Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-12-04 / 23. szám
Vácz 1887. talán csak itt hagyott némelyikük, mert még most sem mehettek el valamennyien. Hiányos volt a költségük, egyszerre mind el nem mehetett. Csabára vették utjokat. Szerencsés utat szegényeknek ! Dobocsányi Gyula a komikus szerepkörben szeret mo zogni, komikus szerepeket játszott itt léte alatt leginkább, és komikusán búcsúzott is el: a „Lumpacius Vagabundus“ második felvonása alatt „irányt változtatott“ és a kapufélfának sem mondván „istenit ózz ád“-ot, „sebes lépésiben itt hagyta „emlékeit“. November 26. napján (szombaton) Dobocsányi Gyula jutalomjátékául a „Mindennapi kenyér“ czimű énekes életkép adatott. A terem zsúfolásig megtelt. „Milyen lesz Vácz 100 esztendő múlva?“ Ez volt a nagy dob. Ezt verte Dobocsányi, és sikerült neki oly zsúfolt házat összehozni, a milyen még az idén nem volt. Az igaz, hogy az első padsorokban minden helyre két vendég is tartott igényt, de ezen a kis confusion nem sokat boszankodott a közönség, mert tudta, hogy amig a végrehajtó, illetve az általa kirendelt zárgondnok a nappali pénztár mellett ült s leste a venni szándékozókat, az alatt Dobocsányi nyakába vette a várost és kinek-kinek helyébe vitte a jegyeket hogy az ő kezeibe, ne a végrehajtóéiba kerüljenek a garasok. Sza- bóné .Róza (Dorottya), Völgyi Gyuláné (Jenny). Kapossy Andor (Gerenday Kristóf, ács) és Dobocsánju Gyula (Fénykövy Tádé) adták a főszerepeket. Meglehetősen bevált az előadás. November 27. napján (vasárnapon) két előadás tartatott. Délután 4 órakor a „Lumpacius Vagabundus“, este ]/2 8 órakor a „Betyár kendője“ kerültek színre. November 29-én (kedden) „A berlini koldusdiák“ czimő 3 felvonásos parodis- tikus operett adatott Keiner Antonia jutalomjátékául, csaknem üres ház előtt. A jutalmazandó a saját jutalomjátékára mondta azt, hogy: „pedig ma — jól tudom — egy garast se kapok.“ A többi szereplők is saját keservük felhányásával vigasztalgatták és mulattatgatták önmagukat. Eerenczi is csak azért vetette szemére Pápa Lipótnak, hogy „mikádója“ több időt töltött ennek zálogházi intézetében, mint a mennyi ideig ő hordozhatta, mert már úgyis egyre ment, az „utolsó előadás“ után már nem kelle számítania ujabbi telt házra. Ez voR a búcsúzó, az utolsó előadás. Szabályrendelet Pusztán szállásadás és ételkiszolgáltatási joggal bíró fogadó, vendéglő, Icávéház és kávémérési iparokról. i i t n S á sí o s rész. 1. §. Fogadó, étel-kiszolgáló vendéglő, kávéház vagy kávémérési üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az: a) a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt, vagy máskülönben erkölcsi kifogás alá esik ; b) az, ki bordélyházat tart. 2. §. A fogadó,vendéglő, kávház és kávémérések száma nem kori át o It atik, és a talőbb képe annak csodás tengeri világnak, melyből mint egy második Vénusz kelt ki sok évszázaddal ezelőtt Velencze, hogy egy ezredéven át királynéja legyen a haboknak. Köröskörül a tenger ragyogó körétől övezve 140 szigeten épült a tengerek Rómája. A szigeteken 370 hid az összekötő kapocs. A tengernek az utczák közé befutó keskeny szalagja mellett mint egv óriás „S“ betű a „Canal grande“ nyúl végig a városon s e csatornán a Ponte Rialto 14 öl széles, merész márvány ive az átkelő. Lenn alattunk mélyen a doge- palota ónnal fedett teteje — az egykori ólom-kamarák' — sűrű rácsozatos széna-hányó alakú ablakaival. Mellette a Mark-templom öt keleti formára fedett kupolájával s széles vasabroncsokkal erősített kupoladobjával, — odább az óratorony, melynek márványtornyán két vas ember veri ki az órák számát a szabadon álló harangon — körül pedig oszlopos épületek szegik' be a nagy „L“ alakú teret, melynek rövidebb szára a tengerre nyúlik. A házak bordás cserepü tetői egymásba lapulva, a magasból egy sűrűn gerezdezett tégla- mezőnek látszanak, melyből 101 templom kúpja vagy haranglába emelkedik. Nyugat felé a szárazföld kezdődik, honnan 3600 kilometer hosszú híd 222 ivén vezeti a vasutat a város kebelébe. Ezt a csodás vizi alkotmányt még az osztrák kormány épitette a negyvenes években. Észak és kelet felé félkörben zöhhdő szigetek szegik be a város kőtömegét. Murano, í/do, Ma- lamocco szigetein túl meg a végtelen tenVÁCZI nács, mint iparhatóság, az azokra való engedélyt a forgalom és a lakosság szükségleteihez mért számban adhatja ki. 3. §. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók, ennélfogva a pinezérek neve a városi rendőr- kapitánynál a tulajdonos által azok félfogadása előtt mindig bejelentendő!: s bizony it ványaik fe 1 mutat andók. Vendéglőkben, kávéházakban és kávémérésekben úgy a fogadók ebédlőiben a családtagok kivételével nőipinezérnők alkalmazása tilos. Kávéházi pénztárosnők is csak erkölcsi bizonyítványaiknak * ároskapitányi előzetes átvizsgálása és rendben találása után alkalmazhatók. 4. §. Ezen fentemlitett üzletek állandóan rendőri hatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak, ennélfogva megnyitáskor vagy a helyiség változásakor minden üzleti czélra használt helyiség részletesen felsorolandó és bejelentendő. A bejelentetten kívül más helyiségben vendéget kiszolgálni vagy rejteni tilos. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy e szabály- rendelet intézkédései megtartatnak. F © g a «1 ó It r (<> I k ü 3 nősem: 5. §. A ki fogadót tart, köteles minden szobában a szobáért fizetendő, azt feltüntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezek az árak maximum gyanánt tekintendők és ezeknél többet felszámítani nem lehet. 6. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek, cselédei pedig előzékenyek legyenek és egyáltalában, hogy a feuálló rendőri szabályok megtartassanak. 7. §. A fogadós gondoskodik arról, hogy a vendégszobák jó zárakkal legyenek ellátva. 8. §. Fogadók és étel-kiszolgáló vendéglők reggeli 6 órától éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad, magától értetődvén, hogy az, az utazók ez időn túli befogadását nem gátolja. 9. §. Az engedélyzett- vagy eddig létező fogadókon és szállókon kívül tilos idegen éjjeli szél ló vendégeket bárkinek iparszerüleg befogadni, illetve az éjjeli szállásadást iparszerüleg gyakorolni. A magukat igazolni tudó munkásoknak munka közben való elszállásolását jelen tilalom nem érinti. K íí v ii li si £ íi k : ■ 10. §. Kávéháznak azon iiz’et tekintetik: a) melyben kávé, tea, csokoládé, kimérési engedély tárgyát képező szeszes italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt őzikékkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók, b) amelyben legalább egy tekeasztal állandó.m a közönség rendelkezésére áll. 11. §. Kávéház nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelynek kellő használata az üzletek zaja által akadályoztatnék. 12. §. Kávéház reggeli 5 órától éjjeli 1 óráig nyitva tartható, ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad, — azon túl pedig ger, melynek habjai rohamától öt kilometer hosszú kőfal oltalmazza a lagúnák világát. Ez óriás kőfal a respublica utolsó százada végerőfeszitésének emléke s száz évvel ezelőtt nyerte befejezését. E verő- fényes tengeri tájképre a szem legtávolabb határáról az Alpesek hótakart bér- czei tekintenek alá. Keletre a tengerbe törpíilt kicsi kék halomnak látszik Fiume mellékének óriása, a „Monte maggiore,“ észak felől pedig félkörben állnak az Alpesek bérczei, hóparókájok csillogó fősz lányaival. Nyugat felől legszélül a „Monte Cadore“ 11000 lábas csúcsa áll őrt a havasi világ, és az olasz lapály örökzöld viránya határán. De e csillogó kép fenekén ott feketéi lett ek a pusztulás végzetének sötét pontjai is. A ragyogó tenger tükrén itt-ott szürke foltok látszanak, a hajók útját elölő zátonyok. A félkörben álló Alpesek, melyek a Po, Etsch, Piave, Tagliamentó, Isonzó gyors vizein küldik alá völgyeik fövényét, mintha megunták volna ez örökös derült kép bámulását, ugyanazzal a fövénnyel, melylyel Velencze csodás szigetvilágát alkották, öntik el éltető erét, a tengert. Evről-évre nőnek a zátonyok. A mai kor nagy hajói már csak keskeny czölöp sikátoron juthatnak a város közelébe — s bizton kiszámítható az idő, midőn a tengerből kikelő zátonyok mocsaras világa fogja semmivé tenni e szigetváros pompáját. Sziilőanyjának, a tengertől három mérföldtiyire kiiszapolt Aquilejának sorsa vár büszkén pompázott leányára is. így HÍRLAP. csakis a rendőri hatóság esetről esetre előzetesen eszközölt különös engedélyével melyért minden egyes esetre a városi kórházalap) részére 3—5 frt dij fizetendő. 13. §. A íőhelyiségtől elválasztott külön zárt játék-szobákatavagy bár a főhelyiséggel összekötött, játék-helyiségnek ajtaját bezártál! tartani általában tilos — mely tilalom a fogadósokra és étel-kiszolgálással foglalkozó vendéglőkre is kiterjed. íi sí v é m érések: 14. §. Kávémérési üzletnek azon üzlet tekintetik, amelyben, kávé, tej, tea, csokoládé és az ezekhez való sütemények kaphatók. 15. §. Kávémérés az egész város területén nyitható, kivéve templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melynek kellő használata az üzletek zaja által akadályoztatnék. 16. §. Kávémérésekben tekeasztalok felállítása, kártyázás és minden egyéb játék tilos. 17. §. A kávémérés április—októberben reggeli 4 óra előtt, november—márczius hónapokban 5 óra előtt ki nem nyitható, esteli 10 órakor pedig bezárandó. Ezen időn túl a kávémérő vendéget még zárt ajtó megett sem szolgálhat ki. 18. §. A fogadó, vendéglő vagy kávéházakban nyilvános mulatság csak ott engedhető meg. hol arra kellő és alkalmas helyiség vans a közrendet vagy nyugalmat nem zavarja, minden ily engedély a rendőri hatóságtól nyerhető, és utána kórház részére 3—5 frt dij fizetendő. IS is íi l e i ö határ © * a t <» k : 19. §. Az a fogadós, vendéglős, kávéházas és kávémérő, a ki üzletében erkölcstelen életű egyéneket, avagy a 3. §. ellenére női pinezérnőt alkalmazna, vagy kávéházi pénztárosnőt az ott irt előintézkedés mellőzésével fogad fel, avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, a rendőrség által 50 írtig terjedhető péuzbüntetéssel, ismétlés esetén ezen felül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 20. §. Azon fogadós, vendéglős, kávéházas és kávémérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán túl nyitva tartja, az 1879. évi XL. t.-cz. 74. § sa értelmében a rendőrhatóság által 50 írtig, visszaesés esetében 200 frtig terjedhető s behajthatlanságesetén megfelelő elzárásra változtatható pénzbüntetéssel büntetendő. 21. §. Az a fogadós, a ki helyiségeiben árszabályt kifüggesztve nem tart, vagy ezen árszabályt megszegi, az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. § sa b) pontja értelmében az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 22. §. Az a kávémérő, a ki üzletében tekeasztalt tart, vagy kártyázást vagy egyéb játékot megenged, az az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő elzárással büntetendő. 7j íí r Is a t sí r o ® a í : 23. §. Azok, a kik fogadót, vendéglőt, kávéházat vagy kávémérést az 1884. évi október 1 je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak: üzletük gyakorlásánál a zavarja meg a verőfény látását a múlandóság sötét érzete. Az élet derűje mellett ott vigyorog a halál rémes alakja és azt mondja mindenre „vanitatum vanitás.“ És valóban, Velencze a múltnak és enyészetnek városa. Csak a letűnt idők emléke s nem a jövő szelleme szélit meg utczáin. Önmaga örökre eltűnt nagyságának óriás múzeuma, melynek mai lakói csak a belépő dijakat szedő őrei. Régi nagyságának emlékéből s a bámulására ide tóduló idegenek pénzéből él ma az egykor országokat hódított város. Utczáin 40.000 koldús lézeng. Ipara, kereskedése s minden üzlete csak az ide vándorló idegen pénzének elfogására van berendezve. A Canal grande palotáinak legnagyobb része lakatlan romok. A respublika bukása után 72 őt le is bontott közülök és márvány díszeit eladta a szegénység, de az osztrák kormány műemlékeknek nyilvánította e csodás épületeket és eltiltá lebontásukat. A régi fény örökre ott ragyog festői vásznán, palotát márványán és szobrain, de a régi élet nincs sehol. A nesztelen suhanó, keskeny, karcsú ormányu vizi gondolák fekete színe, mind meg annyi úszó gyászkocsi, élő kifejezői a múlt emlékein borongó gyásznak. Ez általános pusztuláson nem segített semmit Olaszország egysége — sem az osztrák félszásados hódoltság alóli felszabadulás. Velencze élete, dicsősége és hatalma csak ama korban találhatta gyökerét, melyben a világ s az olasz félsziget sorsát nem egygyé forrott Deczember hó 4. jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Kelt Váczon, 1886. deczember hó 12-én és folytatva 13-án tartott városi képviselő testületi közgyűlésben. Regele Károly, s. k. Pétg Ignácz, s. k. jegyző. polgármester. 22518/IX. a. sz. „Jóváhagyom azzal, hogy a 19. §. alapján kiszabandó pénzbüntetés legmagasabb összegként legfeljebb 20 Bt behajthatlanság esetén alkalmazandó elzárás leghosszabb tartama gyanánt 2 nap mindkét büntetés együttes alkalmazása, de a pénzbüntetés behajthatlansága esetén pedig az elzárás tartama együttvéve 3 napban állapítható meg. Továbbá: az ezen szabályrendelet ellen vétőkre a 19. §. alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek mindig a város szegény alapjának gyarapítására, a 20. §. alapján befolyó összegek az 1887. Vili. t.-cz. által előirt czélokra, a 21. és 22. §§. alapján befolyó összegek pedig iparoktatási czélokra szol gálnak.“ Budapest, 1887. május 18-án. A miniszter helyett (É- H.) Matlekovics, s. k. Apróságok. Becsületesség. „Ugyan, hát micsoda eljárás^ az öntől, hogy a közönséget igy rászedi, s ezt ön becsületességnek nevezi?“ mond bosszankodva egy vevő a kereskedőnek. „Uram, hat nem tudja ön, hogy a mai időben csak úgy élhet meg az ember becsülettel, ha csal?“ volt a furcsa válasz. * * * Nagy Frigyesnek egy hadnagy, ki a szolgálatból ki akart lépni, igy irt: „Tisztelt király úr! Több ok arra bir, hogy elbocsáttatásoraat kérjem stb.“ A király megharagudva ez ügyetlenségen, a kérelemre a következő választ irta: „Legfenségesebb, leghatalmasabb hadnagy úr! Kend ostoba szamár, kinek én mi hasznát sem vehetem. Mehet Kend, a hová akar. Frigyes.“ Zsuzsii. — Humoreszk vagy mi. — O volt az, az egykor annyira irigyelt Zsuzsu ! Oh hányszor lesők sivárogva Úrnőjének egy pillanatát; és mi boldogok valánk, ha szemei fényének lángtengeréből felénk is lövelt egy-egy sugárt. És ő, mi kényelmesen nyujtá el magát Úrnője delejes ölében? De a sors bosszúálló keze utol érte, s a megérdemlett bünkődés méltán jutott neki osztályrészül. Ki is hitte volna, hogy annyi szabadságra formáljon jogot? Zsuzsu és a nászút. De megtörtént és ezzel punctum. Olvasád-e barátom e rémdrámát, nagy nemzetek, hanem egymással versengő fejedelmek és a középkor homályából megfoghatatlan fényre virradt városok igazgatták. A mai kor más útra terelte a világ fejlődését. Arányai megnőttek. A népek ma óriási nemzetek. A kicsi zsoldos hadak nyomába a világ által soha nem sejtett számú hadseregek léptek. A középtenger helyébe — mely az ó és középkorban az emberiség czivilizatiójának bölcsője és egyetlen tengere volt, ma az Óceánok uralma következett, és új világrészein új nemzetek és országok támadtak, melyek rohamos fejlődése mellett, a a régi városok nagysága csak gyerekjáték. De a világ e megváltozott arczulatának van egy hibája. Vonásai, és belső mivolta anyagias; a művészet himporát letörölte róluk az idők prózája. Az ész mivelésével, nem tartott lépést a szív és kedély fejlődése, s a nagy művészi és költői lángelmék sora mintha kihalt volna. A nehéz szellemi munka, a tudás reflexiója elpusztította a közvetlenség báját és lelkesedését. A ki pedig menekülni akar a modern világ anyagias légköréből, annak fel kell keresnie a művészet amaz örök ifjú forrását, melyet épületeik kőből szőtt összhangjában, szobraik bájában, s a freskók és vásznak bűvös képeiben hagyott ránk egy rég letűnt nemzedék művészete.Innen ama nép- vándorlás évenként délre, a művészet hazájába; mert a mi az ókor művészetére Görögország, az a keresztyén művészetre Olaszország. Csakhogy midőn Olaszországról szólunk
