Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-11-20 / 21. szám
HELYI ÉS VIDÉKI I i L ÉVFOLYAM. y E 21. szám. VÁCZ, 1887. NOVEMBER 20. RDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP. —Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással. vagy a vidékre postán való elküldéssel j egész évre ..................................... í> frt — kr. fél évre ......... ................................ 3 » — > negyed évre................................ .... 1 > 54> » Egyes szára ára 10 kr. Elárusító Beutsek M. (a városház épületében.) Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal : Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések : sora (négy hasábos garmond sor) ........................................... 20 Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg- illeték : minden beigtatásnál ............................... j{0 kr. A nyugta-bélyeg külön fizetendő. ' A költségvetés. A pénzügyi-bizottság- a múlt hét folyamán vizsgálta át a városi tanács által készített költségvetési tervezetet, — s azt némely tételénél megváltoztatván, az általa helyesbített költség r vetési javaslatot ajánlja elfogadásra. Rámutatunk röviden azon tételekre, i melyekben a bizottság az eredeti ter- ' vezeten változtatást javasol. A) Bevételek: Az I. fejezetnél az 1886. év pénztári maradványaként t felvett 7388 frt 41 krból 1162 frt, mint a 60.000 [frtos törlesztési kölcsönnek t tartalék alapja a közpénztári kezelés • és könyvelés alul kiveendő és letételig á kezelendő. A 4200 írt pedig azon ösz- szeg, melyet a pénztár a 60.000 frtos kölcsön törlesztési részleteként az 1886. év terhére tartozott volna kiadni. A közpénztárból ez is kiutaltatván, az 1886. év pénztári maradványát csak : 2026 frt 41 kr. képezi. A III. fejezetnek 11. tétele alatt ké- g sedelmi kamatok czimén előirányzott :6 808 frt helyett 300 frt, — 12. tétele a ;alatt végrehajtási költségek czimén 9 előirányzott 1000 frt helyett 600 frt 'előirányzása javasoltat!k. A bevételek közé felveendők még a tanács által készített tervezetből kimaradt következő téteiek : / Vadászati jog bérletéből befolyó .......................217 frt 50 kr.-adóvisszatérités czimén befolyó ....................... 300 frt — kr. fi tiszti előleg visszatérités czimén befolyó . . 250 frt — kr. Ekként a bevételek helyesbiA „Yáczi Hírlap“ íárczája. Kérded, anyám ., . Kérded, anyám : mi a bajom, Hogy oly halvány képem ? Minfek mondjam, tudod úgyis, Mi fáj úgy énnékem. Virág vagyok én, az ősznek Hervadó virága, Oh jaj, anyám, mért is szültél Engem a világra? Azt kívánód, a molnárnak Legyek felesége, Sütöd is már a kalácsot Menyegzö-estére. Jól van anyám, teljesüljön E szörnyű kivánat, Készítem már liliomszin Menyasszony-ruhámat Menyasszonyi nyoszoíy mat Vasárnap estére Rendeldd meg az asztalosnál Bársonyfeketére. Végy számomra koszorút is, S ha eljön az óra, Édes anyám, tedd fejemre Tedd a koporsómra. Szegvári. A természet az ember szolgálatában. (Folytatás.) Hy felelettel elégedtek meg sokáig a adomány emberei is. Csak a múlt század égé felé akadt egy alaposan gondolkozó 5, ki semmikép sem foghatta fel, hogy természet háztartásában valami felesleges élezhessék, és a virágok feltűnő sajátságai- ak alapokát lankadatlan szorgalommal irkészni kezdé. E gondolkozó fő Sprengel hristián Conrád vala, kinek először.sikerült óérgyról a sűrű í’átyolt fülebbentenr. Ebbéli Jáeleteit 1793-ban megjelent „Das ent- ekte Gehcimniss der Natur im Baue ra Blumen* czirnü munkájában tette közzé, vek szerint a virágok feltűnő színének, tett fő- összege 82809 frt 19 krt tenne ki. B) Kiadások: Ali. fejezetnél a római kath. hivők iskolájára előirányzott 8195 írt 88 krhoz képest quota arányban előirányoztatok : a reformátusok iskolájára 981 frt, az á^. evano-. iskolájára 227 frt, a status quo izraelita hitközség iskolájára 892 frt, azorthodox izraelita hitközség iskolájára 226 frt. és igy közoktatási kiadások czimén összesen 10521 frt. 88 kr. A IV. fejezet, első tétele alatt 1075 frt 02 kr. helyett felvétetik 1275 frt 02 kr. és ezzel szemben a 6. tétel alatti 545 frt 41 kr , valamint a 7. tétel alatti 181 frt 81 kr. töröltetik; s ez által ezen fejezet összege 1793 frt 76 krra hely esbittetik. Az V. fejezet 2. tétele alatt „segéd- személyzet fizetése és dijnokok napi dijai“ czimén felvett 2004 frt kiadás 1825 írtra kiigazittatik, s ezzel a fejezet összege 18767 frt 40 krban irány őzt atik elő. A VI. fejezet első tétele alatt „Kegydijak“ czimén előirányzott 710 írt Regele Károly nyugdijának kiegészítésére javaslatba hozott 136 írttal emeltetvén ezen tétel 846 írtban, az arra vonatkozó fejezet összege1 970 frt 84 krban állapittatik meg. A X. fejezet 2. tétele alatt „törvény- könyvek és nyomtatványok“ czimén felvett 549 frt 53 kr., a szükséglet mérvének megfelelőíeg 500 frtra leszál- littatván és az 5. tételnél 12 kr. töröltetvén, e fejezet összege 1180 frt 19 krra helyesbittetik. A XI. fejezet 10. tételénél „utczák illatának, alkotásának és egyéb sajátságai- nak tulajdonképeni czélja az volna, hogy a szerteropkedő rovarok figyelmét magukra vonják s azokat magukhoz csalogassák ; — ez pedig mind azért történnék, hogy a rovarok, midőn valamely virágra szállanák, a termékenyítő hímport szőrös testükkel lehorzsolják, s odább repülvén, azt egy szomszéd virág bibéjére vigyek ; szóval, hogy a rovarok a virágok termékenyítését közvetítsék. Mintegy 60—70 év múlva 1858-ban Darwin be is bizonyítá, hogy a rovarok által eszkozlött termékenyítés a növényekre nézve sokkal nagyobb előnynyel jár, mint az öntermékenyítés. Kísérleteit több generálion át ismételve, azt tapasztalta, hogy az idegen hímporral termékenyített növénypéldányok utódai mindig gyorsabban, erőteljesebben fejlődtek ki és több termést adtak, mint az öntermékenyítettek nemzedéke. Jogosan Következtette azután Darwin, hogy a növények a rovarok által eszkozlött termékenyítésből csakugyan roppant hasznot húznak. Ezen és hasonló esetekben a rovarok közbenjárása igen fontos ; és csodálatosak egyes virágok azon alkalmazkodó berendezései, melyeknél fogva a rovarok a természet által rájok ruházott feladatukat úgyszólván kötelesek elvégezni. Eme páratlan szorgalommal végrehajtott buvárlatok által a felvetett kérdés most már minden oldalról kellőleg meg van világítva, — úgy hogy jelenleg már tökéletes fogalmat szerezhetünk magunknak azon nagy fontosságú szerepről is, melyet a rovarok a természet háztartásában viselnek. A rovarok is, mint minden élőlény, a körülményekhez, a külső befolyásokhoz alkalmazkodnak, saját maguk pedig ismét természetre hatnak vissza; és minden tartózkodás nélkül kimondhatjuk, hogy nincs állatcsoport, mely a földi élet különböző viszonyaira oly nagyszerű hatást gyakorolna, mint éppen a rovarok osztálya. Nem mindig könnyű ama sajátságos és és terek kivilágítása“ czimén felvett 4726 frt helyett 2400 frt, 11. tételénél „A városi faiskola“ czimén felvett 600 frt helyett 500 frt, 12. tételénél a „szóri erdő kiült,etése“ czimén felvett 300 frt helyett 250 frt, 15. tételénél „az u czák és terek tisztántartása és öntözése“ czimén felvett 1200 frt helyett tekintettel a Dunára vezető városi nyílt csatornák megrendelt tisztántartásának költségeire 1400 frt irányoztatok elő; és ezeken felül kandeláberek felállítására 400 frt felvétele javasoltatván, ezen fejezet helyesbített összege 8507 frtot tesz. A XII. fejezet 1. tétele alatt „a városi épületek javítása és igazítása“ czi mén felvett 11289 frt 6000 írtra, a 4. tétel alatt „a város utc-zái és fásítása“ czimén előirányzott 400 frt pedig 250 frtra leszállittatván és ezen fejezet alá pótlólag „uíczajelző táblák“ czimén 200 frt felvétetvén, ezen fejezet alatti kiadás 6700 fiúban állapittatik meg. A XV. fejezet alatt „már utalványozott összegekre“ felvett 1593 frt 23 kr. 600 ftra, a XVII. fejezet alatt „vegyes és előre nem látható kiadások“ czimén felvett 3500 frt 2500 frtra mérsékelte tik. A XXII. fejezet alatt „kövezés“ czimén előirányzott 7825 frt 10789 írt 22 krra felemeltetik és a kiadások közé „a vadászati jog bérletéből a telkes gazdákat illető rész“ czimén pótlólag még 217 frt 50 kr. felvétetik és ezen módosításokkal a k i a d á s o k f ő ö s z- szege 105782 frt 39 krra helyesbittetik. sokszor nagyon is bonyolódott, sokféle viszonyokat megérteni, melyekkel az alsóbb rendű állatok világában találkozunk. Értjük a mondottakat különösen a most legalább érinteni akart állatokról a férgekről, melyeknek már csak nevéből is a legtöbben csak rosszat tudnak következtetni. Pedig közelebbről tekintve a dolgot, mindenesetre fogunk köztük találni jótevőket is. Az orvosi nadályt vagy pióczát azt hiszem mindenki a hasznos állatok közé sorolja, kit már legalább is egyszer nagyobb bajtól szabadított meg, vérének megtisztítása által. Hányán nem is gondolnák azonban, hogy mily fontos szolgálatot tesznek a földi giliszták. Majdnem minden nedvesebb vidéken rendkívüli nagy számban jelennek meg és nagyságukhoz mérve nagy izomerőt is képesek kifejteni. V. Hensen a terméketlen altalajok vizsgálata közben gyakran tapasztalta, hogy a földi giliszta által fúrt menetekben a növények gyökerei igen dúsan rojtosodtak, s általában erőteljesebb fejlődést mutattak, mint ugyanazon talaj bármely más részében. E tény felköltvén figyelmét, behatóbb vizsgálat alá kezdte venni az eddig annyira megvetett lény életviszonyait, s vizsgálódásainak eredményéül azt találta, bogy a földi giliszta sokkai jelentékenyebb szerepet visz a természet háztartásában, mint azt e nyomorult teremtményről egyelőre gondolhatnánk. Hensen abból a tényből, hogy az oly növényeket, melyeknek gyökerei ily elhagyott földi giliszta lyukakba voltak fú ródva, rendesen bujább tenyészetüeknek találta, azt következtette, hogy ez állatoknak lyukaikban hagyott trágyájok vagy bulla jók hat ily kedvezőleg a növényekre. Igaz, hogy e giliszta ürülékének egy része földből áll, továbbá, hogy az általok trágyaként hátrahagyott anyag úgy is oly eredetű, mely különben is trágyává lett volna ;■ de tekintve azt, hogy a férgek ez anyagot egy felől oly anyagokkal dolgozzák fel, a minő alakban sokkal kedvezőbb az a növénytenyészetre, másfelől, hogy Eként a kiadások fő összegéből . 105782 frt 39 krból levonván a bevételek főösszegét 82609 frt 19 krt. a mutatkozó hiány 23173 frt 2Q kr. pótadóval fedezendő. És tekintve, hogy a pótadó alapjául szolgáló állami adók főösszege 57933 frt 42 krt tesz ki, az előirányzott kiadások hiányának fedezésére az állami egyenes adó minden pótadó alapul szolgáló forintja után 40 kr. pót adó lenne kivetendő. Dunai Szél. Színészeink. A lefolyt bét nagyon sok keserű tapasztalattal gyarapitotta a szinigazgató ismeret körét. A végrehajtó naponkint ott leske- lődött az esteli pénztárnál, hétfőn le is foglalta annak 20 frt 80 krt tevő összes bevételét é3 elvitte magával. A többi napokon azonban minden leskelődés sikertelen maradt. Kedden és csütörtökön az előre hirdetett szinielőadást a pénztár üressége nem engedte megtartatni és igy a mindkét alkalommal teljes számban megjelent bérlők kénytelenek voltak színházi élvezet nélkül hazamenni. Az igazgató sem a társulat tagjainak gázsiját, sem azt, ki a társulat tagjait élelemmel látta el, ki nem fizette. Pénze nincs. Mindezekből azt a jó- ^zan tanulságot meríthette maga számáfa, hogy üres tárezával nem lehet szinigazga- tóskodni. Élvezet-nyújtásban ugyan megpróbált mindent. Olasz énekesesekkel is companis- táskodott. Ez sem sikerült. Néger énekeseket is beeresztett a színpadra. Ezek sem terhelték meg zsebeiket. Az egyes darabokbokról röviden a következőket közölhetjük : November 12-dikén (szombaton) Zell és Gíeneé társszerzőknek a csütörtöki előadásról elmaradt „Gasparone, a szicíliai banazoknak a levegőn való felbomlását és el- illanását megakadályozzák az által, hogy lyukaikba a föld alá vonszolják azokat, végre azon miveletőket, hogy a földet nagy mélységben is átfurkálva, s ez anyagokkal megtömve, a gyökeieknek az alsó nedves rétegekben is jó tápszert és gyorsabb élő- haladást és fenmaradhatást biztosítanak: kétségkívül ki mondhatjuk azt a kedvező ítéletet, hogy ez eddig üldözött teremtmények a növénytermeléssel foglalkozó gazdának sokkal inkább hasznosak, mintsem károsak, s mint a mezőgazdaság természetes segédei inkább kíméletet érdemelnek, és ha talán az bizonyulna is be rájok, hogy furkálásaik által valami kárt tesznek a gyöngédebb plánták gyökereiben, azt a humus képzés előmozdításával bőven kárpótolják. A giliszták azonkívül kitünően meg is művelik a földet rostos gyökerű növények és fűneműek számára. Az egészet jól össze is keverik, akár mint a kertész, midőn földet készít elő kiválogatott növényei számára. Ha végig tekintünk valami nagy kiterjedésű fűvel dúsan benőtt mezőségen, jusson eszünkbe, hogy sima felületét, melytől szépsége oly annyira függ, főleg a gilisztáknak köszönhetjük, melyek a göröngyöket lassan elegyengették. Az eke bizonyára a legrégibb és legbecsesebb emberi találmányok egyike: de a földet már ennek létezése előtt rendesen és állandóan felszántották a földi giliszták. Jogosan vonható kétségbe, vájjon van-e több más állat, mely a fold történelmében oly hatalmas szerepet játszott, mint ez alacsony szervezetű teremtmények. Minthogy pedig az imént leírt állatokkal a föld színén töltött életet úgyis elhagytuk, lássunk néhány példát a vizek világából is. Ha tekintetünk áthatotta a vizek nagy medenezéjének felületét s látván annak nagy kiterjedését melyet a földön elfoglal, okvetet lenül kell következtetnünk, hogy számos lények tarthatják fon abban is magukat, s tömérdek segédforrással szol-
