Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-25 / 13. szám

m Vácz, 1887. VÁC ZI HÍRLAP. Szeptember hó 25. hog-y az Ígéret teljesülését, hívén a föl­támadásban, élvezhesse. Úgy a feltámadás mint az ígéretben való részesülés végett parancsolta meg Jákob is halálakor Egyp- tomban, hogy őt ezen őssirboltba helyez­zék. így hagyta meg József testvéreinek, hogy Egyptomból való kimenetelükkor csontjait magukkal vigyék és az ígéret földjén takarítsák el azokat. A próféták ezen hit érteményét foko­zatosan kitágították és magyarázták, úgy, hogy Izaiás igy kiált föl : „De föléled­nek a te halottaid, az én megölteim föl­támadnak. Serkenjetek föl és mondjatok dicséretet, kik a porban laktok ; mert vi­lágosság harmata a te harmatod, de a szörnyek földét romlásba rántod.“ (Izaiás 26, 19.). És Ozeás : „De a halál kezéből megszabadítom őket, a haláltól megvál­tom őket; halálod leszek, oh halál! Ful­lánkod leszek, oh pokol! . . .“ (Ozeás 13., 14.). A mint a görögöknek és rómaiak­nak Hadesz-ük volt, úgy volt az izraeli­táknak scheol-uk, mely a mi magyar szentírásunkban pokol-lal van vissza adva, pedig tulajdonképen csak a halottak or­szágának (a várás, vágyakozás helyének ; a testnélkül valóság, a megváltó, a meg­szabadító után való vágyódás állapotá­nak) kellene azt jelezni s melynek épp úgy mint a görög'ök Hadeszének két részé volt: az egyik Ábrahám kebele, a jók és jámborok számára, kik a jövendő Messiás reményével haltak meg, a má­sik pedig a kínok helye, hol a gazdagot pillantjuk meg (Luk. 16, 19 — 31.) és a hol nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne me­hessenek, sem onnan ide át ne jöhes­senek. Miként azonban a nép közös hit által egy községet, egy népegészet alkotott, úgy hitték az izraeliták, hogy haláluk után a halottak országában (a scheolban) is összeköttetésben lesznek egymással. Ezért mondatik Ábrahámról és a többi későbbi jámborokról is: „Összegyűlt vala népéhez.“ A próféta pedig még to­vább megy, úgy beszél, mintha a halot­takat nemzetiségek és népségek szerint látta volna a halottak országában össze­gyűlve feküdni. „Ott van Asszúr és min­den ő népsokasága, ott van Elam és minden népsokasága, ott van Mózok és Túbal és minden népsokasága, kik mint kö- rülmetéletlenek estek el.“ fEzek. 32.). Izaiás megerősíté ezt, mondván : „A pogányok minden királya dicsőségben húnyt el, kiki az ő házában“ és kevéssel előbb: „Alant a pokol (a halottak országa) meg­háborodott jöveteden, eléd menvén, fel- költötte neked az óriásokat. A föld min­den fejedelmei felkeltek királyi székeik­ből, a nemzetek minden fejedelmei. Mind­nyájan felelni fognak és mondják neked : Te is megsebesültél, mint mi, hasonló lettél hozzánk.“ (Izaiás 14.) Azon időben, midőn Krisztus Urunk a földön járt, sok zsidó találkozott, aki a lélekvándorlásban is hitt, azaz abban a nézetben volt, hogy az ember többször születhetik s ezen nézethez Lessing és Herder is csatlakoztak. Azért kérdezték az Urat tanítványai a vakon születettről. (Ján. 9.): „Rabbi! ki vétkezett, ez-e, vagy az ő szülői, hogy vakon született ?“ Fe­leié Jézus : „Sem ez nem vétkezett, sem az ő szülői; hanem hogy kijelentessenek az Isten cselekedetei őbenne,“ és vissza­adta neki látását. A pharizeusok ellen­ben, midőn a vakonszületett nyilván és bátran bizonyságot tett Jézusról, e sza­vakkal fordultak hozzá : „Egészen bűnök­ben születtél, és te tanítasz minket?“ És kiveték őt. Ezen nézet azonban ellenke­zik a nemzés törvényével is s félreismeri Istennek mint teremtőnek e tényben való aszszisztenczáját. A szülők az ő teremtőere­jének csupán vezető csatornái; mert Isten az, „ki mindennek életet, leheletet és mindeneket ad,“ és „mindenek őáltala lettek, és nála nélkül semmi nem lett, ami lett.“ (Apóst. cs. 17, 25; Ján. 1, 3.). Ó tart bennünket készen az anyaméhben, teremt lelket és szellemeket és képezi szi­veinket; akaratából vagyunk mi is te­remtve, bírjuk lényegünket és lételünket. A gyermek csak másod sorban a szülők produktuma, lélek az ő lelkűkből, ver az ő vérükből; és már az anyaméhben ré­szesei lesznek mindazon áldásoknak, me­lyekkel a szülők, különösen pedig az anya, bírnak. Innen van, hogy a hivő szülők gyermekei, kik az isteni kegysze­reknek (az Isten igéjének, a szentségek­nek és az imádságnak) befolyása alatt állanak, sok tekintetben előnyben van­nak. Az ily szülők gyermekeit mondja sz. Pál „szentekének. (Korint. I. 7, 14.). De miként a gyermek örökölheti szülei által az isteni és égi adományokat, úgy örökölheti a rossz, pokoli tulajdon­ságokat, hajlamokat is, ha t. i. a szülők Isten átka alatt görnyednek, vagyis ha a legjobb Atya áldásaitól megfosztották magukat, mert: „én vagyok a te Urad Istened, erős, bosszúálló, megbüntetvén az atyák gonoszságát fiaikban harmad és negyed iziglen azoknál, kik engem gyűlölnek.“ (Móz. II. 20, 5.) Itt jövünk nyitjára az ördöngösség fogalmának is, mely oly sokszor fordul elő a sz. írásban. A gonosz lelkek (daimones ellentétben a diaboloi-al = ördögök) az elhúnytak léi­kéiből jönnek ki és ott szállják meg az embert, hol az Isten hatalma nem Mtal- mazhatja meg őt, a mint az a sz. íráson kívük más oldalról is eléggé be van bi­zonyítva. Ily értelemben állitá Eleródes, sz. János gyilkosa, az úr Jézusról: „Ez keresztelő János, akit én lefejeztettem ; ő az, ki halottaiból föltámadott, azért működnek az erők őbenne.“ Ide tartozik Jézus tanítványainak felelete is, midőn egy alkalommal azt kérdezé tőlük, hogy kinek tartják az emberek az ember fiát ? Ezek azt válaszolták : „Némelyek keresz­telő Jánosnak, mások Illésnek, mások ismét Jeremiásnak, vagy egynek a pró­féták közöl.“ Azután igy szólt hozzájok : „Ti pedig kinek tartotok engem?“ S ekkor Péter ezen ünnepélyes nyilatko­zatot tette: „Te vagy Krisztus, az élő Isten fia.“ Erre az Úr boldognak mondá Pétert, mert a mennyei Atya jelentette ki ezt neki s egyszersmind megigéré, hogy ezen megváltására fogja építeni anyaszentegyházát s át fogja neki adni a mennyország kulcsait. Pünkösd ünne­pén valóban teljesítette is Ígéretét. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az Ür kortársainak nézeteit sem nem veti el kereken, sem nem tagadja; mert úgy vagyunk Istentől teremtve, hogy Isten­nek lakásul szolgálhassunk. Ez megtör­ténik akkor, ha akaratját teljesítjük. Ámde épen úgy lakozhatnak bensőnkben más szellemi lények is, ha Isten szelleme nem lakik bennünk. E tekintetben legyen elég ezúttal csak a spiritizmus történetére és jelenségeire utalnunk. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. * Személyi hírek. Piufscliich La­jos és családja a hét folyamán külföldi körútjáról visszaérkezett. — Emitter Ist­ván cs. kir. udvari kocsi gyáros a Tátra- hegységből, hol sebesült szállító kocsijának próbájánál volt jelen, haza érkezett. * Károly Lajos főherczeg az orsz. vörös kereszt egylet kassai fiókjának fel­szerelését f. é. szept. 15-ik napján megte­kintette. Hol az orsz. vörös kereszt egylet központi választmánya — Ivánka Imre elnöklete alatt — fogadta a főherczeget, ki igen élénk érdeklődéssel vizsgálta az egyes felszerelvényeket. A felszerelvények között Eeitter István cs. kir. udvari ko­csigyáros, városunk jó hírnevű iparosa, ál tál készített sebesült szállító kocsik van­nak. E helyütt a főherczeg tudakozódván azok készítője iránt Eeittert bemutathatta magának, vele beszédbe ereszkedett és örö­mét fejezte ki, hogy szerencséje volt meg­ismerni. :: Reitter kocsijai. Az orsz. vörös ke­reszt egylet a múlt héten a Tátra hegy­ségben próbát tett a Eeitter István által készített „Tarantes“ sebesült szállító ko­csikkal és hordozó székekkel. E próbákon a választmány meghívása folytán Eeitter is részt vett. A választmány a kocsikat, mint olyanokat, melyekkel a legmeredekebb sziklás hegyek között is biztosan lehet közlekedni, a ieggyakorlatinsabbaknak ta­lálta. * Ciotta János Fiume város podestája az alábbi levelet intézte önkéntes tűzoltó egyletünk parancsnokságához: „A váczi önkéntes tűzoltó-egylet Nagytekintetii Pa­rancsnokságának. Nagy tekintetű Parancs­nokság ! Á váczi Önkéntes tűzoltók tes­tületi;, kegyeskedett engem az országos tűzoltó-szövetkezetnek városunkban f. é. augusztus havának , 18—22. napjain meg­tartott VIII. közgyűlése alkalmából fölöt­tébb értékes ajándékkal megtisztelni. Ezen kitüntetés mélyen megindita s kedves kö­telességet teljesítek, a midőn sietek benső köszönetét mondani az ajándékot adóknak, biztosítván őket arról, hogy látogatásuk­nak és szives adományuknak emlékét min­denkorra híven megőrizendem. — Szíves­kedjék a Nagytekintetii Parancsnokság ezen őszinte érzelmeimet az egész testület, valamint annak minden egyes tagja előtt tolmácsolni. Adja az Ég, hogy mindig ke­gyesen mosolyogjon reájuk a sors, miként igy kettőzött buzgalommal folytathassák emberszerető működésűket, melyet közvet­len belső érzéstől vezéreltetve önként karol­tak fel. — Fogadja a Nagytekintetii Pa­rancsnokság kiváló tiszteletem nyilvání­tását. — Fiume, 18S7. szemptember hó 7-én. Hazafiul üdvözlettel: Ciotta János podesta.“ * Rendőri hírek. Az izraeliták újéve ünnepén az ájtatósság ideje alatt utczai gyerköczök az orthodox templom 3 ablakát beverték. A jó mák virágok Straub Jóska és Adamcsek János szemé­lyében elfogatván — érdemlett bünteté­süknek néznek elébe. — Tolvajbanda. Három gyerekből álló tolvajbandának jött rendőrségünk nyomába, melynek legidősebb tagja 15-dik évét még nem töltötte be. A három jómadár lopott 3 Ízben kisebb (fo­rinton alóli Összegeket) 26 db. ostor szij- jat, fúrót, kötelet, vasakat, késeket, har­móniákat stb. stb. és mindent ott a hol csak hozzáférhetett; el nem feledkezvén sétálgatásaik közben az udvarokon kalit­kákban üldögélő jámbor stigliczeket és rigókat is elemelni. A díszes háromság a fenyitő bíróságtól fogja megtudni, hogy mennyiben esik működésük beszámítás és elismerés alá. :— Schrött János korcs- máros kárára szept. hó 21. éjjel szekré­nyének felszakitásával ruhanemüek és készpénze összesen 60 frt értékben lopa- tott el. A megejtett nyomozás a tettese­ket kiderítette. — Megütődve láttuk az elmúlt héten, hory a Eókus kápolna kö­zelében egy városi polgártársunk babot csépelt s úgy halljuk, hogy azt a rend­őrség tilalma daczára is folytatta. — Polgártársunk azért érzékeny pénzbírság­gal büntettetvtt. * A mult vasárnapi hangverseny, melyet Taritzky Ferencz, városunk elis­mert zenetanára rendezett tanítványaival, fényesen sikerült, és bebizonyította, hogy helybeli erőkkel is lehet élvezetes hang­versenyt rendezni, csak legyen kezdemé­nyező és erélyes vezető. Az előadott ze­nemüvek nagy része magyar szerzemény volt, daczára, hogy zeneirodalmunk ins­truktiv müvekben meglehetős szegény. Ta­ritzky úr tanítványai játékávál igen meg volt elégedve a közönség és sűrűn felhangzó tapsai tolmácsolták tetszését. Nem Írjuk ide a szereplők neveit, nehogy egyiket a másik rovására dicsérjük, vagy egyik vagy másik hiúságát felkeltsük. Elég, ha consta- táljuk vslamennyi közreműködő tanítvány fényes sikerét. A hangverseny díszére köz­reműködött Seymann E. hegedű játékát, mint a műkedvelőtől megszokott tudást messze meghaladó művészetet külön ki kell emelnünk. Vieuxtempsnak általa el­játszott „Legendája“ és „Polonaire“ va­lósággal elragadta a közönséget. Végül még egy kérésünk van Taritzky úr tehet­őségéhez. Ne vonuljon annyira vissza, ha­nem álljon kötelességszerüleg városunk zenekedvelőinek élére, hozzon művészi éle­tet Váczra és szerezzen mennél több, a múlt vasárnapihoz hasonló élvezetes estéket. VÁROSI ÜGYEK. * Közgyűlés. Képviselő testületünk, múlt vasárnapon (szept. 18-án) ismét gyü- lésezett. Öt tárgy várt elintézésre ; egyik fontosabb mint a másik. — Ezek között első helyen állt a legutóbb megválasztott tisztviselők, t. i. a tanácsnok, a főjegyző és az aljegyző fizetéseinek folyóvá tételét szorgalmazó polgármesteri jelentés. — A képviselő testület ezen ügyet minden szó- vitanélkül intézte el, s a tiszti fizetéseket folyó évi szeptember hó 8-ikától, mint a hivatali eskü letétele napjától kezdőleg, folyóvá tette. — Érdekesebb eszmecserét idézett elő ennél a polgármester abbeli elő­terjesztése, melyben indítványba hozta, hogy a községi bíráskodás a városi kapi­tánytól elvetessék, s annak vitele JDr. Franyó István legközelebb megválasztott városi tanácsnokra bízassák. A közgyűlés abból indulván ki, hogy bizony a községi bíráskodás alá tartozó ügyek nagyon lassú elintézést nyertek, sőt különösen, hogy a legutóbbi időben az ily ügyekben már hozott jogerősitéletek sem hajtatnak végre: a polgármesteri előterjesztést egy­hangúlag elfogadta, s e szerint a_ községi bíráskodás vitelére az _ 1887. évi XXII. t.-cz. 5-ik §-ában nyert jogánál fogva ne­vezett tanácsnokot jelölte ki. Itt azonban nem állapodott meg a képviselő testület, hanem, miután az eddigi községi biró ré­széiül ezen ügyek lassú menetet azzal in­dokolta, hogy nincs végrehajtó közege, ki­vel a már meghozott ítéleteket végrehajt­hassa, nehogy hasonló kifogásokra szolgál­tasson alkalmat az uj községi bírónak is, utasította a város polgármesterét, hogy a községi biró előterjesztésére a hozandó Íté­leteket a városnál alkalmazásban levő dijnokok egyikével és szükség, avagy fon­tosabb esetekben az aljegyzővel hajtassa végre. — Nagyobb port vert fel ennél, a pénzügyi bizottságnak, egyetértőleg a jog­ügyi bizottsággal, a „Korona“ vendéglő ron- gálmányainak hely reál litása és Tragor Ernő uj bérlőnek, a bérletnek f. évi ok­tóber hóra, mint az eddigi és ezutáni bér­leti időszámítás közt eső hónapra, mint átmeneti időre, — mert tudni kell, hogy az eddigi bérleti időszámítás kezdete Szt. Mi­hály napja helyett az életbe lépett s a lakás negyedeket megváltoztató szabály­rendhez alkalmazkodásból november hó 1-sejére helyeztetett át, s ezért merül fel a folyó évben október hó, mint átmeneti idő — részére leendő átengedése iránti ké­relme tárgyában tett véleményes jelentésé­nek azon része, mely Tragor Ernő kérel­mére vonatkozik; mert ami illeti a „Koro­nán“ tapasztalt helyreállításokat, azoknak szükségességét egyhangúlag elismerte a közgyűlés s hogy azok minélhamarább, illetőleg már jövő október hóban eszközöl­tessenek, dr. F r e y s i n g e r Lajos elnök­lete alatt: P é t s Sándor, V e 1 z e r Lajos, dr. Kiss József és Kresák Ferencz képviselőkből álló építkezési bizottságot küldött ki azon felhatalmazással, hogy 2000 frt erejéig a legszükségesebbeknek látszó javításokat — még pedig házilag eszközöltesse. — A közgyűlés Tragor Ernő kérelmi ügyében a bizottsági javaslat el­fogadása mellett — Grörgöly mellőztével úgy határozott, hogy a „Korona“ bérle­tet f. évi október hóra T ragor Ernő­nek adta át, ki városnak az árverésen elért bérösszegnek megfelelő 170 frt 91 krt bér- részletét Ígérte meg, és magát fizetésre kötelezte, s egyszersmind utasi polgármesterét, hogy a mennyiben Görgői Márton folyó évi September hó 29-én mint, a bérlet lejártanapján a bérelt helyiség­ből önként ki nem menne, rendőri segély- lyel helyeztesse ki. — tóttá a város t Következett ezek után Németh Péter: helybeli háztulajdonosnak térség átenge-- dés iránti kérelmi ügye, érdemteljes tár­gyalás alá 'azonban nem vétetett, hanemr kimerítő véleményes jelentéstétel végett! kiadatott aJoó János, K. Csereklye István j és id. Kurdi Bálint, mint helyismerő kép- < viselőkkel, ad hoc, kiegészített pénzügyi' bizottságnak. (Kár volt ezt tenni, mikoi a képviselők többségének hangulatából azt lehetett kivenni, hogy folyamodó igy is g úgy is el fog utasittatni kérelmével. Szerk. . — A négy vám ház helyreállítási tervezett és költségvetése hasonló sorsban részesül tek. Ezek is a pénzügyi s gazdasági bizottsághoz utasittattak felülbírálás végett -- Ezzel a tárgysorozat kimeritetvén közgyűlés véget ért volna, ha Huber Jó :j zsef képviselő esetleg észre nem veszi hogy a tanács tagjai közül Emerich Lajc ) rkapitány és Korpás Márton tanácsnoi nincsenek jelen. Hanem hát mert észr r vette, ezt szó nélkül nem hagyhatta utasitatni kérte nevezett tisztviselőket, dT az összes városi tisztviselőket is, hogy , képviselő testű leli közgyűlésektől el ne mar radozzanak. Meglett neki adva az örörrm Indítványa elfogadtatott, s a tisztviselők nek annak értelmében a kellő utasítás; megadatott. A rósz nyelvek azt beszélikíf hogy Huber képviselő efölötti örömébe.a magnum áldomást csapott; ennek részit 1 tezését azonban miután jelen referádun körén kívül esik — mellőzzük. — Ezé ^ kis feleslegen is túl esvén, a közgyük I több tárgy hiányában szétoszlott. NYILT-TÉR. 2ST yilatkozat. A „Váczi Közlöny“ egyik utóbbi sz x mában Taritzky Ferencz úrhoz, a da d kör harmoniuma ügyében egy vádaskoi ,c felhívás intéztetett. Az igazság érdekéE d kijelentem,- hogy Taritzky Ferem n úr a dalkör harmoniumát nem önhataln t. lag tartja magánál, mert azt én engedte r át neki gondozásra, hogy gazdátlanul ne pusztuljon. És bármikor lesz is a de körnek arra szüksége, Taritzky úr köt lezte magát, azt készséggel rendelkezéséi bocsátani. Vácz, 1887. szeptember 21-én. Dr. Freysingcr Laj( ^ dalköri elnök. Szerkesztői üzenet. A hét folyamán érkezett közlemények ezen la hói tél-szűke miatt maradtak ki. Amennyire beví nalc, jövőre adat--1* fognak. Dr. Csányi János fel'1®8 szerkesztő és kiadó-laptulajdouos.

Next

/
Thumbnails
Contents