Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-09-30 / 40. szám

városának kérelmét, hogy ama 4339 frt 60 krt, amely összeg a városnak inségi segélyezésre adatott a Duna-köfal kiépí­tésére fordíthassa s a munkálatokhoz a filoxera által elpusztított szőlőknek in- ség're jutott szölőtukíjdonosai és napszá­mosai alkalmaztassanak. — Hasonlóképen jelentette Kis-Némedi község ama kérel­mét is, hogy ínségben levő községi la­kosai munkában részesittessenek és el­rendelte, hogy az ínségesek a vácz-rádi utón nyerjenek alkalmazást s a munka­dijak fedezésére az Ínséges alaptól 2333 frt 33V3 krt utalványozott. * Sebes hajtás. Rudnyánszky Kálmán szolgain ró a napokban oly se­besen hajtott főutczánk egyik rósz köve­zetéi részén, hogy a kocsiról lebukott s kezein és lábain több kisebb sérülést szenvedett. Midőn őszintén gratulálunk szerencséjéhez, hogy nagyobb baja nem esett, — nem mulaszthatjuk el figyelmébe ajánlani, hogy saját érdekében tanácso­sabb lenne lassabban járnia, hogy t o- vább élhesse n. * Fegyelmi vizsgálat. V árady János városi aljegyző ellen a megye al­ispánja a katonai ügyek elintézése körül tapasztalt mulasztások miatt fegyelmi vizsgálatot rendelt el. F. hó 28-dikán járt itt B e 11 á g h Imre tiszti főügyész, alis- páni kiküldött s Váradytól a katona­ügyek kezelését elvevén, azokat a pol­gármester hozzájárulásával Gajáry Géza jegyzőre bízta. * Ipartestületi ügy. Komárom y János iparos, ipartestületi tag és 53 ér­dektársa az alapszabályok intézkedésére támaszkodva a napokban az iránt folya­modtak a váczi ipartestület elüljáróságá- hoz, hogy ez rövid idő alatt rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Az ipartestület elüljárósága folyamodókat kérelmükkel terjedelmes indokolással elutasította. Az elüljáróság ezen határozatát a folyamodók sérelmesnek és az ipartörvény és az alap­szabályokba ütközőnek találván, az ellen Vácz város tanácsánál mint első fokú iparhatóságnál emeltek panaszt kérvén a sérelmes határozat félretételét és rend­kívüli közgyűlés összehívásának elrende­lését. E panasz az iparhatóságnál legkö­zelebb nyerend elintézést. * Köszönetnyilvánitás. Kivonat a „Váczi Páli szent Vincze Egylet“ 1888. augusztus hó 9-én tartott XXII. rendes gyűlésének könyvéből. 2. Az Elnök je­lenti, hogy a folyó évi julius 22-én meg­tartott népünnepély rendező bizottsága 434 frt 76 krt bocsátott jótékony egyle­tünk rendelkezésére, mint a népünuepély tiszta jövedelmét. — Az egylet ezen nagylelkű adományt a legnagyobb kö­Vácz, 1888. czán a kérlelhetlen harag, szemeiben a kitörő vész. — Ez tehát a parancsom iránti feltétlen engedelmesség ? Szólt mogorva arczczal Fenyéri. Több szó nem jött ajkára; harag és megvetéssel ragadá meg a reszkető leány karját és magával vonszolá öt, mielőtt Tibornak ideje lett volna gondolatait rendbeszedni. Mozdulatlanul mint kőszobor állott Ti­bor helyén hosszú ideig s a mint magá­hoz tért meglépéséből nehéz sóhaj tört ki kebléből. — Oh hát Irén az ő leánya ? — Fenyéri Tihamér leánya, ki lelké­ben a legnagyobb gyűlölettel viseltetik családom iránt és e gyűlölet áldozata lesz ez angyali teremtés is. — És nincs hatalmamban megmenteni őt ez előítéletes gyűlölet elől. — Megmenteni, de mi jogom van e leányhoz? Vonzalmam és a múlt emléke? — Mily kevés mind ez ? Azután ki tudja nem osztozik e ő is atyja nézeté­ben, nem honol-e lelkében is a kiirthat- lan gyűlölet a Sziklay név iránt ? — Örült mikor meglátott, midőn rám ismert és ez bizonyítéka, hogy nem gyűlöl. Mint Tibort talán nem ; sőt talán sze­relemre is gyulna keble irántad, de mint vSziklayt megvet, gyűlöl egész leikéből — sugá egy belső szózat Tibornak. — Fn pedig mint Sziklya Tibor akarom bírni szivét vágott vissza Tibor a figyel­meztető intésre. Komor gondolataival tépelődve, haza­felé irányozva lépteit. Kastélyába érve, az első hü szolgája, kivel találkozott megrémülve szólitá meg : zt. Isten talán valami baj érte a nagyságos urat, hogy oly halvány arcza, az egész testébon meg csak úgy remeg ? Nine.'