Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-07-24 / 4. szám

V

Vácz, 1887.

VÁCZI HÍRLAP.

Julius hó 24.

közeg, esetleg az üzlet helyiség átvizsgálásával is bármikor meggyőződést szerezhessen arról, hogy e szabály rendelet határozatai megtartatnak.

4. §. A jelen szabályrendelet alá eső italmérési helyiségekben kiszolgálókul csak is kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók; ennélfogva a pinczérek alkalmaztatásuk előtt a városi rendőrkapitánynál bejelentendök s erkölcsi bizo- nyitványaik bemutatandók, s csakis ezek rendben találtatása után alkalmazhatók. Az üzlettulajdonos családtagjai kivételével az italmérési helyiségekben női pinczérek és kiszolgáló nők alkalmazása tilos.

5. §. Templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyek megfelelő használata ez által zavartatnék, 50 méternyi távolságban belül korcsma, sörház vagy pálinka mérés nem nyitható.

G. §. Nyilvános körmenetek alkalmával, a merre a körmenet elhalad, úgy isteni tiszteletek alkalmával, az azok közelében levő italmérési helyiségek zárva tartandók.

7. §. Ivó vendéget kiszolgáló italmérésnek és kereskedésnek egy és ugyanazon helyiségben való gyakorlása tilos.

8. §. A korcsma hitel korlátozásáról és tiltott játékokról szóló szabályok minden italmérési helyiségben könnyen láthatólag kifüggesztendők.

9. §. Étel kiszolgálási joggalbiró korcsmák és sörházak a november—márczius hónapokban reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig ; ápril—október hónapokban pedig reggeli 5 órától éji 12 óráig tarthatók nyitva; ugyan addig szabad azokban a zenélés.

10. §. Étel kiszolgálással rendesen nem foglalkozó sör és bormérések november — márczius hónapokban reggeli 6 órától.esti 9 óráig; április—október hónapokban pedig reggeli 5 órától esti 10 óráig tarthatók nyitva, ezekben a zenélés ez idő alatt is csak külön hatósági engedély mellett gyakorolható, mely engedélyért a városi kórház alapjára minden egyes esetben 2 fit dij fizetendő.

11. §. Pálinka mérések november—márczius hónapokban reggeli 6 órától esti 8 óráig, az ápril—októberi hónapokban reggeli 4 órától esti 9 óráig tarthatók nyitva, s ezekben a zenélés egyáltalán tilos. Azonkívül a pálinka mérések országos vásárok kivételével vasárnapokon és ünnepnapokon reggeli 9 órától délután 4 óráig mindenkor zárva tartandók, s helyben

ivóknak ez idő alatt ital ki nem szolgáltatható.

12. §. A most megállapított kinyitási órák előtt az üzletek kinyitása tilos, a zár óra elteltekor pedig az üzletek tulajdonosai vagy vezetői kötelesek a vendégeket távozásra felhivni és üzletüket azonnal bezárni.

13. §. Pálinkamérésekben táncz és más mulatságok tartása egyátalán nem engedélyezhető. Más italmérési helyiségben arra a városi kórház javára fizetendő 3 frt dij mellett a városi kapitány ad engedélyt ; az engedélyben a vigalom kezdete, zár órája is körülírandó. Azonban oly helyiségekre, melyekben közcsend vagy rendháboritás már tapasztaltatott, vagy a hol az a közerkölcs és nyugalom érdekeit zavarná, vigalmi vagy zárórán túli nyitva tartási engedély nem adható.

14. §. Étel kiszolgálással iparszerüleg nem foglalkozó korcsmákban, bor és sörmérésekben, különösen pedig pálinka mérésekben mindennemű kártyázás és egyéb játék tilos, egyéb italmérési üzletekben is tilos külön zárt kártya vagy játék szobákat tartani.

15. §. Pálinka mérésekben akár meleg akár hideg ételek kiszolgáltatása föltétlenül tilos.

16. §. Jelen szabályrendelet határozatainak áthágása kihágást képez, s a menynyiben az 1879. évi XL. t.-cz. vagy az 1883. évi XXV. t.-cz. 26. §-a máskép nem rendelkezik 2 frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és behajthatlanság ese tén 6 órától 2 napig terjedő elzárással büntetendő. A büntetéspénzek a menynyiben az 1879. évi XL. t.-cz. vagy az 1883. évi XXV. t.-cz. 26. §-a máskép nem rendelkezik, a városi szegény alap javára esnek, mig az idézett t.-cz. alapján kirótt pénzbüntetések az illető törvényekben megnevezett alapokat illetik.

