőtestület, a m mvéd tisztikar testületileg vett részt, ro ionkivül ott láttuk a derűst s városunk sí telligentiájának zömét. A koporsóra a rniros és a tanács által is helyeztetett nrry diszes koszorú. A boldogult éltére vo kiátkozó adatokat az idő rövidsége miatt gé ég eddig nem dolgozhatván fel, azt ísnaka jövő számunkban közölhetjük. Ny. b. * A székesegyház uj püspöki Üfalluma, melynek leirását lapunk más dí dyén közöltük, már felállittatott s vasár* ip látható lesz. A gyönyörű szék méltó se szét képezi székesegyházunknak. * * Dalestély. Folyó hó 7 én Bokor se Dzsef igazgató tiz tagú színtársulatával ne omorisztikus dalestélyt adott a „Curia“ ó oálloda nagy termében tiz vendég előtt, v ;y minden tagra egy vendég esett, is zinre került „Csicsóné Borbála“ énekes ríc ohóság. — „Fuvola Soló“ monolog. — L igy kardalos szenvedése.“ — „Szép Ga­VÁCZI hírlap. 11 November hó 11. | lathea.“ — „Az éneklő macskák.“ Bizony j az egész nem sokkal ért többet egy I roacska zenénél s ha a tiz vendég neve­tésétől visszhangzott is néha-néha a nagy üresség, az a játszók ügyetlenségének, egy fellépő kisasszony által minden kri­tikán aluli módon énekelt magyar dalnak s annak tudható be, hogy a jelenlevők is azon csodálkoztak és nevettek, hogy mért hagyták magukat balek módra rá­szedetni. Eredetileg „csak két előadásra“ csináltak reklámot, de úgy látszik a má­sodik „közbejött okok miatt“ elmaradt. Tűz. Soha ilyen kedélyes tűzesetet, mint a csötörtök éjjeli volt. Már a kezdet is komikus volt, mikor az „első“ ember a tűznél egy kanna vizet kért, hogy avval a háztető közepén égő korhadt nádat elolthassa. Mintha csak óriás lett volna, a ki az 5 — 6 méter magasságot fel se veszi. A folytatása sem volt sokkal különb. A redves tető, mint azt néhány ottlevő megjegyezte, még tűzre sem volt való s ennek tulajdonítható, hogy a lán­gok nem csaptak magasra s annak a rö­vid tetőnek a részben leégése teljes 10 órát vett igénybe. A tüzet egy vasúti munkás vette észre, ki azonnal a „Ró- kusz“ kápolna csengetyüjéhez szaladt, hogy avval lármát üthessen. Czélját csak félig meddig érte el, mert a csengetyü hangja, még a közelben lakók álmát sem birta megzavarni. Az első fecskendő nem egészen 15 perez múlva jelent meg a helyszínén a tűz észrevevése után, de nem sokat használt, mert, mint a váczi tüzeseteknél rendesen szokás, nem volt viz. A közelben levő két kutat, hamar kiszivatták a fecskendővel s akkor félórák múlva kaptak csak újra vizet. Persze igy az oltás sem sikerülhett. Végre Filzer Ferencz udvarára vittek be az egyik fecskendőt s onnan „etették“ a másikat. Ekkor nem volt vízhiány, hanem ember­hiány. Nem volt, a ki a fecskendőket nyomja s az a néhány buzgó tűzoltó nem birt a sisiphusi munkának megfelelni, a mit két szivattyú folytonos működése megkíván. Még reggel 7 órakor is törtek elő lángok a lebontott tető törmeléke közül. Közönségünk e tűzesetnél még soha nem tapasztalt közönyt tanusitott. Nem akarjuk eljárását bírálni, de köte lességünk figyelmeztető szavunkat fel­emelni, hogy a jövőben nagyobb szeren­csétlenségnek eleje vétessék. Lehet, hogy a veszély csekélysége okozta a közönyt, de mi káros praecedenst látunk benne, a mi még megfogja magát boszulni. A tűz valószínűleg gyújtogatásból eredt s reméljük, hogy sikerülni fog erélyes rendőrségünknek a tettest kinyomozni. * A váczi nyilvános muzeum egy­let részére szerkesztőségünkben özv. Dobróczy Jánosáé úrnő egy 1867-iki hon­véd emlékérmet volt szives adományozni. Atszolgáltattuk illetőségi helyére. * Jótékonyczélu tánczmulatság. A feledékenységbe ment Katalin bálokat ez évben feltámasztják halottaiból. Múlt kedden este tartotta meg az alakuló gyűlést az e végből összehívott rendező bizottság, a melyen határozatba ment, hogy az ágost. hitv. evang. egyház tere díszítési költségeinek fedezése czéljából tánczmulatság rendeztetik e hó 24-én a „C u r i a“ szálló nagytermében. A lelke­sülés mely a bizottság tagjait a jóté­kony czél érdekében hevíti, kezesség lesz a bál sikerére nézve a mely méltó helyet fog elfoglalni a bálok sorában. A rendezés eszméje Matkovics Já­nostól indult ki, a ki felbuzdul va azon, hogy Bodendorfer Béla e czélra a C u r i a szálló nagytermét ingyen áten­gedi, azonnal egy bizottság megalakítá­sához fogott. — Az alakuló értekezle­ten a bizottság elnökévé : Dr. C s á n y i János, alelnökké: fi ó t h i Gyula és H a i d- í e 1 d Lajos, jegyzővé : Terray István, pénztárnokká: Scherer István, ellenőrré : Matkovits János, tánezrendezővé: H a- n u s z Béla választatoi t meg egyhangúlag. Az értekezlet elhatározta, hogy a bizott­ságot uj tagokkal fogja szaporítani s igy azok teljes névsorát még nem állapít­hatta meg. Halvacsora. A múlt számunkban jelzett halvacsora valóban megtartatott múlt vasárnap a löházban s daczára a rósz időnek, számosán vettek részt benne. Az est kedélyes beszélgetésben tölt el s az időt a czigány zenéje is segített rövi­díteni. Az a nézetünk, hogy ilyen kedé­lyes összejöveteleket többször lehetne tar­tani s talán élénkítenénk ezáltal társa­dalmi életünket s többször érintkezve, alkalmunk nyílnék egymás nézetét meg­ismerni, a mi által sok félreértésnek eleje vétetnék. * Czimbalom hangverseny. Folyó hó 9-én Bóka és Horváth József városunkban már ismeretes czimbalom és hegedű művészek délután 6 órakor a ka­szinóban játszottak elég szép számú ta­gok jelenlétében, de bizony sokszor a touts les troisjés a pagát ultimo kimondása nehány fiatal torokból túl harsogta a hangszereikből kicsalt tiszta, csengő han - gokat s a kártyázok nagy részét vajmi csekély mértékben érdekelte a máskü­lönben teljes elismerést érdemlő művé szék játéka. Este 8 órakor a „Curiá“-ban rendeztek hangversenyt változatos pro­grammal. * Mint hírlik deczenvber hóban concert fog tartatni az izr. statusquo is­kola felépítési költségeink fedezése czél­jából. Van e szerint kilátásban igen sok mulatság a télen s készülhetnek fiatal leányaink, hogy sokat fognak mulathatni. * O bútort szállított a helybeli vas­úton gróf Korintzky J. Ipolyságra. Egy ágy ez, mely legalább is 200 éves, massiv súlyos fából készült. Alakja na­gyon régi s csapjai még fából készültek. * Megszaporitották a vasúti hiva­talnokok dolgát. A szeszadó behozása VÁROSI ÜGYEK. * A Vácz alsóvárosi telkes gazdák f. hó 4 én a „Curia“ szálloda nagyter­mében tartották meg évi közgyűlésüket, Huber József elnöklete alatt, melynek tárgya a gazdasági erdőre vonatkozó 1887 — 88 évi elnöki és gondnoki szám­adások beterjesztése volt. A megvizsgált számadások, mely szerint 1729 frt 6B kr. bevétellel szemben 1495 frt 27 kr. kiadás volt, jóváhagyólag tudomásul vetettek, valamint a gondnak számadása is, mely szerint 730 frt bevétel mellett 724 frt 64 kr. kiadás volt. A pénztárnok és gondnoknak a szokott felmentvény meg­adatott s megmaradt fölösleg a jövő 1888-89 évi számadásokhoz határozta­tok átirandónak. A csőszház mellett levő földnek bérbeadása tárgyában ha­tározatba ment, hogy azok három évre adassanak ki oly formán, hogy az első évben 10 frt, az utóbbi 2 évben évi 15 frt bérösszeg fizettessék holdankint. A fa nyesés vállalkozója, ha az eddig ka pott ágak l/3 részével nem elégednék meg, O; finden habozás nélkül adja tudtomra, isnennyi költséget okozott önnek eltartá Dm illetve ittlétem.- — Fenyéri ur — szólt — Tibor a (Siiegilletődés hangján — tudja, hogy az y szívesség, ha ugyan annak vehető — ns em ilyen módon szokott kiegyenlítetni, sóázam minden perezben nyitva van ulármely szerencsétlen számára, minden r: ij nélkül, annál inkább veheti ezt igény- se egy nemes Fenyéri, kitől viszonszol- íá álat fejében a legnagyobb hálával nnak kézszoritását nyerhetem csak. — Ez sok lenne egyszerre, mielőtt sztába nem hoznánk az egymással szem­rre en fennálló tartozások és követelések ne emét és mennyiséget. — Tudtommal oly követelésekkel nem llunk szemben Fenyéri ur, melyek ily v zigoru leszámolást igényelnek — mond fi. Tibor. — Ha ez újabban csak leple akar lenni már több Ízben tanusitott gyávaságnak, gy itt több mondani valóm nincs. — Uram ön úgy látszik igen jól tudja, ogy egyedüli előnye egy a lelkem leg­mélyében gyökerező érzelem, mely tiltja, ogy önnel — legdurvább sértegetései ,l .aczára — érdeme szerint bánjak. ÍS f íí: j — Fenyéri végig hallgatá a nemes lé- ekindulat kitörését, azután a nélkül, hogy iziklay Tibort tekintetére méltatta volna. Jhagyá őt. Sietve távozott s hazaérve egyenesen zobájába tért, hol rövid készületeket tett, azután a legnagyobb sietséggel haj­tatott el kastélyából. Senki sem sejté a nagy sietség okát‘ senki sem tudta az elutasítás czélját, csak arról volt mindenki meggyőződve, hogy nem kicsinyes ok birhajta rá Fenyérit a rögtöni elutazásra. Tibor az alatt kedvetlenül tölté idejét s kastélyában igyekezett mindent a régi állapotba helyezni. Épen könyvtárát rendezé s elmerengve állott egy-egy könyvet fogva kezébe, mely őt a kedves Irénre emlékezteié, midőn két, előtte idegen férfi jelenik meg az ajtóban, kik egyenesen őt keresék. A kölcsönös bemutatások után röviden jelzé a két idegen, hogy „Fenyéri Tiha­mér megbízását teljesitik, a midőn Sziklay Tibor urat felszólítják, miszerint a Fe- nyérin elkövetett sértésért elégtételt ad­jon.“ — Ismerem abbeli kötelességemet uraim — szólt Tibor nyugodtan — s azt is tu dom, hogy becsületem „beszennyezése“ nélkül a kihívás elől nem menekülhetek. — Mielőtt, azonban az önök kihívását elfogadnám, engedjék meg uraim, hogy röviden vázoljam Fenyéri ur eljárását, melyet velem szemben tanusitott, vala­mint azon érzelmeket, melyek engem ve­zettek akkor, midőn többszöri durva sér­tegetéseivel szemben magamat nyugod­tan viselém. — Felesleges volna idejét arra paza rolnia Sziklay ur, mert a tényállást egész alapjában ismerjük. — Tudjuk, hog*y a Fenyéri családot ért katasztrófa alkalmával ön nagylelkü- leg menté meg a család két tagját, is­merj ük áldozatkész magaviseletét, melyet tanusitott velők szemben a szerencsétlen­ség után és végre nem ismeretlen élőt tünk az sem, hogy a felépült család iránt ez alkalommal is a legnagyobb tisztelet­tel viseltetik. — Valóban majdnem hihetetlen előt­tem uraim — mond Tibor a szánalom bizonyos nemével tekintve a két idegenre, — hogy önök ily alaposan ismerve a viszonyokat, hozzám elégtételért jöjjenek. — Sőt ennél többet, ismerjük az indo­kot, mi önt Sziklay ur a nyugodt, tü­relmes magasztalásra kényszerité. — Elég uraim, ez már azt hiszem meg­bízásuk keretén túl esik. — Semmiesetre sem ; - szól az idegen férfiak egyike — önnek Sziklay úr meg kell tudnia, hogy daczára kellemetlen megbízatásunknak, bennünket ön a leg­tisztelőbb barátai közé számíthat. — Igen megtisztelő felfedezés reám nézve uraim. Miután tehát önök engem felmen­tenek az alól, hogy magyarázatokkal szolgáljak, nem marad egyéb mondani valóm, mint az, hogy : végezzék megbí­zatásukat, részemről készen találnak bár­mely perezben. Épen ezt óhajtanok elkerülni minden áron Sziklay ur. Mi tehát czéljuk, ha ezt elkerülni kí­vánják. A kihívás csupán ürügy, melyet arra használunk, hogy önt reá. bírjuk, miszerint Fenyéri bocsánatát kikérve az ügyet ba­rátságos utón elintézzük. — Ha ezt teszik uraim — úgy bátran merem mondani önöknek, hogy hiába való fáradságot követnek el. — Hogyan ön nem lenne hajlandó. — Nem uraim, miután tudom, hogy az eredményre nem vezetne. — Ismerem Fenyéri természetét s azért merem állítani, hogy ő a bocsánatkérést el nem fogadná, ha ugyan volna okom, miért tőle bocsánatot kérjek. — Azért uraim, határozzanak időt és a többire nézve értekezésüket, az önök­nek tudomására hozott két barátommal kérem elintézni Balsiker volt vége a tervnek, melytől Fenyéri megbízottjai az ügy baráti elin tézését remélték. — Lehangolt kedélylyel távozott a két idegen, kiknek arczárói leolvashatta bárki is, hogy megbízatásukban nem a legszí­vesebben vesznek részt. — Az esetben azonban, ha Fenyéri a kérleléssel beérné, remélhetjük-e közre­hatását — szól a távozók egyike Sziklay Tiborhoz, ki őket a kapuig kisérte. Miután önök teljesen ismerik viszonyun­kat, be fogják látni, hogy a felvetett kér­désre válaszolnom majdnem fölösleges. (Vége következik.) után minden egyes feladásnál ellenőrzés czéljából a legkörülményesebb kimuta­tásokat kell készíteni. A hivatalnokok az újításnak rendkívül „örülne k“. * Szerencsés felfordulás. E hó 4-én esti 8 '/4 órakor egy Bulassa-Gyarmatról jövő fiakkeres a sötétben nem látván jól az utat, a Rókusz kápolnát körülvevő töl­tésre hajtatott fel, ami által hintója egyen­súlyt vesztve, felborult. A kocsiban ülő két urnák szerencsére semmi baja sem történt, csak kabátjukon látszott egy ke­vés sár. A kocsinak sem lett más baja, csak az egyik lámpája furmátlanodott el. Az utasoknak bizonyára „szerencsés fel­fordulást“ kívántak otthon. : A tél olyan erővel köszöntött be, hogy talán szibériai időjárást akar nálunk létesíteni. A korán beállott fagy miatt a fák átültetésére s télire eltevése siettetve lett s mi is ajánljuk olvasóinknak, hogy gyengébb természetű fáikat a hideg ellen megóvni igyekezzenek. A rózsákat kü­lönösen a föld alá tegyék, a mi által mindenféle fagynak elejét veszik. A nagy koronájuakat jó lesz először visszanyesni s megritkitani, hogy keve'^'^'^ helyen elférjenek. A törzseket szá-L'1 ^eH’be- födni, ha nem volna r ügy fogják eltenni, a ta ^Áak megemlíteni, hogy ‘ mert ily módon ez * Korcsolyázás. 3^. sziny Arnold kisérle.. jegét s azon körülbelül & ' A jég ropogott, de ne. megérjük, hogy a műi. ^ jegyünket használhatjuk. J ,• *­* Olvasó közönségünk ; y mét felhívjuk Joely Vilmos hifd'?;, Iséfe, melegen ajánlva őt. * Olvasóink figyelmét felhívjuk K a 1- ' már Péter hirdetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents