Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-11-06 / 19. szám

HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP.

Előfizetési ára:

helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel

egész évre ..................................... O frt — kr.

fél évre ........................................... 3 » — »

negyed évre...................................... I » 50 »

Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.)

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Vácz, Duna-sor 587. szám alatt.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések.

Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak.

Hirdetések:

sora (négy hasábos garmond sor) ........................................... 20 kr.

Nyilt-tér: sora 30 kr.

Bélyeg' illeték: minden beigtatásnál

............................... 30 kr.

A nyugta-bélyeg külön fizetendő.

Egészségügyi felügyelet.

Sokszor felemelte szavát polgárságunk köztisztasági viszonyaink elhanyagoltsága felett.

Az egészségügyi bizottság ujjúval mutatott azon telepekre, melyeken a romlásnak indult szerves anyagok mindnyájunk egészségének, —- közös egészségügyünknek, — legnagyobb veszedelmére a város közepén szabad ég alatt mennek keresztül az elrotha- dás conplicált processusán.

Képviselő-testületünk közgyűlésein hányszor ütött nagy zajt a lakosság egészségügyi érdekeivel mit sem törődő közhatóság elleni felzúdulás? És a közönség nevében a sajtó mennyi igaz szót vesztegetett arra az adminis- tratióra, mely miatt az idegenek városunkat ázsiai állapotok dédelgetője- ként tekintették ?

És ez mind hiába.

Évek óta folyton megújuló erővel, de már a sikerbe helyezett bizalom édesgető mámorából kiábrándultán tiltakoztunk az ellen, hogy városunk összes piszokjának szemét-dombjául s pöczegödreinek gyűjtő csatornájául a város alatt elvonuló s annak legszebb pontjához simuló Duna folyam használtassák.

Soha egy alkalmat sem szalasztottunk el, hogy a városi hatóság figyelmét a Dunapart tisztántartására fel- hivjuk.

Mindenkor, ahol csak tehettük, azt követeltük, hogy a Dunára levezető nyitott csatornák, melyek a pöczegöd- rök orrcsavaró bűzös tartalmát mosogató vizzel s egyéb piszkos folyadékkal felhígított állapotban csak a Du-’ napart pandaljáig szállítják a föld alatt, — a Duna legkisebb állásában

Ä „Yáczi Hirlap“ tárczája.

„Verses könyveméből.

Titkot sző a csendes éjjel,

Csörren egy-egy kis levél;

Langyos szellő az ágaknak Bűvös danát mond, regél.

Regélj, regélj ! hagy hallgatom . . .

Tőle jöttél ? hozzá mégy ?

Tudja-e azt, hogy a szivem Érte lángol, érte ég ?

Tudja-e azt, hogyha zizzen Ablakomban egy virág,

Ha lágy álmim tünde képét Csengés-bongás szakítják :

Őt sejteti hő szerelmem,

S jőni hallom, vélem őt ? !

Keblem dagad s érzem csókját,

Érzem azt az égetőt . . .

S ha megcsalt a vak sejtelem :

Könny villan föl szememben,

S szivárványos gyöngynek látszik, Ragyogó nap- s holdfényben.

Lágy szerelmi suttugással,

Mondd el néki ezeket;

Mondd el búmat, fájdalmamat,

S kérd, hogy jöjjön, ha szeret.

Hagy suttogjunk szerelemről S boldogságról boldogan;

Hagy teljék a szív csordultig Kéj-örömmel s a mi van I

Hisz oly rövid az örömnek Napja, éve, százada 1 Hervad, hervad a tavasz, nyár S virág, fű, ág, lomb abba’ . . .

. . . ifjúságunk a hervadó Természeti tavaszkép I Előbb utóbb sír föd majd el És helyünkre romlás lép.

Kapás Lajos.

kijelölendő széléig nieghosszabbittas- sanak, s befödessenek.

Hogy helyes utón jártunk s jogos követelést támogattunk, azt hitte a város legnagyobb része ; de kivitelre nem volt vállalkozó.

Dr. Oláh az országos egészségügyi tanács kiküldöttje éles szemével az első pillanatra ráismert a veszedelem fészkeire. Igazat adott minden szavunknak. Es meghagyta a város hatóságának, hogy az egészségügy ezen legveszedelmesebb piszok fészkeinek tisztántartásáról a legerélyesebben intézkedjék.

Felemelt fővel s büszke önérzettel mutathatnánk dr. Oláh szavaira; mert soha sem várhattunk méltóbb elégté- telt, mint azt, hogy évek hosszú során át önzetlenül, következetesen hangoztatott álláspontunk helyessége és jogosultsága az ország egészségügye terén legtekintélyesebb testület kiküldötte által hivatalosan is elismertessék: de mi hasznunk van fejünk felemeléséből és önérzetünk büszkeségének megmentéséből, ha minden úgy marad, amint eddig volt ?

A vágóhíd csatornájának és az ut- czáknak s tereknek tisztántartását sem sürgette soha senki nagyobb odaadással, mint mi. És hogy óhajunk a közegészség ügyének hathatós előmozdítására, mai napig sem ment teljesedésbe, az nem mi rajtunk múlt.

Ott van az utczák és terek tisztántartásáról szóló szabályrendelet. Van annak számos intézkedése, csak arra vár, hogy valaki végrehajtsa.

Ha városunk igazgatása mindazon követelményeknek eleget tett volna, melyeket egészségügyünk érdekében éveken keresztül hangoztattunk és az utczák és terek tisztántartásáról szóló

A természet az ember szolgálatában.

(Folytatás.)

A kőszénnek világításra használható alkotó részéről a világító gázról beszélve, nem feledkezhetünk meg, egy nálánál nem kevésbbé fontos ásványi anyagról a petróleumról sem. A világító anyagoknak ásványi anyagokból való előállítása, bizonyára egyike századunk legfontosabb és legjelentékenyebb vívmányainak. Fontossá teszi a petróleumot különösen azon körülmény, hogy a világitó gáz gyártásának módja és költséges volta miatt, csak egyes nagyobb városokra szorítkozhatott. Míg ellenben a petróleumot természetes desti 1 látió terményének mondhatjuk. Miként ugyanis a többek közt, Cotta is mondja, a bitumen szerves, sőt többnyire növényi maradékokból való keletkezésének egész folyamatát nagyszerű desti 1 látióhoz lehet hasonlítani, melynél az alsó rétegek a göre- bet, a felsők a felfogó edényt helyettesítik, a fold melege pedig a kemencze szerepét játsza. Elsőbben is légnemű szén-liydrogén vegyületek szállnak el, melyek a felsőbb hidegebb régiókban olajjá (naphtává) sűrűsödnek. — Miután 1857-ben különféle sikeres kísérleteket tettek vele, úgyszólván minden országban kelendőséget szerzett magának, úgy hogy a petroleum a világító gáz vetélytársa lön. Hogy azonban már régebben is ismerték kitűnik abból, hogy már Plinius is említi „szicziliai olaj“ név alatt, melyet a Szicziliaiak világításra is használtak. Sok fáradság és küzdéssel a .petroleum tisztítás nehézségeit legyőzve, egyszersmind biztosították a petroleum győzelmét más világító anyagok fölött. A tisztítás czélja ugyanis, hogy a nyers petróleumot, a könnyen illanó és robbanást okozó veszélyes alkotó r^ze megsz-'

\ y

szabályrendelet szabványait pontosan végrehajtotta volna, akkor most nem kellene piruló arczczal hallgatnia az országos egészségügyi tanács kiküldöttjének leczkéit.

Vajha már egyszer megértené a jó szót és őszinte igyekezettel lenne azon, hogy hivatalával a város jogos igényeit kielégítse. =.

Színészeink.

Szí nészeink szerencséje jobbra fordult. „A lőcsei fehér asszony“ előadásával kitalálták a módját annak, hogy mikép lehet közönséget összetoborzani és gyengébb erővel is, nagyobb hatást gyakorolni.

Október 29 én (szombaton) az eddig telt, vagy egészen üres terem egyszerre egészen megtelt díszes kiváncsi műpártoló közönséggel, mely mohó érdeklődéssel nézvén a Jókai Mór történelmi regénye után dramatizált látványos színmüvet, tapsaival szívesen tüntetett az egyes hatásosabb jelenetek sikeriiltsége mellett. A múlt századbeli szabadságharcz hőseinek s az ő neveikhez fűződő történelemnek élő alakokkal való illustrálása nagyobb élveze tét nyújtott a közönségnek, mint bármilyen franczia vígjátéknak előadása És igy ha színészeink kritériumául a sikert állítjuk fel, akkor ,A lőcsei fehér asszony“ előadása az eddigi előadások között legsikerültebbnek mondható. Ezzel nem azt mondjuk, hogy közönségünkben hiányzanék a müérzék más természetű színdarabok élvezéséhez. Épen nem; csak a tényt consta- táljuk, hogy közönségünk a többi előadásokat nem becsülte annyira, mint a nemzeti történelem ezen drámai részletének felelevenítését.

Meglehet, hogy nemzeti szabadságunk hősei emléke iránti végtelen tisztelet és nemzeti nagy múltúnkhoz való büszke ragaszkodás tüntetése volt az az erő, mely ekkor városunk müpártoló közönségét ösz- szehozta és gyenge bevételeiken tengődő színészeink játékát szaporább tapsokban részesítette. A czimszerepben Szabóné Rózsa játszott elejétől végig mindenki teljes megelégedésére kedvvel és érzéssel.

badítsák, s egyszersmind, hogy kellemetlen szagát elhárítsák, mely czélból lepárlásnak vetik alá. E műtétek alatt azonban egyszersmind más hasznos mellék termények is nyeretnek. így a többek között az u. n. ligroin, melyet világító gáz helyett is szoktak különösen erre a czélra készített lámpákban égetni, sőt még a maradékban foglalt nehéz sűrűbb alkotórészeknek is fontos szerep jutott a gépek kenésénél, mely czélra sokkal alkalmasabbak az állati zsírok vagy növényi olajoknál, már csak azért is a többek közt, hogy a gépmozgásánál keletkező hőfoknál nem párolognak el s nem válnak ragadóssá. A világítás és a most említett alkalmazásán kívül, nagy a petróleumnak haszna, mint fűtő anyagnak is. Különböző kísérletek alapján kitűnt, hogy a petróleumnak hőbeli hatása legalább is másfélszer akkora, mint a legjobb kőszéné az anthraczité, e mellett ment minden hamurésztől, míg a kőszén sok hamut tartalmaz. Mindekkoráig még tehát legföllebb azt sajnálhatjuk, hogy a petroleum ugyanazon hőmennyiségének ára 5—6-szor nagyobb, mint a kőszéné. De azért ki tagadhatná, hogy mily hasznos és megbecsülhetetlen anyag lett az egyszerű földolajból, mely egész iparágakat alkot s a világkereskedelemben roppant Összegeket képvisel.

De mit értünk az itt felhozott összeg alatt ?

Az ember rendeltetése lévén a társaság és polgárisodás, a természetben képviselőt kellett találni minden értékre. Okvetlenül kell tehát a természetben találtatni oly anyagnak is, melyhez az értéket szabni lehessen. Ez anyagok legczélszerübbikét az ember ismét a fémekben bírja. Leg- czélszerűbbikét mondjuk, mert ha a térnek szintoly változékonyak volnának, mint sok anyag, úgy ez igen nagy bajokat

Nehéz feladat jutott osztályrészéül. És megoldotta úgy, hogy a siker legnagyobb része neki köszönhető. A százszorszép ka- czér asszony folytonos furfanggal szőtt intrigái között ép oly ügyesen eligazodott, mint a mily érzést tudott a gyermekét határtalanul szerető nagyravágyó anya és bűneivel tépelődő hitvestárs szenvedéseibe önteni. Bagi Gyula (báró Andrássy István, tábornok) jól átértette szerepét, jól is megtanulta és jól eljátszotta. Fellépésének délczegsége, hangjának határozottsága megteleltek a múlt századbeli gazdag büszke tőúr történelmileg igazolt természetének. T óth Jenő (Fabricius, Lőcse város birája) a hazáját szerető fáradhatlan kurucz, a kötelességtartó pontos szigorú tisztviselő a a vallásához ragaszkodó hivő és a gyermekét szerető apa súlyos helyzetét helyesen fogta fel és elevenítette meg. Szerdahelyi (Korponay János, kurucz kapitány) szerepében kielégítő volt. Kisebb szerepeket játszottak: Bizzáné (Krisztina) Dobo- esányi (Alauda József lőcsei biró) Fe- renczi (Venczeszlausz, utóbb Pelargus nevelő) Deák Ferencz (Belleville lovag, mérnökkari tiszt). Az egész előadás összevágó szabatos volt. — Október 30-dikán (vasárnap) Szigethy Józsefnek „Viola az alföldi haramia“ czimű 4 felvonásos népszínműve került színre. Tóth Jenő (Viola) kellő tűzzel és szenvedélylyel adta szere- pét. Felesége iránti igaz szerelme, gyermeke iránti szeretete és a haramia bujdosó életének szenvedései élénken háborgottak át lelkén. Lieszkovszky Luiza (Violáné) a kivánalmaknak megfelelt. Szerdahelyi (Csillag haramia), szépen“ énekelt. Az előadás sikeresitésén dicsérendő buzgalommal müküdtek közre< Szabómé (Tengeliné), Bizzáné (Vilma leányuk,) Dobocsányi (Peti, czigány), Ferénczi (Iczig, zsidó), Ernyey (Macskaházy ügyvéd) és Szabó (Vándori, lelkész).

November 2-án J á m b 0r i K. és Jámboriné Laura jutalomjátékául adatott Rákosi Jenőnek „Magdolna“ czimü 6 szakaszos népszínműve. Az előadást megjelenésükkel kevesen tüntették ki, de azért a szereplőket a csekély számú közönség elismerésével eléggé kitüntette. Jámboriné Laura (Magda) szerepében igen kedves volt. A közönség többszörösen megokozhatna, mert rövid idő alatt azt kellene az embernek tapasztalnia, hogy vagyona is értékében lényegesen változik. Ez értéket képviselő anyagnak tehát, melyből áll mindnyájunk vagyona, nagyobb állandósággal kell bírnia. Az arany és ezüst t. i. egészen más czélokra használtatnak, mint a vas, réz vagy az ólom.

Az arany és ezüstnek közegyezéssel meghatározott értéke több feltételeken alapszik ; a mellett, hogy aránylag kisebb mennyiségben is fordulnak elő s így feltalálásuk nagyobb nehézséggel jár, a levegő befolyása alatt változást nem szenvednek, nem rozsdásodnak, vagyis u. n. nemes fémek, Ha ezek is nagyobb mennyiségben fordulnának elő -és könnyebben nye- retnének, úgy a nagy mennyiségű arany és ezüst kevés értéket és munkát képviselnének, annyira, hogy mennyiségük, minden haszon nélkül, megakasztotta volna a társadalmi egyezkedéseket. Mert mint egy költő mondja:

„A pénz sok ember istene

S ugyan miért ki szólhat ellene ?

Az Isten és a pénz mindegyik végtelen,

Csak egy a baj : bogy ez nincs mindenütt jelen.“

Könnyen mondhatná valaki hisz van papiros elég, mi szükségünk a fémekre. Igen ám, de voltaképeni pénznek csak az ércz- ből vert jegyek vagy érmek tekinthetők. A pénznek ugyanis egyik lényeges kelléke, hogy legyen neki annyi belértéke, mint névértéke. Állandó becse, egyenlő név- [és belértéke pedig csak a nemes érczeknek van, nem számítva a pénzveresre alkalmatlan drágaköveket, éppen azért pénzül csak az arany és ezüst van elfogadva a világkereskedelemben. Azon pénzek, melyek a pénzverés! törvény alapján oly névértékben adatnak ki, mint a minő belérték- kel bírnak, országos pénzeknek neveztet-