17. §. A jelen szabályrendeletből eredő kihágások felett első fokulag a városi rendőrkapitány, vagy a városi tanácsnak erre kirendelt tagja, másodfokulag a megyei alispán, harmad fokulag pedig a m. kir. belügyminiszter bíráskodik.

18. §. Jelen szabályrendelet kihirdetése után azonnal életbe lép. Kelt Váczon, 1886. deczember 12. és folytatva 13-án tartott városi képviselő testületi közgyűlésben. Polgármester : Réty Ignácz s. k., jegyző ; Regele Károly s. k.

28367/11. magyar kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet ezennel azzal erősítem meg, hogy annak czimében. az

„ipara“ szó helyett „üzlete“ ; a 16. §-ában „2 frttól“ illetve „3 napig“ szók alatt „1 írttól“ illetve „2 napig“ értendő, s végül az „1884. évi XIV. t.-czikkre való téves hivatkozás „1883. év XXV. t.-cz. 26. §-ára kiigazítandó.“ Budapesten, 1887. évi május 16. Beniczky államtitkár.*)

Apróságok,

— Károly! már több, mint egy órája kuniroz ez az átkozott kártya, váltson nekem egy tiz forintost.

— Forintosokban méltóztatik /édes Vonalgyártó ur, vagy hatosokban parancsolni ?

— Ot tizedet forintokban, a másik öt tizedét nem bánom ha hatosokban számítja is le.

— Tessék itt van 5 darab egyes, és ötven darab hatos.

— Nagyon jól van Károly, látom magán, hogy derék ember.

— Örülök, ha szolgálhatok; — hogy feledésbe ne menjen, szabadna kérnem a felváltott tízest ?

— Ez mégis szemtelenség, hiszen már 3 évnegyed óta vagyok a kegyed kávéházának rendes vendége, és mer előre követelni pénzt tőlem! Tartsa szerencséjének, ha “nekem szolgálhat. Meg lehet győződve, hogy mihelyt nyerek, mindjárt átadom a tízest, Hisz ez az én becsületbeli adósságom.

Vonalgyártó urnák pedig kisebb gondja is nagyobb, minthogy valahogy eleget tegyen a folnyaiábolt 10 forintért, melyeket ő ez alkalommal örökre keresztül vonalo- zott tiszta merő becsületből.

*

* *

— Irkaházy ur! Kedves Irkaházy ur ! Már négy nap óta kutatom az egész városban és sehol sem találhatom.

— Jaj kedves egyetlen aranyos angyalom ebben a borzasztó hőségben, ha nem szükség, épen nem szoktam kimozdulni hazulról. Ugyan miért megy ki kegyed is az üzletből, hisz tisztára lesül ebben a forróságban ?

— Lesülhetek én már kedves Irkaházy ur, miután a kundschaftjaim teljesen befőzték, elhordták hitelbe mind a szivarjaimat és gazdám most felmondott; raehe tek világgá. Legalább ön könyörüljön meg rajtam édes Irkaházy ur ! Lássa önnek oly jó képe van, oly kész örömmel hiteleztem azt a 4 forint áru szivart. Fizesse meg, kérem az Istenre, hogy tisztességgel elmehessek ebből a városból.

*) A belügyministerium által elrendelt kiigazítás a szövegezésnél már keresztül vezettetett. Szerte.

— Hjah ! édes Szidikém rögtön kifizetem. mihelyt hidegebb lesz, de lássa oly melegem van, hogy csak nem kívánhatja kegyed tőlem, hegy e hőségben még fizetéssel is fárasszam magam.

*

* *

— Mi szerencsétlenség érte kedves Ezsau barátom ; hogy oly vasvilla módra forgatja szemeit? Talán belekanalaztak a lenesé jébe?

—- Tálastól fordították fel biz azt. av val az átkozott tarifatáblákkal. “.Harapjanak most már bele, ott lóg a szájukban.

— Hogyan, azt hittem, hogy mint független polgár alig maradhat meg a nagy örömtől, hogy azon táblák, a melyekért annyi idő óta annyi szó, epe és tinta folyt, végre törvényes helyükön állanak.

— A szó, epe és tintáért nem nagy kár, abból van elég. De a ..... ?

— Ah ! Kezdem szimatolni, ön is érdekelve van ? Bocsánat, de lássa Váczoi any- nyiféle szag gyötri az ember orrát, hogy az ön fluidumát csak most érzékelhetem.

— Igen, most nekünk kell lenni az áldozatoknak, mások féktelenkedéseiért.

— Vigasztalódjak barátom ! Több áldás van az igazságos garason, mint az ádáz forintokon.

— Mit nekem a garas és a forint ott, hol mások ezreket gyűjtöttek.

— Sold se irigykedjék !

Ne boszantson uram, mert szörnyű bosszút állok j tudja meg, hogy én rettenetes ember vagyok.

— Tudom.

— Hires szájhősök hát mit szólnak ahhoz, ha újabb árverések esetén érzék kel fog csorbittatni a közpénztár a tariffák kifüggesztése miatt, és majd a szegény polgárság pótadójával kell a hiányokat fedezni ?

— Legyen nyugodt jó barátom. Lelki- ismeretes kormányzat miatt nem bukott még meg egy város sem a világon. Az igazságos garasok hasonlítanak az evangéliumi asszony olajos korsójához, mig a jogtalanul befolyt ezrek olyanok, mint az égő parázs, mely a törzs vagyont is megemészti.

*

x *

Igazán Tini ez a te Frédid nagyszerű, a mint kinéz. Es csodálatos, hogy mindig épen a leforróbb nyárban vannak oly pompás színei.

— Tudod kedvesem, Frédi nyáron mindig nagyon el tudja magát foglalni, s ez neki meglepő előnyére válik.

A ,,Yáczi Hírlap“ tárczája.

Julius 13-dika.

Városunk közönsége évenkint meg szokta ünnepelni az 1849. évi julius 17. és 19. napjain városunk alatt a magyar hadsereg és az orosz betörők között vívott véres csaták emlékét. Az ezen csatákban hősiesen elvérzett halhatatlan emlékű honvédeink leikeinek örök nyugalmáért a váczi székes káptalan által alapított gyászisten- tisztelet az idén julius 18. napján tartatott meg a hétkápolnánál. — A gyászistentiszteletet Schmidt János alsó városi helyettes plébános tartotta meg. A gyászistentiszteleten jelen voltak: a városunk ban élő 1848/49-diki honvédek, a m. kir. honvédség képviselői, a dalkör, az ipartársulat, az önkéntes tűzoltók, a többi testületek és társulatok képviselői és mintegy 2000 menő díszes közönség. A gyász istent iszteVt végeztével a dalkör kibontott diszes lobogója mellett megindult a nagy közönség és a honvédszoborhoz vonult, hol a dalkör a szózat első versét elénekelvén (Jaj á r y Géza pestmegye t. szolgabirája tartott csengő szónoki hangon beszédet. A hazafias lelkesülés fokozására mindenkor alkalmas szép beszéd egész terjedelemben a következőleg hangzik :

„Tisztelt Gyülekezet!

Évek óta összejövünk e napon s e helyen, hogy kedves hazánkban élő embertársainkat vallás, nyelv, foglalkozás és rangkülönbség nélkül itt az Isten szabad ege alatt keb lünkhöz öleljük ; hogy szivünkben örök •miékül maradjon nemzetünk azon nagy

korszaka, midőn az százados hazafiúi érzelem lobbanásától lüktetve az emberiségnek szabadabb intézményei iránt lelkesülni tu dott.

Egy szép eszme, hasonló a tiszta érzésű fiatal kebel ábrándjaihoz, mellyel érvényesíteni akarja szivének azon nemes hővágyát, hogy egyenlőség legyen mindnyájunk része a törvény és jog előtt a hazában, azon szabad intézményekkel együttesen, melyek a magyar nemzet ezredéves életének mindig palládiuma voltak !

De a természet törvénye szerint e világon mindent, legyen az szép, eszményi, üdvös, csak küzdelemmel érhetünk el, s gyakran megesik- az is, hogy e küzdelemben elbukunk ! Azonban az emberiség jó geniusa az elbukottakat lábra segíti, hogy a jó és szépért megkezdett munkájukat újra felvegyék, s diadalra jutassák.

így történt ez hazánkban ezelőtt 39 évvel.

Nagy idő, nagy korszak volt az, midőn nemzetünk a fenállási lét kérdését is súlyba vetette nagy eszméknek diadalra leendő vívásáért.

Eggyé vált nemzetünk ! Egy volt a szivek dobbanása milliók kebelében ! Harczol- tunk és elbuktunk dicsőség övezte hóm- lókkal.

De feltámadtunk, az elestek hamvaiból uj hősök keletkeztek tovább folytatni a küzdelmet a nemzeti és emberi jogért, áldva porait azoknak, kik itt elhunytak a ha záért; és bekövetkezett szabadság harczunk vitéz bajnokának s nemzetünk egyik legnagyobb költőjének- mondása ama dicső korról:

„Most egy a lélek, egy a szív, a Ivar,

Mikor győznél, lia most som éli magyar 1 ?

Egy ember a haza, s ez hallni kész,

S ezért óh népem, ép ezért megélsz !“

De ennek kivívásában honvédeink vérével lett öntözve e vidék. Itt küzdöttek ők s a félvilág szemlélte harezukat!

38 év zajlott azóta már le, s a hálás nemzet emlékszobrot állitott e szent hamvak felett.

Ezen 38 év előtti időknek dicső emléke ujul ma fel keblünkben midőn a hálás nemzet kegyelete által világhősöknek emelt ezen emlékszobor elé állunk lerovandó hálánkat azok iránt: kik életükkel áldoztak a honért; s megkoszorúzandó dicső emléküket : kik példát nyújtottak nekünk : miként kell élni és halni tudni a hazáért.

Legyetek áldva ti névtelelen hősei a nemzetnek, s véráldozatai a halhatatlan szent igazságnak, kik nem lesztek elfeledve soha !

Kiknek kardjai itt villogtak, mint megannyi bosszú álló Isten czikkázó villámai !

Kik itt váltottátok meg véretekkel a haza nevének dicső emlékeit!

Kik itt tanítottatok meg bennünket lelkesedni tudni a hazáért, s az emberiség szent eszméiért, midőn saját véretek és éltetek feláldozásával mentettétek meg az utókornak a hazát!

38 év elteltével, nemcsak azért jöttünk ide, hogy megkoszorúzzuk dicső emléktek szobrát, hanem hogy evvel eg ütt itt az Isten nagy ege. alatt megfogadhassuk, hogy valamint szándék úgy tettben is mindig hü követőik leszünk a haza és emberiség iránti szeretettől (ellángolt kebletek érzelmeinek, s hogy az általatok mireánk örökségben hagyott szent eszmék élni fognak

sziveinkben addig, a meddig magyar szív dobog.

Legyen e föld honszeretet és vértanú- ságtok szentelt földje ! Viruljanak e környéken a vérvirágok, s mi menjünk örök hála könnyeket sirni rájok és fogadjuk emlékeitekre, hogy az általatok megkezdett nagy munkát folytatjuk s lerójjuk hálánkat irántatok, a kik a haza iránti szeretettől átható győzelem reményének égi mosolyával halvány arezotokon zártátok el elhaló szemeitek fényét itt, a hol zavartalanul alusszátok örök álmotok s nyugton pihennek itt elhullott testi maradványaitok a haza felszabadult szent földjében.

Ékesítsük fél e sirhantokat az ide lerakott virágfüzéreken felül, a haza és embertársaink iránti önzetlen szeretetünk- kel és egészítsük ki a hőseink vérének elontása s éltük feláldozásával félbensza- kadt nagy munkát.

Akkor azután ők még onnan távolról, azon ismeretlen, messzelévő,- eszményi hazájukból is áldani fognak bennünket, mivel látják, hogy nem hiába ontották drága vérüket a hazáért, mert az utódok bevégezték azt, a mit a dicső ősök megkezdettek.

Fogadjuk meg itt, hogy a mit tőlük tanultunk önzetlen feláldozásban, azt tettben és lélekben is hirdetni fogjuk, s ha még egyszer a haza és az emberiség szent iigyo 1 azt úgy kivánuá, hősi példájukat még a pusztító harezok közt, a küzdelem vérmezején is küvetendjük, mert mint hazánk nagy költője Berzsenyi mondja :

„Csak sast nemzőnek a sasok,

S nem szili gyáva nuil.ii Nokia pánluc/.a !“