Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-07-24 / 4. szám

V Vácz, 1887. VÁCZI HÍRLAP. Julius hó 24. közeg, esetleg az üzlet helyiség átvizsgá­lásával is bármikor meggyőződést sze­rezhessen arról, hogy e szabály rendelet határozatai megtartatnak. 4. §. A jelen szabályrendelet alá eső italmérési helyiségekben kiszolgálókul csak is kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók; ennélfogva a pinczérek alkalmaztatásuk előtt a városi rendőrka­pitánynál bejelentendök s erkölcsi bizo- nyitványaik bemutatandók, s csakis ezek rendben találtatása után alkalmazhatók. Az üzlettulajdonos családtagjai kivételé­vel az italmérési helyiségekben női pin­czérek és kiszolgáló nők alkalmazása ti­los. 5. §. Templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyek megfelelő használata ez által zavartatnék, 50 méternyi távolságban belül korcsma, sörház vagy pálinka mérés nem nyitható. G. §. Nyilvános körmenetek alkalmával, a merre a körmenet elhalad, úgy isteni tiszteletek alkalmával, az azok közelében levő italmérési helyiségek zárva tartan­dók. 7. §. Ivó vendéget kiszolgáló italmérés­nek és kereskedésnek egy és ugyanazon helyiségben való gyakorlása tilos. 8. §. A korcsma hitel korlátozásáról és tiltott játékokról szóló szabályok minden italmérési helyiségben könnyen láthatólag kifüggesztendők. 9. §. Étel kiszolgálási joggalbiró korcs­mák és sörházak a november—márczius hónapokban reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig ; ápril—október hónapokban pedig reggeli 5 órától éji 12 óráig tarthatók nyitva; ugyan addig szabad azokban a zenélés. 10. §. Étel kiszolgálással rendesen nem foglalkozó sör és bormérések november — márczius hónapokban reggeli 6 órától.esti 9 óráig; április—október hónapokban pedig reggeli 5 órától esti 10 óráig tart­hatók nyitva, ezekben a zenélés ez idő alatt is csak külön hatósági engedély mellett gyakorolható, mely engedélyért a városi kórház alapjára minden egyes esetben 2 fit dij fizetendő. 11. §. Pálinka mérések november—már­czius hónapokban reggeli 6 órától esti 8 óráig, az ápril—októberi hónapokban reg­geli 4 órától esti 9 óráig tarthatók nyitva, s ezekben a zenélés egyáltalán tilos. Azon­kívül a pálinka mérések országos vásá­rok kivételével vasárnapokon és ünnep­napokon reggeli 9 órától délután 4 óráig mindenkor zárva tartandók, s helyben ivóknak ez idő alatt ital ki nem szolgál­tatható. 12. §. A most megállapított kinyitási órák előtt az üzletek kinyitása tilos, a zár óra elteltekor pedig az üzletek tulaj­donosai vagy vezetői kötelesek a vendé­geket távozásra felhivni és üzletüket azon­nal bezárni. 13. §. Pálinkamérésekben táncz és más mulatságok tartása egyátalán nem enge­délyezhető. Más italmérési helyiségben arra a városi kórház javára fizetendő 3 frt dij mellett a városi kapitány ad en­gedélyt ; az engedélyben a vigalom kez­dete, zár órája is körülírandó. Azonban oly helyiségekre, melyekben közcsend vagy rendháboritás már tapasztaltatott, vagy a hol az a közerkölcs és nyugalom érdekeit zavarná, vigalmi vagy zárórán túli nyitva tartási engedély nem adható. 14. §. Étel kiszolgálással iparszerüleg nem foglalkozó korcsmákban, bor és sör­mérésekben, különösen pedig pálinka mérésekben mindennemű kártyázás és egyéb játék tilos, egyéb italmérési üzletekben is tilos külön zárt kártya vagy játék szobákat tartani. 15. §. Pálinka mérésekben akár meleg akár hideg ételek kiszolgáltatása föltét­lenül tilos. 16. §. Jelen szabályrendelet határoza­tainak áthágása kihágást képez, s a meny­nyiben az 1879. évi XL. t.-cz. vagy az 1883. évi XXV. t.-cz. 26. §-a máskép nem rendelkezik 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és behajthatlanság ese tén 6 órától 2 napig terjedő elzárással büntetendő. A büntetéspénzek a meny­nyiben az 1879. évi XL. t.-cz. vagy az 1883. évi XXV. t.-cz. 26. §-a máskép nem rendelkezik, a városi szegény alap javára esnek, mig az idézett t.-cz. alapján kirótt pénzbüntetések az illető törvényekben megnevezett alapokat illetik. 17. §. A jelen szabályrendeletből eredő kihágások felett első fokulag a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanácsnak erre kirendelt tagja, másodfokulag a me­gyei alispán, harmad fokulag pedig a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 18. §. Jelen szabályrendelet kihirdetése után azonnal életbe lép. Kelt Váczon, 1886. deczember 12. és folytatva 13-án tartott városi képviselő testületi közgyű­lésben. Polgármester : Réty Ignácz s. k., jegyző ; Regele Károly s. k. 28367/11. magyar kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet ezennel azzal erő­sítem meg, hogy annak czimében. az „ipara“ szó helyett „üzlete“ ; a 16. §-ában „2 frttól“ illetve „3 napig“ szók alatt „1 írttól“ illetve „2 napig“ értendő, s végül az „1884. évi XIV. t.-czikkre való téves hivatkozás „1883. év XXV. t.-cz. 26. §-ára kiigazítandó.“ Budapesten, 1887. évi má­jus 16. Beniczky államtitkár.*) Apróságok, — Károly! már több, mint egy órája kuniroz ez az átkozott kártya, váltson ne­kem egy tiz forintost. — Forintosokban méltóztatik /édes Vo­nalgyártó ur, vagy hatosokban parancsolni ? — Ot tizedet forintokban, a másik öt ti­zedét nem bánom ha hatosokban számítja is le. — Tessék itt van 5 darab egyes, és ötven darab hatos. — Nagyon jól van Károly, látom magán, hogy derék ember. — Örülök, ha szolgálhatok; — hogy fele­désbe ne menjen, szabadna kérnem a fel­váltott tízest ? — Ez mégis szemtelenség, hiszen már 3 évnegyed óta vagyok a kegyed kávéhá­zának rendes vendége, és mer előre köve­telni pénzt tőlem! Tartsa szerencséjének, ha “nekem szolgálhat. Meg lehet győződve, hogy mihelyt nyerek, mindjárt átadom a tí­zest, Hisz ez az én becsületbeli adósságom. Vonalgyártó urnák pedig kisebb gondja is nagyobb, minthogy valahogy eleget te­gyen a folnyaiábolt 10 forintért, melyeket ő ez alkalommal örökre keresztül vonalo- zott tiszta merő becsületből. * * * — Irkaházy ur! Kedves Irkaházy ur ! Már négy nap óta kutatom az egész vá­rosban és sehol sem találhatom. — Jaj kedves egyetlen aranyos angya­lom ebben a borzasztó hőségben, ha nem szükség, épen nem szoktam kimozdulni hazulról. Ugyan miért megy ki kegyed is az üzletből, hisz tisztára lesül ebben a forróságban ? — Lesülhetek én már kedves Irkaházy ur, miután a kundschaftjaim teljesen be­főzték, elhordták hitelbe mind a szivar­jaimat és gazdám most felmondott; raehe tek világgá. Legalább ön könyörüljön meg rajtam édes Irkaházy ur ! Lássa önnek oly jó képe van, oly kész örömmel hiteleztem azt a 4 forint áru szivart. Fizesse meg, kérem az Istenre, hogy tisztességgel el­mehessek ebből a városból. *) A belügyministerium által elrendelt kiigazítás a szövegezésnél már keresztül vezettetett. Szerte. — Hjah ! édes Szidikém rögtön kifize­tem. mihelyt hidegebb lesz, de lássa oly melegem van, hogy csak nem kívánhatja kegyed tőlem, hegy e hőségben még fize­téssel is fárasszam magam. * * * — Mi szerencsétlenség érte kedves Ezsau barátom ; hogy oly vasvilla módra forgatja szemeit? Talán belekanalaztak a lenesé jébe? —- Tálastól fordították fel biz azt. av val az átkozott tarifatáblákkal. “.Harap­janak most már bele, ott lóg a szájukban. — Hogyan, azt hittem, hogy mint füg­getlen polgár alig maradhat meg a nagy örömtől, hogy azon táblák, a melyekért annyi idő óta annyi szó, epe és tinta folyt, végre törvényes helyükön állanak. — A szó, epe és tintáért nem nagy kár, abból van elég. De a ..... ? — Ah ! Kezdem szimatolni, ön is érde­kelve van ? Bocsánat, de lássa Váczoi any- nyiféle szag gyötri az ember orrát, hogy az ön fluidumát csak most érzékelhetem. — Igen, most nekünk kell lenni az ál­dozatoknak, mások féktelenkedéseiért. — Vigasztalódjak barátom ! Több áldás van az igazságos garason, mint az ádáz forintokon. — Mit nekem a garas és a forint ott, hol mások ezreket gyűjtöttek. — Sold se irigykedjék ! Ne boszantson uram, mert szörnyű bosszút állok j tudja meg, hogy én rette­netes ember vagyok. — Tudom. — Hires szájhősök hát mit szólnak ah­hoz, ha újabb árverések esetén érzék kel fog csorbittatni a közpénztár a tariffák ki­függesztése miatt, és majd a szegény pol­gárság pótadójával kell a hiányokat fe­dezni ? — Legyen nyugodt jó barátom. Lelki- ismeretes kormányzat miatt nem bukott még meg egy város sem a világon. Az igaz­ságos garasok hasonlítanak az evangéliumi asszony olajos korsójához, mig a jogtalanul befolyt ezrek olyanok, mint az égő parázs, mely a törzs vagyont is megemészti. * x * Igazán Tini ez a te Frédid nagyszerű, a mint kinéz. Es csodálatos, hogy mindig épen a leforróbb nyárban vannak oly pom­pás színei. — Tudod kedvesem, Frédi nyáron min­dig nagyon el tudja magát foglalni, s ez neki meglepő előnyére válik. A ,,Yáczi Hírlap“ tárczája. Julius 13-dika. Városunk közönsége évenkint meg szokta ünnepelni az 1849. évi julius 17. és 19. napjain városunk alatt a magyar hadsereg és az orosz betörők között vívott véres csaták emlékét. Az ezen csatákban hősiesen elvérzett halhatatlan emlékű honvédeink leikeinek örök nyugalmáért a váczi székes káptalan által alapított gyászisten- tisztelet az idén julius 18. napján tar­tatott meg a hétkápolnánál. — A gyász­istentiszteletet Schmidt János alsó városi helyettes plébános tartotta meg. A gyász­istentiszteleten jelen voltak: a városunk ban élő 1848/49-diki honvédek, a m. kir. honvédség képviselői, a dalkör, az ipar­társulat, az önkéntes tűzoltók, a többi testületek és társulatok képviselői és mint­egy 2000 menő díszes közönség. A gyász istent iszteVt végeztével a dalkör kibontott diszes lobogója mellett megindult a nagy közönség és a honvédszoborhoz vonult, hol a dalkör a szózat első versét elénekelvén (Jaj á r y Géza pestmegye t. szolgabirája tartott csengő szónoki hangon beszédet. A hazafias lelkesülés fokozására mindenkor alkalmas szép beszéd egész terjedelemben a következőleg hangzik : „Tisztelt Gyülekezet! Évek óta összejövünk e napon s e helyen, hogy kedves hazánkban élő embertársainkat vallás, nyelv, foglalkozás és rangkülönbség nélkül itt az Isten szabad ege alatt keb lünkhöz öleljük ; hogy szivünkben örök •miékül maradjon nemzetünk azon nagy korszaka, midőn az százados hazafiúi érze­lem lobbanásától lüktetve az emberiségnek szabadabb intézményei iránt lelkesülni tu dott. Egy szép eszme, hasonló a tiszta érzésű fiatal kebel ábrándjaihoz, mellyel érvénye­síteni akarja szivének azon nemes hővágyát, hogy egyenlőség legyen mindnyájunk része a törvény és jog előtt a hazában, azon szabad intézményekkel együttesen, melyek a magyar nemzet ezredéves életének min­dig palládiuma voltak ! De a természet törvénye szerint e vilá­gon mindent, legyen az szép, eszményi, üdvös, csak küzdelemmel érhetünk el, s gyakran megesik- az is, hogy e küzdelemben elbukunk ! Azonban az emberiség jó geniusa az elbukottakat lábra segíti, hogy a jó és szépért megkezdett munkájukat újra fel­vegyék, s diadalra jutassák. így történt ez hazánkban ezelőtt 39 évvel. Nagy idő, nagy korszak volt az, midőn nemzetünk a fenállási lét kérdését is súlyba vetette nagy eszméknek diadalra leendő vívásáért. Eggyé vált nemzetünk ! Egy volt a szi­vek dobbanása milliók kebelében ! Harczol- tunk és elbuktunk dicsőség övezte hóm- lókkal. De feltámadtunk, az elestek hamvaiból uj hősök keletkeztek tovább folytatni a küzdelmet a nemzeti és emberi jogért, áldva porait azoknak, kik itt elhunytak a ha záért; és bekövetkezett szabadság harczunk vitéz bajnokának s nemzetünk egyik leg­nagyobb költőjének- mondása ama dicső korról: „Most egy a lélek, egy a szív, a Ivar, Mikor győznél, lia most som éli magyar 1 ? Egy ember a haza, s ez hallni kész, S ezért óh népem, ép ezért megélsz !“ De ennek kivívásában honvédeink véré­vel lett öntözve e vidék. Itt küzdöttek ők s a félvilág szemlélte harezukat! 38 év zajlott azóta már le, s a hálás nemzet emlékszobrot állitott e szent ham­vak felett. Ezen 38 év előtti időknek dicső emléke ujul ma fel keblünkben midőn a hálás nemzet kegyelete által világhősöknek emelt ezen emlékszobor elé állunk lerovandó há­lánkat azok iránt: kik életükkel áldoztak a honért; s megkoszorúzandó dicső emlé­küket : kik példát nyújtottak nekünk : mi­ként kell élni és halni tudni a hazáért. Legyetek áldva ti névtelelen hősei a nemzetnek, s véráldozatai a halhatatlan szent igazságnak, kik nem lesztek elfeledve soha ! Kiknek kardjai itt villogtak, mint meg­annyi bosszú álló Isten czikkázó villámai ! Kik itt váltottátok meg véretekkel a haza nevének dicső emlékeit! Kik itt tanítottatok meg bennünket lel­kesedni tudni a hazáért, s az emberiség szent eszméiért, midőn saját véretek és élte­tek feláldozásával mentettétek meg az utó­kornak a hazát! 38 év elteltével, nemcsak azért jöttünk ide, hogy megkoszorúzzuk dicső emléktek szobrát, hanem hogy evvel eg ütt itt az Isten nagy ege. alatt megfogadhassuk, hogy valamint szándék úgy tettben is mindig hü követőik leszünk a haza és emberiség iránti szeretettől (ellángolt kebletek érzel­meinek, s hogy az általatok mireánk örök­ségben hagyott szent eszmék élni fognak sziveinkben addig, a meddig magyar szív dobog. Legyen e föld honszeretet és vértanú- ságtok szentelt földje ! Viruljanak e kör­nyéken a vérvirágok, s mi menjünk örök hála könnyeket sirni rájok és fogadjuk emlékeitekre, hogy az általatok megkez­dett nagy munkát folytatjuk s lerójjuk hálánkat irántatok, a kik a haza iránti szeretettől átható győzelem reményének égi mosolyával halvány arezotokon zártá­tok el elhaló szemeitek fényét itt, a hol zavartalanul alusszátok örök álmotok s nyugton pihennek itt elhullott testi ma­radványaitok a haza felszabadult szent földjében. Ékesítsük fél e sirhantokat az ide le­rakott virágfüzéreken felül, a haza és embertársaink iránti önzetlen szeretetünk- kel és egészítsük ki a hőseink vérének elontása s éltük feláldozásával félbensza- kadt nagy munkát. Akkor azután ők még onnan távolról, azon ismeretlen, messzelévő,- eszményi ha­zájukból is áldani fognak bennünket, mivel látják, hogy nem hiába ontották drága vérüket a hazáért, mert az utódok bevé­gezték azt, a mit a dicső ősök megkezdettek. Fogadjuk meg itt, hogy a mit tőlük ta­nultunk önzetlen feláldozásban, azt tettben és lélekben is hirdetni fogjuk, s ha még egyszer a haza és az emberiség szent iigyo 1 azt úgy kivánuá, hősi példájukat még a pusztító harezok közt, a küzdelem vérme­zején is küvetendjük, mert mint hazánk nagy költője Berzsenyi mondja : „Csak sast nemzőnek a sasok, S nem szili gyáva nuil.ii Nokia pánluc/.a !“

Next

/
Thumbnails
Contents