Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-09-11 / 11. szám
helyette megint csak rosszat kap. De a jó is elromlik ilyen módon. Nem egy példát tudunk hol a házi asz- szony panaszkodik, hogy a cselédje vele szembeszáll, nyelves, feleselő, goromba és engedetlen. Felsóhajt panasza mellett: „Oh Istenem mily rosszak a cselédek-!u — De azért panaszt emelni még sem akar, és pedig legtöbb esetben azért, mert nem tudja, hogy a cseléd-törvény az ilyen ra- konczátlan cselédre is szab büntetést. A büntetés igazságos alkalmazása — azt hisz- szük — a cseléd nevelés betegségeinek alkalmas remediuma lenne. Cselédeink mindinkább türhetlen viselkedése ellen egyéb orvosság nincsen, mint az igazságos szigor s ha ezt házi asszonyaink szemük elől nem tévesztik, meg fog szűnni az az átalános panasz, hogy ma már jó cselédet kapni nem lehet. Van még e tárgyban több mondani valónk. Ezeket majd jövőre fogjuk kifejteni. . ... 3 A közönség köréből. Felhívás Vácz város n. é. katholikus közönségéhez XIII. Leó pápa ő Szentsége aranymiséjének alkalmából. Köztudomású dolog, hogy folyó év végső napjaiban nagy ünnepe leend a kath. világnak. Ugyanis ez év végén, deczember havában fogja ülni XIII. Leo pápa ő Szentsége papságának 50 éves jubileumát. Már az egész világ mozgásba jött; készül, hogy ama nagy napnak fényét emelje, azt minél magasztosabbá tegye. Hazánkban is élénken folynak a készületek szentséges Atyánk félszázados áldo- zárságának megünneplésére. Méltó és igazságos is, hogy a magyar nemzet a közelgő nagy ünnep magasztosságának emeléséhez, más országok s népek példájára, részéről is minél lelkesebben hozzájáruljon; az a magyar nemzet, mely iránt a római pápák tanács, pénz-, és hadsegélylyel kiváló elő szeretetoket s legjobb akaratukat annyiszor s oly mérvben tanúsították, hogy törvényhozóink a törvénykönyvben is elismerést adtak ennek, s azon óhajukat fejezték ki, vajha ezt bármikor is meghálálhatnák. Kegyelmes püspökatyánk, ő Szentsége aranymiséjének megünneplése tárgyában legközelebb bocsátotta ki egyházmegyéjébe s olvastatta fel templomainkban pásztorlevelét. Ennek kapcsán tiszteletteljesen hozzuk tudomására a n. é. katholikus közönségnek, hogy az országszerte folyamatban levő hódolati aláírások befogadására s a Vácz, 1887. Ä „Yáczi Hírlap“ témája. Äz én dalom. „Sir egy kis lány.“ Messze tőled, zugó tenger mellett, Nem tudom leírni, mennyire szeretlek. Könnyeimben szemeim elvesznek : „Adriának fénylő gyöngyi lesznek.“ Messze tőlem, boldogabb vidéken, Hol szebb csillag ragyog a kék égen, — Meghúzódva a város szélében : „Kis lak áll a nagy Duna mentében.“ Kedves, barna kis lány lakik benne, Angyalok közt is királynő lenne; Fel van írva ragyogó szemében : „Oh ! Mi drága e lakocska nékem.“ Közel voltam, távol estem tőled, Be szomorú nékem ez az élet; Rám borult a bánat éjszakája : „Könyben úszik két szemem pillája.“ Sima tengert szivszakadva nézem, Szép szemed ott ragyog kék vizében ; Mint a zápor, bull a könyek árja : „Valahányszor gondolok reája “ Marino. Két nap Ceylon belsejében. (Folytatás.) Rövid fél óra múlva az indiai vasúttársaság kényelmes kocsijaiban foglaltunk helyet, s megkezdettük utunkat Ceylon belseje, Kandy felé. Utunk gyönyörű vidéken vitt keresztül; jobb és balfelől ezu kornád és. kávéiiltet,vények közöl kandikált félénk hivogatólag egy egy farm főépülete, keleti szokás szerint hófehérre meszelve, lapos födéllel, hogy rajta sétálni lehessen. Egy ideig a. tengerparton vezetett utunk, szeretet-adományok gyűjtésére szolgáló ivek a helybeli rom. kath. plébániákon vannak letéve, hol, miként a hódolati aláirások. úgy a szeretet-adományok is, folyó szeptember végéig tiszteletteljesen felvétetnek. A szeretet-adományok minimuma a jubileumi országos bizottság által 5 krban van megállapítva. Azonban a hódolati ivekre azok is aláírhatják nevüket, akik szegénységüknél fogva a kegyelet-adományok ivébe mit sem jegyezhetnek be. Édesen reméljük kegyelmes püspök- atyánkkal, hogy városunk kath. hívői „egyéb magasztos okokon kívül nemzeti hálaérzetre való tekintetből is, aláírásaik, § tőlük telhető adakozásaikkal bizonyítani fogják, hogy szivük együtt érez, együtt dobog a magyar hazának, Mária, Szt. István és Szt. László országának és minden más nemzeteknek hü katholikusaival, azon szent ügyért, melynek képviselője a szentséges római Pápa.u Váczon, 1887. szept. 5. Kanda István Schmidt János vácz felső-városi plé- vácz alsó-városi helyet- bános. tes plébános. VÁCZI Nyiltrendelet.*] Erk. május 11-én 849. Hazánk jelen körülményeihez képest, — melyeket egyfelől az érettségre fejlő nemzetek józan'gondolko zása, másfelől pedig, s hazánkra nézve különösen, az eddig uralkodott királyi háznak minden béketiirést kifárasztott példátlan Istentelensége és hazánk irányában elkövetett gyakori eskiiszegései idéztek elő — minemü határozatot s minő indokoknál fogva hozott légyen a nemzet gyűlés, azt a ./• alatt ide rekesztett oklevélből megfogják önök érezni: hazánk és nemzetünk önállása s függetlensége van itt ünnepélyesen kimondva egész Európa és a miveit világ előtt. Ezen függetlenség pedig nem a törvények elleni merész kihágásokban áll, mint ezt sok helyeken a nép a múlt évi mártiusban botránkoztatólag magya rázta, hanem a zsarnok hatalom s az önkény uralkodása alól való felszabadulásban. Oly nép, mely a törvényt tiszteletben nem tartja, csak szabadságát koczkáztatja s magát arra érdemetlenné teszi, szükség azért a népet felvilágosítani; és hatályo san kötelezni arra, hogy a törvények iránt tisztelettel, elöljárói iránt engedelmeséggel viseltessék, és azáltal tegye magát méltóvá *) Adalék szabadságharczunk történetéhez. s a vidék változatos szépségei, az uj és mindig meglepő ritkaságok egész raja valami csodáló bámulattal tölté el keblemet. Elhallgatánk, s némán merültünk a táj szépségeinek csodálatába. Itt egy óriási elefánt végzett mezei munkát, lassú nyugalommal lépkedve megszokott utain, majd vidám zajjal a bensziilőttek csoportosan robogtak keresztül-kasul a mezőségen apró erőteljes lovaikkal, ismét a tengeren a a korallhalászok*) vonták magúkra figyelmünket egyhangú, de szívhez szóló kardalaikkal, majd a király-pálmák ligetei gyönyörű csoportozatokban tűntek fel a távolban, s mindezzel egybekötve egy kellemes, részegítő illat, mely a faszertermő sziget minden bokra, minden fájából kiáradt: oly szép, oly elbűvölő oly égentúli volt mindez, hogy emlékét feledni soha, soha nem tudom. Valóban igazuk lehet az indusoknak, ha azt állítják, hogy Ceylon volt az emberiség bölcsője, a paradicsom. Kiimája szelídül és csaknem örökös tavaszt élvez, ragályos betegségtől ment, forrásvizei kitűnők és számosak, tenyészete dús, bőven fizet és kétszer érik a kókusz, aranyban és drágakövekben bővelkedik, az igazgyöngynek hazája: szóval valódi paradicsom, földi menyország, Moore szerint*): Hol balzsam a lég és az óczeáu Nyugszik korai lók, s gyöngyök vánkosán, Hol napsugártól szerelmos begyek Ragyogó gyémántokat tennének, *) A gyöngyöt Ceylon északi részén halászszák a Mflnaar öbölben. *) Moore Tamás ir származású angol költő ; ismeretes „Irish Melodies“ nemzeti dallamai és „Dalia Rookh“ által, moly utóbbiból vettük jelen sorokat. egy szabad s független haza polgárainak lehetni. A függetlenség kinyilatkoztatása így értelmezve a hazára uj fényt derítő időszakot fog képezni s ekképen méltó, hogy azt minden községek, valamint egyházilag, úgy polgárilag is megünnepeljék. Ugyanazért önök a jövő hó, vagy is május 6-ra polgári ünnepet Jognak körükben rendezni, mely alkalommal minden közhivatalos és nyilvános helyekről a netalán megtaláltatható jeleit a zsarnok uralkodásnak s az osztrák önkénynek, u. m. két fejű sasokat, sárgafekete zászlókat stb. örökre eltávolítsák, s helyükbe az ország czimerét s nemzeti báromszinü lobogót tüzendik ki, hogy azok legyenek mutatói a nemzet szabad szellemének, s ernyedetlen hős lelkiiletének. E mellett a hazának, a nemzet gyűlésnek, a kormányzó Elnöknek, s nekem kedves dolgot teendenek, ha az ünnepet a haza védelmére önkéntes honvédek felajánlásával, vagy sebesült vitézeink ápolására ezélzó jótékony cselekedetekkel is dicsőíteni fogják, — amit hazaszeretetüktől meg is várok. Költ Szt.-Márton-Kátán, ápr. ‘27-én 849. Pestmegye t. h. kormány biztosa Batta Sámuel s. k. hírlap. ___ Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről. (Folytatás.) Pénztári könyvvitel. I. A rendes árva-pénztárban. 54. §. Az árva-pénztár bevételeiről és kiadásairól árva-pénztári napló, a kiskorúak vagy gondnokoltak számára befolyó pénzekről saját tartozási főkönyv (árvák számlakönyve) a kiszolgáltatott kölcsönökről pedig saját követelési főkönyv (adósok számlakönyve) vezetendő. Az árva-pénztárban vezetett könyvek nyilvános okmányt képeznek és bárki által megtekinthetők. Könyvkivonatok azokból az érdekelt felek kívánatéra a közgyám és pénztárnok aláírásával és az árvaszék pecsétjével bármikor kiadhatók. Könyvkivonatoknak má sok általi kivételéhez úgy szintén az árvaszéki okmányok másolatának kiadására azonban elnöki engedély szükséges. A) Az árva-pénztári napló. 55. §. Az árva-pénztári naplóban mind az, a mi akár az egyes gyámoltakra vagy gondnokoltakra, akár a közös árva-pénztárra nézve bevétel vagy kiadás tárgyát Hol a patak, mint ékes, szép ara Aranyfürttel borúi partjaira, S a szandál lugas, fűszerárral benne Egy angyalnak is paradicsom lenne. Megeleveníti a táj; virágos kertek és gyümölcsösök között robog a vasparipa, elriasztva dübörgésével a vándorgalambok ezreit, melyek csapongva keresik fel a szádok és kenyérpálmák koronáit a kellemes hűvöst élvezendők. A lehanyatló nap aranyos fénynyel önti le a vidéket; apró bárányfelhők bíborvörös szegélylyel fantasztikus látványt nyújtanak a sötét, kék égen, egy-egy rombadőlt pagoda áll elhagyatva megbámulva az idő viszontagságaitól; b ig- lyok és sakálok választják éjjeli tanyának, s a hely szentsége megóvja őket a ben- szülöttek fegyvereitől. A ritkuló pálma- csoportozatok közt feltűnik néha-néha Kan- dynak egy-egy nyaralója, közeledünk utunk végczéljához. Még egy utolsó tekintet, s most Isten veled szép vidék, megérkezünk. Raktárak közt robog be a vonat Kandy indóházába, melynek szolid és egyszerű jellege azonnal elárulta az angolt. Kilépve a pályaházból gyönyörű kép tárult szemeink elé; kies völgyben, minden oldalról védve, mint egy katlannak fenekén terül el Ceylon fővárosa, — neki vetve hátát a Loonagán hegynek, mely 3 — 5 ezer lábnyira emelkedik a tenger szine felé. A nap leáldozóban van, buosusuírarai utolszor üdvözlik a Loona- gánt, — Melynek örökös telében Sülét felhő ül és havaz, — Mig lábánál a völgy ölében Rózsák közt szunnyad a tavasz. képezi, azon sorrendben, melyben előfordul naponként bevezetendő. — A bevétel a pénz vagy pénzérték átvétele után, a kiadás pedig a kiszolgáltatás teljesítése előtt jegyeztetik. 56. §. Az árva-pénztári napló a következő rovatok szerint vezettetik : a) Naplószám vagyis a bevételi és kiadási tételek folyó száma ; az év elejétől végéig. b) A mellékletek folyó száma. c) A tartozási főkönyvnek lapja. d) A követelési főkönyvnek lapja. c) A bevétel vagy kiadás napja az átadó vagy átvevő neve s a bevétel vagy kiadás tárgya s jogezime. f) Bevétel a következő al rovatokkal, készpénz, betétkönyvek, közös árvatári kötelezvények, értékpapírok, szelvények darab száma, arany, ezüst neműek, egyéni tulajdont képező óvadék, adós levelek és egyéb pénzértéket képező okiratok, g) Kiadás ugyanoly rovatokkal és a jegyzet rovat, végre egy rovat a befizetett kezelési és őrzési dijak számára. (L. IV. sz. mintát.) A napló számára több iv főzetik egybe, mely egy mérsékelt füzetet képez, fél évi vagy egész évi használatra. A napló az árvaszéki elnök és tiszti ügyész, pénztárnok és közgyára közbejöttével s aláírásával a lapszám kitétele mellett hitelesítendő s átfőző fonala az árvaszék pecsétjével átpecsételendő. 57. §. A bevétel vagy kiadás bejegyzésénél a következő szabályok követendők. Betét könyvek s közös árvapénztári kötelezvények a pénzintézet vagy adós nevével, a betétkönyv vagy kötelezvény keltével, a kamatláb kitételével és a bennük kifejezett összeggel, vezetendők be. A készpénz rovatba csak a forgalomban levő bankjegyek és váltópénzek értéke jegyeztetik. Arany és forgalomban nem levő ezüst pénzek a pénznem és darab szám kitételével névértékben vétetnek fel és értékük az arany és ezüstnemüek közös 'rovatába iktatandó. Arany, ezüstnemüek s drágasá gok, ha előbb felbecsülve nem voltak az árvaszéki szakértő által az átadó jelenlétében felbecsültetnek, s igy megállapított becsértékükkel nem, alak és darab szám szerint jegyeztetnek be. Külföldi értékek belföldire átszámitan- dók, de a tárgy rovatban az eredeti érték is megjegyzendő. Ha a kamatok, tőke részletek, haszonbérek, időről-időre járó fizetések vétetnek Szeptember hó 11. Elindultunk a város felé, s fiz pereznyi kellemes séta után már a városban valánk. A gázzal világított széles utczákon csak úgy pezsgett az élet, akár Európa legnagyobb városaiban. Csakhamar elfeledtük, hogy Kandyban vagyunk, s azt hívők inkább, hogy Calcutta vagy Bombay téréi és utczáin kóborlunk. Ki vágytunk e zaj, e mozgásból, s a város néptelenebb utczái felé vettük utunkat. Elhaladva a kormányzósági palota mellett, egy indus bálványpagoda előtt álltunk meg, mely gondosan müveit és rácsozott kerítéssel övezett kert közepén állott. Beléptünk a kertbe s a pagoda bejáratánál a törvények értelmében lehánytuk saruinkat s beléptünk a templom belsejébe. Soha nem látott, fantasztikus stylusban épült templom volt ez, apró fülkékkel ellátva és telve borzalmas bálványszobrokkal. Három kupolája azt jelezte, hogy az ind Trimurti*) tiszteletére épült. A templom előrészén egy óriási Visnu bálvány előtt méter magas emelvényen térdelt egy kis fiú, nyolez vagy tiz éves, de a keleti szépségnek netovábbja ; arcza mintegy átszellemülve a lelkét álfoglaló nagy hivatástól, mennyei boldogságot tükrözött vissza: előimádkozott a többivel s Délnek fordulva, rózsás ajakán, Minél tisztább.jiegy cherubé csupán, Halkan suttogott ima kel • Az örök Visnu nevivcl. Hallgatva szemléltük a festői csoporto- zatot, s megilletődve jöttünk ki a szer*) Trimurti vagyis Szentháromság; az indusok szinte három személyit egy Istenséget hisznek ; ezek : Unna ~ teremtő, Visnu = megtartó és Shiva romboló Isten vagy Ördög.
