Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-25 / 13. szám

VÁCZI HÍRLAP. d) A visszautasított folyamodványok mellékleteikkel együtt indokolás nélkül l ezen határozattal: ,A kérelemnek hely j! nem adatott“ — az árvaszéki kiadó által ! az illetőknek visszaadandó!?. 91. §. Ha a kölcsön megszavaztatott, folyamodó a kölcsön kötvény azonnali ki­állítására s telekkönyvi bekebelezési zá­radékkal való bemutatására záros határ­idő kitűzésével utasítandó. Az árva pénz­tári kötvény az árvaszéki ügyész közben- jöttével állittatik ki. A kötvény kiállítási, bekebelezési, ugyan annak idején kitörlési bélyege, költsége és illetéke adóst terheli. Minden kötvénybe bele foglalandó: 1. Vácz város közös árva pénztára mint hitelező. 2. A kölcsön összege, és a megszavazó végzés száma. 3. A kamatláb, törlesztés, kamat és ké­sedelmi kamat fizetési ideje és módja. 4. Szabályszerű telekkönyvi bekebelezési engedély a főösszegre, kölcsön biztosíték s járulékra. 5. Három havi kölcsönös felmondási idő kikötése, valamint annak kijelentése, hogy adós a jelen szabályokban a kölcsönökre előirt kötelezettségeknek, melyek felsoro­landó!?, magát aláveti. (L. 87. §.) 6. A feltételek illetve a fizetési határ­idők be nem tartása esetén az árvaszék azon joga, hogy az egész tartozást felmon­dás nélkül azonnal egészben behajthassa. 7. Sommás bíróság illetőségének s an­nak kikötése, hogy minden a kölcsönnel úgy jövendő törlésével járó bélyeg költség és illeték, úgy a megfelelő tőke s járadék­adó adóst terheli. 92. §. Azon fél, a kinek a kölcsön meg­szavaztatott, az általa kiállított telek­könyvi bekebelezési bizonylattal ellátott adós levelet az annak bekebelezése után kiállított telekkönyvi hiteles másolattal a bekebelezési illeték megfizetését igazoló nyugtával és a kölcsön engedélyezése iránti határozatban netán követelt egyéb bizo­nyítványokkal együtt a városi ügyésznek bemutatván, a városi ügyész azon okira­tokat a kölcsön engedélyezésére vonatkozó ügyiratokkal összehasonlítja, s ha meggyő­ződik arról, hogy a kölcsön az árvaszék ré­széről kikötött feltételek szerint biztositva van, erről szóló jelentés mellett az átvett okiratokat az árvaszékhez terjeszti. Az ekkély beterjesztett ügyészi jelentés csatolványaival együtt az árvaszéki elnök által ülnöki előterjesztés végett kiosztatik. Az árvaszék a kölcsön összeg kifizetésére vonatkozó ülnöki előterjesztést a legköze lebbi ülésben tárgyalás alá veszi és a Vácz, 1887. tehát 3—4000 hold terület az, mely köz- vetetlenül a magyar kormány alatt áll, s e kis területért tart Magyarország annyi hivatalnokot, mint otthon két vármegye területén. Az igy szűkre szabott mesgyén azután még szűkebb utczákat épitett a fiumei pátricius s fölfelé, a levegőbe • terjeszke­dett. Jöttek azután a szaporodó ivadékok s alkotó részeire osztották a házakat. Ep ezért különös képet mutat Fiume telek­könyve. Egyes tulajdonos birtokául egy- egy szoba, fél konyha, padlás és lépcső- feljárási jog van feltüntetve s a ház min­den konyhája, kamrája, szobája, emelete, külön adható, vehető, átirható és még le is táblázható. Láttam négy emeletes egy ablaku házat, melynek minden emelete másra van Írva. Hogy pedig a sok háziúr a kapukulcson Össze ne vesszen, a kapu benemzárás fejlődött jogszokássá, úgy­hogy Fiúméban nyitott kapuknál és ajtóknál alusznak az emberek az estele­sek nagy örömére. De gondoskodott a fiumei patrícius egyébről is. Nem akarja, hogy a város területén másnak is legyen jussa. Úr akar ő maradni akkor is, ha valamelyik ház negyedik emeletének egy udvari szobája, fél konyhája meg lépcső feljárási jogából áll minden telekkönyvi üdvössége. Nem enged házbérszabályt alkotni, hogy a neki nem tetsző idegen ;/)tt-mentnek bármikor kimondhasson. Két heti felmondással adja bérbe a legnagyobb lakatokat is, s az idegen lakó, a ki legtöbb eWben magyar hivatalnok, egészen az önkényétől függ. A tengerparton könnyen v%jg Jehet mennyiben az adós levél kiállítása, vala- lamint a jelzálogi biztositás a kölcsön en­gedményezése iránt hozott határozatnak megfelel, a kölcsön összeg kifizetését és egyuttal az adós-levélnek a gyámpénztár- bai elhelyezését végzésileg elrendeli, s er­ről a pénztárnokot, a folyamodót és a számvevőt értositi. A kölcsön tőke átvételéről adós a pénz­tárnak egy bélyegtelen elismervényt ád, mely a pénztári számadásokhoz csatolandó. 93. §. Minden adós részére árva-pénztári kölcsönéről a pénztár egy bélyegtelen tör­lesztési könyvet ad, melyben minden rész­let vagy kamat fizetés számlájával ösz- hangzólag a közgyám és pénztárnok által aláírva beiratik. A könyv bevezetései a nyugtát pótolják. A tőke törlesztés a köt­vényre is reá vezetendő s hasonlólag alá­írandó. (L. a IX/a mintát. 94. §. A késedemes adós kötvény tarto­zásai behajtásával, a késedelemről teendő pénztári jelentés alapján az árvaszéki ügyész bízandó meg. Ily esetben részére a megperlendő kötelező téritvény mellett kiadandó. — A pénztár az árvaszéki ügyész részére adott előleget a tartalék alap szám­láján vezeti. A pénztár az ügyésznek a pénztárból kiadott eredeti okiratokat és adós leveleket, úgy szintén az általa on­nan felvett előleget külön jegyzékben nyil­vántartja s ellenőrzi. (L. X. sz. mintát.) 95. §. Teljesen visszafizetett árvatári tartozás telekkönyvi törlésére a törlési engedélyt az árvaszék adja ki s az az elnök és jegyző aláírásával s az árvaszék pecsétjével látandó el. 96. §. A gyámoltak és gondnokoltak ré­szére a gyámpénztárban összesítve kezelt tőke pénzek után, ha azok kivétel nélkül 6% kamat mellett elhelyezvék, a gyá­moltak és gondnokoltaknak ugyan csak 6°/0 kamat fizettetik, levonatván a kamat­ból 10% a gyámpénztári tartalék alap ja­vára. Azonban az esetben, ha a gyámpénztár­ban összesítve kezelt tőke pénzeknek pénz­intézeteknél elhelyezett része után járó kamat kisebb vagy nagyobb az egyes fe­leknél elhelyezett tőke pénzekre nézve megállapított 6% kamat lábnál, az össze­sítve kezelt tőke pénzek után különböző kamatláb szerint járó kamatok az illető gyámoltak és gondnokoltak közt egy kö­zös kamat kulcs szerént félévenként jú­nius és deczember hó végén felosztatnak, s a közös kamat kulcs szerént a gyámol- tat vagy gondnokoltat illető kamatból vo- natik le 10% a gyámpénztári tartalék alap javára. — Az igy nyerendő % szám­sétálni Fiúmét. A corsó, és a vasút felé folytatását képező Deák-Corsó látásával hamar bételik az utas. A tengerész-aka­démia, a mi városházunk styljében és alacsonyságával épült kormányzói palota, az újonnan épült diszes házsorok semmi jellegzetest nem mutatnak. Annál szebb a fél milliónál többe került, villam-világi- totta színháza, melyben Olaszországból oda kerülő vándor truppok tartják 5 — 6 hetes idényüket, különben pedig üresen álló diszével segíti megértenünk Fiume két millió adósságát. Szép még a nem részvényesek, hanem a város tulajdonát képező takarékpénztár olasz renaissance- ban épült három emeletes palotája, alól árkádokkal, fent oszlopos nyitott loggiák­kal. Földszintjén van a „Színházhoz“ czimzett, fényesen berendezett vendéglő. Ebben ütöttünk tanyát Marczink hegedű­jével. Érdekes a színháztéren piacznak épült, három fedett vásárcsarnok, melynek üveg fedele alatt van a hal, hús, baromfi, zöldség és gyümölcsvásár. Naponként meglátogattam sokadalmát, élveztem füg­gőjét, szőlőjét, gyümölcsét, de honi ter­mésű gyümölcsünk ízét nem cserélem el értük soha. Fiume legjellegzetesebb része az óváros, szűk utczáival, piszkos lakásaival, min­den ház alatt ott büzölő tengeri csap­székekkel — osteriákkal, —• melyek nyi­tott tűzhelyén ott poszog áporgó gőzzel az olajba főtt különféle maccaroni, hal, tengeri moszat és tudja isten miféle orr- fintoritó különlegesség. Ezekben az utczák- ban üti meg az embert először az olasz tengerparti városok egyformán bűzös vevőileg átvizsgáltatván a városi képviselő testületi közgyűlésnek évenként hó január; első felében bejelentendő. A kamat mindenkor a bevételezést kö­vető hó első napjától a kifizetési hó 1-ső napjáig számittatik. 97. §. Az árvatári tőkének a 10% ke­zelési dij levonása utáni kamata a mennyi­ben ki van utalványozva minden évi feb­ruár és augusztus 1-ső napján utólagos félévi részletekben fizetendő az érdekeltek­nek ki, ha pedig kifizetésre utalva nin­csen, minden év végén a kiskorú vagy gondnokolt közös árvatári tőkéjéhez csa­tolandó. A tőkésítés a kiskorú számláján átvezetendő, de a naplóban nem iktatandó. 98. ' §. Sürgős szükségletek fedezésére a készpénz állomány 1%-a készletben tar­tandó. Nagyobb készpénz állomány azon­nal a közgyülésileg kijelelt pénzintézetnél tőkésítendő. A készpénz takarékpénztári elhelyezéséért a pénztárnok részére semmi dij sem számítható. 99. §. A kiskorúság vagy gondnokság megszűntével a kiskorú vagy gondno­kolt pénz és pénzértékének árvatári keze­lése azonnal megszüntetendő, s a törvény 284. §-ához képest mihelyt a kiskorúság vagy "gondnokság megszűnt, az árvaszék egyuttal köteles : a) A kiskorúnak vagy gondnokoltnak árvaszéki kezelés alatt levő összes ingó vagyonát azonnal kiutalványozni. b) A gyámügyi törvény 132. § ában elő­irt felhívást kibocsájtani. (Folytatjuk.) Ä halhatatlanság hite történelmi, bölcseleti sbibliai alapon (Folytatás.) Az ó-kor történeti népei közöl legelő­ször az egyptomiak ötlenek szemünkbe. Ezek halottaikat bemalzsamozták s mint múmiákat sziklasirokba helyezték, mig a pháraók pyramisokat építtettek, egyedül azért, mert hittek a feltámadásban. Hi­tük volt, hogy a megholtak leikéinek kü­lönböző állatokba kell vándorolniok, hogy megtisztuljanak és tökéletesedjenek s hit­ték, hogy ezen mintegy háromezer esz­tendeig tartó lélekvándorlás után minden lélek ismét egyesülni fog testével. A hinduk braminjainak még manapság is ez a nézetük, azért állatot nem ölnek s húseledellel sem táplálkoznak s az egyp- tomiaktól csak abban különböznek, hogy nem hisznek a test szerint való feltáma­levegője. A nap sohasem süt ez utczák fenekére s ide-oda kanyargó, egymásba csavarodó útvesztőjükben eltéved minden bennük nem nevekedett idegen. Ezekben az utczákban, ezekben a szorult lakások­ban laktak az új város építése előtt Fiume gőgös patríciusai. És csodálatos, midőn Fiumében a kholera pusztított, az óváros bűzös légkörében volt legkevesebb áldozata. Meglehet, hogy abban az ahoz nem szokott kholera bacillus is elpusz- túlt. Az ó-város két szűk terén áll Fiume két érdekes temploma. A szent Vitusé igazán méltó a megtekintésre. Főbejárata mellett egy ágyúgolyó van falában, a franczia foglalás alatti angol bombázás emléke. Olasz renaissance stylben tartott belseje az olasz művészet derűjével gyö­nyörködtet. Mellette van a magyar királyi olasz nyelvű államgymnázium, melynek magyar nevű tanárait és hazafias szellemű tantermeit sehogy sem akarják megszi- velni a hazafias fiumei testvérek. A másik sok százados régiségénél fogva is érdekes templom a plébánia temploma. Olasz szo­kás szerént tőle külön áll a harangok tornya — campanile — melynek ablaka alatt az 1377. évszám Nagy Lajos korát vallja építési évének. Az ó-város felső bástyafalával szemben van József főherczeg pálmaligetes kerttel ékeskedő kastélya. De ha már pálmákról szólunk, adjuk meg legalább egyben az elismerés pálmáját a fiumei polgároknak. Emberbaráti intézeteik, az árvaházak, gyermek-menhelyek, szegé­nyek háza, és jól vezetett segély-egyleteik a koldulást nem ismert mesterséggé tették dasban, hanem hiszik azt, hogy tisztulá­saik után Bralrmában fognak feloszlani, miként a tenger egyik hulláma a másik ban. íme, vallási nézetük: a pantheis- mus. Ugyanezt mondhatjuk a kelet-ázsiai népekről is, kik mint a buddha-vallás követői szintén pantheisták. A pantheis- inus ugyanis ama philosophiai tan, mely szerint az egész anyag-világ Istenből ál­lott elé és minden teremtett lény az isten­ség egyrésze, azért a halál után minden ismét abba tér vissza, minden ismét az- zal egyesül. A pantheismus szerint a mindenség Isten és Isten a mindenség. A világ Istennek csupán megnyilatko­zása, az ő másik létalakja, öntudatra csak az emberben jut, csak az emberben is­meri meg önmagát, miért is ezen philo­sophiai nézet semmi személyes és indivi­duális fönmaradást el nem ismer, hanem azt tartja, hogy minden élet az úgyne- zett világlélekbe oszlik fel. A régi gö­rögök, akik isteneiket az Olymp trónjára helyezték és a hová felistenekként csak hőseiket emelték, haláluk után Hadeszbe, az árnyak birodalmába, az alvilágba, a halottak országába szállottak alá, hol a jók az Elysium édenébe, a gonoszok el­lenben aTartarusba, a gyötrelmek és kí­nok helyére kerültek. „Spártaiak, most reggelizzetek, ma estére az alvilágban fogunk vacsorázni“ — igy buzdította Leonidás spártai vitézeit, midőn megtudta, hogy Thermopylénél Ephialtes elárulta őt s igy haltak hősi halált. A legrégibb római vallás a fetisimádás volt. Numa Pompilius, Rómának máso­dik királya azonban, ki a rómaiakat Itália legelső népévé nevelte, az isten tiszteletet rendezte, mig a görög hitregetan a ró­mait is átakította és lényegileg azzá tette. Vessük tekintetünket most az ó-kori vallás tulajdonképeni népére, az izraeli­tákra. Az egy igaz és élő Isten hite leg­bensőbb kapcsolatban a halhatatlanság hitével már ősatyáiknál lép előtérbe. Ábrahám a hívők atyjának, Isten barát­jának, a magasságbeli papjának nevez­tetik. Róla | tesz sz. Pál bizonyságot, midőn mondja: „Hittel áldozta föl Áb­rahám Izsákot, midőn megkisértetett, és fölajánlotta egyszülöttét, ki az ígéreteket vette vala, akinek mondatott: hogy Izsák­ban fog hivatni ivadékod. Azt tartván, hogy hatalmas az Isten halottaiból is föl­támasztani ; azért őt előképül vissza is nyerte.“ (A zsid. 11, 17 -19.). E hitének következtében vette meg Ábrahám Ephron földjét az őssirboltul szolgáló két üreggel, Szeptember hó 25. Fiume utczáin. Koldúsokban gazdag Vá- ezunk sokat tanulhatna példájukon. De már sokat kalandoztunk az utczákon, térjünk tanyánkra, a „Színház“ vendéglőbe, hol Marczink nyirettyűje hangjain vigad az ide vándorolt, csalódott magyarság. Délben és este hangosak voltak e diszes csarnokok a vigság zajától. Fiume polgá­rait is ide csalta estendén a hegedűk szó­zata, de a jó kedv áradatában is tartóz­kodva vonultak el a magyar testvértől. Annál jobban esett az igazi testvérek, az ide szakadt derék váczi gyerekek viszont­látása. Here ez, a polgári iskola igazga­tója és Schmidt tisztviselő, minden nap ide látogattak el hozzánk. Itt talál­koztunk délbe és este többi jó barátainkkal, Tolnai Antal fiumei törvényszéki bíróval és Edelényi Szabóval, a kormány­zóság derék tisztviselőjével, kiknek hoz­zánk való magyar szivességük csak a leg­melegebb köszönet társaságában jut min­denkor eszünkbe. Ide jöttek a velünk ösz- sze barátkozott egyletek és a többiek is. Amit a rendezőség nagy bölcsen elmulasz­tott, azt igy hozta helyre Marczink hege­dűje. Központot teremtett a magyarság sokféle vidékének, hol erős akkordokban tört elő a szív fenekéről a nemzeti szellem, melynek hatása alatt még az ide tévedt idegen is kezdte erőltetni a magyar szót. Még a sziszekiek is magyaroknak akartak felcsapni. Csak a fiumeiek maradtak né­mán. Egy vegyült belőlük közénk: a derék Fletzer, kit magyar érzelmeiért le­fokoztak polgártársai minden tisztségéről, tűzoltó parancsnoki és városi képviselői állásáról. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents