Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-11-13 / 20. szám
I. ÉVFOLYAM. 20. szám. VÁCZ, 1887. NOVEMBER 13. HELYI ES VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidé egész évre fél évre ......... negyed évre .... kre postán való elküldéssel ♦» frt — kr. S » — » 1 > 50 » Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.) Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) .............................. ............. 20 [crNyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg1 illeték : minden beigtatásnál ............................... 30 kr. A nyugta-bélyeg külön fizetendő. Az inségkölcsön, A vármegye megszavazta az inség- kölcsönt. ínséges időben, a tavaszszal kellett volna azt felhasználni. A pénz polgármesterünk rendelkezésére bo- csájtatott, aki azt nagy szépségesen fel is vette és takarékpénztárba helyezte, hogy ott kamatozzék az Ínségben szenvedők nyomorának enyhítésére. Ma már a múlt évi Ínség az inségkölcsön felhasználása nélkül is elmúlt ; de itt van az újabb Ínséges idő: a tél. A mi Ínségünket nem a gabonafélék rósz termése, hanem a phylloxera pusztítása okozta. Amaz ínség — bárhol üti is fel a fejét — csak rövid tartamú, a mi ínségünk azonban tartós; amaz, ha egyszer elmúlt, hosszú ideig nem tér vissza ismét, a mi ínségünk azonban, — Isten a megmondhatója, meddig, — minden télen ismétlődik és ismétlődni fog. A népnek már most sincs kenyere, mi lesz még vele a télen? Nincs munkája sem, mert a szőlőket, hol jó idő ben még télen is akadt kenyérkeresete,-— tönkre tette a phylloxera. Munka, kenyér kell a népnek ! Adjon neki, aki adh^t. Ne nézze, hogy földönfutó legyen annyi jóra való szegény. De egyesek jótékonysága csak enyhítheti a nyomort, az Ínséget, feltartatni képtelen. Fel kell használni a múlt évi inségkölcsönt most. Talán még nagyobb szükség van rá, mint tavaly volt. Munka kell a népnek, hogy dolgozzék, kenyér, hogyne éhezzék! Az inségkölcsön 4700 frt, tekintélyes összeg. Sokon lehet vele segíteni. De hová ruházzuk be azt okosan, hogy a szenvedő népen is segitve legyen és hogy a városnak is előnyére váljék ? Eredetileg a vörösház-tér szabályo„Yáczi Hírlap“ tározója. „Verses könyv8m“-b3i. El-eljárok ablakodnál, Mikor a nap meghunyni száll .... Tolvajmódra, lopva járok, Ne lás anak ott meg mások. S fölnézek az ablakodra. Tudja Isten, mi vonz oda ! ? Tudja Isten miért, hogyan, Örömben-e, fájdalomban ? Becsukod az ablakodat; Kaczagásod az útra hat, S oly hidegen nézesz énrám, Olyan büszkén, olyan némán. Nem is tudod, — minek tudnád? Ez a kaczaj mennyi bút ád . . . . Nem is tudod, nem is sejted .... Nincs is neked szived, lelked 1 Ne csukdd be az ablakodat, S ne is hallasdd kaczajodat; Még meg tudnák az emberek, Hogy te gyűlölsz már engemet. Pedig, hidd, hogy újra támad Lolkcmen mély sötét bánat; Hidd : szeretlek, érted égek .... Mért is láttalak meg téged : Kapás Lajos. A természet az ember szolgálatában. (Folytatás.) A naneyi erdészeti akadémián 1807 — 1877-ig egy egész évtizedre kiterjedő pontos megfigyelések történtek annak biztos meg- állapíthatása czéljából, hogy mi befolyása van az erdőségeknek a környező vidék éghajlati viszonyaira. Az eredmények, melyek a „Zeitschrift für Erdkunde“ czirnü folyóiratban közültettek, a következőkben foglalhatók össze : Az észlelt esetek 8/4-ed zására, nevezetesen a vörösház-téren összegyűlő belvizek s időszaki pocsé- ták levezetésére volt szánva. — De a vörösház-tér tulajdonjoga vitás. Használta a város közönsége, a püspöki uradalom és a káptalan, és használja most is. A birtoklás emberemlékezetet meghaladó idők óta közös volt. Es e közösséget az úrbéri egyezség jövőre is fentartotta. Az a kérdés merült fel tehát, hogy tanácsos-e a városnak ily nagyobb összeget a közös tulajdont képező tér rendezésére fordítani. Biz’ ezt meg kell gondolni. Jött aztán a megyei mérnök. Kiczir- kalmazta a nagy teret és készitett rá olyan tervet, amelynek keresztül vitele 12000 —13000 frtba kerülne. Ezt még jobban meg kell gondolni. Ez mind igaz. De a felett, hogy az ínséges kölcsön felhasználtassék, tovább nem gondolkodhatunk. A szű- kölködők. az Ínségesek nem várhatnak arra, hogy mikor gondoljuk meg alaposan a vörösház-tér rendezésének kérdését. Az Ínségen rögtön kell segíteni. Mert hiszen élő emberekről van szó, akik minden nap megéheznek. Mi az Ínséges kölcsön gyors felhasználására, két módot is találnánk. El- m-ondjuk inind a kettőt. A vörösháztéren a status quo fen- tartandó. Ez igaz. De ugyanaz a viszony áll fenn minden egyéb közterünkre és utczáinkra nézve is. Es eddig soha sem ez volt az oka annak, hogy nem köveztettünk. Mióta pénzügyi viszonyaink javultak, a hová telik, bizony köveztetiink és nem seru- pulisálunk a felett, hogy melyikünké lesz valaha a köztér, az utcza. Sőt már a vörösház-tér alsó végén is csináltattunk utat és akkor sem gondoltunk az út tulajdonjogára. Folytassuk részében 10°/0-kai több eső esett az erdős vidékeken, mint az erdőtlen területeken, s e tekintetben a tűlevelű fák kétszer oly nagy hatással voltak, mint a lombos fák. A lombos erdőkben a falombok a lehulott eső 10°/0-át fogják fel és csak 90°/0 éri a földet; míg a tűlevelű erdőknél ez arány 50°/0-ra változik ; a lombos erdőknél, tehát a föld átlag csak éppen annyi esőt kap, mint az erdőtlen vidékeken ; de mivel az elpárolgás az ily erdők talajából csak 73-ad része annak, a mi az erdőtlen vidékeken elrepül, tehát az ilyen erdők talaja mégis sokkal nedvesebb marad, s innen van, hogy a források és patakok rendesen ilyen helyeken keletkeznek. Ha az erdők talaja mohhal, vagy lehulott falombokkal van fedve, akkor az elpárolgás csak Ve'0^ résznyi s az ilyenekből csak felette lassan történik az elpárolgás; innen van, hogy kivált a síkföldi erdők oly sokáig enyhítik a környező vidék levegőjét, megakadályozva teljes kiszáradását. Az erdők tehát általában szelídítik a klíma szélsőségeit: az erdők kiirtása mindenkor és mindenütt a terméketlenség bekövetkezését sietteti. Ebből következnék, hogy az erdőt ne irtsuk, vagy ha írtjuk, a területeket, újra ültessük be, erdősítsünk. A természet maga is folyton erdősítésre törekszik. „Ha az ember elhagyná lakhelyét s csak századok múlva térne vissza, — mondja Cotta — erdőt találna.“ Tekintsük ismét testünk mezét s nem kell-e a többek közt különösen a kendert kiemelnünk a lennel és pamuttal, mely három anyagból készül azon tömérdek szövet, melyekből öltözetünk legnagyobb része készíttetik. Mit szóljunk végre a sok kereskedelmi növényről, melyek oly különféle szükségletek pótlására szállíttatnak, mint pl. a fűszerek vagy festék anyagok, u. m. sáfrán, bors, szegfű, indigó stb. korábbi viselkedésünket és az egyik mód felett tisztában leszünk. Nem vagyunk kénytelenek a megyei mérnök tervét elfogadni, ha sokba kerülne. Pécs Sándor olcsóbb tervet ajánlott, helyes tervet, melynek foganato- sitása a 4700 írtnál aligha kerülne többe. Építtessék ki a szóri országút felfelé egész a vasúti indulóházig és az országút két oldalán alkalmaztassák oly öblös árok, hogy azok a vörösház terén felszaporodó belvizek levezetésére elégségesek legyenek. Ez Pécs Sándor terve. Egyszerű, olcsó és okszerű. Ha e terv elfogadtatik, a kocsi és taliga közlekedés a város utczáiról a külsorra tereitetik és kövezetünk kiméltetik. De lássuk a másik módot. Isten, ember tudja, bogy a város kellő közepén, a legszebb ponton van két utcza, amelyeken a pocsolya még a legforróbb nyárban sem szárad ki. E két utcza a „Káptalan“ és „Szél“-utczák. Ezekből a vizet a föld szilién lehetetlen levezetni. A föld alá kell mennünk, föld alatti csatornát kell a Szél-utczán végig le a Dunáig vezetnünk. A 4700 irtot itt is jó helyen helyeznék el. A kölcsön felhasználásának mindkét módja olyan, hogy a város minden esetre nyerne általa. Dunai Szél. A mező-túri képviselőválasztás. Az elmúlt hétfőn Vácz érdeklődése Mező- Túr felé irányult, hol az nap folyt le a képviselőválasztás Szentkirályi Albert kerületünk volt képviselője és Hets Ödön között, kit városunkban is sokan ismernek. Az érdeklődés folytán, melyet a választás keltett, megirjuk tárgyilagosan a választás lefolyását, melyben a váczi volt De nem szabad végre megfeledkeznünk az orvosi növényekről sem. Ismeretes mondás, hogy az Isten a fákba és füvekbe helyezte az orvosságot. Valóban alig van baj, melynek ellenében valamely növény ne foglalna magában gyógyszert. Eltekintve a köhögést szüntető és náthát oszlató Camillának izzasztó, vagy a tormának könnyeket facsaró hatásától, csak a chinin történetét említjük meg röviden s mentek Eszünk minden hosszadalmas bizonyítgatástól vagy talán mindannyi gyógyszeri növény elsorolásától s mégis meggyőződhetünk a növényeknek ebbeli roppant hasznáról is. A Chininfa orvosi hatása fölfedezésének, valamint ez orvosszer Európában való elterjedésének története nagyon ismeretes, éppen azért csak röviden fogjuk azt vázolni. Loxa perui tartományban egy indián 1636-ban ugyancsak Loxa városának a főbiráját, Lopez de Canizarest, úgy gyó- gjűtotta ki a hideglelésből, hogy olyan vizet itatott meg vele, melyben bizonyos fakérget morzsolt szét. A főbíró hamarosan fölgyógyulván, eltanulta az indiántól ama kéregnek a természetét és használást módját. így gyógyította ki azután ő Peru alkirálynéját Chinchon grófnőt hasonló betegségéből. Az alkirály 1639 ben egy bizottságot küldött ki a chininfáknak tanulmányozására. E bizottság tagjai közöl különösen egy jezsuita érdeklődött a chininfa iránt. A chininfák vidékén működő missziójuk 1670-ben Rómába is küldött néhány kéregdarabot, hogy terjeszszék az amerikai orvosszert. Chinchon gróf pedig Spanyol- országba visszatérve szintén vitt magával. Tehát ezért adta Linné svéd botanikus hála érzetből e növénynek a Chinchona nevet. A Chinin kéreg csakhamar első rangú Szentkirályi-párt hét tagú küldöttség által szerepelt. A küldöttség tagjai voltak: dr. F r ey s i n ger Lajos pártelnök,Ve 1 zer János, Olgyay János, Cs ereklye István , Racsek Endre, Rassovszky Márton és György Mihály. A választást megelőző napon, vasárnap délután mindkét párt közös népgy ülést tartott Mező Túr főterén, hol mindakét párt jelen volt s kihallgatta a mindkét párt érdekében előre bejelentett szónokokat. Hets Ödön mellett Luk át s Gyula ország- gyűlési képviselő, és Szabó Endre az „ Üstökös“ szerkesztője, Szentkirályi Albert pártja részéről pedig báró Orbán Balázs országgy. képviselő és dr. Freys inger Lajos váczi királyi közjegyző, voltak a szónokok. A népgyülés lefolyása már előre mutatta a Szentkirályi párt győzelmét, de az izgatott hangulatot is melylyel a két párt egymás ellen viseltetik. Hets érdekében ug}mnis napokkal azelőtt dr. Rá ez Géza volt országgy. képviselő agitált, minek az lön következése, hogy S. Tóth Sándor a Szentkirályi-párt elnöke dr. Rácz Gézát egy kiáltványában élesen megtámadta s „politikai csavargónak* nyilvánította. Ugyanez okból Vadnay Andor országgy. képviselő, mint a mezőtúri kérületnek volt képviselője szintén egy nyilatkozatot bocsátott ki, melyben melegen ajánlja Szentkirályit, mint oly férfiút „ki jelleme, tehetsége és hazafiasságánál fogva dicséretére válik bármely kerületnek és diszére a magyar parlamentnek“, Rácz Gézáról pedig^úgy nyilatkozik, bogy „vele szóba állani tiltja egyszerűek a jó ízlés“; míg Hetsre azt mondja, hogy „szá- jas prókátor, ki csak a Garami (Grünbaum) kávéház meg a „„két kék bakok““-féle korcsma közönségénél tudott némi tekintélyre szert tenni.“ Egyúttal figyelmezteti a mező-túri népet, „ne legyen oly rövidlátó, hogy valakit kütéltánczosi mosolya, meg komornyikos liajlongásai és köszönt- getéseiért ötévre a törvényhozó testületbe küldjön.“ — Ily előzmények után Mező-Túr piaczán villamossággal volt telve a levegő. A Hets-párti szónokokat zajos közbeszólások zavarták, s a népgyülés határozottan a Szentkirályi-párt javára ütött ki. Ugyanaz nap este még Túrkevén a 48-as nagy kaszinó termében is népes gyűlés helyet vívott ki, melyet azóta folyvást meg is tartott a gyógyítás terén. E fejedelmi termetű fa az Andeseken 1900—2500 m/ közti magasságban tenyészik. Nagy növésű példányai azonban már nem találhatók, mert kipusztították; mai napság átlag 3 m/ magasságú fiatal egyedekről szedik a kérget. Sőt van egy változata, mely már csak kisded cserje. Belátva fontos alkalmazását, az euiópai kormányok a honosításról kezdtek gondolkozni, s csakugyan holland és angol Indiában való meghonosítása ma már bevégzett tény. A jótékony hatású növények mellett, igaz ugyan, hogy némelyek mérget is rejtenek magukban, de ezek száma egyrészt csekélj', másrészt az ember oly könnyen rájok ismer, bogy csak igen ^ritkán keveredik bajba miattuk. Miből továbbá csak azt láthatjuk, hogy nincs egy közönséges törvény is, melynek hatását egy másik lerontani ne iparkodnék, s hogy a jónak oldala mellett rosszak is tűnnek tol. E látszólagos tökéletlenségek okára azonban majd csak alább fogunk visszatekinteni. Most pedig emelkedjünk még egy fokkal magasabbra a szervezetek lépcsőjén s nézzük a szabadon mozgó s az értelmiség különböző fokával is biró lényeknek, az állatoknak szerepét és befolyását az ember életére. Az állatnak ugyanis felsőbb rendű működését már nem csupán anyagi okfő vezérli. Az állati szervezet sokkal bonyoló- dottabb mint a növényé, részint a különféle anyagok szempontjából, melyekből teste áll, részint a szervek számát tekintve, melyek az élő gépezetben működnek. A működések összegében, melyek oly különböző szervek által történnek már találkoznak olyanok is, melyek őt a kül- tárgyakkal cselekvő viszonyba hozzák, tehát fosai átsácai
