Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-08-05 / 32. szám
Vácz, 1888. Századok elteltek és a magyar nem- jjjset politakai életében a maga tekintélyét iflpyomasztó viszonyok között is képes volt djjfen tartani, s erős a hitem, hogy századok bj|í 1 telnek és ezen tekintélyét bírja fenntartani, ha világszerte, hol a magyarnak hire ivyan, el lesz ismerve, hogy a magyar nem- 15]ízet gentleman nemzet. Oda hatni, hogy nemzetünk e jó hírét •ß a miveit világban fentartsa és továbbra 3t is kiérdemelje: nagy, nemes és hazafi tö- r' rekvés, mely minden kebelében fejlődő erődtől megkívánhatja, hogy közreműködésével 3ív segítse. Nem lehet tagadni, hogy törvényhozóié sunk és kormányunk, n -pe érdekeit atyai te szívvel felkaroló jó királyunk vezérlete a,alatt, nemzeti életünk fejlődése körül buz- g galommal ne működnék; de szabad insti- rftucziók közt ellenszenvet gerjesztő tutorság £ az, ha az államhatóság a maga intézkedé- >e seiben a közreműködésére nem számit. Demokratikus elemeink szavazat többségét több vidéken a nyers tömeg adja, s midőn ez a körülmény oly befolyásoknak ad helyet, melyek között az önzés a nép jogait önérdekében aknázhatja ki: nem állanak ma nálunk a demokratikus elemek ott, hogy állami életünk existentiája feltételeinek biztos támaszát alkothassák. A miveltebb osztályok feladata marad tehát, a közélet politikai önállását lan- kasztó hiányokat azzal pótolni, hogy a különböző preszsziók és cselszövények hatását ellensúlyozva, a közélet mozgalmainak helyes irányt és a higgadt megfontolás eredményeinek nyotatékot adjon. Ily osztályok egybeállítását nem bízom a polczon álló hatalomra, sem a pártoskodás küzdelmeinek eredményére, mert egyik úgy, mint a másik egy tulnyomá erő kifolyása, s mint olyan, általános bizodalomra nem számíthat. Ellenben egy szabadon szövetkező társaság, mely a politikai életben senkivel sem teszi magát ellentétbe, tiszta jel lemével és helyes felfogással a közéletben oly tekintélyre tehet szert, hogy irányában r senki sem fog bizalmatlansággal lenni. Athletikai Clubunk szövetsége, abban a szerencsés helyzetben van, hogy közéletünkben ily tekintélyt bir kivívni és hi. jzelgés nélkül mondhatom, hogy ebben a tekintetben az első lépésnél már jóval tovább haladott. Ebből a szempontból kiindulva, engedtem meg magamnak hattyú dalom búcsúszavaiban önök előtt kiemelni azt, mi a társadalomban Clubunk tekintélyét fenntartja, és figyelmükbe ajánlani azt az utat, melyen haladva, tekintélyével hazánk és nemzetünk nagy szolgálatot tehet. VÁCZI HÍRLAP. Távol állok áttol, hogy önöket e szavaimmal a politikai élet mezejére kívánjam vezetni. Nagy hiba volna annak küzdelmeit a társadalmi életünk érintkezései közé átplántálni, mert ha az első érleli a politikai fejlődést, az utóbbi súrlódásai felemésztik a nemzeti erőt. A mit én kívánok, nem egyéb, mint nemzeti életünk tekintélyének fentartása, mit csakis nemzeti erőnk egyesítésével lehet eszközölni. És a mig emezt fentartani, amazt szilárdítani bírjuk, addig hazám, nemzetem jövője felett kétkedni nem tudok. Bocsánat uraim, ha a netalán igen is hosszúra nyúlt beszédemhez befejezésével meg egy nyilatkozatomat és ebből kifolyó rövid szavakba foglalt kérésemet csatolom. Előre haladott időkorommal testi erőm is hagyatlik; az ész tehetsége gyöngül, hozzájárul még az is, hogy változott körülményeim, eddigi működéseim székhelyétől távol tartanak. Ezeknél fogva nemcsak magamnak, hanem a közönségnek is tartozom azzal, hogy a közéletben olyan helyet el ne foglaljak, melylyel egybekötött feladatoknak továbbra is megfelelni magamat képesnek nem érzem. Vissza kell tehát lépnem mindazoktól az állásoktól, melyeknek a közélet érdekében eddigelé megfelelni kívántam, és ezek között az előttem oly szívesen viselt athletikai club elnökségétől is. Mondhatom, hogy ezen állásomtól nehezen válók meg, mert azt a szívességet, melylyel önnök igyekezetemet elismerték, tanácsaimat figyelembe venni, támogatni, fogyatkozásaimat pótolni mindenben készek voltak, soha se tudom elfelejteni. Fogadják ezért forró köszönetemet és engedjenek annak a kérésemnek is helyet, hogy jó emlékükben ezentúl is tartsák meg azt, ki önök társaságában kedvét lelte; kinek öröme volt, ha tehetsége szerint a fiatal erők fejlődését elősegíthette; kinek büszkesége volt és lesz, ha a Kolozsvári Athletikai Club melynek elnöki székét több évig elfoglalni szerencsém volt, virágozni fog s tagjai mindenütt és mindenkor, mint a valódi gentlemanok mintái tűnnek fel. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hir. Ábra hám Mihály kir. adóhivatali ellenőr f. hó 4-dikén 2 heti szabadságra ment Husztra. * Hymen. Dorcsák Imre helybeli kir. adótárnok m. hó 26-án Homonnán jegyet váltott Komendovics Ilonka kisasszonynyal. Őszintén gratulálunk és sok boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez. * A váczi piaristák két tanára tette le a napokban a reverendát és mindkettő a református hitre fog áttérni. Nevezetesen M árkos Imre és K u b á n y i Béla, kik Kun-Szt-Miklóson nyertek tanári állást a református gymnasiumnál. Hírlik, hogy e lépésre a szerelem csábította volna a két szerzetest. A népünnepély tisztajövedelme. A népünnepély rendező bizottságnak küldöttsége, tegnap (e hó 4-én) tisztelgett Kan da István kanonoknál és a „Páli sz. Vincze egylet“ részére 434 frt 76 krt, tett le a népünnepély tiszta jövedelme czimén kezeibe. Ezen összeghez utólagos telülfize- téseikkel járultak: Palkó vies Károly alezredes 80 kr, Boden dór fér Béláné 80 kr, Pentz Laura k. a. 80 kr, Paidlpeck József 50 kr, és Velzer Lajosné 20 krral. A tiszta jövedelemben bennfoglaltatik az adományozott tárgyak elárverezéséből befolyt összeg is. Köszönet nyilvánitás. A f. é. jul. 22-én megtartott „Népünnepély“ rendezésére alakult bizottság mai napon 434 frt 76 krt adott át a „Páli sz. Vincze Egylet“ Elnökségének, mint a népünnepély tiszta jövedelmét. Addig is, mig ezen örvendetes eredményről a legközelebbi gyűlés tudomást szerez, fogadják a m. t. rendező bizottság tagjai a legőszintébb hála és elismerés kifejezését nagylelkű fáradozásaikért, a szegények nevében. Szép és minden dicséretre méltó nemes fáradozás, embertársaink szomorú helyzetén enyhíteni, s szerető részvéttel letörülni a kesergők arczárói a könnyet, melyet az ínség okoz. Hála és elismerés mindazoknak, kik a szent ügy érdekében önfeláldozólag működtek, minden lépésükért. A szegények és árvák -Atyja, ki egy pohár vizet sem hagy jutalom nélkül, áldja meg őket! Vácz, Í88S. aug. 4. A Páli sz. Vincze Egylet Elnöksége. * Babák vizsgálatija. A váczi jóté- konyczélú nőegylet védnöksége alatt álló kisdedóvó intézetben f. é. aug. 2-dikán tartatott meg a záró vizsgálat a nőegylet tulajdonát képező intézeti ház udvarán levő lombos akáczafák alatt. Öröm volt nézni a babuskáknak örömtől sugárzó szemeit és azt a gyermekies komolyságot, melylyel magukat a nap ünnepélyességéhez méltón akarták tartani. Bámulatos azon eredmény, melyet a babuskák kedves testvére: a jószivű apácza kisded növendékeivel egy évi türelem-emésztő munka után képes volt felmutatni. A földről még alig látszó kisdedek oly talpraesett feleleteket adtak és oly derekasan szavaltak, hogy a szülők teljesen meg lehetnek elégedve a kedves testvér nevelésével. * Helyreigazítás. A népünnepély emléklapja. tárczájából „Rózsák között“ Korpás Rózsa k. a. neve tévedésből kimaradt a mit még most is sajnál : Kis Plútó. * A váczi piaristák volt igazgatója Panek Ödön Budapestre lett megválasztva és helyét Váczon Halmi László foglalja el. Vary Gellért megmaradt ujoncz- mesternek és P i v á r lgnácz promesternek. :: Magyarosodjunk. A tótajku szom széd Rátóth község képviselőtestülete a magyar°sodás érdekében közgyűlésén azon követésre méltó határozatot hozta: „hogy mindazon r á t ó t h i lakosok, kik a község hivatalos helyiségé ben tótul beszélnek, minden egyes kiejtett tót szó után a községi szegényalap javára két k r a j c z á r b i r s á g-d i j a t tartoznak lefizetni.“ Óhajtjuk, hogy e nemes törekvést ezen rendszabálytól várandó siker koronázza! Megemlítésre méltó) hogy e határozat egyhangú elfogadásának főérdeme a körjegyzőt és a tanítót, mint képviselőt illeti meg, a ki miután már a kicsinyek szivébe oltotta a magyarosodás magasztos eszméjét, ezt a felnőttek- és első sorban is a község-atyák közül is igyekezik érvényesíteni. Pályanyertes mii. Komárom megye községi és körjegyzői egylete által kitűzött 100 frtos pályadijat a következő kérdés megfejtésére: „Mi a községi és körjegyző teendője, hogy a községi ügyek iránt érdeklődést keltsen a községi lakosságban általánosan s különösen az elöljáróságban“, Jamriska Lajos Pest m. Iklad község érdemes jegyzőjének munkája nyerte el. Nevezett szerzőnek egy év alatt ez már a második pályanyertes müve. Ószintén üdvözöljük a munkás jegyzőt újabb babérja alkalmából ! * Búcsú volt múlt hó 29-én Nézsán, még pedig felette vig és kedélyes. Mondhatnék túltett éves elődjein. Persze hogy a falu apraja-nagyja szétszórtan ujjongva a mézeskalácsos sátrak, bódék és korcsma környékén széledt el az isteni tisztelet után ; de már estefelé kivétel nélkül, mind oda csődült Kohut .Lajos urasági kasznár urnák szélte-hosszában előnyösen ismert vendégszerető házához, hol akaratlanul találkát adott az egész környék szép asszo nya s leánya ; nem különben a férfi intelli- gentia és a nógrádi járásnak majdnem minden tisztviselője. Mig a tágas udvaron a cselédség és falubeliek mulattak zeneszó mellett, addig az úri vendégkoszoru a fényesen kivilágított kies kert lombjai alatt szórakozott, hol; táncz, dal, kugli, krokett, tréfa, rogyásig terített asztalok, meg egy kis „csöndes.“ Az éj hűvössége elől a mintegy száz tagból álló vendégsereg a tágas szobákba vonult, honnét rövid órának tetsző kis idő múlva ismét kivonult a szabadba a tánezot folytatandó, de már akkor a nap ugyancsak magasan járt, a _____ Augusztus hó 5. teni, óh mi telvilágosodott gondolkodás. Édes ipám én csak gratulálhatok önnek, hogy ily kedves teremtés a leánya és magamnak, hogy ily derék feleség. Várjon csak Felföldi ur — szól közbe Eszter ki a feleség szóra fülig pirult — én az ügyesen azt is mondám, hogy nemesen. Mindenben egyet értek kegyeddel, drága kis szentem, vele szemben nincs akaratom, mindenben hűségesen egyetértek önnel. így aztán tisztában leszünk, tehát ön mint mondáazén 10.000 forintnyi hozományomat csekélységnek tartja és annak tartom magam is az ön szép vagyonával szemben. Ismételten mondom drága Eszter figyelembe sem kell vennünk ; inkább a felett határozzon, mikor lesz a boldog nap, melyen mi Isten és ember előtt eggyé lehetünk, óh mi boldogság lesz az számomra, mit nem adnék érte, ha a napokat perczekké tudnám varázsolni .... Egy hét nagy idő-e? mondEszter — miközben a szégyenpir futotta át arczát. Lehetséges-e? Óh mi jó kegyed Eszter. Nos igen ; egy hét alatt férj és feleség válhatik belőlünk, de egy feltétel alatt, ha .... Mondám már mindenbe beleegyezem. Figyeljen tehát és határozzon. A múlt napokban alig van 10 napja, hogy épen abból a faluból, hol az ön szép birtokai vannak, egy szegény asszony jött falunkba három gyermekével — azt beszélik, hogy kis vagyonkájától valami embertelen kéz fosztá meg — a hosszas nélkülözés, nyomor megfosztá erejétől és itt su4 ' 11 1 i_ A L l _______ A gyermek, minden gondozás, minden ápolás nélkül maradt. Óh mennyire szerencsétlen árvák, hajlék nélkül, éhen és rongyosan! Ismertem a nőt Eszter kisasszony; hidje meg nekem, nem érdemié a könyörületet. Dolgatlan és pazarló volt, magamnak is tetemes kárt okozott, sokat vesztettem nála .... Ő már leszámolt; hagyjuk a szerenosét lent nyugodni, hanem a három árva gyermek, száz és száz hason sorsú társával szánalomra méltó. De mit tartozik ez ránk drága Eszter, hogy a mai napon ily dolgokkal foglalkozzunk ? Ezt azonnal megfogja tudni Felföldi ur! Az árván maradt szegény gyermekek sorsa annyira meghatott, hogy fogadást tevék róluk legboldogabb perczemben sem feledkezni meg. A legnagyobb öröm, megtisz teltetés ma ért, mert Felföldi Márk jegyese vagyok és mint ilyen kérem boldog vőlegé nyemet egyezzék belé abba, hogy az én csekély hozományom, az ön nagylelkűsége által egészittessék ki vagy 20.000 forintra, melyen az ilyen árván maradt kis gyermekek részére egy menház, tápintézet emeltessék. Felföldi Márk nemes, jó szivét ismerve, remélem, hogy egybekelésünk napját, minél rövidebb időre tűzi ki, melyen az építendő tápintézet is első tőkéjét nyerni fogja hozományom és az ön nagylelkűsége által. Valami megjegyzést kívánt a kikötésre koczkáztatni a boldog vőlegény, hanem ehhez már ideje nem volt, mert a szeretetre méltó menyasszony sétát indítványozott, voíirUr/űpn fnlvton kéré nagyon boldog vőlegényét, hogy az esküvő napját minél rövidebb időre tűzze ki. Ha lehet egy hét, ha lehet még rövidebb időre, esdekelt Eszter. A megajánlott séta azonban igen rövidre terjedt, mert Felföldi úr sürgős teendőivel mentve ki magát távozni készült. Minden marasztalás, a kedves menyasz- szony minden szeretetre méltó tartóztatása meghiúsult, Felföldi úrnak sürgős teendői voltak, mik halasztást nem tűrhettek mennie kellett. A csinos fogat elő állott a boldog vőlegény búcsúzott nagyon boldog arájától, kinek utolsó búcsú szava az volt: de kérem az esküvő napot minél előbb kitűzni. A fogat elrobogott Felföldi úr valami sajátszerü mormogása között mintha mondta volna „várhatsz dőre leány, ki vagyonod ily esztelen módon pazarlód a te árváiddal együtt.“ A távozó kocsi által felverdt por felleg még el nem oszlott egészen^ és homályosan látni engedé az öreg Áron indulatos taglejtéseit melyekkel kiséré leányához intézett beszédét, Tíz ezer forint hozományodat a szegények javára felajánlani, mit gondoltál te boldogtalan, és még őt is hason ajánlatra birni igyekezni hiszen ez dőre gondolat volt tőled. Nem, — ebbe én sem egyezhetem belé. De édes atyám, nem láttad-e mily kész- ségesen egyezett bele ajánlatomba. Végié is mi ez az egy csöp az ő dusgazdagságá- hoz képest. Nem, — ebbeő sem fog belé egyezni, különben is hozományod felett én rendelkezem és azt is csak egybekeléstek után fogom kiadni Te pedig Felföldi Márkhoz fogsz menni, minden okoskodásod daczára, Ez megmásithatlan akaratom, melyhez alkalmazkodni kötelességednek ismerd, ha boldogságod elérni óhajtod. Engedelmes kívánok maradni atyám, tégy a mint jónak látod, sürgesd egybekelésünket én ellent nem fogok mondani. Napok, hetek múltak, mely idő alatt félve remegve várt Eszter az esküvő nap kitűzésére; olykor rémes félelem fogta el a gondolatra, hátha vőlegénye csak ugyan elfogadná ajánlatát és ő ígéretét beváltani nem tudná, nem bírná, mert szive egész melegével szerette Ödönt. Eszter a múlt hetek eseményeiről hallgatott valahányszor Ödönnel találkdz'jitr elhalgatta, hogy menyasszonya Felföldi Márknak, elhallgatta, hogy esküvője napjától remeg, mint a nyárfa levél. Titkos aggodalmát rettegését azonban jelezték arczának hervadó rózsái, lelkének fásultsága, mely csak akkor lett vidám, eleven, midőn Ödön karjai között nehány pillanatra feledett és a rózsás jelené volt, De mi kerülné el a szerető férfi figyelmét? van-e öröm oly nagy a vagy fájdalom annyira lesújtó? Ödön észrevevé, hogy Esztert valam bántja, mit az azonban magában rejteni igyekszik, — s elhatározta magát, bog) titkát kifürkészi bármi módon.