! semmi bajom hü szolgám: csak szonettel fogadja. Ily példás jóakarat Egyletünk nemes czélját városunk sze­gényeinek rendszeres segélyezését hat­hatósan mozdítja elő s mig sokak arczá­rói letörli a nélkülözés könyeit, egyszers­mind örök hálára kötelezi önzetlen jótevő iránt. Miért is az egylet úgy a n. é. kö­zönségnek áldozatkészségéért, mint a ren­dező bizottságnak nemes buzgalmáért s a közreműködőknek lankadatlan fáradó zásaiért jegyzőkönyvileg köszönetét sza­vaz s erről a n. é. rendező bizottságot, tekintetes Fóti Gyula rendb. elnök úr czimére, — jkönyvi kivonatban értesit- tetni határozza. Kmf. Jegyzetté Bucsek István s. k. e. titkár. * Halálozás. F ó t y Gyula városi szám­vevő jegyzőnket újabban súlyos csapás érte nővére F i 1 s e r Anna, Bayr Manó városi iskolai igazgató neje, Bécsben f. hó 26-án elhunyt. A család részéről a következő ha­lotti jelentés bocsájtatott ki: Bayr Manó, Fiiser Ferencz, József, László, Paulin, Fóty Gyula, úgy özv. Strössner Györgyné szül. Bayr Antónia, Bayr Ferencz, Bayr Andrián és Szadovszky Nándorné szül. Bayr Berta mint férj, testvérek, illetve só­gor- és sógornők továbbá számos rokonok nevében is szomorodott szívvel jelentik Bayr Manóné szül. Fiiser Annának Bécsben folyó évi szeptember hó 26-án, d. u. fél 4 órakor életének 36-ik s boldog házasságának 15-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szent­ségek aj Latos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei Bécsb­en folyó hó 28-án d. u. 2 órakor a VI. kér. plébánia templomban történt beszente- lés után Váczra szállíttatván, az alvárosi sirkertben lévő Virter-féle • kápolnában he­lyeztettek ravatalra, honnan ugyan az alvá­rosi sirkertben lévő családi sirboltban fog­nak f. évi szeptember hó 30-án d. u. fél 5 órakor örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szent-mise áldozat pedig folyó évi ok­tóber hó 1-én d. e. 10 órakor a székesegy­házban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Vácz, 1888. szept. 29-én. Áldás és béke hamvaira! * Művészi előadás. Szakáll Antal tragikus színész városunkban időz, hogy itt néhányat a legjelesebb költők müvei­ből elszavaljon. Szakáll mint Schakes- peare-, Moliere- és Schiller-recitator elő­adásairól úgy a fővárosi mint a vidéki sajtó élismeréssel emlékezett meg. Elő­adására ez utón is felhívjuk müpártoló közönségünk figyelmét. * Budapesti Hirlap. A „Budapesti Hirlap“-nak, a hazai müveit olvasóközön­ség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésé­VACZI hagyj magamra, elfáradtam a nagy sétá­ban ez az egész. Tibor felvánszorgott szobájába, hol ki­merülve ült székére. Nehány perez múlva leküzdve izgatott­ságát szolgáját hivatá, ki félve, hogy urának valami baja esett csendesen nyi­tott szobájába. Parancsára állok a nagyságos úrnak, — mond a szolga urának, ki ablakánál állva a messze távol szemléletébe merült el s igy nem vévé észre őt. Tibor a megszólításra visszafordult és hosszó habozás után kérdé a szolgát. Rég szolgája vagy-e atyámnak Mihály? — Még 17 éves koromban kerültem megboldogult Uramhoz és azóta soha sem hagytam el; most pedig már kenye­rem javát megettem, mert a hatvanadik évet tiporom. Jól van öreg — szákitá őt félbe Tibor akkor fogod ismerni a szomszéd Fe­nyéri uraságot is. Igen Uram ! de . . . — Ne tartson vissza semmi sem. — Jól tudom, hogy boldogult atyám életé­ben tiltva volt említeni is a Fenyéri ne­vet, de a tilalom megszűnt az ő halá­lával ; én pedig nem tartozom azon embe­rek közé, kik a múltak bűneiért az utó­dokon boszulják meg magukat, én meg­bocsátok nekik. — Ezekután belátod, hogy egész sza­badon beszélhetsz és kérdéseimre, nincs okod, hogy bármit is elhallgass. Paráncsára állok Uram és bizhatik benne, hogy mi iránt kérdést intéz hoz­zám abból mit sem fogok eltitkolni. (Folytatása következik.) Zsubriczky Ferencz. HÍRLAP. __________________Szeptember hó 30. vei küzdött nemzetünk- és fajunkért,, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Bu­dapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozó társak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennivel egy magyar lap sem dol­gozik ; minden rovatot külön vezető gon­doz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a vilá­gon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérde­keket nem ismerő szelleméhez. Politikai legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyaror­szág politikai és közélete -felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap: a „Budapesti Hirlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világ­sajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. ^ Európa összes metropolisaiba Londontól Konstantinápolyig saját tudós; tók vannak, a kik úgy az ott történ eseményeket, mint az elektromos dróto: oda futó híreket rögtön megtáviratozzák A. külföldi rendes tudósítókon kívül mindéi fontosabb esemény felől a szerkesztőséi külön kiküldetésü tagjai adnak gyor és bő értesitést. A „Budapesti Hirlap“ 1 czélokra havonkint oly összeget fordít mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még eg' hírlap egész költségvetése volt: de sike rült is elérnie, ma a legjobban, leg gyorsabban értesülő orgánuma a saj tónak. A „Budapesti Hirlap“ Tárcza rovata 1 eleki Sándor gróf, T.ótl Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és töbl kiváló irók közreműködése mellett, z lapnak egyik erőssége s mindig gonda fordít rá, hogy megmaradjon előkeli színvonalán. A napirovatokat kitün( zsurnaliszták szerkesztik s a helyi érte sülés ismert legügyesebb tudósítókra var bízva. Rendőrségi es törvényszéki róva tai külön-külön szerkesztői a főváros sö­tét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap'1 helyet foglalhat minden család aszta Ián. A közgazdasági rovatban a ma gyár gazda, birtokos, iparos, keres­kedő megtalálja mindazt, a mi tájé­kozására szükséges. A regénycsarnok­ban csak kiváló írók legújabb műveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed­évre 3 frt, 50 kr., egy hóra 1 frt, 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal esközölhetők követ­kező czim alatt : A „Budapesti Hirlap 4 kiadó-hivatalának, IV. kerület kalap utcza 10. szám. Laptulajdonos és felelős szerkesztő ; Dr, Gsányi János. HIRDETÉSEK. I m\ ® © d • @ & ® % Db*. J. G. Popp udvari fogorvos Dr. J. G. Popp udvari fogorvos Dr. J. G. Popp udvari fogorvos Dr.J.G. Popp udvari fogorvos Anatherin szsljvize 40 év óta a legkedveltebb száj-és fog­konzerváló szer. Meggátolja a fejkö lerakodását, eltávolítja a száj J kellemetlen szagát, felfrissíti a foghúst és elejét veszi a fogfájásnak. Ára a nagy palaczknak 1.40 kr., a kisebbnek 1 frt, a legkis. 50 kr. Di’.J. O. Popp udvari fogorvos Anatherin fogpasztája, üvegtégelyekben. Elismert szer a > fogak tisztántartására, a száj felfrissítésére és konzerválására. Ára 1 Irt 23 kr. Oi'.J.G. Popp udvari fogorvos Aromátikus fogpasztája, nagyon kedvelt a kellemesen - habzó fogszappanok barátai előtt. Kitűnő fogtisztitó szer. Ára 35 kr. Dr. J. Gr. Popp udvari fogorvos tompora, a fogport kedvelők közt a legelterjedtebb és legked­veltebb, melytől a fogak ragyogó fehér szint nyernek. Ára 03 kr. Dr.J.G. Popp udvari fogorvos j íogtömöje (IMonilm), melylyel a használati utasítás szerint bárki önmaga tömöszölheti ki odvas fogait. Ára 1 frt. On T Jfövéiiyszappana a legkitűnőbb pipere- és gyógyszappan * * J mindenféle bőrkiütés és foltok ellen, udvari fogorvos | Ára 30 kr. CD É3 cro. o>^ cro. c-c; 00 CD s ÍZT' : s • I : 1 i 9 I Hirdetmény. Felhívom a bortermelő közönség figyelmét a bor- és húsfogyasztási adó iránti szabályok azon intézkedésére, hogy mihelyt a must annyira kiforr, hogy az többé nem must, hanem bor, az adófizető fél köteles erről a fogyasztási adóhivatalnak jelentést tenni; e jelentés azonban mindenesetre megteendő 1888. évi november hó 15-ik napjáig. Ezen határidő eltelte után a fogyasztási adóhivatal biztosai a bormennyiséget az egész város területén leltárba veszik. V á c z o n, 1887. szeptember hó 30-ik napján. Dr. Gsányi János a fogyasztási adó kezelésének felügyeletére kiküldött bizottság elnöke. *OT TŰZIFA ELADÁS! -SS* V an szerencsém a t. ez. polgárságnak tudomására hozni, hogy tűzifámnak, a Rákóczi-téren levő raktárban, kicsiny­ben való eladását megkezdtem és ezzel BLAU MIKSA urat, Fő-utcza 717. szám alatt bíztam meg. i_3 fitéheiiii Károly és Fia. Váczon, 188b. .Nyomatott Mayor Sándor könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents